Gonda Béla szerk.: A Tenger 19. évfolyam 1929

Éves tartalomjegyzék - Zala László: Diesel rendszerű motorok a kereskedelmi tengerészet használatában

KÖNYVISMERTETÉSEK 101 ad értékes adatokat. — Dr. Fr. Lenz: Chironomiden aus dem Balatonsee (mit 21 Textfiguren), a haltáplálék szempontjából oly nagyon fontos jámborszúnyo­gokat ismerteti, melyekről hazai vonatkozásban még semmit sem tudtunk. 16 típust ír le. — Schenk Jakab: A kisbalatoni gémtelep címmel ismerteti hazánk e természeti kincsét, 7 fénykép kíséretében. — Dr. M. Sellnik: Eine parasitische Mi­ce aus dem Balatonsee (mit 5 Textfiguren) címmel leírja a Hankó által fel­fedezett és Isotomusus palhustris (Müller) nevű Collembolán élősködő Cunaxa inermis nevű atkát. — Dr. Szalay László: A Balaton Hydrocarina Faunája I. közlemény térképpel, II. közlemény 7 szövegábrával, a következő értekezés, mely­ben számos új balatoni viziatkát ír le, köztük a tudományra is új Unionicola Hankói nevű fajt és értékes biológiai megfigyeléseket közöl róluk. — Dr. Varga László pedig: A Fertő-tó kerekesférgesei (8 ábrával) címmel a Fertő-tóból 89 kerekesférget ír le s életmódjukról számos megfigyelést közöl. A kötet „Híreket" is közöl, melyek között a Magyar Biológiai Kutatóinté­zet tihanyi alapkőletételének ünnepsége s révfülöpi állomás szép működéséről írt ismertetés említésre méltó. Közli végül a legfontosabb új irodalmat is. Kétségtelen, hogy tudományos irodalmunk az Archívum Balatonicum révén igen értékes s a külföldön is elismert szép folyóirattal lett gazdagabb. B. * * * A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái. (Az Archívum Balatonicum új folyama.) Szerkesztik: Hankó Béla és Verzár Frigyes. Vol. II. 1. Tihany, 1928. A tihanyi biológiai kutatóintézet ezen legújabb kötete 144 oldalon az inté­zet I. osztályának munkáit tartalmazza Dr. Hankó Béla igazgató szerkesztésé­ben. Tartalmából kiemelendők a következő tudományos értekezések: Dr. Abonyi Sándor: Az Orchestra cavimana epizódíról (1 táblával és 5 rajzzal) leírja egy ráknak kopoltyúin élő és Lagenophris orchestrae n. sp.-nak nevezett egysejtű állatok alakját és életmódját. — Dr. Gelei István: Zum physiologischen Form­problem der Wasserorganismen (mit 19 Figu­ren), az életmódnak a vízi állatok testére gyakorló hatásáról értekezik. — Dr. Sós Rezső: A magyar vizek virágos vegetációjának rendszertani és szociológiai áttekintése, továbbá Typha és Hot­toma teratológiák és végül Adatok a Balatonvidék flórájának ismeretéhez címen értekezik. — Dr. Wagner János: A Tihany környéki vizicsigák köréből közöl 2 táblával és 1 rajzzal élénkített vizsgálatokat. — Dr. Hankó Béla: Biológiai megfigyelések a fogassüllő ivadékain című értekezésében kimutatja, hogy hogy fejlődik a híres balatoni fogas és mennyi ellenség leselkedik rá a Balatonban. — Dr. Mika F. és Breuer G.: A magyar Fertő halai és halászata című dolgozatban összefoglalják mindazt, amit a Fertő-tó halairól és halászatokról tudunk s rend­kívül értékes saját megfigyeléseiket is közlik. A kötet tartalmát az intézetre vonatkozó hírek és irodalmi rovat egészíti ki. Előbbiből megtudjuk, hogy az intézetben az első esztendőben az első osztályon 31 belföldi és 11 külföldi, a második osztályon pedig 20 belföldi kutató dolgozott. B. * * Coronel und Falkland. Von Joh­n Irving. Der Kreuzerkrieg auf den Ozeanen. Übersetzt von Fregatten Kapitan a. D. Pochhammer. Leipzig, 1928. K. F. Koehler Verlag. 7.50 Mark. Egyike azoknak a könyveknek, amelyekből a világháború különböző moz­zanatait a „túloldal" megvilágításában láthatjuk. Irving leírása csak természe­tes, hogy „angol" s így talán elfogult, némely adatai nem egészen pontosak, de gróf Spee admirálist és tisztikarát mindig a tiszteletreméltó ellenfélként mutatja be az olvasónak. Az író, akárcsak a fordító, részt vettek az ütközetben, tehát szemtanúk voltak, úgy, hogy amit az író túl angolul tár elénk, ott min­denütt megtaláljuk Pochhammernek, gróf Spee legidősebb tisztjének, kommen­tárját vagy helyreigazítását. Coronelnél a németeknek sikerült Cradock admi­rálist két hajójával elfogni és megsemmisíteni, Falklandnál pedig gróf Spee

Next