Temesvári Hirlap, 1931. szeptember (29. évfolyam, 195-220. szám)
1931-09-01 / 195. szám
S XXIX. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM ALAPÍTOTTA: POGÁNY MIHÁLY 1981 SZEPTEMBER £ KEDDI FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP 12 OLDALÁRA 6 LEJ HÍRLAP FELELŐS SZERKESZTŐ POGÁNY LÁSZLÓ ^^nschhrsír^l 'A francia sajtó temetést rendez. Hosszú cikkekben parentálja el az Anschluss gondolatát, ezt a háború után feltűnt rémet, amelytől a franciák jobban féltek, mint a bolsevizmustól. AzAnschluss megakadályozása volt minden gondolata és minden törekvése a francia politikának, ezért támogatta a kisántántot, ezért kedvezett Benesnek, ezért nyomta és nyomorította Németországot és ezért állított fel száz és száz akadályt a gondolat fejlődésének útján. Csakhogy mindezek az akadályok nem látszottak elég erősnek ahhoz, hogy az Anschluss megvalósítását elgáncsolják. Ugrásszerűen közeledett a gondolat a kivitelhez, megtörtént a törvények egységesítése német és osztrák területen, utána megalkották a vámuniót, amitől úgy felhördült a francia diplomácia, hogy visszhangzott beléje az egész világ. A harmadik etape isi bekövetkezett volna, senki sem tudta, milyen formában, de holtbizonyosan nem maradt volna el a francia diplomácia nagy szégyenére és Európa vesztére, mert nem lehet kétség afelől, hogy a franciák fegyverrel válaszoltak volna a két német állam egyesülésére. A francia diplomácia taktikát változtatott és olyan útra terelte az Anschluss megakadályozását, amely sikerrel kecsegtet. Kapóra jött a nagy európai pénzügy válság, amely a, , franciáknak alkalmat nyújtott, hogy óriási gazdagságukkal ne csak segítsenek, de feltételeket is szabhassanak, barátokat és szövetségeseket kereshessenek. Magyarországiak kölcsönt nyújtottak, de a kamatokon túl, amit fizetnie kell, franciabarát politikát is követelnek tőle. Avulnának is ők fognak kölcsönt adni, de ennek is meglesz a maga külön ára: az Anschluss gondolatának teljes elejtése. A francia sajtó üzletileg mérlegeli a helyzetet: az osztrákoknak pénzre van szükségük, ezt a pénzt csak a franciáktól kaphatják, tehát egészen biztos, hogy teljesítik a franciák feltételeit. Ausztria és Magyarország politikájának a francia érdekzónába való bevonása ezzel azonban még nem fejeződött be. Franciaországnak sokkal messzebbmenő tervei vannak. A jelek szerint vissza akarja állítani az osztrák-magyar monarchiát a Habsburgok égisze alatt, mert az új monarchiáiban feltolódott Ausztria előtt már nem életszükséglet az Anschluss, sőt,a Habsburgok, mint a Hohenzollernek évszázados ellenesei, minden erejükkel azon lennének, hogy monarchiájuk függetlenségét a német befolyástól megóvják. A történelmi igazság lapjaira tartozik, hogy a franciák sohasem voltak hívei az osztrák-megyár monarchia feldarabolásának és alapjában véve ellenezték. A cseheknek azonban érdekük volt erről meggyőzni a franciákat, mert különben nem születhetett volna meg a csehszlovák köztársaság. A franciák engedtek, de íme, tizenkét évvel a békekötés után ők azok, akik a volt osztrák-magyar monarchiának — bár kicsinyített formáiban való —visszaállítását tervezik. Bár az indokok, amelyek a visszaállítás mellett szóllnak, ma mások, mint azok a meggondolások, amelyek 1919-ben a franciákat nem nagyon lelkesítették az osztrák-magyar monarchia szétdarabolásáért, a történelmi vaskövetkezetesség változatlan. BUKAREST, augusztus 31. A Piatra Neamtu-i pótválasztást tegnap tartották meg. A választás eredménye mindenesetre meglepetés, különösen azok számára, akik nem vették észre, hogy Jorga Miklós miniszterelnök már eddig is feltűnő előszeretettel kacsingatott a veszedelmes jobboldal felé, ahol a nacionalisták, cuzisták, tepesisták és vasgárdisták találkoznak az eszmék szolgálatában. Zelea Codreanu képviselő lett A Piatra Neamtu-i pótválasztáson a kormánynak nem volt jelöltje, sőt Cuza pártja sem jelölt. Ennek következtében Jorga Miklós olyan értelmű utasításokat adott ki, hogy a választásokon a Cuzapárthoz legközelebb levő nacionalista alakulatot, a vasgárdisták szervezetét kell támogatni. Ugy látszik támogatták is és ennek a magas helyről jött jóindulatú támogatásnak köszönhette Zelea Codreanu Kornél, a vasgárdisták ismert vezére meglepetésszerű győzelmét. A Piatra Neamtu-i választás eredménye tehát beszédes bizonyítéka annak, hogy a mai kormánynak a jobboldali túlzott nacionalizmustól átitatott rendszer felé sokkal szívesebben nyújt baráti jobbot, sokkal szívesebben látja őket, mint azokat, akik demokratikus jelszavak alatt tömörülve kívánnak küzdeni az ország javaiért. Nemcsak az a tény aggasztó tehát, hogy Piatra Neamtuban vasgárdistát választottak meg, hanem az is, hogy ez az elgondolás mintegy a kormányzat érezhetően jobbra tolódását jelenti, ami esetleg újra és