Heti Új Szó, 2011. július-szeptember (17. évfolyam, 26-39. szám)
2011-07-01 / 26. szám
HETI ÚJ SZÓ Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elutasította a 8 mamutmegye létrehozását Egységes álláspont alakult ki a Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati, marosvásárhelyi ülésén. A képviselők elsősorban a közigazgatási reformról, a kisebbségi törvényről és a Szövetség kormányzati szerepvállalásáról mondtak véleményt és alakítottak ki álláspontot. Az SZKT a képviselők mandátumának igazolásával és a testület elnökének megválasztásával indult, majd Kelemen Hunor szövetségi elnök az elmúlt fél év mérlegét vonta meg politikai beszámolójában. Kelemen Hunor az SZKT június 25-én megtartott ülés végén következtetésképpen megfogalmazta, a hozzászólások azt erősítették meg, hogy a Szövetség képviselői egységes állásponton vannak a közigazgatási átszervezésről, vagyis elutasítják a 8 mamutmegye létrehozását, kérve ennek a kérdésnek az elnapolását. Közigazgatási reformra szükség van, ám ezt széleskörű konzultációnak kell megelőznie. A fejlesztési régiók átalakítására is szükség van, a Szövetség itt ragaszkodik az általa benyújtott, 16 régió tervezetéhez, amely a Szenátuson már átment, jelenleg a Képviselőházban van. A kisebbségi törvény kapcsán az RMDSZ ragaszkodik ahhoz a változathoz, amelyet 2005-ben benyújtott, egy olyan jogszabályt nem fogadhat el, amely kevesebbet tartalmaz, mint az eredeti változat. Az alkotmánymódosítás kapcsán a Szövetség szerint párbeszédre van szükség, az RMDSZ-nek már régóta megfogalmazott, konkrét módosítási javaslatai vannak, mint például az 1-es cikkely módosítása vagy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése. „A mai ülésen azt láttam, hogy a Szövetség egységes, a bizalom egymás iránt megerősödött. Nekünk továbbra is úgy kell politizálnunk, hogy mindig hozzáépítsünk valamit ahhoz az építményhez, amelyen az elmúlt 21 évben dolgoztunk. Következetesen, céljainkat szem előtt tartva nem szabad feladnunk semmit az eredményeinkből” - összegezte Kelemen Hunor. A Szövetségi Képviselők Tanácsa újraválasztotta Bíró Rozáliát a testület elnöki tisztségébe, majd elfogadta az SZKT működési szabályzatát, a Főtitkárság szervezési és működési szabályzatát, a Szövetségi Állandó Tanács működési szabályzatát, a regionális önkormányzati tanácsok szervezési és működési szabályzatát, megerősítette a Főtitkárság tagjait. A Platformok Konzultatív Tanácsa szervezési és működési szabályzatának elfogadását az SZKT következő ülésére halasztották. A hétfői koalíciós ülésen sem változott az RMDSZ álláspontja a közigazgatási reform kérdésében Mint várható volt minden óriásmegyés PD-L- s javaslatot visszautasított az RMDSZ a hétfői koalíciós ülésen, így a regionalizációs vitát őszre halasztották. Az államfő és kormányban a legtöbb szavazattal bíró párt azonban nem mondott le teljesen a közigazgatási reformról. Roberta Anastase, a PD-L első alelnöke kihangsúlyozta, hogy a koalíció képviselőinek egy bizottsága őszig elemzi a regionalizáció kérdését, de párhuzamosan ezzel decentralizációt hajtanak végre. Anastase kiemelte, az RMDSZ is beleegyezett ezekbe a javaslatokba, vagyis egy bizottság létrehozásába, továbbá abba is, hogy a dekoncentrált intézmények és állami ügynökségek átszervezése szükségszerű. Traian Băsescu a parlamenti felszólalásában részletesen kitért a közigazgatási reform szükségességére. „Nem mondtunk le a közigazgatási reformról, még akkor sem, ha úgy tűnik, hogy ennek a végrehajtásához jelenleg nincs megfelelő politikai konszenzus.” Brüsszeli szeminárium a Temesvár, Európai Kulturális Főváros - 2020 cím elnyeréséért Cristian Buşoi román liberális képviselő szervezésében 2011. június 22-én Brüsszelben, az Európa Parlament székhelyén került sor arra a szemináriumra, amely a Temesvár, Európai Kulturális Főváros 2020 címet viselte. A rendezvényre a brüsszeli képviselőkön kívül a temesvári származású képviselő annak a kezdeményező bizottságnak a tagjait hívta meg, amely