Taxisok világa, 2008. (18. évfolyam, 1-12. szám)

2008-12-01 / 12. szám

10 test és képeket, melyek a komáromi TESCO Áruház és a vasútállomás előtt készültek. A késő délutáni és esti órák­ban folyamatosan 2-5 taxi jelenléte látható, világító lámpával (feketemun­ka) a TESCO bejáratánál. Mivel nincs magyarországi engedélyük, így adózás sincs. Várom intézkedésüket az üggyel kapcsolatban. Komárom, 2008. december 1. Tisztelettel: X.Y. Taxi, és személyszállító vállalkozó * * * Nemzeti Közlekedési Hatóság Agócs István Igazgató Úr! 2800 Tatabánya Táncsics M. u. 1/d. Tisztelt Igazgató Úr! A KD/I01652/2008. iktatószámú levelét megkaptam, intézkedését megköszö­nöm. Közölni szeretném, hogy a szlovák honosságú PT TAXI Társaság egyre na­gyobb intenzitással folytatja a Magyar­­országon történő fuvarvállalásait. Most már a délutáni és esti órákban 2­5 autóból készenlétük van a komáro­mi TESCO-nál. November 27-én minden órában a Kék-Duna rádió folyamatosan adta le a reklámban a PT TAXI Társaság Dél-Ko­­máromba történő fuvarvállalásait. A KOMFRONT helyi lap november 28- i számában ismételten megjelentették hirdetésüket, melyben továbbra is a Ko­márom területére szóló fuvarvállalásai­kat reklámoztatják. Kérem szíveskedjen intézkedni, hogy a PT TAXI Társaság Magyarországról ki­tiltásra kerüljön, mivel veszélyeztetik a magyarországi taxisok megélhetését és munkavállalását. Remélem, hogy bejelentésem szá­momra és a többi taxis vállalkozó szá­mára is kedvező eredménnyel zárul, és a PT TAXI Társaság véglegesen ki lesz tilt­va Magyarország területéről. Mellékeltett csatolom a KOMFRONT 2008. november 28-án megjelenő szá­mát, valamint a Kék-Duna rádióban 2008. november 27-én elhangzott rek­lám hangfelvételét lemezen és a képe­ket, melyek a TESCO és a vasútállomás területén készültek. Egyben közölni sze­retném, hogy 2008 december 7-10 kö­zött várható a legtöbb fuvarvállalásuk, mivel a Nokia gyár akkor fizeti ki a dol­gozók bérét. Várom szíves intézkedésüket! Komárom, 2008. december 1. Tisztelettel: X.Y. Taxi- és személyszállító vállalkozó Havi aforizma Mi magunk legyünk az a változás, me­lyet látni szeretnénk a világban! Gandhi Kérdeztük az adóhivatalt Tisztelt Sajtóosztály/ A Taxisok Világa című szakmai lap újságírója­ként fordulok ismét Önökhöz kérdéseimmel. Legutóbbi kérdéseinkre gyors és konkrét vá­laszt kaptunk, amit itt szeretnék megköszönni. Ezúttal a nyugdíj melletti egyéni vállalkozók (kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállal­kozók) számára fontos kérdésekben kerestem meg Önöket. Öregszik a szakma. A taxis vállalkozók között egyre több a nyugdíj mellett vállalkozó, mert alacsony nyugdíjából megélni nem tudván, vállalkozását folytatni kénytelen. A nyugdíj mellett taxizók túlnyomó részének bevétele és jövedelme szinte csak jelképesnek mondható, ezért is érintette őket súlyosan a 2008-ban be­vezetett fix összegű egészségbiztosítási szolgál­tatási járulék bevezetése. A legtöbbször ala­csony összegű nyugdíjjal és emellett minimális vállalkozói jövedelemmel rendelkező emberek­nek néha még a 4350 Ft-os havi járulék kifize­tése is gondot okoz. Többen fordultak azzal a kérdéssel szerkesztőségünkhöz, hogy van-e olyan helyzet, amikor ezt a járulékot nem kell fizetniük. Az 1997 évi LXXX. törvény (Tbj.), ill. az e tör­vény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Korm. rendelet 9.