Temesvári Új Szó, 1991. január-március (3. évfolyam, 265-326. szám)

1991-03-19 / 317. szám

3. oldal 991. március 19. • Temesvári CiJ Szombaton délelőtt a Pro Basarabia Társaság szervezésében szolidaritási nagygyűlésre került sor az Unirii (Dóm) téren, a besszarábiai románság ügye mellett. (Rácz F. Kornél felvétele) Élesztő, kovász, kenyér Nemes Péter színművész E talpalatnyi zöld, e maréknyi nép önálló műsorából előze­tesen tárgyalva, a készülő műsorfüzet számára küldött néhány anyagot. Többek kö­zött a kövekező vallomást is! „Sokan kérdezték tőlem az előadás előtt, hogy miért épp ezt a témát választottam? Egyszerű: ez a probléma a­­dott, létezik, (az anyanyelv ápolása, megtartása — a megmaradás) tehát ezt a té- Gondolatok NEMES PÉTER önálló estje után már egy romániai magyar színésznek nemcsak lehet — de kötelessége is választani. Ezért!" Resicabányán mintegy hat­van főnyi közönség előtt szín­re is került a Nemes-est a­­mely nemes volt, a szó legne­mesebb értelmében. Király László, Magyari Lajos, Remé­­nyik Sándor, Salamon Ernő, Sütő András a szivárvány színeiben sziporkázó, hozzánk­engedett szavai révén nemcsak vallott, hanem vállalt és vál­lalásra is ösztökélt. Érdemes volna leülni ,kézbevenni az elhangzott műsor írott anya­gát, az egytémájú, de mégis sokrétűen gazdag mondani­valót mondatról-mondatra, szóról-szóra értékelni, elemez­ni — s akár a Biblia szent szavait — magyarázni... Hogy teljesen vérünkké vál­hasson, tápanyaga énünkké lényegülhessen, akár úrva­csora bűnbocsánatot jelentő szent jegyei. Mert van-e o­­lyan vegyész, aki a bedagasz­tott kenyértésztát alkotóré­szeire tudná bontani?! Liszt­re, élesztőre, kovászra, az összetartó vízre! oxigénre, mely az életet biztosítja; hid­rogénre, mely a lángot adhat­ja és sóra, amely megízesíti?! Az elhangzott műsor — a szép veretes magyar nyel­ven előadott — egy ilyen jól kidolgozott kenyértészta, ben­ne az áldott magyar­ igék zu­­hataga, melyet a művész él­vezetes, ropogós cipóként tá­lalt a maréknyi éhes nagy­érdeműnek. S a közönség o­­lyan csendben élt szépirodal­munk szentigéivel, mintha úr­vacsorával élne... A mi né­­pünknek még sok kovászra, sok élesztésre-ébresztésre van szüksége, hogy szívben-lélek­­ben, magyarságtudatban nagy­ra nőjön, hogy „talpalatnyi­­föld­ jogukon“ képes legyen épülni és építeni, hogy temp­lom és iskola, nyelv és múlt nyelv és nép, nyelv és iroda­lom, nyelv és szó lehessen kovászához a liszt, hogy vég­re önmaga süsse ki önmaga számára — hagyományos sa­ját jelzlése szerint — e talp­alatnyi földön a hovatartozás­tudat hatalmas, pirosrasült, áldott, önmagát megtartó szent kenyerét. Megköszönve Nemes Péter­nek a feledhetetlen lelki­ la­komát melegen ajánlja ezt a süzetet talpalatnyi földünkön élő népünknek és minden szavunkat­ értőnek. I­lakay Botond resicabányai református lelkipásztor „Szívünkben itt a folytatás" (folytatás az első oldalról) szavalta meggyőző erővel, arra késztetve hallgatóságát, hogy szembenézzen a komor történel­mi igazsággal. A hős táborno­kok, az aradi tizenhármak — magyarok és nem magyarok — a halállal néztek farkasszemet a­­zon az emlékezetes októberi