Temesvári Hirlap, 1923. szeptember (21. évfolyam, 195-219. szám)

1923-09-01 / 195. szám

XXI. évfolyam, 195. szám­. Ko­nccîrifrâc:idls J$or^âxty. Asb €alSe2i5nél­l pártok­ már fâs^y aktole róla. (Saját tudósitónktól.) A kormány félhivatalosa, a Viitorul egyik legutóbbi számában vezércikkben nyiltan hadat üzen­­a zsidóságnak, nyíl­tan bevallja, hogy nincs kifogása az an­tiszemitizmus ellen és egészen nyílitan előtérbe helyezi a faszistákat. Ha ezt egy olyan párt­lap teszi, amely nem a kormány félhivatalosa, eltekint min­denki tőle s csupán pártpolitikai manő­vernek tekinti, de mert egy hatalmon levő párt hivatalos szócsöve vág át minden átmenet nélkül ilyen irányba, ezt az ellenzéki párt­körök nem tekin­tik egyébnek, mint a kormány távozása diszkrét bejelentésének. Ellenzéki kö­röknek az a véleményük, hogy a kor­mány órái meg vannak számlálva, ezt a kormány is jól tudja, csak rész­eli bevallani, hanem ahelyett­­már úgy kezdi, előkészíteni a közvéleményt, hogy Úgy lássék, mintha nemzeti hősként, glóriától övezve adná át a helyét a meg nem értőknek. Egyszóval, a kor­mány antiszemitizmust szít, hogy­­ úgy tűnjék fel, mintha ezért kellene távoz­nia, nem­ pedig a múlt és jelen hi­báiért. Azt gondolja, hogy­­ezzel a lát­szattal talán mégis csak nagyobb szim­pátiát tud kicsikarni, mintha a valósá­got kellene beismerni. Megbízható forrásból arról értesü­lünk, hogy Bukarestben már­­ számol­nak ezzel az eshetőséggel s már meg­indult a kombináció arra nézve, hogy melyik párt, vagy mely pártok fognak kormányalakításra megbízást kapni. Ugyanazon beavatott forrásból arról is értesülünk, hogy a király a nemzeti pártot, az Averescu-pártot és Marghilo­man­ókat fogja megbízni koncentrációs kormány megalakítására. Ezen pártok közöttt már folynak is erre nézve a bi­zalmas tárgyalások. Marghiloman csak olyan feltételek mellett volna hajlandó a kormányalakításban résztvenni, ha a pénzügyi, kereskedelmi és közlekedés­­ügyi tárcát pártja részére tartanák fenn. Margh­i­­­omannak ugyanis az az álláspontja, hogy az ország legnagyobb baja a teljesen leromlott pénzügyi hely­zet, melyet feltétlenül szanálni kell, mert máskülönben nincs kormány, a­mely magát tartani tudná. Maga vállal­kozna a pénzügyi helyzet szanálására, de csak akkor, ha a kereskedelemügyi tárca is a kezében volna, mert kereske­delem nélkül megfelelő pénzügyi helyze­tet teremteni nem lehet, viszont keres­kedelmet vasút nélkül nem lehet , csi­nálni. • ■ h , _ ■ A király megbízatásait még az őszi parlamenti ülésszak megkezdése előtt várják, vagy , legalább is közvetlenül ,parlamenti ülésszak megnyitása után, a­mikor a fuzionáló három pártban a kor­mány olyan erős ellenzékkel áll majd szemben, hogy kénytelen lesz a he­lyét, átadni. Arról is szó van, hogy kormányalakításra egyedül a nemzeti­­ párt kapna megbizatást, ezt azonban a nemzeti párt­ nem venné olyan szíve­sen, mintha teljes megegyezés után az Averescu-s a Marghiloman- és a nem­­zeti párt kapna megbízatást koncentrá­ciós kormány megalakítására. A jelen­legi körülmények között egyetlen párt szeparáltan tartósan nem kormányozhat Romániában. olass Jol Svotefléscsetefői. (Saját tudósítónktól.) Az olasz hat­ármegállapí­tó bizottságnak görög területen történt lemészárlása po­litikai, válságot idézett­ elő m­ond­aisz és a görög kormány között. Londonban a válság súlyos aggodal­­­mat keltett, különösen azért, mert az olasz hajóraj parancsot kapott, hogy a görög vizekre induljon. A