Temesvári Hirlap, 1930. október (28. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-01 / 222. szám

T­H. 1980 OKTÓBER 1, SZERDA Momániai állampolgárait 200 milliói nyelnek idegen álla­mainak a vizumáilaiért, míg Mománia csak­ 20 milliót vessz be eszest a címen A kereskedelmi és iparkamara gyűlésén a katonai üzemek beszüntetését kérték A kamara szerint a munkanélküliség egyetlen orvossága, a közmunkák A kereskedelmi és iparkamara teg­nap Balcescu János dr. elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Lend­va­i Jenő főtitkár ismertette a vá­lasztmány javaslatát a munkanélküli­ség megszüntetésére vonatkozólag. Ezt az országos problémát a közmunkálatok megkezdésével, hidak, vasutak és közutak építésével és javításával kellene megszüntetni, a városokban pedig nagyarányú építkezésre volna szükség. A részletkérdések megvitatására a Boleantu Valér dr. megyei prefek­tus elnöklete alatt alakult bizottság legközelebbi ülésén kerül a sor. Az iparkamara már évek óta tekintélyes összeget gyűjt építkezések céljaira és a maga részéről ilyenképpen iparkodik hozzájárulni a munkanélküliség meg­szüntetéséhez. A javaslathoz elsőnek R­e­­­tt­e­r Imre dr. képviselő szólalt fel, aki ja­vasolta, hogy a kamara emlékiratot in­tézzen a kormányhoz és abban tárja fel a munkanélküliség valódi okait, az általános gazdasági válságot, a pénzte­lenséget, a tőkem­ám­­t és a hitelezés szervezetlenségét. A kormány új bank­törvényt készít elő, amelynek tárgya­lásánál egyes parlamenti képviselők olyan nézetet vallottak, amellyel tel­jes járatlanságukat árulták el. Bojinca Valér dr. karasmegyei prefektust azt indítványozta, hogy a kereskedelmi és iparkamara intézzen átiratot a Resica-művek­­hez a további milikáselbocsátások megszüntetése végett. Kötelezni kellene a magánvállalat®­kat, hogy szigorúan tartsák be a nyolcórai munkaidőt. Szappanos Gyula­­ kifejtette, hogy ma nemcsak a munkás munka­nélküli, hanem a kisiparos és kiskeres­kedő is, amit a csöndes műhelyek és az üres üzlethelyiségek is bizonyítanak. A szónok szerint súlyos hiba, hogy a katonaság különböző műhelyeket tart fenn és így konku­renciát csinál az adófize­tő polgároknak. Hasonló szellemben beszélt H­o­ff­i­n­g­e­r Péter, C­a­r­a­­bas Romulus és N­eagoe esperes, mire Balcescu dr. elnök összegezte a vitát és megígérte, hogy a kamara fi­gyelembe veszi majd az egyes szóno­kok kívánságait. A kamara elhatározta, hogy karácsony előtt egy héttel nagy kirakatversenyt rendez, majd átittér az idegenforgalom fejlesz­tésének kérdésére. L­e­n­dl v­a­i főtitkár ismertette a kamara azon szándékát, hogy idegenforgalmi irodát nyit és tart fenn kirándulások stb. rende­zésére. A bizottságban a kormányzó­ság, a megyei prefekt­urat, Temesvár és Oravica városok, a gyárosok szövet­sége, a kereskedők egyesülete, a vasút és a sportszövetség képviselői foglal­nának helyet. A javaslat rámutat a vízumkényszer hátrányaira és az ide­genek ellenőrzésére, ami sok külföldit visszarettent attól, hogy Romániába utazzék. A román alattvalók évenként 200 millió lejt fizetnek a különböző államok konzulátusainak vízum­­díj gyanánt, holott Románia bevétele ezen a dinen mindössze 20 millió lej. Majd Kun Rikárd­a Egyesületének elnöke Kereskedők részletes­em- A szociáldemokraták nem társadalmi úton gyűjtött adományokkal, hanem közmunkákkal és állami segélyezéssel akarják megoldani a munkanélküli­kérdést Temesvár, szept. 30. A munkanélküliség problémája nap­­ról-napra súlyosabb gond lesz. A kor­mány legfőbb gazdasági bizottsága is foglalkozott a kérdéssel és úgy hatá­rozott, hogy egy miniszterrel készít­teti el a­­ munkanélküliségről szóló nagy jelentést, amely egyben a segít­­ségi módozatokat is magában foglal­ná. A Bánságban, különösen Temesvá­ron Boleantu Valér dr. prefektus kezdeményezése az első lépés a mun­kanélküliség­ enyhítése felé. De ezen­kívül különösen a szociáldemokrata­­párt az, amelyik komolyan foglalko­zik azzal, hogy a munkanélküliség kér­désében használható javaslatokat­­jut­tat el az illetékesek elé. A szociálde­­mokrata párt városi tanácstagjai már a városi nagytanács