Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-01-26 / 7. szám
7. szám. Pest, január 26-án. 1843. Honoratiorok. Van egy felekezet honunk lakosi közt , melly az emberi természetben kisebb nagyobb részt gyökerező jobb lét utáni vágyat keblében mindinkább érlelve tör előre , fölemelkedni óhajtván azon osztályból, mellynek sorsa: tűrés, szenvedés. És e’ felekezet jól tudván, hogy őseitől sem fényt, sem érdemeket nem örökle ; érezvén , mikint ezen hon annyi mázos színezeti közt, mereden egyszerűségében magára hagyottan áll; férfias küzdő bátor lépteivel halad a’ rá nézve egyetlen ösvényen : az értelem ’s tudományos miveltség ösvényen , kitűzött czélja felé; annyival nagyobb fáradsággal ’s izzasztóbb küzdéssel, mert az előitéleti tábor előcsapatival már ez útjában is viaskodnia kell. És ezen kitűzés , ezen kitartás nem maradhatott megismerés’s méltánylás nélkül; az emberséges gyakorlat könnyité e’ felekezet vállain azon terheket , miket különben születése után öröklött vala; ’s ha tettleg egészen nem is — miután a’ hivatalviselés még nálunk többnyire főkép magasb fokozatokban születéshez köttetett — nemreg azonban a’ született nemessel tette egyenvonalba. De napjainkban már tovább is haladtunk! A’ viszonyos méltányosság elve némi kis jogot is engedett ezen felekezetnek; mert nagyon természetesen úgy gondolkozék, hogy ki a’ nemességgel együtt viseli a’ most még bár csekély terhet, annak némi jogocskájában is részesüljön; ki személyére nézt nemesi bíróság alatt van, hadd válaszszon az bírót is. És igy kezdett nyerni e’ felekezet itt ott, majd sikerrel ,majd siker nélkül tisztválasztási jogot! Ezen felekezet pedig: a’ honoratiorok vagy tisztesbek. Illy parányi engedélyek is — mikkel mint mondám emberséges gyakorlat jutalmazó az egyedi szorgalmat , jutalmazó pedig ez által az értelmiség-és tudományos műveltséget, egyedül pedig csak ezt — elegendők azonban arra , hogy ellenséges indulatokat keleszszenek , és aggódásba ejtsék az alkotmány épsége vagy sérthetlen fenmaradásáért reszkető hazafi keblét, ’s ez aggály nagyitóüveget ad értelemnek, hogy borús képzete annál nagyobb jótétanyag körül czikázhassék , mintegy irtó hadat üzenvén a’ honoratiorokban az értelmiségnek, megtámadván hennek fiút, polgárt, hazafit, levonván vagy legalább gyanusitván majd mindent,mi csak emberi, úgy hogy gondolhatnád is : ez osztály nagy része aljas fondorlókezébe , kik lelkükkel vásárt űznek's hol a’kivétel csak fehér holló. Tekintsünk azért mélyebben ez annyira gáncsolt és rettegett osztály életébe, de higgadt kebellel, tiszta fővel; mert az indulatzajt vagy hebehurgyaságot meghazudtolja az értelem. Nézzük elsőben is politikai hitvallását. Milly politikai hite legyen valamelly testületnek , azt huzamos joggyakorlat mellett, a’ körülmények méltó tekintetbe vételével fejlett eredmények combinatiója után mondhatni meg. A’ honoratiorok tettleges politikai élete sokkal rövidebb még, hogy sem biztos eredményt mutathatna; az itt ott engedett, de néhol megsemmittetett szavazásjog még nem biztos iránytű; ’s már csak azért sem , mert az aránylag igen kevés szám a’ nagy tömeg lépteinek irányt nem adhat. E’ mellett a’ szavazás vagy nyilványos vagy titkos, első esetben egy kis számvetés után ha a honoratiorokat egytől egyig jól ismerjük , számát tudjuk s a szavazás véghezmenetére szorgosan figyeltünk kipuhatolhatjuk a dolog mivoltát pro hic et nunc ; azonban egy két esetből általányos következtetést hozni ha nem éretlenség is, bizonnyal nagy merészség , de titkos szavazásnál ez hogyan létesíthető ? ezt megfogni sem én , hiszem, sem más nem képes. Ez osztály ugyan népbarát , mert míg egyfelől édes testvérül üdvözli a’ népet’s övéhez forró indulattal tapad, másfelől szivén viseli annak sorsát, mert a’nyomor’s ínség fija jobban tud szenvedést méltánylani mintát, ki fájdalmat nem ismer, de azért épen nem következik, hogy ez osztály tetteinek titkos rugója nép uraságra törekvés legyen. És ezt kérem, jól megjegyezzük, ’s helyesen meg is különböztessük! Lehet kormányember ’s aristokrata bármelly szinvegyületből nemes népbarát, van is elég; de van ám számos demokrata - zászlós vagy ennek párthiveil szegődött egyed — és ezek nem honoratiorok, de a’ kiváltságolt osztály tagjai ’s nem utolsók , kik népszerű elvek pengetési mellett kisajtolnák szegény jobbágyaik végső csep zsirját is , kik nem tudnak a’ gyakorlati élet ösvényén egyet de csak egyet is úgy lépni, hogy divatczikkal áruba vetett ’s meglehetős kelendőségű elvekkel homlokegyenest ne ellenkeznének! Azonban legyen , hogy e’ felekezet demokrata elveknek hódol, kérdem: mihez foghat ’s mit tehet most, mi veszélybe dönthetné e’ hon alkotványát, politikai élete alig kezdett ’s kétséges reggelén , midőn törvényeket nem hoz ’s nem hajtat végre ! Avagy azon tette által , miszerint magát szorgalom 's tudományos miveltség útján vítta ki a' porbul, nem bizonyító é be , mikép a’nép in statu quo, politikai engedélyek részese nem lehet. Miután pedig tagadhatlan igazság,hogy e’ tisztes osztály politikai életének jelenje ’s jövője nagyon ingatlan lábon áll, elmulhatlan szükség , hogy róla a’törvényhozás gondoskodjék. És e’ tekintetben , mivel tapasztalás szerint a’ felekezetek különfélesége miatt is az általányos jóllét most is lassú léptekkel halad , ’s ezek számát külön álló testülettel szaporítani annál inkább ezéiiránytalan , minél elkerülhetlenebb az érdekek kiegyenlítése körül az osztályok egymáshoz simítása: más utmód alig van, mint a’ honoratiorokat született nemessel állítani egy lábra , már azért is , mert őket csak az eddigi gyakorlatban , meghagyni valóságos hátramaradás szintúgy mint a’ szorgalom ’s nemes igyekezetnek még csirájában elfojtása. Ámde itt két vádat gördíthetnek ellen : a hogy megyei ’s országos hivatalnokban egyik fő kellék a’ függetlenség, honoratior azonban nem lehet független , mert