na­pon... Haza, a kedveshez írott búcsúlevelüket, az utolsó Isten­­hozzád-ot ugyancsak színházunk művészei tolmácsolták őszintén, melegen. Ők szólaltatták meg a költőóriás, Petőfi Sándor, a for­radalom viharmadara rímekbe öntött sorait is. A XIX. század költői. Föltámadott a tenger, A farkasok dala, A szájhősök, Egy gondolat bánt engemet... Mély, tiszta értelmezés, sajátos hang­nem jellemezte Mátray László­, Fali Ilona, Srigyed Imre előadás­módját. Nemes Péter versmon­dása delejes erővel hatott a hall­gatóságra, a művész értő-érző közvetítője tudott lenni nemze­tiségi történelmünk korparan­­csának: „ösztönére hallgat a madár, de az ember itt ma­rad!... Szívünkben itt a folyta­tás... Az ember messze néz, s remél". A tháliás Majorén Atti­la megjelenésében is a márciusi ifjak alakját hozta elénk, m­íg visszapillantani az időben, kap­csolatot lelni ok és okozat kö­zött dr. Kovács­ Géza aradi tör­ténész segített ezúttal. Az előadó tisztánlátása ,a gazdag ismeret­anyag jól szolgálta a célt, tör­ténelmi igazságokat mondott ki, amit hálásan nyugtázott a már­cius 15-i emlékünnepség hallga­tósága. Az Elekes András karnagy ve­zette Bartók Béla dalegylet hű társként szegődött a „negyven­nyolcasok" nyomába: megzenésí­tett Petőfi-verseket, Kossuth-da­­lokat énekelt a kórus, amelyek hallatán felujjongott a lelkünk. Rég vágytunk rá ilyen közelből! Nem öncélú, nem kisajátított ünnepet ültünk március 15-én. A népek hajnalcsillaga, a szent világszabadság költői jóslata o­­kos értelmezésre, honra lelt Te­mesvárban... Muzeográfusok tiltakozó folyamodványa A Bánsági Muzeográfusok E­­gyesülete 1991. március 1-én megtartott közgyűlésén tiltakozó nyilatkozatot fogalmazott meg a múzeumok jelenlegi működési feltételeivel kapcsolatosan. A kormány azon h­atározata, hogy — a fővárosi múzeumok kivéte­lével — a vidéki intézmények csak 50-70 Vp-os állami támoga­tásban részesülhetnek elégedet­lenséget váltott ki a szakembe­rek körében. Az Egyesület tag­ságának véleménye szerint az i­­lyenfajta intézkedések a román nemzet történelmi és kulturális értéktárának kárára történnek, s a hazai valamint az egyetemes tudományt és kultúrát szegényí­­tik. A román muzeográfusok, a­­kik eddig is a kisfizetésű alkal­mazottak közé tartoztak, az em­lített intézkedés következtében még azt a javadalmazást sem élvezhetik, amelyet az 1991. feb­­r­uári parlamenti határozat alap­ján megállapítottak. Az állami támogatás ilyen mértékű megvonása a múzeu­mok megszüntetéséhez vezet, , a szakemberek pedig kénytelenek lesznek máshol állást keresni. Újabb kutatások anyagi támoga­tásáról, értéktárgyak vásárlásá­ról pedig szó sem lehet. Ugyan­akkor lehetőséget nyújt az ér­téktárgyak illegális eladására, vagy azok átutalására más in­tézményekhez, amelyeknek lehe­tőségük van ezek konzerválására és megőrzési feltételeik biztosí­tására. Az állami támogatás ilyen a­­rányú megvonása múzeumaink­tól a legnagyobb kulturális bűn­tettnek számít, amit az 1989-es forradalom utáni időszakban el­követtek. Éppen ezért a Bánsági Muzeográfusok Egyesülete a kö­vetkező kérést fogalmazta meg és küldte el az ország elnökének, a miniszterelnöknek, a Szenátus és a Parlament elnökének, a Mű­velődésügyi és a Pénzügy Mi­nisztériumnak valamint a sajtó­nak és a rádiónak. 