Temesvári Új Szó, 1989. október-december (1. évfolyam, 1-7. szám)
1989-12-23 / 1. szám
A TEMESVÁRI NÉPGYÜLÉS HATÁROZATA Az összes bánáti lakosok, az ország többi részeinek képviselői, akik 1089. december 10—22. között Temesváron tartott népgyűlése kinyilatkoztatja az igazi demokráciát és szabadságot az ország egész területén és ELHATÁROZZA: 1. — 1. A zsarnok Nicolae Ceausescu és felesége, valamint családtagjuk lemondatását az összes párt- és állami tisztségekből és felelősségre vonásukat egy kompetens bíróság által lefolytatott törvényes per keretében. 2. Azoknak a személyeknek a nyilvános perbefogását kompetens bíróságok által, akik parancsot adtak és teljesítették a parancsot arra vonatkozóan, hogy a civil lakosság közé lőjenek és akik hibásak azoknak a katonáknak a meggyilkolásáért, akik megtagadták ennek a förtelmes parancsnak a teljesítését. 3. A kriminális módon meggyilkolt hős vértanúk azonosítását, emlékművek emelését tiszteletükre azokban a városokban, amelyekben elestek, hogy emléküket elevenen megőrizhessük. 1. Az összes politikai foglyok és üldözöttek felszabadítását és irlitálását, akik életüket kockáztatva kifejezték egyet nem értett Nicolae Ceausescu önkényuralmi politikájával. 5 Új kormány létrehozását és a helyi vezetés átvételét a napa legfelkészültebb polgárai által. 6. Szabad és demokratikus választások megrendezését minden szinten, és hozzáértő, illetve erkölcsileg feddhetetlen vezetők kinevezését. 7. Egy igazán demokratikus rendszer létrehozását a közélet valamennyi területén, az ország politikai és gazdasági rendjének és irányvonalának a nép általi szabad megválasztását, amely garantálja az ország törvényei és a nemzetközi egyezmények és megállapodások által szentesített honpolgári szabadságjogokat népünk anyagi és szellemi jólétéért és a haza gazdasági erejének növeléséért. 8. A politikai és az állami tevékenységek szétválasztását. 9. Az összes antidemokratikus törvények és más normatívák eltörlését, amelyek nem szolgálják a néptömegek érdekeit, miként az egész törvénykezési rendszer felülvizsgálását az ország demokratizálása és liberalizálása érdekében. 10. A diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét az összes olyan államokkal, amelyek ezeket a kapcsolatokat Nicolae Ceausescu, a diktátor miatt hazánkkal megszakították, a baráti és együttműködési kapcsolatok további fejlesztését a világ összes államaival a nemzetközi jog normái és elvei alapján is. A temesvári népgyűlés hazafias lelkesültséggel köszönti az ország egész lakosságát, amely részt vesz az ország demokratikusának és liberalizálásának kiteljesítésében békés, hazafias jelő tüntetésekkel, ugyanakkor a haza azon honpolgárait, akik egy a pillanatig bátor tetteikkel hozzájárultak a diktatúra elsöpréséshez, s felhívja a lakosság egészét a békés tüntetések folytatására ezen rezolúcióban elfogadott összes célkitűzések és határozatok ■Ijesítéséig. III. — A temesvári népgyűlés köszönti bátor hadseregünk katonáit, akik ellenszegültek annak a gyilkos parancsnak, hogy a lakosság közé lőjenek és felhívja őket, hogy az egész néppel együtt vegyenek részt a továbbiakban is az ország demokratizálásának kiteljesítésében, a rezolúcióban foglaltak értelmében. IV. — A temesvári népgyűlés kegyelettel adózik a hősök emlékének, akik vérüket adták eszményeik megvalósításáért és meghaltak a diktatúra megdöntéséért és a demokrácia létrehozásáért, a nemzeti egységért és szabadságért és elítéljük a diktátorok kriminális határozatát, hogy parancsot adtak az ország lakosai közé kivetésre. V. — A temesvári népgyűlés köszönetét fejezi ki a világ összes népeinek, és becsületes fiainak, akik a diktatúra miatt száműzetésben vannak, azért hogy határozataikkal és biztatásaikkal emelték a román nép morálját, és mellettünk álltak szabadságért, igazságért és