Temesvári Hirlap, 1930. december (28. évfolyam, 274-297. szám)

1930-12-02 / 274. szám

s­ti im­i­v&m nem tudom mi bántja ... kezdetű ver­sére írt dalával az elhunyt nagy költő emlékének áldozott, majd egyéb szer­zeményei következtek, melyeknek iga­zi ősmagyar lélekből fakadó vigsága­­szomorúsága nagy lelkesedést váltott ki. A végvári magyar zeneszerzőt a közönség hosszasan ünnepelte.­lyekkel frenetikus sikert ért el. Di­­cséretreméltó művészi teljesítmény volt M­i­h­á­l­y­f­f­y Emil magyar nép­dalinterpretációja. A műsor érdekes­ségét nagy mértékben fokozta Kál­lé Géza cigányzenekarának eredeti Rákóczi-dal-előadásai. Elismerést ér­demel még Kubán Rózsinak ügyes bemutatkozása a Cinka Panna című melodrámában. Az est sikeréhez nagy mértékben hozzájárult Juszt Géza művészi közreműködése, aki­ több számnak a zongorakíséretét látta el teljesen kifogástalanul. A jól lebo­nyolított előadás megrendezése Ru­das Jenő, Skuteczky Miksa dr. Az előadáson megjelent a Bánság társadalmának színe-java, mely any­­nyira zsúfolásig töltötte az előadóter­met, hogy tömegesen jegy nélkül ma­radtak. A hatalmas számú közönség résztvett a műsor után következő táncmulatságon is , csaknem a reg­geli órákig volt együtt lélekemelő ün­nepi hangulatban. A Bánsági Közművelődési Egyesület előadása A Magyar Ház felavatásával kap­csolatban annak nagytermében vasár­nap este a Bánsági Magyar Közmű­velődési Egyesület tartott rendkívül nívós előadást.­ A műsort Ábrányi Emilnek a magyar nyelvről írt proló­gusa vezette be, amelyet Bakos László, az egyesület kitűnő főtitkára szavalt el nagyszerű lendülettel. Utá­na Váradi Antal és Kun László Petőfi a Hortobágyon című melodrámája következett, melyet Ambrus Sán­dor adott elő szép sikerrel. Fran­cen Böeke és Szegedi Rezső egy toborzót lártak el, melyet a közönség lelkesen megtapsolt. Süveges Aranka magyar dalokat énekelt, meg és Bakos László érdeme. Már csak 19 nap van 1930 december 21-én húzása a 100 lejes kolozsvári Mentő Sorsjegyeknek Nyereményeket ALBIN­A BANK fizeti. Főnyeremény 1 millió lej Sorsjegy kapható Temesváron, trafikok, borbély és más üzletekben. Főbizományos Reiter Ernő P. Asaneşti 4 Vidéki rendeléseket 117 lej előzetes beküldése ellenében Sorsjegyiroda, Cluj, Str. Memorandului 16 eszközli. Kereskedősztré­jk a regátban A kereskedők a megyei útadó és pótadó ellen Viselik a csapok száma szó a bolt­bérek letörésére BUKAREST, dec. 1. A bukaresti kereskedők bevál­tották a fenyegetésüket és mi­után úgy látják, hogy követelé­seiket egyébként nem hallgatják meg, tehát elhatározták, hogy ma délután három ő­r a­ Temesvári kereskedők A Temesvári Kereskedők Egyesü­letének választmánya vasárnap ülést tartott, melyen Kun Richard elnök­­táv­ollétében Dornheim Jenő igaz­gatósági tag elnökölt. A választmány elsősorban a Kamarák Országos Szö­vetségének adóreform tervezeté­vel foglalkozott, melynek tárgyalását a kormány tudvalevőleg a jövő évre halasztotta. Így tehát a legközelebbi adókivetés még a régi adótörvény alapján történne. Ezzel kapcsolatban a Sfatul Negustoresc országos moz­­­galmat indított s csatlakozásra szólí­totta fel a Temesvári Kereskedőegye­­­süetet is. A választmány ebben a kér­désben úgy határozott, hogy jóllehet az agresszív lépésektől tartózkodni óhajt, de mégis részt vesz minden olyan mozga­lomban, mely az adók mérséklésé­re, illetve az adózási rendszer megjavítására törekszik. Az egyesület magatartása felől végle­gesen egy következő választmányi ülés határoz. Ezt megelőzően egy