Heti Új Szó, 2011. október-december (17. évfolyam, 40-52. szám)

2011-10-07 / 40. szám

HETI ÚJ SZÓ Népszámlálás 2011: hogyan zajlik a népszámlálás? Nemsokára megkezdődik a nép­­számlálás. A számlálóbiztosok egy 80-100 lakásból álló körzetet kap­nak, ez azt jelenti, hogy nagyjából 250-300 személyt kell összeírniuk. Országos szinten több mint 100.000 kérdezőbiztos fog dolgozni. A számlálóbiztosok már október 19-én bejárják a körzetüket és plaká­tokat, szórólapokat helyeznek el, így értesítve a lakosokat, hogy mikor fogják felkeresni őket. Az összeírók személyi igazolvánnyal és kitűzővel igazolják magukat. Amennyiben október 24-ig semmilyen formá­ban nem jelentkezik a számláló­­biztos, azonnal jelezni kell a pol­gármesteri hivatalban, az RMDSZ zöld számán, vagy az RMDSZ te­rületi felelőseinél. Egy család lekérdezése általában 30-40 percig tart, népesebb család esetében akár egy óra is lehet. A vá­laszadóknak nincs előzetes tenniva­lójuk, viszont nem árt olyan adatokat előkészíteni, amelyekre rá fognak kérdezni. Tudnunk kell a személyi számot, illetve iskoláink, foglalko­zásunk, munkahelyünk megneve­zését románul. Összeíráskor nem kell az összes családtagnak jelen lennie, egy sze­mély is - nem feltétlenül a családfő - bediktálhatja a háztartásban élők adatait. Ne hagyjuk ki azokat sem, akik más városban tanulnak, vagy más országban dolgoznak. Az itt­hon élőket és az ideiglenesen távol (más településen vagy külföldön) tartózkodókat mindenképpen a P (persoane, személyek) piros színű űrlapra regisztráljuk. Olyan ada­tokról kell majd számot adni, mint az illető személy születési ideje, családi helyzete, előző lakhelye, állampolgársága, etnikuma, anya­nyelve, vallása, iskolai végzettsége, foglalkozása, munkahelye. Fontos tudni, hogy az állandó lakosságról szóló statisztikákba azok fognak beleszámítani, akik a P űrlapon sze­repelnek. Ugyanígy fontos űrlap a G (gos­podărie, háztartás), időrendben ez kerül először kitöltésre, ebben rögzí­tik a háztartáshoz tartozó személyek listáját, illetve a közöttük levő roko­ni vagy egyéb kapcsolatokat. Ezen kívül még minden házban kitöltésre kerül az LC (locuinţă, lakás) űrlap, amelyen a lakóhely tí­pusára, tulajdonformájára, a szobák számára és felületére, felszereltségé­re, fűtési módjára, hőszigetelési megoldásokra, a lakás építőanyagá­ra, építésének idejére kérdeznek rá. A www.nepszamlalas.ro honla­pon a válaszadók és a kérdezőbiz­tosok is gyakorlati kisokost talál­nak, és hétköznap 10 és 18 óra kö­zött a 0800-802009 ingyenes zöld­számot is hívhatják az érdeklődők. Kérdezzen, adja tovább az infor­mációkat barátainak, rokonainak! Mert minden magyar számít! Minden magyar ember magyar nemzetiségűként szerepeljen A magyar nyelvi közösség tagjai magyar nemzetiségűnek regisztrál­tassák magukat, illetve családtagjai­kat. A magyar nyelv használatával kapcsolatos jogok azokon a települé­seken érvényesek, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20%-ot. A 20% a magyar nemzetiségűek, és nem a magyar anyanyelvűek arányára vo­natkozik. Például ha egy településen a székelyek aránya 80 százalék fölé emelkedik, a román hatalom önké­nyes értelmezésén múlik, hogy az adott közösség megtarthatja-e ma­gyar nyelvi jogait. Oda kell figyelni az etnikai kategorizáció kérdésére is. A kérdőívekben mindenki szabadon nyilatkozhat az etnikumáról, az anyanyelvéről és vallásáról. A vála­szokat azonban utólag osztják cso­portokba (kódolják), eldöntve me­lyik válasz tartozik a magyar, a ro­mán vagy épp az „egyéb etnikum” kategóriába. Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy közösségünket nem fogják megosztani mestersége­sen, az etnikum és az anyanyelv ro­vatba kizárólag a “MAGHIAR” ke­rüljön beírásra és ne más. Lényeges, hogy a válaszadók ne nevezzenek meg a helyi identitásokat, mint pél­dául: erdélyi, szatmári, kolozsvári, gyimesi, barcasági, háromszéki, vagy vásárhelyi stb. Ezeket ugyanis a román nemzetiség kategóriájába fogják besorolni! Ügyeljünk arra is, hogy a számlálóbiztos a kérdőíveket tollal töltse ki. Mindig ellenőrizzük, hogy helyesen szerepelnek az álta­lunk megadott adatok. Elengedhetetlen azok mozgósí­tása, akik bizonytalanok magyar identitásukban, annak ellenére, hogy nyelvükben, kultúrájukban kötődnek a magyarsághoz (vegyes házasság­ban élők, általában a szórványban élők - és különösképpen az erdélyi nagyvárosok szórványmagyarsága -, a magyar