Technika, 1959 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-01 / 1. szám

* ü­GYKARVEZÉRLÉSŰ TRAKTOR JW¥>>9*s<v >y • y.-.y.v■ wv.,--------------------------------r T-r L , , Az 1958 decemberében Londonban tartott mezőgazdasági gépkiállítás egyik legérdekesebb darabja volt a LUCAS-gyár egykarvezérlésű traktorhajtása. A traktor hidrosztatikus hajtású,­­ változtatható löketű vezérszivattyúval. A traktor vezetőjének a­­ kormánykeréken kívül egyetlen gázkart kell csak kezelnie. A kar­t középhelyzetében a traktor áll. Ha a kart kissé előre nyomja, a­­ traktor lassan előre indul. Minél jobban előre nyomja a gázkart,­­ annál gyorsabban halad a traktor. Középhelyzetbe visszavéve a­­ kart a traktor megáll. A kart hátrafelé kitérítve a traktor hátra-­­ felé indul meg. Ez a rendkívül egyszerű vezérlés minden sebes­­í­tegváltást, tengelykapcsoló-kezelést szükségtelenné tesz és a­­ traktor kezelését soha nem látott mértékben egyszerűsíti. Az új , hidrosztatikus hajtás a traktorgyártás utóbbi évtizedének legje­­­­lentősebb vívmánya. «■*» OR­­AS elektród Az „Union Car­bide” cég a mel­­lékelt ábrán lát-­­­ható óriási elekt-­­­ródot készítette el­ő a jelenleg terve­­p­zés alatt álló g­rammut ívke-­­­mencékhez. A 10 s tonnasúlyú elekt- s­ród átmérője 1,52 g méter. A foszfor, a kalciumkarbid és g a ferroötvözetek­­ gyártására szol­­­g­­áló villamoske­­s­zencék energia- g szükséglete 50 000 g kVA lesz. r,t\\ Iskolák, irodák, torna- és előadótermek, bankhelyiségek világítására egyszerű, meglepő hatású és e­­yenletes fényel­oszlású eljárást dolgozott ki egy nyugatnémet vállalat, Formalux elnevezéssel. A fényforrás (rendszerint fény­cső) fényszalag-borításon át világítja meg a belső teret. A fényszalagot keskeny, belső felületükön prizmásan bordá­zott, áttetsző műanyaglamel­lák alkotják, amely két hosz­­szú alumíniumsínben feksze­nek. A világítás felszerelése igen egyszerű: csak az alu­míniumsíneket kell felcsava­rozni, majd a lamellákat egy­más mellé betolni. Az utolsó lamellát szükség esetén fém­fűrésszel vágják megfelelő méretűre. A lamellák behe­lyezése az 1. ábrán, a megvilá­gított terem egy része a 2. ábrán látható. ------------------------­Brissg­­étek vitalitása fényszalaggal 2. ábra TECHIUKill Gyorsbeállítás az új STEINHEIL kik örök-villanó lámpával fény­képeznek, tud­ják, hogy a gyár minden ilyen lámpára megadja a kulcs­számot, amelyet el kell osz­tani a felveendő tárgy távol­ságával és akkor megkapjuk, hogy milyen fényrekeszt kell a fényképezésnél alkalmaz­nunk ahhoz, hogy felvételünk sikerüljön. Az örök-villanó lámpák ugyanis más és más intenzitásúak. A kulcsszám (Leitzahl) és a felvillanási idő is változó (11800—1­­5000 mp). A megvilágítási időt csak a fényrekesszel befolyásolhat­juk. Tehát valahányszor vál­toztatjuk a tárgytól való tá­volságunkat, mindig újra meg kell állapítanunk a fényrekesz nagyságát. Esemény-felvéte­leknél, amikor a felvételi té­ma távolsága gyakran és objektívekél, gyorsan változik, ez a számí­tás sok időt rabol el. Ezt az időveszteséget szünteti meg a Steinheil-objektívek új beosz­tása. Az 1. képen az objektív első forgatható tárcsáján a fény­rekesz nagyságát és a film DIN° érzékenységét láthatjuk. Az alatta seim méterbeállító tárcsán a kulcsszám 17 DIN° érzékenységre van megadva. A felvétel előtt nem kell mást tennünk, mint a megfelelő DIN-értékhez beállítanunk a kulcsszámot (amely a gépün­kön levő film érzékenységé­nek felel meg, 2. ábra). Ha ezután fényképezőgépünket — legyen az távmérős vagy tü­körreflexes — élesre állítot­tuk, csak egy pillantást kell az objektív­ foglalatra vetnünk és azonnal leolvashatjuk a megfelelő fényrekeszt (3. áb­ra), így nem veszítünk időt a számítgatásokkal és a tévedé­sek lehetősége is kizárt. 