1. Biztosítsák a múzeumok tel­jes anyagi támogatását. 2. Szüntessék meg azokat a megkülönböztető intézkedéseket, amelyek a fővárosi és a vidéki múzeumok besorolására vonat­koznak. 3. Biztosítsák a kutatáshoz és az újabb értéktárgyak megvá­sárlásához szükséges pénzössze­get. 4. Biztosítsák a múzeumok biztonságát, a múzeumi tár meg­felelő gondozását, a pontos nyil­vántartást lehetővé tevő anyagi alapot. 5. Biztosítsák a múzeumok kor­szerű műszaki felszereltségét. 6. A jelen tiltakozó nyilatko­zatot a Bánsági Muzeográfusok Egyesülete az 1991. 111.­­én meg­tartott közgyűlésen fogadta el. Florin Medelet a Bánsági Muzeográfusok Egyesületének elnöke • hírügynökségek jelentik • HAMAROSAN KOALÍC­IÓA A fő iraki ellenzéki erők kép­viselőinek bejrúti konferenciáját — megfigyelők szerint — pél­dátlan összhang uralta. A részt­vevők megállapodtak egy koalí­ciós kormány megalakításában, aIÓS KORMÁNY ALAKUL­ÓBAN? amely Szaddam Husszein eltá­volítása után, átvenné a hatal­mat Bagdadban és kijelölné a szabad választások időpontját — közli a Reuter. MEGÚJULT IRÁN ÉS SZAÚD-ARÁBIA VISZONYA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK A MINDENKÉPPEN GYŐZÖTT Teheránba bejelentették, hogy Irán és Szaúd-Arábia újból fel­veszi a diplomáciai kapcsolata­Az Egyesült Államok nem­csak Szaddam Husszeint, hanem saját kétségeit is legyőzte — je­lentette ki George Bush, arra kat. A két arab ország közötti kormányszintű kapcsolatok 1988- ban születelt meg, utalva, hogy a háború előtt di­vat volt kételkedni e nagyhata­lom tisztességében. GENSCHER - GORBACSOV MEGBESZÉLÉSEK Hans-Dietrich Genscher né­met külügyminiszter Moszkvá­ba utazott. Hivatalos látogatásá­nak célja, hogy Gorbacsov szov­jet elnökkel megbeszéléseket folytasson a regionális problé­mákról, valamint a közel-keleti rendezésről és, hogy közös meg­oldásokat találjanak egy sor más kérdés megoldására. Közel-keleti kilátó Az arab politikai szupremáci­­ót megtörte bizonyos mértékig, de lehet, hogy csak rövid időre Irak Kuvaitból való kiűzése, hisz sok arab vezető büszkeség­gel és nagy reménységgel tekin­tett Szaddam Husszeinre, ki a nagy Harun-Al-Rashid egyenes utódjának vélte magát. Azt a tényt sem szabad viszont figyel­men kívül hagyni, hogy az Irak­­ellenes koalícióban 8 arab állam is részt vett, még ha ezekből 6 királyság is. Mint katonai nagyhatalom, A­­merika sokat emelkedett az arab világ szemében, hiszen ez egy­szer nem bizonyult „papírsár­kányának, ahogy a kínaiak sze­retik Amerika haderejét jelle­mezni. Az arabok tanúi lehet­tek az orosz T-72-es tankkolosz­­szusok látszatra könnyed elpusz­tításának, bár igaz ami igaz, a szövetségesek 5 000 kg-os bombákat is bevetettek ellenük. Most, a Szovjetunió első szá­­mú kegyeltjeként Szíria lép elő és jelentheti a legkomolyabb új veszélyt a Közel-Keleten, első­sorban Izraelnek. Szíria Liba­nonban a „rendfenntartó“ erő­­szerepét vette át és nincsen kilá­tás arra, hogy onnan kivonuljon, Irán, mi tagadás, az iszlám­ fa­natizmus melegágya, ezt „export­cikkeként