Heti Új Szó, 1998. január-március (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998-01-09 / 1. szám

Nagyszabású ünnepségen emlékez­t meg az év első vasárnapján Lu­­ga­­ magyarsága Szombati-Szabó István költő lelkipásztorról, aki 1921-1934 között volt e gyülekezet lelkipásztora. A Temes-parti város református templomában Bányai Ferenc esperes, temesvári lelkész nyitotta meg igehir­detésével az ökumenikus istentisztele­tet. Intő szavaiban a bibliai kinyilat­koztatásra utalva hangsúlyozta a szel­lemi örökség megbecsülésének és to­vábbadásának fontosságát egy közös­ség megmaradása szempontjából:... "a kinyilakoztatott dolgok a mienké... nemcsak a mienké, hanem a fiainké..., de ha a szülő sem ismeri, hogy ad­hatja a fiúknak, a gyermekeknek? Ha a szülő nem tanítja az imádságra a gyermeket, akkor nyilván, hogy nem lesz az övé, s így vagyunk minden­nel, ami a mi történetünkhöz tartozik, hogy mindaz, amit kinyilatkoztat isten azt vagy megtartja az ember vagy el­rejti, vagy továbbadja a fiúknak, jó legyen az övék, mert csak az lehet az övé, amit örököl... Ha nin­csen öröksége, nincsen amivel elkez­denie, s nincs mit továbbadnia..." Dr. Higyed István lelkipásztor, aki­nek rendkívüli érdeme e messzemuta­­tóan szép ünnepség megszervezése, bemutatta a szépszámú gyülekezetnek a vendégeket, közöttük az ünnepelt költő-lelkipásztor leányát. Mátray László temesvári színmű­vész a néhai költő és lelkipásztor éle­tét és munkásságát felelevenítve elő­adásával igazi művészi élményben ré­szesítette a jelenlévőket. Veretes elő­adása révén megismerhettük vagy újra felfedezhettük a költő gyötrelmektől sem mentes életét és irodalmi érde­meit. Makay Botond resicabányai lelki­­pásztor - aki szintén elődjének is te­kintheti a néhai resicai tábori lelkészt - három eddig ismeretlen versét mu­tatta be és elemezte. Megemlítette te­ KELL LEGYEN A FÖLDIEKNEK VALAMILYEN ÖRÖKSÉGE 110 éve született Szombati-Szabó István Bajt* d huttS meteornak vádbá, hogy Szombati-Szabó István nevét viseli jelenleg a resicabányai RMDSZ könyvtár és a lugosi irodalmi kör. Lugoson emléktábla és róla elne­vezett utca őrzi emlékét. Az ökumenia és testvéri szeretet jegyében megtartott megemlékező ün­nepség keretében ezúttal is szólt a je­lenlévőkhöz főtisztelendő Tamáskó Péter római katolikus kanonok, aki hangsúlyozta, hogy Szombati-Szabó István nemcsak a reformátusoké, ha­nem Lugos és az egész Bánság, sőt a magyarság költője volt és marad. Ezt tudatosítani magunkban és gyer­mekeink előtt kötelességünk. Fü­löp Lídia az ünnepi alkalomra írott versét olvasta fel, méltatva a köl­tő helytállását azokban az időkben, amikor a magyarság még alig ocsú­dott­ fel a történelmi igazságtalanság súlyos döbbenetéből. Higyed István lelkipásztor záró­szavában elődje érdemeit méltatva megemlítette azt is, hogy éppen 30 esztendeje szolgál e gyülekezetben. Ez idő alatt 1117 temetési szertartáson szolgált el és 749 újszülött gyermeket keresztelt meg. A gyülekezet lélekszá­­ma 30 évvel ezelőtt mintegy 2000 volt, amely mostanra 1597-re csök­kent. Megáldotta 317 ifjúnak a házas­ságát. Ezek zömmel vegyesházasságok voltak. Végül isten áldását kérve a gyülekezet minden tagjára megköszön­te hozzájárulásukat a templom és a parókia tatarozásához, rendbetételéhez, családjának pedig a türelmet és sze­retet, amelyet iránta tanúsítottak e három évtized folyamán. Szombati-Szabó István születésének 110. évfordulója alkalmából megtartott ünnepség méltó megemlékezés és bi­zonyságtétel volt: kötelességünk és dicső feladatunk megbecsülni, ápolni és továbbadni mindazt ami kultúránk gazdagodását, önazonosságunk megőr­zését segíti. Graur János 1998. január 9., péntek : KÖSZÖNJÜK A JÓKÍVÁNSÁGOKAT! A karácsonyi ünnepek és az új esztendő alkalmából szerkesztősé­günkbe sok üdvözlőlapot hozott a postás helybeli vagy távoli tájak kedves olvasóitól, lapszerkesztő­ségektől, politikai pártok és civil szervezetek részéről. Köszönjük mindannyiuk jókívánságait és ha­sonló jókat kívánunk az új esz­tendőben. Alább felsoroljuk azok nevét, akik kitüntettek bennünket megtisztelő figyelmükkel: Geier Mária Rosa, Geberán Mária, Ivaska család, Szőcs Bíró Emese, Kalmusz Mária és Marti­­necz Pál, Kovách Éva, végvári ol­vasóink nevében az Ujj és a Szarvas család, Tamás Ibolya, Ótelekről, Szellelki Tímea (Kisira­­tosról) Kiss Árpád (Aradról), József (Aradról), Frajna Edit (Világosról), a Mészáros család (Szentmártonból), a Máté család (Perjámosról), Deák család (Dévá­ról), Kelemen Lajos, Friedmann Jenő, Szliacsán Fridrich Laza József és családja (valamennyien Németországból), Kocsi Attila (Ma­gyarországról), Lakatos Júlia és Tibor (Svédországból), az Európa Tanács Romániai Küldöttsége, az Agenda Sajtótröszt, a Bartók Béla Líceum közössége, Az RMDSZ Tájékoztató bukaresti szerkesztő­sége, A Romániai Magyar Televí­zió bukaresti szerkesztősége, a Csiky Gergely Színház Társulata, Nemzeti Színház Társulata, A Romániai Magyar Gazdák Egyesü­letének Temes megyei szervezete és az Újszentesi Gazdakör, Te­mesvári Máltai Szolgálat, a Te­mesvári Mozivállalat, a Hargita Népe-, a Szabadság-, a Bihari Napló- és a Népújság szerkesztő­sége valamint az Impress Kft., a Soros Alapítvány egy Nyílt Társa­dalomért, a Királyhágómelléki Re­formátus Egyházkerület Tájékoz­tatási Szolgálati és a Partiumi Közlöny szerkesztősége. Gheorghe Ciuhandu Temesvár polgármeste­re, és a Nemzeti Parasztpárt Te­mes megyei Szervezete, Szövetség Romániáért Párt Temes megyei és Municípiumi Szervezete, a Sedona kiadóvállalat, Adelaida cég (Krajo­­vából), Delta Machine cég (Nagy­váradról), a Temesvári Hírszerző Szolgálat (SRI) részéről Vasile Pet­­rea ezredes, a Temes megyei If­­júsági és Testnevelési Igazgatóság, 1888-1934

Next