Tekintet, 2013 (26. évfolyam, 1-6. szám)
2013 / 4. szám
egy városházi gyakornok, rövid hajjal, hosszú nyakkal, nem a költő benyomását tette. K. I. És később állandó volt a barátságotok... ? Dr. K. I. ... aztán összebarátkoztunk. Azt hiszem, verseken keresztül barátkoztunk össze, amikor a verseiről beszéltünk. Később azt mondta egyszer, hogy az összes kritikusai között én vagyok a legjobb kritikusa, és minden új versét elhozta. Hogy melyik években volt ez, nem tudom... K. I. Nem tudod mihez kötni? Dr. K. I. Nézd, a 30-as évek során... 1928-tól, és amikor lebuktunk együtt, az 33-ban volt, szóval ebben a korszakban volt a legsűrűbb az érintkezés. Volt egy tél vagy két tél, amikor minden nap ott volt nálam, minden este. Megvárta, amíg végeztem, és aztán ott ültünk, és akkor játszottuk a különböző társasjátékokat... Ja igen, Jolánnak ott volt a lakása a Phönix telepen, szóval egészen közel. Néha nálunk voltunk, néha Jolánéknál, és rengeteg ilyent játszottunk, ezeket a versjátékokat, amelyekben egészen kitűnő volt, de más játékokat... K. I. Milyen versjátékokat? Dr. K. I. „A vers lelke" - a Karinthy-féle játékok. Az is volt egy játék (nem tudom, hogy Karinthy találta-e ki?, azt hiszem, nem, hogy mondani kell egy szót, amely egy versben előfordul... valamilyen versben... és ki tudja megtalálni a verset, egyáltalán egy verset, amelyben a szó előfordul. Egészen ritka szavak voltak, és ebben mindig ketten nyertünk: Attila meg én. Vagy ő, vagy én. És rengeteg verset tudott. K. I. Ki járt még ebbe a társaságba? Dr. K. I. Ez nem egy társaság volt. Otthon volt nálunk Attila. Szóval, volt Anna, meg én, meg Attila meg Jolán. Vagy ha átmentünk... Na persze ott volt Judit is, átmentünk Jolánhoz, Etus nemigen volt. Szóval nem társaság volt, egymás között voltunk. K. I. Hogy van, hogy mindig olvasok különböző emberekről, akik mind azt állítják, hogy ők voltak Attila legjobb barátai? Hozzáteszem: olyan emberek, akiknek hiszek. Nem arról van szó, hogy Attilának nagyon különböző... Dr. K. I. ... különböző. Érdekes, hogy erre rájöttél. Én is mindig ezen csodálkoztam. Hogy hallottam azután emberekről, aki