kívánja felhasználni és a síita fundamentalistákkal a­­karja Irakot befolyása alá von­­ ma­m mi ess cs wi mi m m­omMBNi ni, persze, ha időközben sikerül Szaddam Husszeint eltávolítani. Irán — az ugrásra kész vé­rengző vad példáján — azzal i­­jesztgetett, hogy belép a háború­ba Irak mellett, ha Izrael táma­dott volna dacára annak, hogy 8 évig háborúzott Irak ellen, hogy Irak mérgesgázzal támadta, hogy 1 milliós volt az emberál­­dozat. A valóságban az egész a­­rab világ figyelme jelenleg „Iz­­rael-centrikus“ és a nyugatiakat újfent, politikai és főként gaz­dasági ereje folytán, befolyása alatt tudja tartani. Ma már kirajzolódik az izrael­­palesztin béke feltétele — és ezt Bush elnök nemrég kihangsú­lyozta — „béke terület ellené­ben“, vagyis, hogy Izrael ürítse ki Gázát és Ciszjordániát a meg­alakulandó palesztin állam szá­mára. Ugyanakkor Baker ame­rikai külügyminiszter járt a Kö­zel-Keleten „adatokat gyűjteni”. Hogy ez a béke mennyire lesz megvalósítható, az az eljövendő hónapok kérdése, mert közben egy esetleges arab-izraeli zoná­­lis konferencia is számba jöhet, melynek keretén belül meg kel­lene szüntetni a „háborús álla­potot“ a szemben álló felek kö­zött, így hátha kissé kétkedve is, de próbáljunk bizalommal te­kinteni a jövőbe! Fekete Oszkár KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Elsőnek a zene­szerző, akinek halála 200. évfor­dulójáról idén rangos esemény­sorozattal emlékezik meg a ze­nei világ, majd két operájának címe (folytatása a függőleges 8. alatt, zárt négyzetekben: T. Ö, S). 9. Férfiak viselik, ünnepé­lyes alkalomkor. 10. Szokásban van! 11. Török férfinév. 12. Nem egész szám. 13. Köszönésforma (1. négyzetben kétjegyű betű). 14. Személyes névmás. 15. El­lentétes kötőszó. 16. Évszak. 18. Husáng. 19. Lágyan, könnyedén himbálózik. 21. A fordítottját dalolni lehet. 22. Félig ásatag! 23. Kibújik az ágyból. 24. Az A­­r­any ember írójának névbelül. 25. Készül az ebéd. 26. Női név. 28. Beszédhang írott­­ vagy nyomtatott jele. 30. Alter..., hasonmás. 31. Az oxigén és a ruténium vegyjele. 32. XX. szá­zadi képzőművészeti irányzat. 34. A függőleges 13. befejezése. Függőleges: 1. A Pál utcai fiúk hajának név­betűi. 2. 6... újság, Franyó Zoltán egykori lapja. 3. Város Fehér megyében, a rózaa­iak korában Ampelum néven a­­ranybányászati központ volt. 4. Vonatkozó névmás. 5. Irak egy­nemű hangzói. 6. Kicsinyítő kép­zővel hajszín lesz belőle. 7. Ko­mor, rideg. 8. A vízszintes 3­1. folytatása (majd lásd a függőle­ges 13. alatt). 12. Személyes név­más. 13. A függőleges 8. folytató Sít (1. négyzetben" kétjegyű betű, befejezése a vízszintes 34. alatt, zárt négyzetekben: B. L, O). 14. Római szám meg a huszadrésze. 17. Lángol. 18. Neves fővárosi színművész (Radu). 20. Tudja ró­la, hogy kicsoda. 21. Kicsinyítő képző. 23. Korszak is volt ilyen. 25.........kizöldül a sírk­anton“ (A­rany: Rege a csodaszarvasról). 27. Így kezdődik a szolminációs skála. 29. Jó jegyet érdemel a tanuló. 30. Keserűsége szólás - mondásos. 32. Félálom. 33. Álló­víz. Kulcsszavak: Vízszintes L, íivtz­gőleges 8., függőleges 13., víz­szintes 34. Készítette: Kovách Éva

Next