Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)

1844-03-31 / 26. szám

kásait és törvényszerű viseletét önhaszna miatt; és végre azt hogy e’ fogság annyira bir a’ büntetés jellemével , miké’p rosszat és fájdalmast kivétel nélkül mindenre nézve foglal magában. És körülbelül ezek azon eredmények, mi­ken túl követeléseit az állodalom — mint legközelebbi ter­mészeténél fogva jogintézet — a’ fogház , mint szinte in­kább jog és kevésbbé erkölcsi intézet ellenében nem is igen terjesztheti; szóval, ez azon büntetés, mellyet úgyszól­ván egyediesíthetni; mert a’melly rabnak lelke elcsügged, vigasztalással eleveníti meg; kinél tanács hiányzik, azt ok­tatással fegyverezi fel; kiben rosz akarat és dacz szem­­beszálló, azt a’ magány és sötétség szellemi fegyverével győzi le ; kit letör bánat és szenvedés, azt látogatókkal támogatja, azaz: jót és roszat, vigasztalást és szenve­dést a’ magányos kamrákban világ, szabad lég, táplálat, munka ’s látogatók változatossága ’s különféle mértéke ál­tal akkint bocsáthat, mint azt mindenik rab lelki állapotja megkívánja; és igy e’ büntetésnek már természeténes fog­yást okos és gondos igazgatás járulván hozzá, a’ mélt. föRB. sem attól nem tarthatnak, hogy e’ büntetés talán kegyetlenebb lesz, mintsem alá lehessen vetni a’ rabo­kat, kik azért emberek lenni meg nem szűnnek, sem pe­dig attól nem félhetnek, hogy talán enyhébb lesz, semhogy alkalmazása mellett a’ közbiztosság nem veszélyeztethet­nék.— Mennyiben azonban a’ méltóságos főRR e’ rend­szernek nem annyira más nemzeteknél mutatkozott üdvös áganatán , mint inkább azon kétkednek , vájjon orszá­gunk különféle fajú, s­z­o­k­á­s­u, életmódú ’s jel­lemű lakosai között fognak- e ennek hasonló jótékony hasznai bekövetkezni: erre nézve a’ RR. és RR azt jegy­zik meg, mikép e’ rendszer a’ lélektan törvényein alap­szik, mellyek az országok határai ’s a’ népek nevei sze­rint nem­ változnak;— kisebb nagyobb módosításaik pedig mint eleve elméletileg meg nem határoztathatók, úgy nem is egy mintabörtönbül, hanem csak az élet minden körül­ményei összes hatásában , a’ rendszer teljes alkalmazá­sakor megismerhetők: megjegyzik azt, miképen nem kép­zelhető , hogy a’ melly rendszer a’ földgömb ellenoldalain fekvő két világrész legkülönözőbb fajú, szinü , nyelvű, szokásu, műveltségű ’s polgári szerkezetében élő népei­nél sikerrel alkalmaztatok, az csak hazánk bár­mennyire különböző népeinél találtatnék alkalmazhatlannak ? vagy azt kellene a’­RRnek föltenniök , hogy nemzetünk máso­kéhoz nem hasonlítható természettel és lélekkel biró nem­zetnek tartathatik; mert csak igy látnák alaposnak a’mélt. föRR. azon ajánlatát ’s aggodalmát, miszerint még az ál­talán­os és örök emberi természeten alapuló illyen intéze­tek behozatalában sem indulhatnak el más népek tapasz­talásai után, azaz saját tapasztalásaik előtt a’ törvényho­zások, melly elv következésében, az egyes népek által szer­zett tapasztalások, a’ többi nép és az emberiség használ­ható közkincsei lenni megszűnnének. Mélt. főRR. azon ál­lítására pedig, mellynél fogvást a’ rendszer sikerének két­séges léte miatt annak általányos behozatala kísérlet-té­telek ’s egyes próbafogházak építése által külföldi állo­­dalmakban is megelőztetek, a’ KK. és RR. azt adják vá­laszul,hogy igenis voltak idők és el is múltak, mellyekben a’ javító rendszerreli elemi kísérletek épen olly termé­szetesek és szükségesek voltak , mint most már alaptala­nokká’s fölöslegekké váltak; hogy ugyanazon intézetek be­hozatalát megrendelő törvényhozások helyzete nem mindig hasonló, hanem a’ szerint különböző, mint főleg azon in­tézetek kifejlettségére nézve is különböznek a’ korok , mellyekben a’ törvényhozások azoknak behozatalát elren­delik; hogy pedig a’ javító fogházak újabb időkben is, bár nem kisérlettétel végett, de leginkább csak egyenkint szok­tak épittetgetni, a’ BR. azt látják okául, mert némelly or­­szágnak hatalmait a’ két rendszer között választásbani in­gadozás teszi kétkedővé ’s lassúvá, melly nehézség a’ma­­gyar törvényhozásnál fen nem