az eddiginél nagyobb mértékben teret biztosíthat azoknak, akik veszedelmes jelszavakat használnak játékszerül a hitét lassan elvesztő nép előtt, lehet, hogy a távozásra ítélt Jorga Miklósnak ez volt az utolsó fegyverténye, azonban ez mindenesetre elég kellemetlen volt. A Piatra Neamtu-i választások teljesen nyugodt mederben folytak le és az összes jóslásokat megdöntötték. Piatra Neamtuban nagyobbszámú zsidóság él, amelynek az lett volna a szerepe, hogy a választások alatt a mérleg nyelvét alakítsa és ezzel eldöntse a madátumért folyó küzdelmet. A Piatra Neamtu-i zsidóság úgy látszik nem helyezkedett feladata magaslatára, nem volt egységes, ereje megoszlott és így alakulhatott ki a meglepetésszerű eredmény. A választás pontos eredménye a következő: Zelea Codreanu Kornél (vasgárda) 11.177 szavazat, Prepelinschi Leon (liberális dukista) 7214 szavazat, Macarescu (nemzeti parasztA piatra-neamtul érdekes következményekkel járható választáson kívül másik szenzációja van az országnak, mégpedig a kormány és a pékek közötti harcban. A kenyérbélyeg körüli küzdelemben — mint ismeretes — a pékek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ha a kormány nemjavít helyzetükön, úgy egyszerűen leállítják üzemüket és országos sztrájkot kezdeményeznek. A minisztertanács tegnap foglalkozott ezzel a lehetőséggel és elhatározta, hogy amennyiben a pékek valóban nem sütnének, úgy drasztikus rendszabályokhoz nyúl, hogy a közönség ne maradjon kenyér nélkül. Ebben az esetben a kormány felhatalmazná a katonaságot arra, hogy minden megyei székhelyen a szó szoros értelmében rekvirálja el a pékek üzemeit és azoknak személyzetét megtartva, saját hatáskörében lásson hozzá a kenyérszükséglet ellátásához. Kivételes esetekben ugyancsak így járhat el a katonaság a malmokkal is. Ha a helyzet úgy kívánja, valamennyi péket katonai szolgálatra hívhatják be és angyalbőrbe öltöztetve folytathatják velük az iru'di munkáját. A katonaság szükség esetén búzát és lisztet is rekvirálhat a kenyérsütés számára. Pitestiben onnan érkezőjelentések szerint a pékek leállították üzemüket, amivel kapcsolatban a közönség kenyérszükségletéről már a hadsereg gondoskodik. Itt azonban a fenti elgondolásnak megfelelő militarizálásról még nincsen szó. Mit mondanak a pékek? A minisztertanács feltűnéstkeltő határozatával kapcsolatban érdeklődtünk Hollinger Miklósnál, a temesvári pékek szakcsoportjának elnökénél. Hollinger Miklós nyugodtan fogadta a minisztertanács határozatáról szóló híreket és a következőket mondotta: párti) 6129 szavazat, Dimitrie (liberális georgista) 3448 szavazat, Persinarin (Tepeg Liga) 65, Lasear (komunista) 255 szavazat. — Nem lep meg bennünket különösebben ez az elgondolás, mert úgy tudjuk, hogy a törvény szükség esetén tényleg előír ilyen természetű intézkedéseket. Erre különben már Váradon is volt példa. Jelenleg a helyzet, hogy a búza ára csökkent és e számunkra szerencsés kialakulás következtében még valahogy el tudjuk viselni a kenyérbélyeget. Ha a helyzet nem változik, amúgy sem tudnék tovább csinálni. Egyelőre tehát várakozó álláspontra helyezkedünk. Tudjuk, hogy a múlt héten a minisztérium egyik megbízottja meghallgatta a pékek panaszát, átvette a memorandumot, két napon keresztül tanácskozásokat is folytatott embereinkkel, azonban eddig még nem tudjuk, hogy ezek a megbeszélések minő eredményre vezettek. Cukor és szeszmonopólium Bukarestben az a hír terjedt el, hogy a cukormonopólium tervét a kormány elvetette. Ennek a hírnek egyelőre ellentmondanak az események, mert Argetoianu pénzügyminiszter megbízta Davila kémiai professzort, hogy a cukormonopólium elgondolását tanulmányzza és arról részletes jelentést terjesszen elő. Ami a szeszmonopóliumot illeti, itt az a helyzet, hogy az államnak kétmilliárd lejre volna szüksége a szeszmonopólium végrehajtásához. Miután ennyi pénz természetesen nem áll rendelkezésére, szóba került az a megoldási lehetőség, hogy a szeszmonopóliumot koncesszionálják. A kormány, amely az utóbbi időben a racionalizálás nagy hívének mutatkozik, a pénzügyi téren végzett újítások után a petróleumiparban is hasonló tervekkel lép fel. A kormány elhatározta, hogy a három legnagyobb román érdekeltségű petróleumvállalatot (Creditul Minier, Petrolul Roman és Industria Romana de Petrol) iluzionáltatja. A három vállalat ily módon kétmilliárd lej alaptőkével rendelkezne. Szeptember 15-én életbe léptetik a román-lengyel árutarifát, ilják a pékeket A pékek sztrájkfenyegetéseivel szemben a minisztertanács elhatározta, hogy sztrájk esetén elrekvirálják a pékműhelyeket és a pékeket, valamint malmosokat katonai szolgálatra rendelik be . Iorga a vasgárdistákat támogatta a piatra neamtui pótválasztáson Zelea Codreanut képviselővé választották Eirekvirálják a sztrájkoló pékek műhelyeit