Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-05-04 / 36. szám
3.. szám. lest, május 4. 1842. Minimum. (Folyt. 's vége.) Ha személy szerint csak a’ minimum ’s ennél nagyobb földbirtokosok fognának a’ törvényhozásban részt venni, akkor a’ kisebb ’s birtoktalan nemességnek a’ honoratiorokkal különnemű szavazási vagy választási jog engedtethetik a’ nélkül, hogy ez által jogaikban legkisebbet is szorittatnának meg ; mert tekintsünk csak viszsza 30—40 évvel, hogy mentek véghez a’ tiszt- és követválasztások ? megyei tisztviselők , táblabirák ’s nagy birtokosak áltak birtoktalan szegény nemes csak kandiságból vett részt ’s több a’honoratiorok közül,a’ választás fölkiáltással történt, mellyre azonban igen sok ügyelet nem fordittatott; mivel az értelmesebb rész (sanior pars), tisztviselői körükben, ki legyen alkalmas ez vagy amaz tisztségre , elhatározák , ’s így személyes szavazás gyakorlatában a’ legkisebb nemesség soha sem volt. Miveit egyedek által vezettetvén a’ választás , az csöndesen ment véghez ’s csak mióta a’ korteskedés behozatott ’s a’ nemesség alja pénzzel, borral, pálinkával, lakomával megvesztegetve az értelmesb rész ellen játsza a'főszerepet, vagyis mióta a’butaság, romlottság, otrombaság értelem nélkül határoz , csak azóta történik a’ választás dorongokkal, fejbeverés’s agyonütéssel, nyilványos bizonyságául annak, hogy a’ birtoktalan vagy kevés birtoku nemes legalább mostani állapotában erköltsileg alkalmatlan a’ választásra , ’s ha idebocsáttatik , tőle rosznál ’s gyalázatnál egyebet alig várhatni. Úgy is , ha a’ megvesztegetés, bor, pálinka ’s lakoma megtiltatik, a’ most itt legkisebb nemesség önként kimarad miveletlensége miatt, szavazási szép jogát kéthárom forint költségre,mennyibe t.i. kerülhetne a’gyűlés helyén léte , érdemesnek nem találván ; most kérdem: ki jogát illy kevésre becsüli, mit veszt vele , ha az más formába öntve a’ becstelen jelenetek eltávolítása tekintetéből némileg megszokltatik’s a’ viszszaélések korlátoztatnak a’ nélkül, hogy joga lényegében változás történjék ? A’ választások ’s megyei határzatok tudatlan kortesek általi eldöntetése miatt a’ józanabb rész már is hátra vonul, csak a’ lázitó végez buta néppel. És mi lesz ennek következése? az, hogy az ingó elem édes ölébe dülünk ’s dicső eleinktől ránk hagyott ősi szabadságunkat mi magunk forgatjuk föl. — A’ nemességi minimum alakításában azonban több baj van a’ nőnemmel, hol a’ fekvő jószágok mindkét nemet illetik. Róma, míg virágjában volt, a’ nőnemnek mitsem adott a’ tisztes kiházasitás kellékinél egyebet. De épen nem kell gondolni, hogy zsarnokságból; mert ott különös tekintetben állt a’ nőnem , hanem azért, mivel azt mind a’nőnemre , mind a’férfiakra , mind a’statusra károsnak találta. A’ nőnemre, mivel nem lelki ’s testi jó tulajdoniért szerettetik vagy becsültetik, hanem vagyonáért talán megkimeltetik. Későbben , kivált ha a’ férfi, haszonvágyában csalatkozott, a’ pénz vagy jószág elfogyott; megvettetik , sokszor megutáltatik még akkor is, midőn magát legilledelmesben ’s erényesben viseli; de hátha (mivel a’ női jószág ’s pénz értékét illendően nem ismeri) hozott vagyonát túlbecsüli; e’miatt dölyfös, kevély, engedetlen, fenhéjázó, vesztegető, fényűző, férjét kolduskutyának nevezgető, micsoda élet ez ? mi