Temesvári Hirlap, 1930. február (28. évfolyam, 25-48. szám)
1930-02-01 / 25. szám
Minden előfizetőnk kérie mai lapszámunkhoz mellékelt ingyenregényeinket! XXVIII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 12 OLDAL,ÁRA 6 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP ALAPÍTOTTA: FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY MIHÁLY 1930 FEBRUÁR 1. SZOMBAT POGÁNY LÁSZLÓ Mironescu hazaérkezett Hágából és beszámolt a régenstanácsnak Az egész országban megindult a pártok küzdelme a községi választásokra Bukarest, jan. 31-A választási propaganda teljesen elfajult, ami a kormányköröket komolyan aggasztja. Különösen a Besszarábiából érkezett jelentések riasztók, ahol a cuzisták fejtenek ki nagy propagandát. A kormány a cuzisták propagandájával kapcsolatban az alábbi hivatalos értesítést kapta: Cornelin Z. Codreanu tizenegy társával együtt lóháton vonult be Cahul városába, amelynek nagy zsidó lakossága van. Amikor a menet megjelent a városban, a zsidó kereskedők bezárták üzleteiket és leeresztették a redőnyöket. Codreanu társaival a nagy térre lovagolt, hol éppen hetipiac volt és a vásáros közönséghez beszédet intézett, amely szerint — ha a Cuza párt kormányra kerül — mlfffistíki 3500 lej havi fizetést kap, mert a cuzista kormány el fogja venni az összes zsidók vagyonát, úgyhogy a többieknek még adót sem kell majd fizetni. Amikor a hatóságok értesültek Codreanu jelenlétéről, azonnal intézkedést tettek, hogy Codreanut és társait a városból eltávolítsák, ez azonban nem ment egykönnyen, mert Codreanu a többszöri felhívásoknak ellenszegült. Végre is őt és tíz társát autón válták ki a városból, útközben azonban Codreanu megjegyezte, hogy legközelebb kétezer emberrel vonul be Cahulba és lerombolja. A kormány a cahuli eset hatása alatt újabb körrendeletet intézett az összes prefektusokhoz, amelyben szigorúan arra utasítja őket, hogy minden körülmények között biztostsák a választások szabadságát és őrködjenek afelett, hogy összeütközések, erőszakoskodások ne történjenek. Manulescu-Strung a liberálispárti képviselő táviratot intézett a lapokhoz, amelyben elpanaszolja, hogy őt és több liberális vezetőt a román nemzeti-parasztpárti kortesek oly súlyosan bántalmazták, hogy többeket kórházba kellett szállítani. Mironescu hazaérkezett Bukarest, január 31. Lugojeanu és Mironescu hazaérkeztek. Az állomáson nagy tömeg várta őket, mely lelkes ünneplésben részesítette mindkét politikust. Lugojeanu rögtön Maniuhoz ment, akinek beszámolt a mezőgazdasági hitelintézet ügyében folytatott tárgyalásairól. Közölte vele, hogy a francia pénzcsoport hajlandó folyósítani a kölcsönt csak nem abban az összegben — kétmlliárd — ahogyan Románia kívánja, hanem kisebb mértékben. Lugojeanu tizenöt nap múlva visszautazik Parisba, hogy a párisi pénzcsoportot a román kívánságok elfogadására rábírja. Mironescu a régenstanácsnak számolt be a hágai konferencia eredményeiről. Mután nagyon fáradt, egy heti szabadságot kért. A hágai konferenciáról a jövő hét péntekén számol be a képviselőház előtt. Ugyanazzal a vonattal, amely Mironescut és Lugojeanut hozta, érkezett meg Bécsből Popovics Mihály is, aki Bécsben Vajdával tárgyalt. Úgy egyeztek meg, hogy Popovics Mihálynak okvetlenül vissza kell térni a kormányba és ezt most már Popovici is nyíltan hangoztatja. Ki képviseli Temesvár a parlamentben? Egy rövid bukaresti hír jelenti, hogy a kormány már februárban akarja a parlament elé terjeszteni a választási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A változás állítólag abban merül ki, hogy a javaslat eltörli a prémiumrendszert és biiztosítja a választások tisztaságát és szabadságát. A jelenleg érvényben levő választási törvényről sokat lehetne beszélni, ez alkalommal azonban csak egy pontot ragadunk ki, amelyre az illetékesek figyelmét fel akarjuk hívni. A legszerencsétlenebb gondolatnak tartjuk ugyanis a városok és a falvak összevonását választási szempontból. A mai rendszer, amikor az egész megye egyetlen listán választja meg parlamenti képviseletét, sokban hozzájárul a városok megöléséhez. Régente, a Jástarenáaaer bevezetése előtt, minden város tudta, hogy ki a képviselője, kihez kell szükség esetén fordulnia és hogy kijárhatni a kormánynál és a minisztériumokban városi ügyekben. Ma nem tudjuk, hogy ki képvisel bennünket a törvényhozásban és