nagykövetek tanácsa felszólítottal Angliát, Franciaországot és Olaszorszá­got, hogy a Kumanában történt gyilkos­ság ellten ittil­tlakoz­zatnaik és sztólitisaik fel Görögországot, hogy azonnal indítson vizsgálatot. Hírlik, hog­y, a görög kormány M­u­s­­s­oli­ni követelései közül egynéhányat visszautasított, ami újabb bonyodal­makra­ adhat okot, mert az olasz minisz­terelnök ragaszkodik ahhoz, hogy felté­teleit­­a legapróbb részletig teljesítsék. Lon­don­ban érkezett j el­estiések szerint a görög kormány elhatározta, hogy az olaszok ultimátumszerű megalázó feltételeit visszautasítja és azoknak módosítását fogja kérni. A görög sajtóiroda, hivatalos közlést je­lentetett meg, melyben tiltakozik az ol­asz baj d­e­iana állítása ellen, hogy a gö­rög lapok tervszerű izgatást folytattak Olaszország és az olasz katonai ha­tár­­megállapító bizottság­­ellen. Nagy meg­lepetést keltett a olasz kormány vádja, mely a görög kormányt cinkosnak je­lenti ki. A görög lapok — mjoddj­a a kamüniké — sohasem közöltek nyílt támadást a bizottság és­ annak elnöke elk­ín­áltnál kevésbé, mert a határmeg­­állapí­tó bizottság jelentékeny területet ítélt Görögországnak. Visszautasítja azt e­z állítást,­ hogy a gyilfön a görög hatóságok szemelálltára törtllent. Az olasz köv­etelé­sekre nézve a komüniké meg­­álapítlja, hogy, azok rendkívül rtolgsosaik és­ megalázóak. Egyébként nincs megál­lapítva, h­ogy a gyilkosok­ görögök vol­nának. A görög kormány mindent el fog kö­vetni, hogy a gyilkosság megtoroltas­­sék, hajlandó méltányos elégtételre, de olyan feltételeket nem fogadhat el, amelyeknek a diplomácia történel­mében párjuk nincs. Rómából jelentik, hogy az albán kö­vetség a Steffani-ügynökség útján közli: Az olasz bizottság meggyilkolásának híre egész Albániában mély megdöbbe­nést keltett. Az áldozatokat az albán nemzeti ügy mártírjainak tekintik. A gy­­ill­kosságot, a­z albán­ határtól h­úsz kilo­méternyire görög területen, felfegyver­­zet­t görög banda követte ell,­­aláza­tos rágalom tehát az a híresztelés, hogy a bűncselekmény végrehajtói albánok voltak. Ezzel sz­emben, amint Athénből jelen­tik, a görög miniszterelnök a sajtó előtt azt hangoztatta, hogy meggyőző­dése­ szerint a haltármegállapító bizott­ságot nem görögök gyilkolták meg. királyi család temesvári időzése. (S­aj­át t­u­d­ó­s­i­t­ó­n­k­t­ó­l.) A királyi n­apok lázas előkészületeit éli Temesvár városa, mely a családi­ terü­le­­ek városai közül legelőször foglaldihatja­­falai között az ország uralkodóját. Fer­­dinán­d király és neje -őfelségeik Temes­várra érkezésének napja véglegesen meg van állapítva. Őfelségeiü­k szeptember 22-én­­érkeznek és velük lesznnek Károly nrpnörökö® és neje őfenségeik is. A ki­rályi családot Xísfaradinál, vagyis a­ megye határánál Coste Gyula dr. prefektus fogja fogadni. A józsefvárosi alloumson G e o r g é vl e i Lucián dr. főpolgárm­es­­ter várja a ki ráírt vendégeiket és a ha­gy­o­mányb­an híven kennyerrel és sóval, kimállja meg a királyt. Az állomásról­­a királyi család, a temesvári templomok megtekintésére indul.