Heti Új Szó, 2011. április-június (17. évfolyam, 13-25. szám)

2011-04-01 / 13. szám

HETI ÚJ SZÓ Tanácskozás az autonómiáról A Kohézió Egyesületnek köszönhetően találkozhattak a temesvári érdeklődők dr. Bakk Miklós egyetemi tanárral, a Babes-Bolyai Tudományegye­tem, Politika- és Közigazgatás­tudományi karának tanárával, aki Európai autonómiák szük­ség és lehetőség között címmel tartott előadásában fejtette ki, hogy a különféle önrendelkezé­si forma Európa-szerte elfoga­dott és támogatott kereteket biz­tosít a kisebbségeknek, nyelvük és kultúrájuk megtartásához. Miközben Európában tucatnyi autonómia-modell van érvény­ben, a kulturális, személyi elvű, vagy területi autonómia külön­féle formái léteznek, a hazai többségi politikai elit jelentős része, politikai színezettől füg­getlenül folyamatosan elutasító magatartást tanúsít az erdélyi magyar közösség autonómia tö­rekvéseivel szemben, holott az autonómia megoldás egy prob­lémára, egy egységes politikai keretben felmerülő folyamatos konfliktusra - hangsúlyozta az előadó. Dr. Bakk Miklós a Finn­országhoz tartozó és többségé­ben svédek által lakott Alland Szigeteken, majdnem száz esz­tendeje kialakított önrendelke­zési forma, a területi autonómia bemutatásával ismertette e mű­ködő autonómia jellegzetessé­geit. A finnországi svédek kul­turális autonómiájának bővített változata, a funkcionális auto­nómia példája követhető lehet az erdélyi magyar közösség szórványban élő tagjai, kiskö­zösségei számára is. Újságírói kérdésre válaszol­va, Bakk Miklós kifejtette: “A tömbmagyarság számára az iga­zán megfelelő autonómiaforma, a területi autonómia lenne, Erdély más vidékein kisebb-na­­gyobb közösségekben élő ma­gyarságnak, egy átfogó regio­nális reformba beillesztett kul­turális autonómia elemei hoz­hatnak olyan megoldásokat, amelyek jól intézményesülhet­nének. E célok megvalósítása érdekében természetesen a kul­turális autonómia törvény elfo­gadtatására lesz szükség, amely tartalmazza majd azt a kitételt is, hogy a majdani vezető szer­vet, az Autonómia Tanácsot, nem a közösségen belüli válasz­tásokkal, hanem közjogilag el­fogadott, plurális választások révén választják meg. Továbbá lényeges kitétele lenne a tör­vénynek, hogy területi vagy he­lyi jogkörrel rendelkező taná­csok is létrehozhatók legye­nek.” - Romániában elképzelhe­tő, hogy a politikai diskurzus radikalizálódása nyomán megvalósulhatnak különféle autonómiaformák? - kérdez­tük Bakk Miklós tanártól az előadást követően. - Én azt gondolom, hogy e kérdésnek van egy politikai kommunikációs szintje is. Ah­hoz, hogy e kérdés a politikum homlokterébe kerüljön, nyilván radikálisabb megközelítsre van szükség, de amint ez megtörté­nik, akkor a kérdés racionális megtárgyalására kell helyezni a hangsúlyt. Ez egy bonyolult játszma. Először mindent meg kell tenni, hogy egyáltalán napi­rendre kerüljön az autonómia kérdése. Ebben úgy a politikai elitnek, mint a civil társada­lomnak, radikálisabb hang­vételt kell alkalmaznia. - A romániai viszonyok is­meretében, egyáltalán lehet erről racionális körülmények között tárgyalni? - Meggyőződésem, hogy amikor sikerül az autonómia kérdését előtérbe helyezni, ak­kor elvben lehetségessé válik a racionális tárgyalás is. Ebben az értelemben mégis van egy lassú előrelépés. Látjuk, hogy e kér­dés ma már felvethető, és eddig­re kialakult az autonómia fogal­mának egy román szóhasználata is, egyelőre még viszonylag pri­mitív szinten, hiszen hallhattuk az ország elnökétől, hogy egy­forma autonómia jár a Kovász­­na megyében élőknek és Calafat lakóinak egyaránt. Viszont ez már jelzés arra, hogy az autonó­mia kérdését sikerült beépíteni a politikai diskurzusba. A fejlesz­tési régiók kérdése, szintén al­kalmat teremt arra, hogy e kér­dést racionalizálja a politikum, ugyanakkor radikalizálni is kell abban az értelemben, hogy a társadalom nagyon sok megol­datlan kérdése az autonómia irányába mutat. Szembesülni kell e kérdéssel. - A kulturális autonómia mennyire lehet hatással itt a Bánságban az asszimilációs folyamat lassítására? - A kulturális autonómia célja az, hogy fenntartsa és mű­ködtesse azt az intézményrend­szert, amely a kulturális, nyelvi identitás megőrzése, fenntartása és