Temesvári Új Szó, 1994. október-december (6. évfolyam, 1214-1274. szám)
1994-10-28 / 1233. szám
Temesvári ÚJ SZÓ Történelmi visszaemlékezés 145 éve Temesváron 1849 tavaszán a magyar szabadságharcos seregek megkezdték a császáriak birtokolta temesvári vár ostromát. E csapatok április végén érkeztek, s a Józsefváros és Szabadfalu közti mezőn ütöttek tábort. A honvédcsapatok május 14-én a Gyárvárost is megszállták s rá 4 napra megkezdték a vár ostromát. Parancsnokuk Vécsey Károly tábornok volt, akit a vadászerdei főhadiszállásán Bem tábornok is felkeresett. Az ostrom idején rengeteg lövedék zúdult a várra, a Hunyadi-kastély is annyira megrongálódott, hogy a régi falak alapjaira 1856- ban az osztrák kormány a ma is létező épületet emelte. Leégett az irgalmasok temploma és kórháza (1851-ben állították helyre), továbbá a lövedékek beszakították a Losonczy-téri római katolikus székesegyház tetejét is, de rengeteg köz- és magánépület is megrongálódott. A vár ostroma alatt a kórházak zsúfolásig voltak sebesültekkel, s a különböző ragályos betegségben szenvedőkkel. A várban nagy volt a víz és élelemhiány. Ilyen körülmények közepette Vécsey tábornok augusztus 5-én tisztességes megadásra szólította fel a vár védőit. Báró Rukavia altábornagy, a vár parancsnoka, a kapitulációra való felszólítást visszautasította, mivel jelét vette, hogy Haynau tábornok vezetésével közelednek a vár felmentésére küldött osztrák seregek. A túlerővel szemben aug. 9-én a Mészáros és Dembinszky tábornok vezette szabadságharcos csapatok a Csókaerdőnél meghátrálásra s elvonulásra kényszerültek. Ezzel véget ért a temesvári vár 107 napig tartó ostroma, megnyíltak annak kapui, s Haynau tábornok a Bécsi kapun augusztus 9-én bevonult a várba. A temesvári csatavesztés után 4 napra augusztus 13-án Görgey Artúr is a cári haderő előtt Világosnál letette a fegyvert. Bár az 1848-49-es európai forradalmakat a nagyhatalmak reakciós erői sorra leverték, de azok eszméi tovább gazdagították a népeknek a szabadságért, a társadalmi haladásért, igazságért folytatott harcaik tapasztalatát. Hisz negyvennyolc felemelő üzenetéből, eszmei örökségéből, mindaz ami haladó, ami előre vivő, mindenkor és mindenütt időszerű marad, s ma is gondjainkat rendezni hivatott értékes tanulság. A szabadságharc leverése után a bécsi kormányzat itt létrehozta a német nyelvű Szerb Vajdaság és Temesvári Bánság elnevezésű tartományt, amelynek első kormányzója gróf Coronini- Cronberg János altábornagy volt. Kormányépületének kezdték építeni a temesvári Dikaszteriális palotát, de mire az elkészült, a tartomány megszűnt. Temesvár utcáin, terein ma is őrizzük azokat az emlékeket, amelyek az 1848-49 évi forradalom és szabadságharc eseményeire utalnak. A Szabadfalun látható emlékművet azon a helyen építették, ahol 1849 május 3-án Petőfi Bem tábornoktól a honvédőrnagyi kinevezést kapta. Az 1849 évi harcokkor elesett hősök emlékét a szabadfalusi valamint a belvárosi, józsefvárosi és a girodai temetőben állított síremlékek őrzik. A szabadságharc emlékei közé tartozik az a múzeumban levő ágyú is, amelyet a resicai munkások a forradalom számára készítettek. A volt Városház utcai Kegyesrendiek tulajdonában levő iskola (ma az Ungureanu utcai Népművészeti iskola) falában ma is látható ágyúgolyó is a 145 évvel ezelőtti várostromra emlékeztet. Három ágyúgolyó volt a Cosbuc utca egyik házának falában is. A vámszedők a 107 napig tartó esti idején tanúsított kitartásuk emlékére császári utasításra 1853-ban, a temesvári Jenő herceg térre osztrák katonai emlékszobrot állítottak. A szobor alapja várbástyát ábrázolt, amelyről egy torony emelkedett a magasba, ennek oldalain négy allegorikus szobor a becsületet, az engedelmességet, az éberséget s az önfeláldozást jelképezték. A szobor főalakja egy ifjú nőt ábrázolt,, amely a kezében a vár megőrzött, kulcsával a hűséget jelképezte. A szobor talapzatán állati szörnyalakokat ábrázoló szobrok voltak, amiért oly nagy volt Temesvár lakóinak felháborodása, hogy azokat 1885-ben eltávolították a szoborról. Ez az osztrák katonai emlékmű még ma is látható a Lippai úti temetőben. Csomós Imre Képünkön a sági úti temetőben levő emlékmű, amelyen ez olvasható: " Itt nyugszanak a Temesvár 1849-es ostroma alkalmával elesett magyar honvédek földi maradványai. Legyen e kő a hazaszeretet örök emléke, melyet az utódok kegyelete a szabadságért meghalt névtelen hősöknek 1899 július hó 30-án emelt. A Temesvári Honvédszobor Bizottság" A SOROS ALAPÍTVÁNY EGY NYÍLT TÁRSADALOMÉR 65 A BRITISH COUHC/L HÖZÖ5 PROGRAMJA OXFORD COLLEGES HOSPITALITY FOR EAST EUROPEAH 5CH0LAR5 A program egy hónapos és három hónapos ösztöndíjakat ajánl 1995 nyarán azoknak, akik Oxford könyvtáraiban szeretnének dolgozni, esetleg illetékes szakemberekkel konzultálni. Választhatósági feltételek: humán, szociális vagy természettudományi egyetemek végzősei és tanárai; előnyben részesítik azokat a jelentkezőket akik doktorátusi szakdolgozatuk előkészítésén dolgoznak, kutatási tervezeteket készítenek, vagy egyetemi előadások kidolgozásával foglalkoznak; it kiválóan ismerik az angol nyelvet; az eltelt két évben nem töltöttek több mint két hónapot Nyugaton; előnyben részesítik azokat a jelentkezőket, akiknek még nem volt alkalmuk külföldi tanulmányokon részt venni. A jelentkezéshez az alábbi iratok szükségesek: * típuskérvény ♦ két ajánlás, amelyek közül az egyik annak az intézménynek a vezetőjétől, ahol a jelentkező dolgozik. Beiratkozási határidő: 1994. november 10. Részletes felvilágosítás és típuskérvény a Soros Alapítvány alábbi székhelyein kapható: ♦ Temesvár, 1900, Semenic u. 10.sz., Tel: 056/19-99-60, 19-24-93. ♦ Arad, bv. Decebal nr. 2-4, 110/B szoba, Tel: 057/26-31-55. 1994. október 28. péntek