identitású romák). Az­zal, hogy valaki a magyar nemzeti­séget jelöli meg, a magyar közössé­get segíti, miközben senkinek sem árt. Míg a román hivatalos nyelv, amit minden településen lehet hasz­nálni, a magyar nyelv hivatalos használatának lehetősége egy-két személyen múlhat. A magyarok településen belüli aránya az elkövetkező tíz évre meghatározza a magyar nyelv használatának lehetőségét, a ma­gyar iskolák, egyházak, kulturális intézmények sorsát. Felhívás a külföldön élő, magyar nemzetiségű, román állampolgárok számára A népszámlálás során minden román állampol­gársággal rendelkező személyt összeírnak. A külföl­dön élőket a népszámlálás során két csoportra osztják: tartósan, illetve ideiglenesen külföldön élők. Fontos tudni, hogy Románia lakosságába csak azok számí­tanak bele, akik az ideiglenesen külföldön élők cso­portjába lesznek besorolva. A szabályozás értelmében minden olyan külföldön élő román állampolgár, aki az elmúlt 12 hónapban hosszabb-rövidebb időt töltött az országban, az ideiglenesen külföldön élők csoportjába kerül, füg­getlenül attól, hogy rendelkezik-e érvényes romániai lakcímmel vagy személyazonossági okmánnyal. A külföldön élő állampolgárokat az országban élő családtagjai vagy - bejelentett lakhely megléte esetében - a szomszédok, a házmester információi alapján írják össze. Az adatok közül a legfontosabb a személyi szám ismerete, ezért jó, ha az otthon élők rendelkeznek egy olyan dokumentum fénymásolatával, amelyen ez meg­található (anyakönyvi kivonat, útlevél, személyazonos­sági igazolvány). Amennyiben valamelyik külföldön tartózkodó vagy ott élő családtag személyi számát nem tudjuk, a népszámlálási biztosok ennek hiányában is kötelesek felvenni az ő adatait. A népszámlálás módszertana szerint a nemzetiség, az anyanyelv és a vallás olyan személyes adat, amelyről csak a kérdezett saját maga vagy valamely családtagja nyilatkozhat. Azon személyek esetében, akik adatait nem valamely családtag, hanem a szomszéd, a házmes­ter, vagy más személy nyilatkozata alapján veszik fel, a nemzetiség, az anyanyelv és a vallás­mező nem kerül kitöltésre. Ezért fontos, hogy a külföldön tartózkodó személyről lehetőleg családtagjai nyilatkozzanak. A családtagnak számító rokonsági fokot a népszámlálás módszertana nem határozza meg. A népszámlálás során ügyeljünk arra, hogy minden esetben csak magyar nemzetiséget és anyanyelvet, va­lamint a megfelelő felekezeti hovatartozást regisztrál­ják, ideiglenesen távol levő személyként, a P (persoa­­ne), fa O (gospodărie) orl.pont . 2011. október 7., péntek 1 3.) A népszámlálással kapcsolatos bármilyen kérdésükkel forduljanak bizalommal a Temes Megyei RMDSZ szervezethez a 0722-567060-as illetve a 0256-493338-as telefonszámon. Az RMDSZ Temes megyei szervezetének sajtótájékoztatója A temesvári Magyar Házban megtartott sajtó­­tájékoztató keretében ta­lálkoztak a helyi RMDSZ szervezet tiszségviselői az írott és sugárzott sajtó képviselőivel. Takács Mihály, az Országos Építésügyi Igazgatóság főfelügyelője az intéz­mény kevésbé ismert te­vékenységéről tájékozta­tott, hangsúlyozva, hogy az építkezések a fejlődés fokmérői, viszont a tör­vényesség betartása és betartatása biztosíthatja a fejlődés folytonossá­gát. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke a szervezet idő­szerű kérdéseiről tájé­koztatta a résztvevőket. Az elnök ismertette, hogy a következő idő­szak legnagyobb kihívá­sa az október végén ese­dékes népszámlálásra való felkészülés. Nagyon fontos, hogy azokon a te­lepülésken, ahol jelentő­sebb számú a magyar la­kosság, magyarul is be­szélő vagy magyar kér­dezőbiztosok végezzék a népszámlálást - hangsú­lyozta az elnök -, mert a mostani népszámlálás eredménye hosszú távon határozzák meg a romá­niai magyar kisebbség további sorsát. Ma már mindenki szabadon vál­lalhatja fel valamely népcsoporthoz való tar­tozását, ezért bízunk ab­ban, hogy azok is, akik vegyes házasságban él­nek, felvállalják magyar­ságuk. Kérdésre vála­szolva, az elnök elmond­ta, hogy az ősz folyamán folytatódik a tisztújítási folyamat, illetve felkere­sik azokat a települése­ket, ahol nincs helyi RMDSZ szervezet, de nagyobb lélekszámú a magyar közösség. A saj­tótájékoztató során a nemzeti gyászünnep je­lentőségéről, és a temes­vári rendezvényekről, il­letve az október 15-re tervezett Zsombolyai Vásárról tájékoztatott az RMDSZ Temes megyei elnöke. (m.z.)

Next