Természet Világa, 1969 (100. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

nak. A budai vonalrész állomásainak építésével egyben e fon­tos közlekedési csomópontok felszíni rendezése is megoldást nyer. A szentendrei HÉV-vonal kéreg alatt bevezetésre kerül a Batthyány térig, így a metróhoz a közvetlen átszállás biztosít­ható lesz. Itt nyer kialakítást a 9-es és az óbudai villamosjára­tok végállomása, továbbá néhány autóbuszjáraté is (11, 60). Mindez lehetővé teszi a Duna-parti út és a Margit-híd budai hídfőjének közúti rendezését is. A Moszkva téri és Déli pálya­udvari metróállomások kiépítése ugyancsak szorosan összefügg e forgalmi csomópontok és a környező utak, utcák közúti ren­dezésével. Pl. a Déli pályaudvar környékének rendezését, va­lamint a Budaörsi út—Alkotás út—Hegyalja úti kétszintes cso­mópont kiépítését követően a IV. 5 éves tervben sor kerül az Alkotás út korszerűsítésére is. Észak-déli közúti és metrótengely: a közúti tengely Váci út (távlatban M2-es) — Kiskörút — Soroksári út (átmenetileg az M5-ös pótlásaként), illetve elágazással a Petőfi-hídon át a Budafoki út (átmenetileg az M6-os pót­lásaként); a 15 km-es metrótengely Újpest, István téri végállomás — Váci út — Marx tér — Engels tér (itt ta­lálkozik a kelet-nyugati metróvonallal és a régi FAV vo­nalával) — Felszabadulás tér — Kálvin tér — Üllői út — Kispest Határ úti végállomás vonalvezetéssel. E met­róvonal a tervek szerint délen, a Kálvin téren három irányba ágazik majd el: a törzsvonal az Üllői úton megy, a másik vonal a csepeli gyorsvasút (ebbe bekapcsolódik majd a pesterzsébeti gyorsvasút is), amely kéreg alatt bevezetésre kerül a Kálvin térre, ahol az új végállomása lesz; végezetül a harmadik a nagyobb távlatokban maj­dan megépülő dél-budai metróvonal, amely az e célra átépülő új Szabadság-hídon át a Gel­lért tér — Móricz Zsigmond körtér — Fehérvári út vonalon egész Buda­fokig fog haladni... Az észak—déli közúti tengely kiépítése eddig csak azokon a szakaszokon indulhatott meg, ahol az nem esik egybe a metró­tengellyel. Így elkészült a Váci útnak a Szilas patak és a fő­város közötti szakasza, a Kiskörút korszerűsítése, folyik a So­roksári út és a Budafoki út építése, az albertfalvai felüljáró már elkészült. Ahol a közúti és a metrótengely egybeesik, a két tengely kiépítése csak együttesen történhet. Már régóta rende­zésre váró olyan forgalmi csomópontok, melyek egyben metró­­állomások is lesznek, mint pl. a Dózsa György út—Váci út ke­resztezés, a Marx tér, a Kálvin tér, az Üllői út—Nagykörút ke­resztezés, a Nagyvárad tér, az Üllői út—Hungária körút keresz­tezés stb. végleges rendezésére csak a metróvonal megépülté­­vel kerülhet sor. Ezért rendkívül fontos, hogy még a v­. 5 éves terv végén e metrótengely építése is megkezdhető legyen. A tervek szerint a 15 km-es vonal négy ütemben kerül a forga­lomnak átadásra (egy-egy ütem kb. 3 évet jelent), és évente kb. egy-egy nagy, kapcsolódó, korszerűsített közúti csomópont készül el. A Hungária körút teljes kiépítése a fejlesztés jellegé­ben igen eltérő két ütemezés alapján történik: az I. ütemben városi szintbeli kétpályás autóútként szintbeni keresztezésekkel kerül kiépítésre. Ehhez épül a MÁV ceglédi és szobi vonala feletti közúti felüljáró­, a Kacsóh Pongrácz úti vasúti felüljáró és csomópont rendezése; rövidesen sor kerül a Soroksári út — Kvassay Jenő úti csomópont rendezésére, a Könyves Kálmán körút kinyi­tására. A közúti tengelykereszt kiépítésével a Hungária körútat érintő csomópontok átépítésre kerülnek. A kör­úton végig folyamatosan készül a két közúti pálya ki­építése a szűkületek rendezésével, és a IV. 5 éves terv végén — a lehetőségek függvényében — megkezdődhet az Árpád-híd kiszélesítése is. A II. ütemben magas ve­zetésű autópálya-körgyűrű kerül kiépítésre, amely a Déli vasúti összekötő híd felett létesítendő új autópálya­­hídon át vezetve, közvetlen kapcsolatot létesít az M6-os és M,M7-es bevezető autópálya-szakaszokkal. A pest-budai Nagykörút átépítése egyes budai szaka­szokat leszámítva elkészült. A Boráros tér rendezésének * * Lásd K. A. „Milyen lesz a Hungária körúti felüljáró” c. cik­két a Természet Világa 1968. évi 9. számában.

Next