­­A görög keleti román templomokon kívül a görög kato­likus rgimali, a római katolikus, reformá­tus, evangélikus, görög keleti, szerb és izraelita templomokét is megtekintik a királyi vendégek. Ferdinánd király és neje őfelségeik részére, a prefekturai épület második emeletén, a trónörökös és neje részére a prefektúra első emele­tén fem­degnek be bikosztályokat. A ki­rályi család­ három napot fog Temes­­­várott tölteni. H külföldi kölcsön és Stifte Listssg Afcerspr. (­S­a­j­á­t t­u­d­ó­s­í­t­ó­n­k­t­ó­l.) Bukaresti tudósítónk táviratozza: Az állandóan növekedő pénzszűke és az iparnak ezzel kapcsolatos krízise szük­ségessé teszik, hogy illetékes helyen döntő­­ rendszabályokról gondoskodja­nak. Éppen azért hite jár, hogy a kor­mány el van határozva, hogy­ a­ kül­földi kölcsönre vonatkozó tárgyaláso­kat, melyeket B r a t i a n u. Vintila pénzügyminiszter legutóbbi párisi útja alkalmából megkezdett s melyeket an­nak idején hivatalosan megcáfoltak, folytassa és eredményre vigye. A mi­niszterel­­nöknek Karlsbadról való vissza­térése után ez lesz az első fontos ügy, mellyel a minisztertanács foglalkozni fog. Hír szerint a kormány megbízásá­ból Parisban és Londonban Stir­bey Barbu bércéig fogja a tárgyalásokat, ve­zetni. Az a körülmény, hogy a­ herceg nevét egy alakítandó koalíciós kor­mánnyal kapcsolatosaan már többször emlegetitek és különösen a­z, hogy Stir­­bey herceg Bratianu Vintila pénzügy- Tuintetter gazdasági nézeteit­ nem osztja, különös érdekességet ad ennek az ügy­­nek, - i , , I', I iiAliysia-i* *-. 1923 saetpittem­ber 1. TEMESVÁRI HÍRLAP Mussolini a Rutír-kérdés ra megoldását re­­ méli. (Saját­­t­u­d­ó­s­í­t­ó­n­k­t­ó­l.)" * Rómából jelentik: Mussolini olasz miniszterelnök a minisztertanácson nyi­­atkoz­itt a Ruhrkérdésről. Minden szö­vetséges hatalom — mondotta — saját álláspontot, vall. Valamennyi hatalom óvakodik álláspontját érvényesítteni, ne­­hogy az ántant véglegesen szétszakad­jon. A helyzet most némileg javult. A belga jegyzék közeledik az olasz állás­ponthoz, a rendezés fokozódott, illúzió­­kat táplálni azonban nem­ szabad. A jóvátételi probléma, amihelyt megold­­­­ják, bizonyos fokig megszabja Európa sorsát, picrg pedig a pro­bléma rövidesen várható megoldását remélni lehet. Olasz­ország n­e­g fogja védeni nemzeti érde­keit, de módot ad arra, hogy a németor­szági káosz ,elkerülhető legyen. . ." Két negyedévi adás szeptember közepéig Is® kell fizetni.­ (Saját t­u­d­ó­s­í­t­ó­n­k­t­ó­l.) A Temes-torontáli pénzügyigazgatóság közleményt adott ki, melynek ez a szö­vege : — A Temes-torontáli pénzügyigazga­­tósá­g felszólítja­ az, adófizető közönsé­get, hogy szeptember 1-től jelenjen meg a dikaszteriális épületben levő első és­ második kerüül­eti adóhivatalokban, hogy a legutóbbi adókivetés alapján­­megállapított ú­j adóját megfizesse­ .A pénzügyigazgatóság tudatja, hogy szep­tember tizenötödike után az új törvény 26. szakasza értelmében s­o­rnak eljárni azok ellen, kik adójukat nem fizették meg és adójukon kívü­ül kilenc százalékos késedelmi kamatot is kötelesek fizetni. A pénzügyigazgatóságnál, ahol­­ ez ügyben érdeklődtünk, azt a felvilá­gosí­­tást­ adták, hogy a felszólítás mindazon adók megfizetésére vonatkozik, amelyet az egyes adókivető bizottságok az új törvény alapján legutóbb megállapítot­tak, így vomatkozik a fizetési kötete­­zetítsék a föld­, a házr­a, kereseti és­­ a gllbális adóra. Közölték velünk azt is, hogy az egész évre kivetett adónak két negyedét kell az adózó közönség­nek most megfizetni, a további két negyed kifizetésére nézve annak­idején történik intézkedés. Poincaré és Baldwin találkozóisttól mindmélye­d­nek. (Saját tu­dó­s­í­t­ó­n­k­tó­l." Az Evening Nows jelenti Londonba .Jélbi­vallatása,n, hogy: kormány­körök szé­riáit Baldwin e® Poincaré között szepttemiber tizenegyedikén, vagy tizenai­­kettedh­ikén kezd­ődneik­­a szángylalánk