Természettudományi Közlöny 1906 (38. évfolyam, 437-448. füzet)
1906-01-10 / 437. füzet
18 DALMADY ZOLTÁN nyatlás kifejezője, midőn az átalakulás már nem a tökéletesség felé történik, mikor a szervezet változásai a helyett, hogy jobb helyet biztosítanának az egyénnek a természetben, inkább rosszabbítják helyzetét , alkatát tökéletlenebbé, tehetségeit szűkebb körűvé, s az egyént a létért való küzdelemben csekélyebb ellenállásúvá teszik. Az átalakulásoknak ezt a második sorát szokás közönséges értelemben öregedésnek nevezni. Megöregedésnek nevezzük e szerint a szervezetek azon rendes változásait, melyek az egyént tökéletlenebbé, a létért való küzdelemben gyengébbé teszik. E folyamat mivoltának keresése, okának megértése, a módosító körülmények kikutatása , e közlemény feladata. S hogy megtalálhassuk azt az irányt, melyben haladnunk kell, hogy a természetnek egy rejtve őrzött titkát kiderítsük : vessünk pár pillantást a különböző élő lények megöregedésére, életek alkonyára. 1. Azt szokás mondani, hogy ami él, meg is hal. Ha kikerülte az erőszakos halál százféle nemét, mely minden élő lényt fenyeget, meghal természetes úton, erejének fokozatos gyöngülésével, vagy hirtelen kialvásával. Vannak lények, melyek csak néhány perczig élnek, mások évezredek viszontagságaival daczolnak. Már a régmúlt idők természettudósai is tanulmány tárgyává tették, hogy mi szabja meg valamely faj tagjainak természetes élettartamát. Márrégen észrevették, hogy az állatok és növények között ebből a szempontból is lényeges különbségek vannak. Ezekről a különbségekről majd megemlékezünk. Most nézzük előbb az állatokat. Régóta ismeretes tétel, hogy a nagy állat tovább él, mint a kistermetű állat. Az elefánt, a czethal több száz évig él, a ló és a medve elérheti a 40—50-ik évet, az oroszlán 35, a vaddisznó 25, a juh 15, a róka 14, a nyúl 10, az egér 6 éves lehet. A nagyságnak ez az elvitázhatatlan érvényesülése azonban nem általános szabály. Az elefánt 200 éves korát elérheti a harcsa és a csuka is, az ökölnyi tengeri anemone idősebb lehet a legvénebb lónál. A saskeselyű 100 évesnél idősebb lehet, pedig testsúlya a 14—15-ik évét élő rókáéval, vagy nyúléval egyenlő. A holló is átélhet egy évszázadot, pedig nem nehezebb a 6 éves mókusnál. S viszont az egér is 6 évig él, pedig jelentékenyen kisebb a mókusnál. A nagyság tehát magában véve nem lehet irányadó , azért figyelembe vették a fejlődésre szükséges időt. Az elefánt 24 éves koráig is gyermek és ifjú korát éli, az egér pedig néhány hónap alatt anyányi. Az állatvilág óriásainak természetesen több idő kell teljes nagyságuk és fejlettségük elérésére, mint a kicsinyeknek.