Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-02-23 / 16. szám
Is Magyarországon építendő valutákról. Sokszor és sokat írtak már hazánkban a’ teendőkről , és sokan ezekben egy bizonyos logikai egymásutánt szíveskedtek kitűzni a’ nélkül, hogy valóban tűztek volna. Úgy hiszem e’ sorkijelölés bajos munkává is vált volna a’ merész halandónak. — Vannak a’ nemzet életében perczek, mellyek egyedül alkalmasak a’ kor kivonatát bizonyos tárgyban megérlelni és azért elvesztik a’ jámborok az időt, kik illyesmik elrendezésével foglalkoznak ’s a’ munka is veszett, melly ezen egymásután kijelölésére fordittatik. — Nem — tehát — most ezt, majd amazt mint kapcsolatban levőt—hanem ezt is, azt is, habár szerintük a’ logikai egymásután talán harmóniában is lenne. Szerintem hazánkban az erkölcsi élet kifejtése föltételezvén a’ státusélet erejét, minden első haladó lépésünket e’ tér mezejére kell vetnünk. Ilijában olvastam én a’„Kelet népét“ díjában a’„Polgári szózat“ gyönyörű szódalmait, az ellenkezőről nem tudtam meggyőzetni. Midőn azonban a’ nép szellemi mivelődését kívánnám teljes erőmből előmozdittatni, nem vagyok elfogult ’s nem tagadnám meg tőle az anyagi élet kényelmeinek késeit sem; mert tudom azt, hogy mind a’kettő kölcsönössége föltételezi egy más kifejlését ’s azért az anyag köréből is kell segédet esdenem az erkölcs kifejlődésére. És az erkölcsi haladást tekintve nemcsak az olvasás tudása, miveltség, nem egyedül a’ száraz tudományosság ennek hévmérője, — meleg kebelleli csüggés a’ hazán és annak fiain , — ezek ösmerése és testvéri szeretete , kölcsönös együttmunkálása és egymás közti barátságos érintkezés, mind kellékei, emeltyűji a’ miveltségnek. És mind ezt könnyű, sebes és szabad közlekedés szüli és táplálja életével. A’ közlekedés roppant hasznait, kizárólag anyagi jóllét emeléséül tekinteni balgaság,— viszonyos érintkezés, ösmeretség által közelebb érezzük magunkat egymáshoz, jobban érdekelnek mind polgári mind törvény-kötelezte kölcsönös viszonyunk. — A’ közlekedésnek a’nép szellemi és anyagi életére nélkülözhetlen hatásáról, sokat szólani szükségtelen; kinek szabad órája juthat e’ tárgyról gondolkozni, tegye meg , gondolkozzék róla ’s meg leend győződve , hogy a’ statusélet összes erejének nevelésére sokat’s egybekötve még némelly intézkedésekkel mindent tehet a’ könnyű közlekedés. — Könnyű, sebes és olcsó közlekedés ez idő szerint a’ vasutakon gőzerőművek által történik ; figyelmünket tehát e’ tárgyban , ezekre kell fordítanunk. Én egy gyenge erőt vagyok merész megkísérteni és csekélységemtől elmondani, mi, a’jelen környűlállásoknál fogva honi vasutainkat illetőleg, nézetem és meggyőződésemül éledett föl. A’ tapasztalás világa bizonyítja , hogy vasutak egyes vagy társasági vállalkozók által építve nem fizetik ki magukat,— hogy csak a’ fővárosok körül jövedelmezhetvén, a’ vidéki vonalok véknyan jövedelmeznek ’s ez a’ vállalkozók elkerülhetlen bukását idézi elő. Illy esetek példájl majd mindenünnen sokasodnak élőnkbe. És e’ keserű tapasztalás egy derék gondolatra hozó a’ belgákat; ők valának ugyan is elsők, kik a’ vasutakat státusköltségen kezdék építtetni. — Nem régiben a