demokráciáért folytatott harcukban. VI . Az állami tevékenység vezetésére az egész ország területén, a temesvári népgyűlés kéri az ország új parlamentjének létrehozását, amelyben az egész román nemzet képviselve legyen és amelyet felhatalmaznak az egész nemzet érdekeit szolgáló összes szükséges intézkedések meghozatalára. Temesvár, 1989. december 22. Megalakult a Romániai Demokratikus Nemzeti Bizottság December 22-én, pénteken, 16 óra 30 perckor, megalakult a Romániai Demokratikus Nemzeti Bizottság, amelynek fő feladata előkészíteni a demokratikus létre való áttérést. A miniszterelnök és az egész kormány lemondott. A Demokratikus Nemzeti Bizottságnak tagjai a Ceausescu-diktatúra alatt nem kompromittált katonai parancsnokok, munkások, a régi rezsim leveréséért folytatott küzdelem élvonalában álló diákok, értelmiségiek. Röviddel az új szerv megalakulása után, tagjai megjelentek az RKP KB székházának erkélyén, hogy a téren tartózkodó sokezres tömeget s a rádió és televízió útján az egész országot tájékoztassák a kormány lemondásáról, az alakult bizottság összetételéről, a következő időszakra javasolt intézkedésekről. így kezdődött a nemzeti újjászületés tavasza... December 15-étől, péntektől kezdődően a rendszer elleni magatartása miatt kilakoltatással fenyegetett Tőkés László lelkipásztor lakása elé román, magyar, szerb hívők gyűltek össze Szombaton egyre sokasodott a tömeg a Mária-téren. Délután Tőkés László megjelent lakása ablakában két civilruhás belügyistül közrefogottam A nép — több százan — kiáltozni kezdte: „Tőkés! Szabadság!“ Tőkés László azt mondta: „Minden rendben van. Menjetek haza. Jöjjetek holnap!" Világos, hogy kényszerítették ezekre a szavakra. Egy ifjú a körbenállók segítségével a párkányra mászott és megölelte. Egy asszony énekelni kezdte: „Ébredj, román nemzet!“ Mindenki énekelt. A tömeg a Máriatér felé indult. A határozatlanság pillanata volt. Az emberek visszatértek a lelkipásztor lakásához, más részük a Treboniu Laurian utcából közeledett. Ott civil ruhás belügyisek várták. Úgy, ahogy már régóta megszoko ták, rájuk rivalltak: „Hová mentek, fiúk?!“ Az emberek utat vágtak maguknak és behatoltak. Mindenki megrökönyödött. Az utca kihalt volt. Mindenkin úrrá lett a rémület. A felvonulók az utca túloldalára húzódtak. Ott volt a nagy tömeg. Este nyolc óra körül a tüntetés hőfoka megnőtt. Ezúttal egészen mást követeltek az emberek. Azt kiáltották: „Ne féljetek!, Szabadságot!, Szabadságot!“ Nem törték be az ablakokat, nem történt vandalizmus. A tüntetők a Mária-híd felé tartottak. Túl a hídon, az úton véges-végig, műanyag szemvédővel, fehér védőpajzsokkal és gumibotokkal felszerelt rendőrök. Azt kiáltották :„Szabadság!“ A rendőrkordon a tüntetők felé indult, gumibotjaikkal pajzsaikat verve. Az utca sarkán egy aszszony elesett. Gépkocsival elszállították. A rendőrök újra támadtak. A tömeg futni kezdett. Egy lány elesett. A rendőrség hevesen összecsapott a tüntetőkkel, egyesek gumibotokkal védték magukat. Védekezés volt ez a provokációra, semmi más. A menet a megyei néptanács felé indult. Elmondható, hogy pontosan ettől a pillanattól a temesvári események demokratikus változásokat követelő és teljesen békés jelleget öltöttek. Másnap, a Mária-téren még tüntettek Tőkés Lászlóval való együttérzésük jeleként. Látni lehetett kitört ablakokat és kirakatokat, különösen a könyvesboltoknál, ahonnan a tirannus „öszszes műveit“ kidobták és elégették. Nem sokkal aztán, a Michelangelo-hídon feltűnt a tüntetők nagy tömege. Körülbelül másfélezren lehettek. Elől gyermekek haladtak, egy asszony csecsemőt tartott a karjaiban. Állandóan azt kiáltották: „Erőszak nélkül!“ A Continental-szálló felé haladtak. A megyei néptanács előtt három katonai teherautó és vízágyú volt látható. A tüntetők tömege a megyei néptanács felé tartott. „Erőszak nélkül!