gyermeknevelés lehet ennek következése ? Ha a’legjobb férj legjobb rendeletű, takarékosságát a’természettel hiúbb rész zsarnokságnak találja, hányszor nem véli jónak férjét oda hagyni? így szólván: nem vagyok kénytelen, hogy fiatal éltemet e’zsarnok férj mellett örömtelen végezzem, megélek én magaméból is elmegy: várost, mulatságokat keres’s hányszor nem szenved erkölcse, hite, neve, becsülete hajótörést? kivált ha kényes neveltetése következésében a’testi hajlamok erőt vesznek a’ becsületérzésen, vagy ha regények (románok) olvasásában elmerült lelke , hol a’vétkek szép színnel festetvék, et kicsapongásra késztik. Azt mondják ugyan, hogy mégis csak jó segítség az, ha az asszony is hoz valamit a’házhoz. De itt sem a’ férj, sem a’ nő mit sem nyer , sőt mind kettő csak veszthet; mivel ha a’ nőnemnek sem pénzből sem jószágból rész nem jár, akkor a’ férfiak,a’lyányok által apai vagyonjokból ki nem szorittatva, jobban bírják magokat ’s nejiket tisztesebben tarthatják. A’ férj is , vagyonának több hasznát veheti, szabadabban rendelkezhetvén felőle , ellenben női hozománynyal szabadon bánni szerénysége gátolja; ennélfogva sok esetben a’ nő, jószágát vagy maga kezeli v. haszonbérbe adja , mellyből többnyire azon eredmény keletkezik , hogy a’ jószág annyit nem hoz, mennyit a’férj keze között hozhatna. Továbbá a’női hozomány a’fényűzést, erőnfölüli terjeszkedést, önfitogtatást előmozdítja , melly legnagyobb romlása a’ magyar földbirtokosságnak ; mert minthogy az asszony talán szép jószágot hozott a’ házhoz, megkívánja, hogy illendően tartassák és pedig a’ követelés többnyire nagyobb a’hozott jószág hasznainál. És mivel nem is törekszik az illy nő sem férjének kedvében járni sem segédkezeket annyira nyújtani: a’ női erények illy állodalmakban soha sem fejlenek olly tökélyre mint kellene; a’ szelídség, jámborság, engedelmesség, nyájas gyöngédség , kedveskedés , férjéhez ’s családjához hű ragaszkodás, gyermekek ápolása jobban háttérbe szorittatnak ; nem találja minden boldogságát férjében ’s gyermekeiben , hanem önszemélyében ’s örömeiben keresi azt. Innen a’ gyermekeknek idegen és sokszor aljas dajkák általi neveltetésök, a’ háznak cselédekre bizatása, dologtalanság ’s ezzel sokféle bűn és romlás. Igen világosan tanítja ezt a’ történet. Ázsiában a’ nőnemnek semmi jószág sem jár , neki férje mindene, és mégsem mondhatni, hogy több szerencsétlen házasság volna ott, mint Európában, sőt olly női erények vannak napirenden , mellyekröl Európának fogalma sincs , nálok az itt uralkodó förtelmes bűnök majd egészen ismeretlenek. De igen fájdalmas az is a’ szegényebb szülőknek és nőnemnek, hogy vagyon nem létében, vagy épen nem, vagy későn, vagy rangjokon alul kénytelenek menni férjhez; hogy jó nevelés , miveltség , jó erkölcs , szépség, testi épség, kellemesség ’s igy a’ legdicsőbb asszonyi erények sem képesek a’ nőnemnek szerencsét szerezni: csak pénz, csak jószág azon jó tulajdon, melly a’ buta, neveletlen, rósz erkölcsű, púpos, görbe, fekélyes ’s gyakran regruta egyednek is keletet szerez, sőt a’ világos prostitumok is férjet kapnak, ha t.i. vagyonjog van. Ez valóban nem kis foka az általányos romlottságnak : midőn nem az érdem , hanem csak a’ pénz keresteti , me megye iránt megalacsonyitja a’ férfit is, midőn nem érez maga-