kibontakoztatásának körül­ményeit biztosítsa és elősegítse. Egyértelmű, hogy a kulturális autonómia a fennmaradás esz­köze lehet. A gond ezzel az, hogy a kulturális autonómia in­tézményei rendeltetésüktől fog­va nehezebben válaszolnak a modernizációs kihívásokra. - Létezett-e a történelem folyamán, a Bánságban, vala­milyen autonómiaforma? - A szó mai értelmében nyil­ván nem beszélhetünk autonó­miáról, viszont a török uralom megszűnését követően, fél év­századig nagyfokú területi kü­lönállás jellemezte e térséget, és nyilván a bánsági társadalom­ban mai napig kimutathatók azok a jegyek, amelyek alapján felépíthető egy regionális tudat, identitás, de ez nem etnikai ala­pú, hanem történeti, és össze­kapcsolja az itt élő népessé­geket. Makkai Zoltán Szólt a rádió - a Régió elhallgat­ ói SipóMík 88,7 MHz §Törcevíítsik 90,5 MHz Régió Rádió A Háromszéki Régió Rádió részéről Walmann Walter közleményben adta hírül: Kedves hallgatóink, ma utoljára hallanak élő adást a Régió Rádió- Székelyföld hangjá­ban, Sepsiszéken a 88,7, Kézdiszéken a 88, Orbaiszéken a 107,2 és Erdővidéken a 90,5 MHz-es ultrarövid-hullámú frekvenciákon. Nehéz döntés ez, azok után, hogy négy évvel ezelőtt meghirdettük: Háromszék erős régió akar lenni, és érdemel egy erős rádiót. És tartozunk is ezért valamilyen magyarázattal. Köszönjük mindazoknak, akik műsorainkat támogatták, és lehetővé tették, hogy legalább eddig eljuthattunk. Szép teljesítmény volt, de már múlt időben beszélünk erről, mert kiderült, hogy a frekven­ciatulajdonosok részéről erre nincs igény, amire meg igény van, ahhoz mi nem társulunk. ________ 2011. április 1., péntek ( 3. ) 2% a temesvári magyar újságért Évről évre tapasztaljuk, hogy Olva­sóink fontosnak tartják azt a támogatást, amivel jövedelemadójuk 2 százalékának felajánlásával hozzájárulhatnak a Te­mesváron kiadott HETI ÚJ SZÓ megőr­zéséhez. Ennek érdekében alakult meg tizenöt évvel ezelőtt a HETI ÚJ SZÓ Baráti Kör névvel az a civil csoportosu­lás, amely elsősorban a magyar sajtó tá­mogatását tűzte ki céljául. A társaság azóta igyekszik általában is ösztönözni a régiónk magyar hagyományainak meg­őrzését. A HÚSZ Baráti Kör évi össze­jövetele mintegy 200 ember együvétar­­tozási érzetének erősítésében, elismer­ten komoly szerepet tölt be, de említhet­jük a magyar kultúrhagyományok elkö­telezett ápolóinak kitüntetése céljából létrehozott Pesty Frigyes-díjat is, ame­lyet az első magyar hetilap - DELEJTY - kiadójának emlékére alapított a társa­ság három évvel ezelőtt, és azóta éven­ként odaítéli a régióban tevékenykedő személyiségeknek. Megköszönve kedves Olvasóinknak és régiónk magyar vállalkozóinak a fá­radozását, amelynek eredményeként az elmúlt esztendőben, a mindannyiunkat sújtó válság ellenére a korábbi éveknél nagyobb, összesen minegy 4000 lejt ki­tevő összeg átutalását eredményezte az egyes 2%-os felajánlás, amit közössé­günk nevében ezúton is megköszönünk. Bízunk benne, hogy ez a magas kö­zösségi tudat, a fokozott nehézségek el­lenére idén is hasonlóan gyümölcsözik. Azzal a kéréssel fordulunk tehát ol­vasóinkhoz, egyéni és családi vállalko­zókhoz, hogy áldozzanak időt és figyel­met arra, hogy a saját jövedelmi adójuk­nak a 2%-át a HÚSZ Baráti Kör számlá­jára irányítsák, s ha van rá módjuk, en­nek jelentőségére hívják fel munkatár­saik, ismerőseik figyelmét is. Az ügylet lebonyolításának meg­könnyítésére rendelkezésre bocsájtjuk a HETI ÚJ SZÓ Baráti Kör szükséges adatait tartalmazó formanyomtatványt. Az egyéni és családi vállalkozások csak a 200-as, a munkakönyves alkalmazot­tak a 230-as­­külföldi jövedelem esetén a 201-es­ űrlap kitöltése szükséges. A 230-as nyomtatvány mellé szükséges csatolni a Fisa Fiscala­­ másolatát. Ezeket május 15-ig kell eljuttatni a Temesvári Adó- és Pénzügyi Hivatalhoz­­Direcţia de Finanţe, vagy ha erre nincs módjuk, akkor a szerkesztőségben ösz­­szegyűjtött felajánlási lapokkal együtt Makkai Zoltán /Tel.: 0723-567.370/ eljuttatja a hivatalhoz. Fáradozásaikat a bánsági magyar új­ságolvasók nevében is előre köszönjük. A HETI ÚJ SZÓ BARÁTI KÖR adatai: Denumire entitate nonprofit ASOCIAŢIA HETI ÚJ SZÓ BARÁTI KÖR, codul de identificare fiscala 17237762, cont bancar IB­AN RO51RNCB0255008399500001

Next