“ „Szabadságot!“ A belügyisek kezében botok. A tüntetők megálltak. A hivatalos személyek közül senki se jött, s nem is fejezte ki óhaját, hogy beszéljen a tüntetőkkel. Vízágyúkkal próbálták szétoszlatni a tömeget, az erős vízsugár válogatás nélkül döntött le asszonyokat, gyermekeket. A rendőri erők kíméletlenül ütöttekvertek. Kétségbeesetten, űzötten a tömeg a teherautókra és a vízágyúkra etette magát. Felgyújtották azokat. Önvédelem volt. Megpróbáltak egy vízágyút felborítani. Nem tudták .A hadsereg a néptanács mögé menekült. Délután. Az események drámai fordulatot vesznek. A megyei néptanács tere újból a hatóságok ellenőrzésébe került. Az erőszak komoly méreteket öltött. Ekkor talán a legkisebb párbeszéd az embertömeggel, amely szilárd eltökéltséget mutatott, hogy minden veszéllyel szembeszáll, megakadályozta volna a vérontást. De nem ez történt. Délután kettő és három között a város fölött megjelent két katonai helikopter. Az első — a Gyíroki út, a második — a megyei néptanács fölötti. Szemrevételez. Elmegy és visszatér. Leszáll, valamennyi jelzőlámpája világít. A kenyérbolt előtt egy kiégett tank nyomai. A Neptun hídon rendőrkordon pajzsokkal és szemvédőkkel, nyomukban két harckocsi. Mellettük egy szakasz katona. Néhány ember hozzájuk közeledik: „Fiúk, ti is románok vagytok!“ „Belénk akartok lőni?“ Háború. Az egész Augusztus 23. sugárutat körbevette a hadsereg. A Szabadság téren a Hadtestparancsnokság előtt katonák fegyverekkel és sisakokkal. A tér közepén ég a kioszk. Felborítanak egy gépkocsit. A katonák a sokaságot fenyegetik. A központban ég az illatszertár és a készruha-üzlet. Nagykésőre két tűzoltókocsi érkezik. Nem sietnek a tüzet oltani. A görögkeleti székesegyház előtt a tüntetők tömege. Azt kiáltják: „Katonák, nektek is vannak szüleitek!“ Az Egyesülés hazáját éneklik. Ütemesen skandálják: „Esküszünk, el nem megyünk!“ FÖLTÁMADOTT A TENGER Föltámadott a tenger, A népek tengere, Ijesztve éget-földet. Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Süllyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg. Tombold ki, te özönvíz. Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Hőszült tajtékodat, Jegyezd vele az égre Örök tanúságul: Habár felül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a víz az űr! PETŐFI SÁNDOR A INVIAT CUMPLITA A inviat cumplita Matea popoarelor; Vuind, ridicä-n stele Talazurile grele. Cu bratu-ngrozitor. Simtiti voi dansul asta Si mozica lui rece? De n-ati stiut vreodata, Acuma vi s-arata Poporul cum petrece. Sälbatic tunä marea; Coräbii-nspäimintate Dispar ca-n iad in larguri, Cu frintele catarguri $i pinze sfisiate. Involbura-ti, o mare, Talazurile toate — Din pesteri, cu revolts Zvirlindu-le spre bolta. Turbind si inspumate: Si un adevar pe ceruri Sá serii ca sä räminä: Pe apa pót sä sal te Coräbiile-naltc — Tot apa c stäpinä! Traducere de Eugen Jebeleanu Jh I. évfolyam 1. szám. SZOMBAT, 1989. december 23. 4 oldal, ára 50 báni RENDKÍVÜLI KIADÁS ÉLJEN A SZABAD ROMÁNIA! ^\m\\\\\\\m\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\m\\m^ Temesvári DAS MEER IST AUFGESTANDEN Das Meer ist aufgestanden, Der Völker Kiescnmeer: Schon Erd’ und Himmel schrecken Die wild erregten kecken Sturmwellen ringsumher. Hört ihr denn dies Orchester? Seht ihr den Tanz? Nun sollt Ihr, die es nie erfahren. Sehn, wie das Volk im wahren Festtrubel tobt und tollt. .Aufbrüllend schäumt die Seeflut, Die Schiffe uälzen sich Bis sie zur Hölle hasten; Die Segel und die Masten Zerreissen jämmerlich. So lobe, Sinflut, tobe. Tob aus dich voller Wut, Zeig deine tiefsten Gründe, Wirf himmelwärts der Schlünde Vernichtend grimme Flut! Schreib ans Gewölk die Lehre, Die zeitlos ist und hehre: Ob auch das Schiff ist oben. Vom untern Strom gehoben: Oer Herr ist doch das Meer! Übersetzung von ZOLTÄN FRANYÖ m