Heti Új Szó, 1997. október-december (3. évfolyam, 40-52. szám)
1997-10-03 / 40. szám
A Felszálló ágban a román-magyar kereskedelem A román-magyar kereskedelmi kapcsolatok látványos növekedésének időszaka 1992-1995 között volt: háromszorosára növekedett a kétoldalú forgalom és 1995-re elérte a 486,2 millió dollárt. Ezután évi 15-20%-os csökkenés következett, aminek a fő oka az volt, hogy az 1995 évi GATT-egyezmény lehetővé tette Romániának, hogy megemelje az importvámokat a mezőgazdasági termékekre. Az idei első félév román-magyar forgalma mindössze 161 billió dollár. Fordulópont lehet a kotoly kereskedelmi kapcsolatok alakulásában az a tény, hogy 1997 július 1-től Románia - Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia mellett - a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény, a CEFTA tagja lett, ami a tagországok közötti vámok fokozatos eltörlését vonja maga után 2001-ig. Bemutatkozik a HUNGEXPO Lehetőséget látva a romániai cégekkel való együttműködésben, Arad és Kolozsvár után szeptember 26-án Temesváron is bemutatkozott a budapesti HUNGEXPO cég, a legnagyobb magyar vásár és kiállításszervező társaság. A Kereskedelmi és Ipari Kamara közreműködésével szervezett bemutatón a HUNGEXPO üzletpolitikai és piackutatási igazgatóságát képviselő NAGY KÁROLY igazgató vezette csapat temesvári nagyvállalatok vezetőivel találkozott Timişoara szálló konferencia-termében. Erre az alkalomra Temesvárra érkezett MOLNÁR LAJOS, a bukaresti MAGYAR KERESKEDELMI IRODA helyettes vezetője, aki a bevezetőben a román-magyar kereskedelmi kapcsolatok alakulását elemezte az 1992-97 időszakban. Megtudtuk, hogy 1996-ban 2300 román-magyar vegyesvállalatot tartottak számon, ebből mindössze két magyar cég fektetett be egymillió dollárnál többet Romániában: a MOL és a DUNAPACK. Temes megyében 33 román-magyar vegyesvállalat működik, 550.000 dollár tőkével. Következett a HUNGEXPO vetített képekkel és videofilmmel illusztrált bemutatkozója. NAGY KÁROLY igazgató úr ismertette a cég szolgáltatásait: évi 21-24 nemzetközi kiállítás a budapesti kiállító központban, a “Vásárvárosban”, ugyanitt további nyolc vendégkiállítás és 10-15, a HUNGEXPO által külföldön szervezett kiállítás. A budapesti vásárokat a tavaly 840.000 látogató tekintette meg, az idén eddig már több mint 600.000. A HUNGEXPO rendelkezik több saját alapítású céggel is: Hungexpo Reklámügynökség, a kiállítások tervezésével és kivitelezésével foglalkozó Expotech, külföldi és belföldi kiállításlátogatásokat, utaztatást, ellátást szervez a Hungexpo Tours. A bécsi székhelyű Expoconcept International közös osztrákmagyar kiállításokat szervez. A legtöbb külföldi kiállító Németországból, Olaszországból és Ausztriából érkezik Budapestre, a román kiállítók a külföldi kiállítóknak mindössze 2,5%-át teszik ki. A román cégek körében a legnépszerűbb az INDUSTRIA ipari kiállítás, amelyen a tavaly 230 m2-en 16 román kiállító, elsősorban elektrotechnikai és járműipari vállalatok vettek részt. Az INDUSTRIAL megtekintő szakemberek 25%-a Romániából érkezett, ami nem elhanyagolható arány. A kiállítási központban a vásárok idején konferenciákat, szemináriumokat, különleges programokat, üzleti találkozókat szerveznek. “ A kiállításokon való részvétel fő célja az üzletemberek, a döntéshozók közötti találkozók, kontaktusok létrejötte, amelyekből később üzlet lehet” - hangsúlyozta Nagy Károly. - “Nagyon fontos a számunkra, hogy az itteni cégek, vállalkozók minél többet tudjanak azokról a kiállításokról, amelyek számukra - a mi megítélésünk szerint - további üzleti, befektetési lehetőségeket kínálnak.” Temes megyében - a vegyesvállalatok száma alapján - úgy tűnik, még gyerekcipőben járnak a román-magyar kereskedelmi kapcsolatok. Miért választották mégis Temesvárt a Hungexpo bemutatója színhelyéül - kérdeztem Nagy Károly igazgató úrtól a sikeres találkozó végén. - Temesvár földrajzi fekvése és gazdaságpolitikája, a cégek dinamikus fellépése, az itteni versenyszellem kihívás a magyar cégek számára, érdemes megpróbálkozni Temesváron üzletet kötni, érdemes a magyar cégeknek befektetni, mert ez jó belépés lehet az egész román piacra! CEFTA partnerség 1997 címmel szervezett szeptember 29-30-án nemzetközi szemináriumot a Temesvári Kereskedelmi és Ipari Kamara, a Román Külkereskedelmi Központ valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. A CEFTA tagországokból érkezett, 17 intézményt és 65 vállalkozást képviselő - köztük több magyar céget részvevő a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény nyújtotta lehetőségekről és előnyökről folytatott eszmecserét. Mint Mihai Berinde államtitkár úr elmondta, a CEFTA-tagság Románia számára a Közös Piac előszobájába való bebocsájtást jelenti, a román árucikkek megmérettetését a nyugatinál hozzáférhetőbb, de a hazainál jóval igényesebb piacon. Ami a vámok csökkentését illetve megszüntetését illeti, Románia mindegyik CEFTA- tagországgal külön kötött egyezményeket: a végcél a vámok teljes megszüntetése 2001-ig. Szlovákiai viszonylatban például csak a személygépkocsik vámkötelesek, a többi ipari cikk vámmentes. A CEFTA-tagság az utóbbi években folyamatosan csökkenő románmagyar kereskedelmi forgalom megélénkülését hozhatja: az ipari termékek 80%-a ez év július 1-től vámmentes, a többi ipari cikk vámja 2001-ig csökken nullára évi 25%-os lebontásban. Ami a mindkét ország számára érzékeny mezőgazdasági termékeket illeti, ezeknek csak 2/3-a képezi az egyezmény tárgyát és ezeknek is csak 2/3-a vámmentes. A CEFTA-n belül valamennyi tagország 1997 január 1-től megszüntette az exportkorlátozásokat, ez Románia esetében 1998 január 1-től érvényes. Arra is van lehetőség - amennyiben valamelyik CEFTA tagországot bizonyos ipari vagy mezőgazdasági cikkekkel “elárasztják”, hogy az korlátozó intézkedéseket vezessen be. Az a nemzetgazdaság, amelyik a KGST-utód CEFTA-piacon nem állja meg a helyét, nincs mit keressen a Közös Piacon belül. Ezért a CEFTA-t valamennyi tagország amolyan “edzőpályának” tekinti a nagy megpróbáltatás, az EU-integráció előtt. Pataki Zoltán 1997. október 3., péntek □D