hírlapokból értesültünk, hogy ezek példája után az osztrák kormány örökös tartományaiban vasut-vonalakat, a’ fő anyavárosból kiágazandókat szándékozik építtetni, hasonlóul statusköltségen. E’ bölcs rendelet, a’ tartományok méltó köszönetét érdemli. Mi magyar nemzet ez üdvös intézkedés hasznaitól még mindeddig el vagyunk zárva, mert legalább az érintett rendelet minket magyar népet nem illet; nem is illethet. Maga a’ bölcs kormány is bölcsen általlatta, hogy országgyűlésen kül, ekként nem intézkedhetni felőlünk. Rajtunk tehát most a’ sor, a’ jövő hongyűlésig megérlelni e’ kérdés theoriását, hogy majd gyakorlatba miképen vételéről tisztában lehessünk magunkkal. De az osztrák kormánynak örökös tartományit illető e’ rendelete közvetve illet minket is magyarok! mert kereskedési viszonyunk emelése tekintetéből elkerülhetlenül szükséges, hogy e’ szomszéd tartományokkal parallelizáljuk kereskedési helyzetünket. Ha e’ szomszéd tartományokban a’ kereskedés vasúti könnyű közlekedés által élénkebb leend , úgy nálunk helyzetünk jelenjében maradva, a’ most űzött csekély kereskedés is megakad. Altal látjuk mi már, hogy a’ kereskedés gyakorlati élete megkívánja a’ szomszédokkali érintkezést ’s az adásvevés kölcsönös viszonyosságát. Tehát kereskedésünk terjesztése tekintetéből is szükségessé válik nálunk a’könnyű közlekedés előmozdítása, ha nem akarjuk érezni—belkereskedésünk nemléte ’s nem létezhetése miatt külkereskedésünk sem lehetne—az anyagi kényelmekrül lemondás keservét és súlyos fájdalommal meggörbülni az élet szigorú terhe alatt. — Vasutainkat hazánkban én is statusköltségen tervezém építtetni. Ha, nem egyes ember, hanem a’ status ereje leend alapja ez intézkedésnek , csak akkor lesz hitem annak életéhez. A’ közálladalom boldogsága nem egyes ember szerencséjén, szerencsétlenségén emelkedik életre; a’ nagy tömeg érdeke nála az éltető erő’s ez érdeknek tartozunk mi egyesek alárendelni minmagunkét. — Ha volna pénzünk , ha olly szegények nem volnánk, adó által óhajtanám valósittatni minden illynemü intézkedésinket; — de nekünk magyaroknak készpénzünk nincs, ez után tehát nem lehet; — nemzeti bank utján sem (mint némelly amerikai statusokban történt) ; mert a’ nemzeti bank , hogy illő értéke meglegyen , erején túl nem terjeszkedhetik ; azt pedig mivel bírnia lehet , talán egyedül maga az úrbéri illetőségek örökös megváltása is igényelheti, lefoglalhatja. — Nézetem szerint tehát egyedül a’ statusadósság marad fen, melyhez a’jelen esetben mint megváltóhoz ragaszkodhatunk. És mivel mi igen szegények vagyunk, azért vigyáznunk szükséges,hogy mentős kisebb tőkének kénytelenittessünk kamatját fizetni. — A’ vonalak építtetését Budapestről kezdenem meg; p. o. Pozsonyon keresztül Bécsnek, egyet Kassau a a Lembergnek, egyet Debreczen ’s Kolozsváron által Jassinak, egyet Aradon a’ Bánság’s ismet egye es a césőbbet Fiumének , hogy igye’ tengerparti városunkat a’ középtengerrel közvetlen kapcsolat a Jo Jessun Terven? a’kivitel, végrehajtás könnyebbségére s a’ teendő adósság kisebbítésére czeloz. Először is alkotandó törvény által a’kisajátítást ingyen tetetnem meg, hogy mind azon földek, mellyeknek reszei ez ut