előkészíti Bánság történelmi központjának az Európa Kulturális Fővárosa címre való pályázását. A megbeszélésen több romániai és nyugat-európai képviselő is támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Temesvár történelme önmagában is döntő érv lehet a pályázat elnyeréséhez. Ebben a vonatkozásban fontos kihangsúlyozni a nagy múltú város etnikai, vallási és nyelvi sokszínűségének gazdagságát. Jelezte azt is, hogy az 1989-es temesvári forradalomról szóló kiadványban, bár nevét megemlítik, nem szerepel Tőkés László fényképe. Támogatásáról biztosította a kezdeményezést, ugyanakkor reményét fejezve ki, hogy ehhez hasonló hibák fordulnak majd elő a készülő pályázatban. Bizottsági szavazáson való részvétel miatt Tőkés László EP-alelnököt Szilágyi Zsolt kabinetfőnök - egykori temesvári diák - képviselte a megbeszélésen. Az alelnök nevében a kabinetfőnök teljes támogatásáról biztosította a kezdeményezést s egyben gratulált Busos képviselőnek a találkozó megszervezéséért. Rövid beszédében elmondta: ami Gdansk Lengyelországnak, vagy ami Prága Csehországnak, illetve ami Budapest Magyarországnak - azt jelenti Temesvár Románia viszonylatában. A kommunizmus elleni szolidaritás szellemében a régió más országainak EP-képviselői részéről is támogatókat lehet szerezni a pályázat sikere érdekében - mondotta, majd rámutatott: az Unió nyugat-balkáni bővítésének fényében különleges jelentőséggel bírna, ha az észak-déli és a kelet-nyugati metszésponton fekvő Temesvár új esélyt nyerne, és ezáltal nemcsak a városra, de a tágabb régióra is kitüntetett figyelem irányulna. 2011. július 1., péntek ( 3.) Tőkés László EP-alelnökének brüsszeli felszólalása Románia terület-adminisztratív átrendezése ügyében Az elmúlt hetekben a román politikum részéről durva támadássorozat és ellenséges hisztériakampány zúdult az erdélyi Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának létrehozóira, és általában a romániai magyar közösségre. Ezenközben Romániában az ország területi-adminisztratív átrendezésének egy olyan tervét kívánja áterőszakolni a hatalom, mely nyolc (8) többségi megarégió létrehozása által Székelyföld és Partium vidékének számbeli többségben élő magyarságát abszolút kisebbségbe taszítaná. Románia erdélyi magyar képviselői a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának explicit előírásai értelmében határozottan visszautasítják országuk regionális újrarendezésének ezt a demokráciaellenes és diszkriminatív módját. Románia és Magyarország néppárti kormánypártjainak demokratikus értékközösségére appellálva, hathatós segítségüket, valamint az Európai Parlament cselekvő támogatását kérjük erdélyi magyar közösségünk védelmében. Kelemen Hunor kezdeményezésére megkezdődött a Házsongárdi temető műemléksírjainak a felmérése A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium Kolozs megyei igazgatósága és az általa felkért szakértők megkezdték a kolozsvári Házsongárdi temető műemléksírjainak a felmérését. A nagyméretű akció - amelynek lebonyolítása a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyik kiemelt prioritása - célja a lehető legmagasabb fokú védelem biztosítása a több mint 400 éves temető számára, amelyet 40 évvel ezelőtt nyilvánítottak műemlékké. Az első felmérést irányító Hegedűs Csilla miniszteri tanácsos úgy fogalmazott: „A temető több nemzetiséget szolgál, így a kiemelkedő magyar személyiségek mellett - Apáczai Csere János, Bánffy Miklós, Kós Károly vagy Brassai Sámuel, olyan román személyiségek is nyugszanak itt, mint Dominic Stanca vagy a Haţeganu család. Arról, hogy miben is fog állni ez a védelem, a felmérést követően fognak dönteni, de ennek fontos kellékei mindenképpen azok a térfigyelő kamerák lesznek, amelyek felszerelését a polgármesteri hivatal már nagyon rég megígérte. „Nagyon reméljük, hogy ezt a felmérést sikerül két hónapon belül befejezni, és november közepéig az Országos Műemlékvédelmi Bizottság elé tudjuk tenni a kész dokumentációkat.” - hangsúlyozta Hegedűs Csilla.