Parisban. Remélik, hogy most már végre létre fog jönni a végleges megegyezés Franciaország és Anglia között a jóvátételi kérdésben. Berlinibe­li jelentik: Schiesem­an­n kancellár fol­ytatna az árWa­b jónak gon­dait, puriffikálfió imjankájtt s a binochau­mi bank elnökének elboc­sájtá­sa utéri moistt a birodailmi sajtóosztály élére áll itlötit m,á)S embert­. Berlini sar­lókö­r akiben nagy el­lenszenvvel tal­álkozot­t iSifeps­emonik­aik az az­ intézkedése, hogy a birodailmi­ sajtó­osztály vészellőjévé ihal­lé szóig,állaton­­kivüli­ őrnagyot­ nevezte ki. K­alle. őrnagy ..a sajtóval! sz­euben leliesen idegen is el­lenszenvvel kísérte mindenkor a sajtó munkájárdl ’! í'i ró.Li....LJ ...ZJ._11V ' Töivaibandát a chitilai komi­­száral. (Bukaresti tudósítón­k­t­ó­l.) A Szattmárni Vláid és a Gsiksztredai N­e­m­e­s­i­u rendőri comitisizrimisok neve miel,lé most odaikerü­l hairmiadiknak P­r­i­cup-Guzgun c­bist­ila,a rendőr­­'komiszáraisi neve. Cflantáliai. 'Buikiaxeyi köz­vetlen iszomisszédiságában fekszik, Ph­'iup- Guzigun pedig a k­bitilai vn­au­ti állomáson­ telj­esite­tt isaa­giájáró­l. Felstünlő volt, hogy ezen lász állomáson az u­tóbbi fidéber, igen sok lopás fordult elő és a­ rendőr­ség mégsem tudott a tettesek nyomára f­akadni. Xeur rég siesíti meg Amerrikábó­ll Stl­­fi Joan földmivés, alai Chitilán, kiszállailta, hogy­ Brada felé utazzon­­tovább. A váróte­remből rttű­nt n­agy börsöínidöjte, melyben rut­jája, és több ,száz,ezer lej értékű ame­rikai, német és lengyel pénze volt.. A tolvaj okait­ nem tudták kinyomozni, el­­­­lenben harmadnapra­­ a Strenonidlét megta­­lálák Phi­lip-Guz­gun kem­aiszárus laká­sa­ közelében. A komiszárus erről jelen­tést, tett felettes hatóságának és meg­jegy­ez­te, hogy­­a t­olvajok ezzel való­színűleg csúfot akartak érte űzni. Fi őre,a Marin urzicai lakos nemrég eladta hiáziat és­­földjét, mert egy K­n­­sitainica- melléttii községben köre,simát vá­sárolt. Ob­irdlán keresztül ult­azott uj lakóhelyére és a­­zsebéb­ien­­kilencvenkét­­ ezrer lei volt. A dhitilai komiszáru is azon­ban gyanúsnak találta igazoltatta és mikor pénzét meglátta, éjszakára bezá­ratja a pálya,ud­varron levő fogdába. A fogdában volt egy KSculleisau nevű isur­rt zsebmetisiziő is. Ez éjszaka ellopta Fl­irea­ pénzét. Mikor ez reggel panasz­kodott a komiszárásinak, pár pofont ka­pott és­ elkergették. Florea erre elment a szigurancára,­­amedlyi vizsgálatot indított. Kiidézib, hogy a komiszárus maga mondta a zsebmetszőnek, hogy ♦ lopja el Florea pénzét, majd az össze­gen osztozkodnak. A házkutatás alkal­mából meg is találták a pénzt Prieup- Guzgun lakásán. És ott találták Stefi Joan holmiját, valamint sok koffert, ékszert, ruhát és pénzt. Találtak­­sok pezsgőt és likőrt, is, mert a komiszárus barátaival est,önkink nagy mulatságo­kat csapott. A komiszárust és négy de­­tektivját, akik neki segédkeztek, letar­tóztatták. Angol csapatok a Ruhr-vidéken? A Neue Freie Presse érdekes módozatok ajánl a Ruhr-vidéki konfliktus meg­oldására. A bécsi lap szerint a krízisen lényegesen enyhítene, ha az angolok a R­uhr-vi­d­ékre csapatokat küldené­nek. Az angol kormánynak nem kellene a­­ következetlenség vádjától félnie, mert egy egész Európát érdeklő kérdésben nem lehet formákhoz kötött politikát­­ folytatni. A Ruhr-vidéki krízist éppen a francia különakció idézte elő és nagyon sokat veszt lene kiélez­ettségéből, ha az angol csapatok küldése által a külön­­akció jellegétől megfosztanák. . . !

Next