Taxisok világa, 2008. (18. évfolyam, 1-12. szám)
2008-12-01 / 12. szám
10 test és képeket, melyek a komáromi TESCO Áruház és a vasútállomás előtt készültek. A késő délutáni és esti órákban folyamatosan 2-5 taxi jelenléte látható, világító lámpával (feketemunka) a TESCO bejáratánál. Mivel nincs magyarországi engedélyük, így adózás sincs. Várom intézkedésüket az üggyel kapcsolatban. Komárom, 2008. december 1. Tisztelettel: X.Y. Taxi, és személyszállító vállalkozó * * * Nemzeti Közlekedési Hatóság Agócs István Igazgató Úr! 2800 Tatabánya Táncsics M. u. 1/d. Tisztelt Igazgató Úr! A KD/I01652/2008. iktatószámú levelét megkaptam, intézkedését megköszönöm. Közölni szeretném, hogy a szlovák honosságú PT TAXI Társaság egyre nagyobb intenzitással folytatja a Magyarországon történő fuvarvállalásait. Most már a délutáni és esti órákban 25 autóból készenlétük van a komáromi TESCO-nál. November 27-én minden órában a Kék-Duna rádió folyamatosan adta le a reklámban a PT TAXI Társaság Dél-Komáromba történő fuvarvállalásait. A KOMFRONT helyi lap november 28- i számában ismételten megjelentették hirdetésüket, melyben továbbra is a Komárom területére szóló fuvarvállalásaikat reklámoztatják. Kérem szíveskedjen intézkedni, hogy a PT TAXI Társaság Magyarországról kitiltásra kerüljön, mivel veszélyeztetik a magyarországi taxisok megélhetését és munkavállalását. Remélem, hogy bejelentésem számomra és a többi taxis vállalkozó számára is kedvező eredménnyel zárul, és a PT TAXI Társaság véglegesen ki lesz tiltva Magyarország területéről. Mellékeltett csatolom a KOMFRONT 2008. november 28-án megjelenő számát, valamint a Kék-Duna rádióban 2008. november 27-én elhangzott reklám hangfelvételét lemezen és a képeket, melyek a TESCO és a vasútállomás területén készültek. Egyben közölni szeretném, hogy 2008 december 7-10 között várható a legtöbb fuvarvállalásuk, mivel a Nokia gyár akkor fizeti ki a dolgozók bérét. Várom szíves intézkedésüket! Komárom, 2008. december 1. Tisztelettel: X.Y. Taxi- és személyszállító vállalkozó Havi aforizma Mi magunk legyünk az a változás, melyet látni szeretnénk a világban! Gandhi Kérdeztük az adóhivatalt Tisztelt Sajtóosztály/ A Taxisok Világa című szakmai lap újságírójaként fordulok ismét Önökhöz kérdéseimmel. Legutóbbi kérdéseinkre gyors és konkrét választ kaptunk, amit itt szeretnék megköszönni. Ezúttal a nyugdíj melletti egyéni vállalkozók (kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók) számára fontos kérdésekben kerestem meg Önöket. Öregszik a szakma. A taxis vállalkozók között egyre több a nyugdíj mellett vállalkozó, mert alacsony nyugdíjából megélni nem tudván, vállalkozását folytatni kénytelen. A nyugdíj mellett taxizók túlnyomó részének bevétele és jövedelme szinte csak jelképesnek mondható, ezért is érintette őket súlyosan a 2008-ban bevezetett fix összegű egészségbiztosítási szolgáltatási járulék bevezetése. A legtöbbször alacsony összegű nyugdíjjal és emellett minimális vállalkozói jövedelemmel rendelkező embereknek néha még a 4350 Ft-os havi járulék kifizetése is gondot okoz. Többen fordultak azzal a kérdéssel szerkesztőségünkhöz, hogy van-e olyan helyzet, amikor ezt a járulékot nem kell fizetniük. Az 1997 évi LXXX. törvény (Tbj.), ill. az e törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Korm. rendelet 9.§(2) bekezdése úgy szól, hogy „Nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott vagy - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként - kamarai tagságát szünetelteti." Szakmánkban dolgozókat a vastagon kiemelt szövegrész érinti. A keresőképtelenség fogalmát az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv) 44. §-ban találtuk meg, amely szerint „Keresőképtelen, a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni...." Kérdéseink ezzel kapcsolatban a következők: a) Az a nyugdíj melletti vállalkozó, aki súlyos betegség kórházi kezelés, vagy más ok miatt időlegesen keresőképtelen - akár több hónapon keresztül - ám felépülése után folytatni kívánja vállalkozását, mentesülhet-e keresőképtelensége időtartama alatt az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól, és ha igen, ezt milyen módon kell igazolnia, továbbá feltüntetnie adó ill. járulékbevallásában? b.) Van-e mód méltányosságból engedélyezni a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó részére az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alóli felmentést indokolt esetben? (Egy konkrét példa, ami legutóbb felmerült: a vállalkozó súlyosan beteg, magatehetetlen rokonát ápolta több hónapon keresztül lakásában, aki állapotánál fogva gyakorlatilag 24 órás felügyeletet igényelt.) A méltányossági kérelemmel mely szervhez és milyen módon kell fordulni? A másik témakör a nyugdíjas vállalkozók közül az ún. rokkantnyugdíjasokat, leszázalékoltakat érinti. Közülük is sokan - megélhetésük biztosítása okán - rákényszerülnek, hogy vállalkozásukat folytassák. Tudomásunk szerint a közelmúltban változott az egészségromlás százalékos mértékéről szóló jogszabály. Az eddigi 50, ill. 67 százalékos szint változott 50-79 és 79 felem mértékre. Ezzel kapcsolatos kérdésünk a következő: Befolyásolja-e az egészségromlás százalékos szintje a vállalkozó jogállását, vagyis van-e olyan meghatározás, hogy bizonyos százalékig még főállású, e felett pedig már kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül a vállalkozó. Az ezzel kapcsolatos telefonos érdeklődésünkre nem kaptunk egyértelmű választ, illetve úgy is fogalmazhatok, hogy két megkérdezett hatóság e témában egymásnak homlokegyenest ellentmondó tájékoztatást adott... Válaszukat szakmai lapunkban, a Taxisok Világa magazinban a kollégák tájékoztatása érdekében kívánjuk megjelentetni. A következő szám lapzártája december 4-én lesz, ezért köszönettel vennénk, ha a választ eddig az időpontig megkaphatnánk. Tisztelettel: Nagy Zoltán újságíró Taxisok Világa 50/080-4279 A válasz ismét imponáló gyorsasággal érkezett: 1.) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 37 § (1) bekezdése szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havi 0550 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg. A Tbj. végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet 9. § (2) bekezdése értelmében nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott vagy - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként - kamarai tagságát szünetelteti. A keresőképtelenség tényét (időtartamát) az orvos által kiadott, a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1005. (Vik. 25.) kormányrendelet 10. §-ában meghatározott formanyomtatvánnyal lehet igazolni, amelynek tartama alatt mentesül a vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól.