Tender, 1997. július-december (6. évfolyam, 26-51. szám)
1997-07-02 / 26. szám
1997. július 2. T R TENDER HÍREK I Iw» l'l Vrn l\ III l\ Iw» * \ Tudományos parkok konferenciája A tudományos és technológiai parkokat részben a szükség, részben pedig a technika fejlődése hozta létre, az utóbbi években a parkok száma rohamosan növekedett, az idei trieszti világkonferencia beszámolóit hallgatva úgy látszik, hogy a növekedési ütem továbbra is töretlen. Az első parkok esetében kutatóintézmények azért költöztek egymáshoz közel és még inkább a híresebb egyetemek közelébe, mert így tudták legnagyobb hatékonysággal az egyetemi hallgatókat és az egyetemek kutatócsoportjait saját fejlesztéseikben felhasználni. Közben a technika nagyot fejlődött, az adatkommunikáció és az Internet korában tulajdonképpen nincs már arra szükség, hogy a különféle technológiákban vezető pozícióban lévő vállalatok fizikailag is egymás szomszédai legyenek, elég, ha nagy kapacitású adatátviteli vonalakkal össze vannak kötve egymással. Ennek ellenére a tudományos és technológiai parkok továbbra is fejlődnek, mégpedig azért, mert ezekbe a parkokba egyre nagyobb számban települnek be az innovatív kis- és középvállalatok, amelyek szívesen veszik át a nagyoktól azokat a fejlesztéseket, amik túl kicsi „falatok" a számukra, és ezért nem éri meg, hogy egyáltalán hozzákezdjenek. Egy kis és innovatív cég azonban igen gazdaságosan tudja ezeket a kis feladatokat is megoldani. Az utóbbi években a tudományos és technológiai parkok legjobban a fejlődő országokban terjednek, miután ezekben a parkokban lehet az úgynevezett húzótechnológiát - akár igen elmaradott környezetben is - meghonosítani. Természetesen a fejlődő országoknak is érdekük, hogy a fejlett technológia oda települjön. Triesztben a világ 45 országából a tudományos és technológiai parkoknak több mint 300 szakembere találkozott és hallgatott meg közel száz előadást, valamint cserélte ki a tudományos és technológiai parkokkal kapcsolatban tapasztalatait. Magyarországról két előadás hangzott el, az egyiket Jagicza Ágnes és Gróf Imre tartotta az InfoParkról, a másikat pedig Tóth János a magyarországi ipari parkokról. A magyar résztvevők igen sok tárgyalást folytattak a „nyugati" és „keleti" szakemberekkel, aminek eredményeképpen felmerült, hogy érdemes lenne Magyarországon - hazánkat a külföldi szakemberek egyre inkább a térség intellektuális központjának tekintik - a régióban tervezett tudományos-technikai parkokról egy regionális konferenciát tartani, amelyen elsősorban a saját problémáinkról kellene beszélni. A trieszti konferencián nemzetközi gazdasági szervezetek, valamint olasz befektető cégek képviselői is részt vettek, az előbbiek azt keresték, hogy hol és mivel lehetne a tudományos és technológiai parkok terjedését felgyorsítani, amihez az utóbbiak ajánlották fel a szükséges hiteleket. Támogatási pályázatok Vissza nem térítendő támogatás elnyerésére írt ki pályázatokat a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a legutóbbi közgyűlésén létrehozott, 150 millió forintos gazdaságfejlesztési alapjának terhére. A kamara ezzel a regionális gazdaságfejlesztési célokat segítő innovációs tevékenységet kívánja támogatni az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal közösen. Egy másik pályázat keretében ipari, kereskedelmi és szolgáltatásfejlesztési munkához lehet segítséget kapni. Az oktatással, szakképzéssel összefüggő tevékenység támogatására is külön pályázati felhívást tett közzé a kamara. Mindhárom pályázati felhívásra július 31-ig kell benyújtani az ajánlatokat. Egy-egy pályázó a 150 millió forintos keret 5 százalékát nyerheti el. A pályamunkák minősége is eldöntheti, hogy a három pályázati felhívás között milyen arányban oszlik meg a gazdaságfejlesztési alap. A kamara tájékoztatása szerint a pályázatokon bárki részt vehet, aki a támogatni kívánt tevékenységet Budapesten bejegyzett székhelyen, telephelyen végzi, illetve az eredmény döntő mértékben a fővárosban hasznosul. A pályázati feltételekről a kamara füzetet jelentetett meg, amely a szolgáltatói irodákban szerezhető be. hazai önkormányzati úthálózat fejlesztéséhez. A pályázati úton elnyert támogatásokból 1998 első feléig mintegy 44 kilométer összekötő- vagy bekötőút, valamint mezőgazdasági területeket feltáró közút, illetve híd épülhet. A közlekedési tárca, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium képviselőiből álló tárcaközi bizottság a múlt héten hozott döntésével már kimerítette a 900 millió forintos, ez évi támogatási keretösszeget. Magyar segítség a román vállalkozásoknak A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a kecskeméti Bankárok az Önerős Gazdasági Felemelkedésért Alapítvány a magyar kis- és középvállalkozók tapasztalatainak, tananyagainak átadásával szeretné segíteni a romániai magánszféra szereplőit. A Bankárok Alapítvány 1996-tól áll kapcsolatban az erdélyi magyar vállalkozókkal, akiknek áprilisban már vállalkozói alapismeretekről szóló kiadványt juttattak el. önkormányzati úthálózat-bővítés Négy tárca döntése nyomán a közlekedési minisztérium további 484 millió forinttal járul hozzá idén az útalap terhére a 3 Két új beruházás a Mólnál A Mal Rt. igazgatósága elfogadta a Dunai Finomító maradékfeldolgozási fejlesztési programját. A késleltetett kokszoló építése és a kapcsolódó átalakítások várhatóan 1998 elején kezdődnek és 2000 végére fejeződnek be. A fejlesztés - amelyre 43 milliárd forintot szán a cég - elkészültével a maradékként képződő nehéz fűtőolajból hasznosítható benzin és gázolaj állítható elő. A társaság igazgatósága elfogadta azt is, hogy a Dunai Finomítóban hidrogéngyár épüljön. A 6 milliárdos beruházás - a tervek szerint - 1999 elején kezdődik és 2000 közepén fejeződik be. $■#$Audi-ßydr ír egyházán Motorgyára után autó-összeszerelő üzem létrehozását tervezi Magyarországon a német Audi-csoport, amely leendő telephelyként Nyíregyházát is számításba vette. A szabolcsi megyeszékhely most épülő ipari parkját bocsátaná az Audi rendelkezésére, itt épülhetne meg a 30 ezer négyzetméteres összterületű autóösszeszerelő gyár. Nyíregyháza telephelyi esélyeit növeli, hogy a városban szeptemberben kezdi meg termelését a most oda települő, a világ legnagyobb ötven cége közé tartozó amerikai Butler Manufacturing Company, amely referenciaként elkészítené a Nyírségben is gyártásra kerülő korszerű, könnyűszerkezeti építőelemeiből az Audi üzemcsarnokát. A régióban emellett jó alapképzettségű szakembergárda is a német cég rendelkezésére állna