első ülése alkal­mával felhasználták az alkalmat arra, hogy a munkanélküliség megoldásá­nak kérdését napirendre hozzák, azon­ban ezzel még nem elégedtek meg és a párt központjának utasítása értel­­m­ében október 12-én Temesváron nép­­gyű­lést tartanak, amelynek egyetlen pontja a munka­­nél­küliség égető problémája lesz. Ez a népgyűlés tulajdonképpen csak be­vezetője lesz a párt nagyszabásúnak tervezett akciójának. Mint értesültünk, a szociáldemokra­ta párt a kérdés napirendre tűzésén kívül már javaslatokon is dolgozik. A párt vezető köreiből felvilágosítást kértünk, hogy a szociáldemokrata párt tulajdonképpen milyen alapon, milyen eszközök igénybevétel­ével kívánja a munkanélküliség problémájának meg­oldását elősegíteni. Erre vonatkozó­lag a következő felvilágosításokat kap­tuk: — A szociáldemokrata párt nem se­gélyt kér, amikor a munkanélküliség kérdésének megoldásáról beszél, ha­nem munkaalkalmakról szeretne gon­ 3 A gyermekek száj­­­ápolása a legegyszerűbb és legkellemesebb módon az Odol szorgalmas használata által történik. A tisztításnak különösen reggel és este — de lehetőleg ebéd után is — kell történnie. A gyermekek az Odol-lal való­­ kiöblítést hamar megszokják, mert az Odol jó izű és a szájnak kellemes frisseséget ad, fékiratot terjeszt be az útadó ügyében, amely az amúgy is végsőkig kimerült kereskedelemre újabb csapást, jelent. A Kereskedők Egyesülete kéri az út­törvény idevonatkozó részének felfüg­gesztését mindaddig, míg a mai nyo­masztó gazdasági helyzetben javulás nem áll be. Kun Rikárd a Kereske­dők Egyesületének nevében kérte a kamarát, hogy támogassa az egyesüle­tet ennek a céljának az elérésében. Schön Ede hangoztatta a szom­széd agrárállamok gazdasági együtt­működésének és főleg a szomszéd államokkal való vám­unió létesítésének szükségességét. Azonkívül beterjesztett javaslatot a csődtörvény megváltoztatására vonat­kozólag. Végül a kamara elfogadta az 1929. évre vonatkozó zárszámadást és ez­zel a gyűlés be is fejeződött a­doskodni. Ebben a tekintetben a párt elsősorban is a báziási vágány kihelyezésére gon­dol, amely sok munkaalkalmat tudna biztosítani. Ha azonban a kormány gazdasági politikája lehetetlenné te­szi ezeknek a terveknek a végrehaj­tását, akkor természetesen a párt sze­rint is elsősorban az államnak kell a mun­kanélküliek támogatásáról gon­doskodni. A szociáldemokrata párt október 24-én szövetségközi konferenciát rendez Bu­karestben, amely alkalommal ebben a kérdésben a legerélyesebben állást foglal.­­ A szociáldemokrata párt nem elé­gedett meg azzal, hogy a városi nagy­tanács ülésén szóba hozta a munka­­nélküliség veszedelmét, hanem a se­gítési módozatok megjelölésével in­dítványokat is dolgoz ki és ezt úgy a városnak, mint a kormányzóságnak benyújtja.­­ Ami a városi tanács hozzájáru­lását illeti, meg kell állapítanunk, hogy a város nem lesz abban a helyzet­ben, hogy két, két és fél millió lejt csatoljon ehhez az akcióhoz, mert az eddigi kimutatásokból is lát­szik, hogy ennek az összegnek csak nagyon kis hányada jut va­lóban a munkanélküliek rendelke­zésére, míg ugyancsak ebből a pénzből kap­nak támogatást a különböző jótékony­­sági egyesületek is.­­ A hivatalos akció eddigi eredmé­nye annyi, hogy főszolgabírói érte­kezletet tartottak, amelyen elhatároz­ták, hogy a mozgóképszínház és kávé­­háztullajdonosokat jóakaratúlag fel­szólítják, hogy bevételeikből bizonyos összeggel járuljanak hozzá a munka­nélküliek segélyezéséhez. A szociál­­demokrata párt szerint ez kevés kilá­tásra jogosít fel. A párt tehát válto­zatlanul kitart a meggyőződése mel­lett, hogy itt nem a társadalom kö­­nyöradományaira van szükség, hanem közmunkákra. Csak akkor lehet segé­lyezésről beszélni, ha nem tudnak munkaalkalmat teremteni. KÉPEK A PRÁGAI ZAVARGÁSOKRÓL A c­seti fascisták heves ostromot intéz­tek egy mozgóképszínház ellen, a amely német hangosfilmet játszott. Hatalmas kőzáporral zúzták be annak kirakat­frontját.­­ A tüntetők merényletet követtek el a város központjában fekvő Német Ház ellen is, melynek ablakait betörték és az egész épületet erősen megrongálták.

Next