a városok elhagyatott árvák, akik nem találnak támogatást sehol és senkinél. Igaz, hogy nem egy, hanem mindjárt tíz jelöltre adtuk le szavazatainkat, de a megválasztottak közül egy sem áll rendelkezésünkre, mert tíz képviselő sokkal kevesebb, mint egyetlenegy, hisz a tíz képviselő arra hivatkozik, hogy az egész megye választotta őket, hiányzik az az egy ember, akinek kötelessége volna a város érdekében eljárni, hisz a város polgárai küldték szavazataikkal a parlamentbe. Éppen Temesvár városa a legjobb iskolapélda arra nézve, hogy milyen nagy szükséget képez városi szempontból egy képviselő, aki a város érdekeit a fővárosban képviseli és a város ügyes-bajos dolgaiban eljár az illetékes tényezőknél, illetve segítségére siet a város által oda küldött embereknek. Ha Temesvár történetében a lefolyt 40 évben lapozgatunk, látni fogjuk, hogy polgárságunk, akárhogy gúnyolták is ezért, mindig a legbefolyásosabb embereknek adott mandátumot és fűzzük mindjárt hozzá: nem Málta, mert ezek az összeköttetések nagyban elősegítették a város fellendülését. A legzseniálisabb polgármester és a legodaadóbb városi képviselőtestület sem lett volna képes Temesvárból azt csinálni, amit ma reprezentál, ha nem állottak volna a város mellett nagy befolyás felett rendelkező képviselők, akik minden alkalommal segítségére voltak a város vezetőségének, amikor fontos kérdések voltak megoldandók, természetesen az állami hatóságok támogatásával és segítségével, így a vártelkek megváltása is talán évtizedekkel később következett volna be, ha nem Fejérváry báró lett volna képviselőnk. Ma már román impérium alatt élünk, de ebben a tekintetben a helyzet abszolúte nem változott. Minden városnak szüksége van, ha prosperálni akar, bizonyos támaszra és hátvédre a fővárosban ma is. És az ilyen támaszt nem találhatjuk meg egy tucat képviselőben, akit az egész megye választ, hanem egynegyedül abban a képviselőben, akit magunk küldünk a parlamentbe és aki ennek folytán tudja, hogy kötelessége elsősorban megbízóinak érdekeit képviselni, természetesen a törvényesség keretein belül Tény, hogy Románia 80 százalékban agrárállam. Ezzel szemben azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ipari és kereskedelmi érdekeltségek, tehát a városok lakói, aránytalanul magas kvótával járulnak hozzá az állam fenntartási költségeihez. Tehát a városok fejlesztése államérdek is, mégpedig elsőrendű. Nincs ellenvetésünk az ellen, ha a falu olyan embereket küld a parlamentbe, akik ott az agrárérdekeket védik, de tőlünk városoktól sem szabad rossz néven venni, ha követeljük, hogy a mi kívánságainkat is vegyék tekintetbe, ha olyan férfiakat is kívánunk a törvényhozásban látna, akik a kereskedelem és ipar fejlesztéséért szállnak sokra, akik tehát városi érdekeket képviselnek. A listaszisztéma mai formájában erre nem ad lehetőséget. A városok az összmegyénnek vannak alárendelve, szavazataik a megyei voksok által majorizáltatnak és nem juthatnak érvényre. Röviden: a jelenlegi választási rendszer a városokat a megye gyámsága alá helyezte, a városoknak tehát nincsen tulajdonképpen képviseletük a parlamentben és a kellő támogatás és önállóság híján egyszerűen elsenyvednek. Ezzel a dologgal kötelessége volna a városkongresszus állandó bizottságának foglalkoznia. A városok eme képviseletének illetékes helyen reá kellene mutatnia a jelenlegi helyzet visszás voltára és követelni, hogy ha már a kormány fenn akarja tartani a listarendszert, a municipális városokat vonja ki ezen gyámság alól és biztosítson nekik önálló képviseletet a parlamentben. A kereskedelmi és ipari érdekképviseletek bizonyára teljes erővel támogatni fogják ezt a mozgalmat, amely igazságos és jogos. Kastriener Sámuel MOZI Belvárosi mozi péntek-szombat-vasárol?!, január 31 és február 1—2 Gyárvárosi mozi hétfő-kedd, február 3—4 Mehalai mozi csütörtök, február • Drótakadály MOZI A legmeghatóbb és megrázóbb dráma a nagy világháború idejéből Belvárosi mozi péntek-szombat-vasarnn.p. A főszerepekben: január 31 és február 1—2 POLA NEGRI, CLIVE BROOK Gyárvárosi mozi hétfő-kedd, február 3—1 « Monopol: Astra Cinegrafica, Sibiu Mehalai mozi csütörtök, február 6 Az eőadások kezdetei 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap o. e. 11 órakor es d. il 3, 5, 7 és 9-kor, Jegyelővétel d. e. 10—12 óráig _____________________________