1. ábra 2. ábra 8. ábra ­ A SZOVJET TECHNIKA |_____ újdonságát_______ Ukrán tudósok­­ eredeti készüléket,­­ úgynevezett láng­­\ fotométert szer­­­­kesztették, amelyel­­ 1 perc alatt meg­­­­állapítható a talaj | kálium-, kálcium­­| és nátriumtartalma. Régebben ez a talajanalízis leg­alább három napot vett igénybe. Ásványi nyers­­i anyagok kémiai 8 " elemzésére elektro­­­­nikus műszereket " készítettek a Szov- V jetunióban. Az új g berendezések je­­­­lentősen megköny­­­­nyítik és meggyor­­­­­sítják ezt a bonyol­­­­ult műveletet. A g különféle fizikai­­ tulajdonságok mu­­g­tatószámaiból auto­­­­matikusan állapíto­­ ják meg, hogy az­­ ásványi nyersanyag­­ milyen mennyi­s­­ségben tartalmaz­­­­za azt a vegyü­letet, amelyre ép­pen szüksége van a kutatónak. A fenti elektro­nikus műszer egyik legnagyobb előnye abban rejlik, hogy automatikus vegyi ellenőrzést gyako­rolhat egyes gyár­tási eljárások fe­lett. Új típusú beren­dezésekkel állapít­ják meg az ércek berillium-tartalmát is. Az ércdarabkát gamma-sugárzás­nak teszik ki, mert berillium jelenlété­ben az neutron­áramlást idéz elő. A neutronáramot különleges szám­láló berendezések­kel tudják megálla­pítani. Az új műszer tizedannyi idő alatt és sokkal olcsób­ban állapítja meg a berillium-tartal­­mat, mint az ed­dig használatos be­rendezések. Egy leningrádi­­ gyár olyan csiszoló­­g korongokat készít, ,s amelyek minimális á áá­ra csökkentik a­­ hulladékot a fémek megmunkálásánál, g A korong nem vas- já tagabb egy papír- s lapnál és könnyen s hajlítható. Az új H szerszámot első- H sorban a germá-­­ nium, a szilícium, g vagy a ritka ötvö- l? zetek és félvezető #­ anyagok megmun-­­ kálásánál használ- 1 ják. A gyárban ha- § sonló szerszámokat­­ készítenek a leg- 8 keményebb acélfaj- a tóból készült mun­­g­kadarabok form­á-­­ zására. Ez azért lé­­­ nyeges, mert ez­­ ideig a szovjet gép- j­ gyártás import-­­ korongokkal dol­­g­­ozott. ÉPÍTESZEK kísérleteznek... i ' i 1 i ' i 1 i ' i 1 T"L~i—1 i 1 i 1 i i i i i i i i n­­­ ehéz lenne más címet adni en­nek a rövid be­számolónak,­­ amely kevés szöveggel és né­hány képpel egy, a közelmúltban Ameriká­ban megtartott építészeti ki­állítás néhány furcsa tervét kívánja bemutatni. Az építé­szet a technika és a művészet szintézise és azt is jól tudjuk, hogy az építészet alakulását Boyd Anderson terve: 90 eme­letes lakóház, különlegesen erősített födémekkel, sem lehet elválasztani a tár­sadalmi viszonyok alakulásá­tól. Ennek ellenére anélkül, hogy a kérdés ideológiai rész­leteivel e helyen foglalkoz­nánk, és anélkül, hogy pálcát törnénk bármely bemutatott terv mellett — e tervek ku­riózum-szerűsége, a megoldá­sok változatossága miatt — érdekesnek tartjuk e képek közlését. Ezek után pedig térjünk át az egyes, érdekesebb tervekre. L. Kahn és A. Tyng egy háromszögletű előfeszített be­tonkeretekből felépített város­háza terveit mutatta be. Ez a középület tehát többé vagy kevésbé a gyermekkorunkból ismert építőjátékokból felépít­hető szerkezetekre emlékez­tet. Érdekessége, hogy az összes épületgépészeti beren­dezést, tehát a felvonókat, a lépcsőházakat stb. az épületen belül néhány oszlopszerű, üre­ges, függőleges szerkezetbe helyezi el. A monumentális építészet­re gondolva meg kell említe­nünk B. Anderson tervét, amely egy 90 emeletes házat mutat. Még ha az épület szer­kezete egyesek szemében egy irodai redőnyös szekrény fel­nagyított másának tűnne is, nem kétséges, hogy csak a vasbeton szerkezetek alkalma­zása tesz lehetővé ilyen kü­lönleges karcsú pontházakat. Szerkezeti szempontból kü­lönlegesen megerősített födé­mek alkalmazása jellemzi ezt az épületszerkezetet. Ha már az ehhez hasonló monumentális épületeknél tartunk, úgy meg kell említe­nünk Raymond és Radó ter­vét, a hatalmas stadiont, amelynek egyik