forog; mert azon nemze­teknél sokkal számosabb , már törvényhozásilag is kifej­lett ’s megérett közszükség és már fenálló közintézetek igényelhetvén kielégítést, a’ közforrások több oldalról me­­ríttetnek ; de más részről nincs is Európában állodalom , mellybe a’ legújabb korban egészen uj büntető törv.könyv hozatott volna t. i. ollyan, mellynek a’ börtönrendszer is egyik kiegészítő részét tenné; bizonyosan nincs pedig állodalom, mellynek fogházait az uj bűnt. t.könyv a’ ma­gyarországiakhoz hasonló állapotban találta volna, mellye­­ket ujont felépíteni könnyebb mint megjavítani , szóval: a’ BR. véleménye szerint a’ javító rendszernek más ide­gen országokban is, sem egyszerre, sem általányosan történt alkalmazása minden másféle okoknak csaknem a’rendszer jótékony hatásábani kétségből vett okoknak tulajdonittathatik. Körülményeinkről a’ mélt. főRB. három nehézséget emel­nek ki, mellyek miatt az általok is elfogadott rendszer mintabörtön előbocsátása nélkül tüstint és általányosan nem alkalmazható; egyik azon társulatok hiánya, mellyek kül­földön e’ rabok körül a’ fogházakban és innéti kiszabadu­lásaikkor az életben emberbarátilag oktatna ’s óvólag fog­lalatoskodnék; másik ollyan tapasztalt személyek teljes hi­ánya, mellyekre a’ fogházak igazgatása ’s kezelése nyu­godtan bizattathatnék; harmadik roppant nagy léte a’ költ­ségeknek, mellyek annyi fogháznak fölépítésére megkiván­­tatnának. Mi az elsőt illeti: a’ BR. csak azon rövid ész­revételt teszik , miképen ha az áll is egy részről, hogy azon emberbaráti társulatok nemes segedelme által a’ ja­vító rendszer üdvös foganata öregbittetik és biztosittatik ; más részről az sem szenved kétséget , hogy javító fog­házak a’ külföldön efféle társulatok nélkül is sikerrel hat­van, azoknak jótékonysága e’ körülmény által épen nincs föltételezve, ’s minden esetre bizonyos, hogy a’ közvéle­mény jelen állásából is ítélve, azon társulatok támadása a’ javító fogházakat megelőzni hazánkban nem, hanem csak követni ’s kisérni fogja) azt pedig a’ RR. semmi­képen nem tudják reméllem­, hogy egyetlenegy mintabör­­tön fölállittatása által illyen társulatok, mellyek a’ m. főRR. véleménye szerint a’ rendszer behozatalának föltételei, az ország minden vidékein léteire idéztetnének.’S ennél na­gyobb fontosságot a’ RR. a’ másik nehézségnek sem tu­lajdoninak az , miután a’ mi igenlegest (positivumot) a’ börtön-személyzetnek tudnia kell, az e’ III. rész kimerítő czikkeiben mind­ben foglaltatik,miután itt legtöbb függ a’bör­­tön-személyzet emberi szivétől ’s józan belátásától, mel­lyek igen kis mértékben tárgyai az eltanulásnak , miután az emberi dolgok természetes folyama szerint a’ nem an­nyira egyszerre, mint folyton egymás után épülendő fog­házak bő alkalmat nyújtanak mindig több és több sze­mély netalán szükséges kiképzödésre , hozzájárulván e’ tekintetekhez még az is, hogy az építések megkezdetése, annyival inkább bevégeztése előtt van a’ nemzetnek elég i­­deje a’ külföld példája szerint kiküldeni férfiakat, kik a’ rendszer gyakorlati oldalával megismerkedjenek, és hogy az irodalom is , mint munkás vala a’ rendszer alapelvei­nek megismertetésében, úgy ava leend gyakorlati fegyelmi részleteinek terjesztésiben is. Mindezeknél fogva súlyo­sabb ellenvetés volna a’ költségbeli, még az eredmény bi­zonytalan létének (egyébiránt a’ RR. által tagadott) ese­tén kívül is, ha az úgy állana, mikint az a’ m. főRR által előadatik. Most azonban sem a’ közlött 14 milliónyi ma­gas költségvetés helyességének vizsgálatába nem bocsát­kozván , sem azt nem fejtegetvén, hogy a’ törv.hatósá­­gokbeli fogházak közül némelly anyag ingyen kapása, to­vábbá a’ pénz nélküli fuvar és a’ rabok szinte fizettetlen munkája által mennyi kiméltetnék meg, a’ BR azt kér­dik : váljon abból , hogy a’ magányrendszernek tüstinti ’s általányos, de a’ létesítésre nézve most még zár­ idő nél­küli behozatala elhatároztatik , lehet­­ következtetni azt, hogy ama roppant összeg , egyszerre ’s talán egy év­ben fog börtönökre fordíttatni, sőt inkább miután az illy

Next