kül­döttség keresi majd fel B­o­c­u Sever minisztert, hogy igazolja előtte, mi­­szerint Temesváron a többi városokhoz viszonyítottan, jelentékeny túladóztatás történt. A válaszmányi ülés ezután beha­tóan foglalkozott a­­kereskedők me­gyei és városi közterheivel. Az útadó kérdésében azt az álláspontot foglalta el, hogy a közigazgatási törvény ér­té­nyében a megyének nincs joga Temes­vár törvényhatósági város adó­zóitól útadót beszedni, mert ez az útadó teljes egészében Te­mesvár városát illeti meg. Az egye­sület jogorvoslatért a helyi revíziós bi­zottsághoz fordult. Hasonlóképpen állást foglalt a választmány az eddigi adókulcsban bennfoglált 2 százalékos megyei pótadó ellen, mert a municípium­ok adófizető pol­gárai ezt az új közigazgatási törvény értelmében nem volnának kötelesek viseli. Ezen állásfoglalás érvénye­sítése érdekben az egyesület a gyár­iparosok szövetségével együtt a megyei költségvetést megfeleb­­bezte,­től kezdve huszon­négy órán keresztül zárva tartják üzle­teiket. A kereskedők különben terjedel­mes memorandumba foglalják panaszaikat, amelyeket ma az uralkodó elé juttatnak. a túladóztatás ellen A városi költségvetésre vonatkozó­lag a választmány elhatározta, hogy a bérérték utáni adó és a kövezet­vám értékadó lényeges leszállt­­városi közgyűléstől tását kéri , s ezzel szemben felszólítja a várost, hogy érvényesítse a temesvári adó­fizetők útadójára vonatkozó igényjo­gát, valamint követelje a fogyasztási adókból az állam részéről neki járó részesedést, amiál­tal a város oly többletbevételekhez jutna, hogy a kö­veze­ti értékdíjat csaknem teljesen el­törölhetné s a bér utáni adót a való­ságos helyzethez mérten lényegesen csökkenthetné. Molnár­ Károly mérnök indítványára a választmány kimondotta, hogy az egyesület kérel­mezni fogja, hogy a vízdij a csapok száma után le­gyen megállapítva, mert a vizet egyáltalán nem használó kereskedőkre nézve az eddigi rend­szer rendkívül sérelmes s miután a szolgáltatás ellenértékéről van szó, igazságtalan. Úgyszintén kérelmezi az egyesület a csatornázási díjak lénye­­ges mérséklését is, mert a jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok között nem tartja megengedhetőnek, hogy a beszedett díjakból még tartalékokra is jusson. A kereskedők általános sürgetésé­nek eleget téve, a Kereskedők Egye­sülete felveszi az érintkezést a ház­tulajdonosok egyesületével a boltbérek általános leszállítá­sa érdekében. A jelenlegi magas üzlet­bérek ugyanis oly elviselhetetlenek, hogy nemcsak lényeges meggátlói az általánosan óhajtott olcsóbbodási áramlatnak, ha­nem sok esetben egyenesen tönkre­teszik a kereskedőt, aki a­ jelenlegi megcsappant forgalom mellett a régi béreket képtelen megfizetni. A ház­­tulajdonosnak is érdeke, hogy az üzle­tét bérlő kereskedő prosperáljon s ezért az egyesület biztosra veszi, hogy mozgalma a háztulajdonosok között megértésre fog találni. A választmány határozatától kifo­lyólag az egyesület kérelmezi a mi­nisztériumtól az aranyvasárnapon való nyitvatartási, valamint a posta­vámhoz beosztott taxátorok számának emelését, hogy a máris mutatkozó cso­­magtorlódás és késedelmes csomagki­szolgáltatás elkerülhető legyen. Végül a gyűlés bizottságot küldött ki a kereskedők létesítendő országos nyugdíjintézete tervezetének tanulmá­nyozására, mely intézmény megalakí­tását a temesvári december 14-i keres­­kedőkongresszus tárgyalja. A takarékossági törvény: a minisztereknek, megyéknek, közhivataloknak nem jár többé autó, köztisztviselő és nyugdíjas nem