Természettudományi Közlöny, 1958 (2. [89.] évfolyam, 1-12. szám)
1958-06-01 / 6. szám
MACZÁK JÁNOS tudományos kutató A mezőgazdasági termelés jó része közvetlen emberi életszükségleteket elégítki. Ezen belül — táplálkozásunkban — a kalorikus anyagok energiaforrásául szolgálnak (szénhidrátok, zsírok, fehérjék). Ugyanakkor a szervezetnek még ásványi sókra és más kis mennyiségű biológiailag nélkülözhetetlen anyagra van szüksége (pl. vitaminok). Amíg az állattenyésztés, a gabonatermelés főleg kalorikus anyagokat termel, addig a kertészeti termelési ág elsősorban biológiai értelemben nélkülözhetetlen értékeket termel. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy elkülöníthetnénk egyiket a másiktól, mert elég csak megemlítenünk pl. a szőlő- és gyümölcstermelést, amely (cukor stb. által) jelentős kalória szolgáltató is. A kertészeti termelésen belül viszont a zöldségtermesztés az, amely a táplálkozás élettani szempontból szükséges ásványi sók és vitaminok legolcsóbb forrása. A cikk keretén belül, e termelési ágnak az „iparhoz” legközelebb álló részével, az üveg alatti termesztéssel szeretnék foglalkozni. Az üveg alatti termesztés azért hasonlítható az ipari termeléshez, mert nemcsak a mikroklímát (beleértve hő-, fényviszonyokat is), hanem az összes termelési folyamatokat irányítani tudjuk. Az egyes termelési folyamatoknak óramű pontossággal kell illeszkedniük egymáshoz, mert csak így érhető el a termelés gazdaságossága és biztonsága is. A fertőzéskiküszöbölés, a táplálkozási viszonyok szabályozása miatt, a modern termelés számos esetben a termőtalajt is kikapcsolja és „víz” („tápoldatos” — „kavics”)kultúrában termel. Az üveg alatti termesztés és jelentősége A magyar zöldségtermesztés az elmúlt, években jelentős fejlődést ért el. Éghajlati viszonyaink nagyban elősegítik a zöldséghajtatás fejlesztését is. A zöldségfogyasztásban megelőzünk ugyan egy sor európai államot (pl. Svájc 72,8 kg/fő, Olaszország 93,6 kg/fő), mivel mi túlléptük a fejenkénti 100 kg-ot, a fogyasztás időszaki megoszlása azonban kedvezőtlen. A fejadag 70%-a a június—októberi hónapokra esik. Szervezetünk vitaminhiánya a tél végén és tavasszal a legkritikusabb. Ennek pótlását szolgálhatják a hajtatott zöldségfélék is. Az üveg alatti termesztésen belül — külföldön is — a zöldséghajtatás kap legnagyobb szerepet, s a dísznövényes gyümölcstermesztés is csak kiegészítő, illetve másodlagos. Itt elég megemlítenünk, hogy pl. Hollandia 36 millió m2 üvegfelületéből 27 millió m2 zöldségtermesztésre esik. A Német Szövetségi Köztársaság 16 millió m2 üvegfelületének háromnegyed részét szintén zöldséghajtatásra használja. Hazai vonatkozásban az utóbbi években — a mezőgazdaság fejlesztési határozatok nyomán — a hajtatás fejlesztésére számos intézkedés történt. Elég csak megemlítenünk, hogy az utóbbi négy évben közel félmillió melegágyi ablak került a termelőkhöz és csaknem 50 ezer m2 üvegház épült. Jelenlegi melegágyú üvegfelületünk 2,2—2,4 millió m2, üvegháziés illetünk pedig 150 ezer m2 körül van. Melegágyaink nagy részét (több mint kétharmada) zöldségfélék palántaelőnevelésére használjuk fel. A többi alatt korai zöldség- és dísznövénytermesztés folyik. Üvegházaink túlnyomó részét dísznövénytermesztésre használjuk. Piackutatási statisztikai adatok szerint, hazai zöldségfogyasztásunk az elmúlt években, január—április hónapokban csaknem 44%-kal alatta maradt az 1938. évinek. Jelenleg mintegy 4 millió kg hajtatott árut termelünk. Ez felülmúlja az 1938. évit, de a nagymérvű iparosodás folytán, a városi lakosság létszámnövekedésének szükségletét korántsem elégíti ki. Egy lakosra 0,6—0,8 kg primőr zöldség jut. A szükségletek kielégítésére ennek három-négyszerese kellene. A hazai fogyasztás mellett, melynél elsősorban a különleges igényeket (kórházak, üdülők, idegenforgalom), majd a szélesebb fogyasztó közönséget (bánya- és nagyvárosok) vesszük figyelembe, az exportszükségleteket is ki kell elégítenünk. Bizonyos időszakokban nem versenyezhetünk a tőlünk délre levő, jobb termelési viszonyok között fekvő államokkal (Olaszország, Spanyolország, Bulgária stb.), de korai termesztésük után, a rövid szállítási távolságok miatt, mód van egy-egy exportrés kihasználására. Itt elsősorban különleges eljárással előnevelt (tűzdelt, tápkockás, cserepes) palántájú zöldségfélékkel a korai szabadföldi termelés, nyújt gazdaságos lehetőséget. Az üveg alatt termesztett termékek, mint néptáplálkozási tényező, csak alacsony önköltség mellett jöhetnek számításba. Éghajlati viszonyaink lehetővé teszik, hogy egyes időpontokban a jelenlegi önköltséget a tört részére szorítsuk le, ez pedig szorosan kapcsolódik az árkérdéshez és a fogyasztáshoz is. Ahhoz, hogy az önköltség szerkezetét közelebbről megértsük, előbb részleteiben foglalkoznunk kell az üveg alatti termesztő berendezésekkel, azok üzemeltetésével és gazdaságos kihasználásának kérdéseivel. Üveg alatti #öthyleontesaiés üstk fejlesztésének lehetőségei