§(2) bekezdése úgy szól, hogy „Nem fizet egészségügyi szolgáltatási járu­lékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalko­zás arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben ré­szesül, fogvatartott vagy - ügyvédként, szabadal­mi ügyvivőként, közjegyzőként - kamarai tagsá­gát szünetelteti." Szakmánkban dolgozókat a vastagon ki­emelt szövegrész érinti. A keresőképtelenség fogalmát az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv) 44. §-ban találtuk meg, amely szerint „Kereső­­képtelen, a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni...." Kérdéseink ezzel kapcsolatban a következők: a) Az a nyugdíj melletti vállalkozó, aki súlyos betegség kórházi kezelés, vagy más ok miatt időlegesen keresőképtelen - akár több hóna­pon keresztül - ám felépülése után folytatni kí­vánja vállalkozását, mentesülhet-e keresőkép­telensége időtartama alatt az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól, és ha igen, ezt milyen módon kell igazolnia, továbbá feltün­tetnie adó ill. járulékbevallásában? b.) Van-e mód méltányosságból engedélyez­ni a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó részére az egészségügyi szolgáltatási járulék fi­zetése alóli felmentést indokolt esetben? (Egy konkrét példa, ami legutóbb felmerült: a vállal­kozó súlyosan beteg, magatehetetlen rokonát ápolta több hónapon keresztül lakásában, aki állapotánál fogva gyakorlatilag 24 órás felügye­letet igényelt.) A méltányossági kérelemmel mely szervhez és milyen módon kell fordulni? A másik témakör a nyugdíjas vállalkozók kö­zül az ún. rokkantnyugdíjasokat, leszáza­­lékoltakat érinti. Közülük is sokan - megélhe­tésük biztosítása okán - rákényszerülnek, hogy vállalkozásukat folytassák. Tudomásunk szerint a közelmúltban változott az egészségromlás százalékos mértékéről szóló jogszabály. Az ed­digi 50, ill. 67 százalékos szint változott 50-79 és 79 felem mértékre. Ezzel kapcsolatos kérdé­sünk a következő: Befolyásolja-e az egészség­­romlás százalékos szintje a vállalkozó jogállá­sát, vagyis van-e olyan meghatározás, hogy bi­zonyos százalékig még főállású, e felett pedig már kiegészítő tevékenységet végzőnek minő­sül a vállalkozó. Az ezzel kapcsolatos telefonos érdeklődésünkre nem kaptunk egyértelmű vá­laszt, illetve úgy is fogalmazhatok, hogy két megkérdezett hatóság e témában egymásnak homlokegyenest ellentmondó tájékoztatást adott... Válaszukat szakmai lapunkban, a Taxisok Vi­lága magazinban a kollégák tájékoztatása érde­kében kívánjuk megjelentetni. A következő szám lapzártája december 4-én lesz, ezért kö­szönettel vennénk, ha a választ eddig az idő­pontig megkaphatnánk. Tisztelettel: Nagy Zoltán újságíró Taxisok Világa 50/080-4279 A válasz ismét imponáló gyorsasággal érkezett: 1.) A társadalombiztosítás ellátásaira és a ma­gánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgálta­tások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 37 § (1) bekezdése szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havi 0550 forint összegű egészségügyi szolgáltatá­si járulékot, 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulé­kot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékeny­ségből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vál­lalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfi­zetési felső határig fizeti meg. A Tbj. végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet 9. § (2) bekezdése értelmében nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó ke­resőképtelen, gyermekgondozási segélyben része­sül, fogvatartott vagy - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként - kamarai tagságát szünetelteti. A keresőképtelenség tényét (időtartamát) az orvos által kiadott, a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és an­nak ellenőrzéséről szóló 102/1005. (Vik­. 25.) kormányrendelet 10. §-ában meghatá­rozott formanyomtatvánnyal lehet igazol­ni, amelynek tartam­a alatt mentesül a vál­lalkozó az egészségügyi szolgáltatási járu­lék megfizetése alól.

Next