vállalhat állást Bukarest, dec. 1. A kormány takarékosságával pár­huzamosan több képviselő tegnapelőtt törvényjavaslatot terjesztett be a par­lament elé, amelyben a miniszteri ter­meskocsik megszüntetését javasolják. A törvénytervezet szerint ezentúl csak a királyt és a miniszterelnököt illeti meg hivatalos útján a termeskocsi. A törvénytervezet egy másik sza­kasza törli az összes állami, me­gyei és városi gépkocsikat. Semmiféle közintézmény sem tarthat majd gépkocsit és csupán a hadsereg alkot kivételt. A miniszterek, a ka­mara és a szenátus elnökei havonkint 20.000 lejes autóköltséget kapnak. A prefektúrák és egyéb közintéz­mények havonkint gépkocsi költ­ségek fejében legföljebb 30.000 lejt számolhatnak el. A takarékossági bizottság a kor­mánynak újabban azt a javaslatot tette, hogy a takarékossági elv minél szélesebb körű kiterjesztése érdeké­ben a köztisztviselők egy részét helyez­ze öt évre rendelkezési állomány­ba. Az ilyen tisztviselő erre az időre je­lenlegi fizetésének csupán egy­ötödét kapná, viszont megengednék neki, hogy valami mellékfoglalkozást vál­laljon. Az öt évet beszámítják a nyug­díjba és ha ennek az időnek elteltével az illető tisztviselő még nem érte el a nyugdíjazási korhatárt, úgy ismét tényleges szolgálatba veszik vissza. Mironescu miniszterelnök szomba­ton beterjesztette azt a sokat emlege­tett törvényjavaslatot, amely eltiltja a köztisztviselőknek az állások halmozá­sát- A törvénytervezet értelmében senki sem tölthet be két állást az államnál, városnál, megyénél, vagy olyan közintézménynél, amely az állam felügyelete alatt működik. A nyugdíjasok semmiféle fizeté­ses állást sem tölthetnek be. A javaslat ez alól csak a hadirokkan­takkal és a hadiözvegyekkel tesz kivé­telt. A tanszemészet nem működhet két intézetnél és egyéb foglalkozást nem vállalhat. A klérus gajai valamilyen tanszéket is betölthetnek. A katona­tisztek csak katonai tanintézetben mű­ködhetnek mint tanerők. A törvény megszavazása után mindazon tisztvi­selők, akik jelenleg több állással ren­delkeznek, kötelesek bejelenteni, hogy melyik állásukat tartják meg és me­lyik után kérik fizetésük folyósításá­t. A pénzkrízis oka: a Banca Naţionala Súlyos támadások a Nemzeti Bank ellen, amely a visszleszámítolási hitel megszorításával súlyosbítja a gazdasági válságot két leszállítani. Maga Popovici pénz­ügyminiszter is élesen megtámadta ai napokban egyik parlamenti beszédé­ben a Banca Naţionala igazgatóságát amidőn kijelentette, hogy nem elég a lej stabilizációját biztosítani, hanem a jegybanknak az ország közgaz­daságával szemben más köteles­ségei is volnának, melyeket azonban az utóbbi évekig­ől teljesen elhanyagolt. Hir szerint a nemzeti bank igazgatósága a mula­­­tásokat pótolni szándékozik és kiter­jeszti az ipari hitelkereteket, vala­mint a bankok visszleszámí­tolását, amitől általában az ipar és k­skedéő­vállalat kénytelen volt emiatt a kére­­lem helyzetének javulásai MIK.•nk, Bukarest, december 1. A Banca Naţionala legutóbbi kimu­tatása szerint október hónapban a bankjegyforgalom egy milliárddal csökkent. Közgazdasági körök ezzel kapcsolatban súlyos vádat emelnek a nemzeti bank működése ellen, amely­nek következménye, hogy az ipar és kereskedelem jelenleg a legválságo­sabb helyzetben tengődik. A pénzintézetek nem voltak képe­sek a nemzeti banktól visszleszámí­­tolási kölcsönt kapni és ennek folytán nem tudták a válla­latokat sem kellőképpen anyagilag tá­mogatni, úgyhogy számos nagy ipar­(1 í I ,­­I ^ 1 i ii . I , .

Next