jellemző vo­nása az egészet befedő íves tető és az a tény, hogy a szer­kezetet középről kifelé még bővíteni lehet. Statikai szem­pontból az egész szerkezet valamilyen tányérra emlékez­tet, amelynek alsó pereme szilárd megtámasztást bizto­sít, míg a konzolos külső ré­szek önhordó kivitelűek. Az egyik legérdekesebb terv talán P. Solari olasz szárma­zású építészé. Ez a torz felü­letű híd a vasbetontechnika legmodernebb vívmányait használná fel: a vasalás nagy­­szilárdságú kábelbetétekből készülne. Az útpályák két emeleten helyezkednek el, ez a kétszintű közlekedés összes előnyeit nyújtja. A statika szabályai szerint kiadódó kö­zépső hídrészben üzemanyag­­töltő, tankoló állomásokat és vendéglőt helyeznének el. A különleges torzfelületű kiala­kítás legfőbb előnye, hogy a hídpálya végig vízszintes le­het. Az íves tető egyik különle­ges módosulatát láthatjuk Toro, Ferrer és Warner tervén, amely egy portoricói fürdő­hely strandépülete számára készült. Úgy hisszük, hogy strandépületnek ez a terv va­lóban megfelel: valahogyan egy óriási napernyőre emlé­keztet. Kissé elrettentő D. Aaron terve, egy furcsa, groteszk gyermekjátszótér, amely in­kább emlékeztet valamilyen fantasztikus, kísérteties balett díszleteire. • Az építészek kísérleteznek, akárcsak a többi művész. A modern anyagok modern le­hetőségeket nyújtanak és a XX. század építészeti stílusa még aligha tekinthető kiala­kultnak. Egy-egy terv sikerül, mindenkinek tetszik. Sok más terv pedig arra szolgáltat ala­pot, hogy termékeny vitákkal fejlesszék tovább az építő­művészetet.­ ­ Toro, Ferrer és Warner terve: portoricói fürdőhely strandépülete Ra­ymond és Radó terve: íves tetejű stadion. A nézőtér középről kifelé bővíthető. P. Solan terve: Torzfelületű híd, kábelbetéttel, kétemeletes útpályával. A középső részben tan­koló és vendéglő van. Az útpálya végig vízszintes. D. Aaron terve: egy groteszk gyermekjátszótér. Louis Kahn és Anne Tyng ter­ve: Háromszögletű, előfeszített betonkeretekből felépített vá­rosháza. Az épületgépészeti be­rendezések néhány oszlopban kapnak helyet. Kétszer gyorsabb a hangnál... Ez a NORD „Griffon" kísérleti repülőgép az egyik legérde­kesebb francia repülőgéptípus. A gép hatalmas, csatornaszerű törzse két hajtóművet rejt magában: egy SNECMA „Atar” típusú gázturbinás sugár hajtóművet, valamint egy köréje épült NORD— AVIATION torlósugár hajtóművet. Felszálláskor és kis sebessé­gen csak a gázturbinás hajtómű hatásos, de hangsebesség körüli sebességeken már a torlósugárhajtómű is jelentős tolóerőt ad, majd nagyobb sebességeken övé lesz a vezetőszerep. A gép 1958 őszén az Istres-i repülőtérről indulva M=2,05 sebességet, vagyis a hangsebesség 2,05-szeresét érte el, miközben még mindig kb.­­ 100 méter/mp volt az emelkedő sebessége. A gép legnagyobb , emelkedő sebessége ennél jóval nagyobb! ÉpcSŐNYABÓ TARGONCA A mellékelt ábrán különleges szerkezetű, lépcsőn való szállításra alkalmas targonca lát­ható. Szegecselt kivite­lű, alumíniumötvözetből készült váza két, 20 cm átmérőjű gumitömlős keréken gördül. Külön­leges szerkezete a be­húzható kettős hernyó­­talp, amely egy kar egyszerű működtetésére a lépcsőn való tovább­haladást lehetővé teszi. Behúzott hernyótalppal a targonca a szokásos módon alkalmazható szállításra. 106 TONNÁS TARTÓ!­ ui nap aian stu miomd­en utazott be a gyártó üzem terephelyeroi a most epuio -------­' angliai Bradwell-i atomerőműbe ez az óriási tartó. A tartógerenda mellett álló embereit SPu­íjjí yryg valósággal eltörpülnek a szerkezet mellett, amelyet két nagy pótkocsin húzott két nagy traktor a beépítés helyére. A 30 méternél hosszabb, 3,6 méter magas tartó az atomreaktor töltőberendezésének mozgóhídjához tartozik. A teljes töltő-berakógép 400 tonnánál is nehe­­zebb lesz.

Next