Természet Világa, 1997 (128. évfolyam, 1-12. szám)
1997-07-01 / 7. szám
HÍREK • ESEMÉNYEK • ÉRDEKESSÉGEK majd présben sütött „műfa” már megtartotta préselt alakját. A préselmény sűrűsége elérte és meg is haladta a rózsafáét, a rugalmassága is elérte a kívánt értéket. A próbagyártás során készült gitárok hangminősége megnyerte a zeneművészek tetszését. Az alkotók szerint most már a marketing problémája lebeszélni a zeneművészeket a klasszikus építésű gitárokról! (Science 1997. március 29.) RAGASZTÓSZER ÉKHEZ, SZÍVHEZ A heidelbergi Német Rákkutató Központ és a berlini Max Delbrück Kutatócentrum munkatársai egérembriókon végzett kísérletek tanúságai alapján a következőket állapították meg. Egészséges vagy beteg egérembriókon a vemhesség második felében már kimutatható a plakoglobin-fehérje normális vagy túl alacsony koncentrációja. Ha kevés a plakoglobin, az erek a nagyobb mechanikai igénybevétel során szétrobbanhatnak, néhány nappal az egér megszületése után. A plakoglobin fontos alkotórésze számos adhéziókomplexnek, az ún. desmoszómáknak, melyeknek fontos szerepük van a szív sejtjeinek összetartásában. Azt a kérdést, hogy a plakoglobin adagolásának a humán szívgyógyászatban milyen szerep jut, a további kutatásának kell eldöntenie. (Bild der Wissenschaft, 1996. 12. sz.) A SPANYOLNÁTHA EREDETÉRŐL Lapunk hírrovatában már írtunk arról, hogy az amerikai virológusok mostanában fokozott érdeklődést tanúsítanak a spanyolnátha kórokozójának (1. A spanyolnátha mélyhűtött kórokozói nyomában, Természet Világa 1996. október, 462. old.) Az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek Patológiai Intézetében folyó vizsgálatok során kiderült, hogy az a spanyolnátha, ami Európán 1918-19-ben végigsepert 20 millió áldozatot követelve, nem az első ilyen jellegű járvány volt a világon. Egy kicsit „enyhébb” változata már korábban pusztított Amerikában, az Egyesült Államokban egyedül 600 000 áldozattal, ám világszerte elterjedve mintegy 50 millió (!) ember halálát okozta. A katonai kórtani intézet azért foglalkozik ezzel a betegséggel, mert a történelmi tapasztalatok elemzéséből kíván tanulságokat levonni általános járványügyi szempontból is. A kórtani elemzésekből kiderítették, hogy valószínűleg nem bakteriális, hanem vírusfertőzésről lehetett szó, a betegség három nappal az első tünetek megjelenése után már halálba torkollott, ennyi idő alatt a bakteriális fertőzés nem tud kibontakozni. A kutatók szerint ez a vírus még vírusnak is különleges lehet. A J. Tautenberg vezető kutató az intézetben őrzött eredeti vírusmintákat tanulmányozva összehasonlította azok génállományát más ismert humán influenzavírusokéval és azokéval is, amelyek sertéseket és madarakat is megfertőzhetnek. Megállapították, hogy a spanyolnátha vírusának semmi rokonsága a madarakat fertőző vírusokkal, ám a sertésinfluenza kórokozóihoz hasonlítottak. Ebből következtettek arra, hogy a sertésektől terjedt át a spanyolnátha az emberekre. (Science, 1997. március 29.) A NASA ÚJ REPÜLŐ OBSZERVATÓRIUMA A NASA 484,2 millió dolláros szerződést kötött a marylandi egyetemek űrkutatási társulásával, az infravörös csillagászati sztratoszféra-obszervatórium (SOFIA, Stratospheric Observatory For Infrared Astronomy) fejlesztésére és ötévi üzemeltetésére. A szerződés utóbbi része újabb öt évvel meghosszabbítható. A tervek szerint a SOFIA-nak legalább 20 éven keresztül kell majd működnie. A program végrehajtásában számos más egyetem és kutatóintézet is részt vesz. A SOFIA-t egy már meglévő Boeing-747 SP repülőgép fedélzetén fogják elhelyezni. Bázisa a Moffett Szövetségi Repülőtér lesz, a kaliforniai Mountain Viewban. A repülőgép a sztratoszférában, 12-14 km közötti magasságban fogja szállítani a fedélzetére kerülő 2,5 méteres távcsövet. Magát a távcsövet a Német Űrügynökség (DARA) fogja szállítani az obszervatóriumhoz, amiről a két szervezet képviselői már aláírták a szándéknyilatkozatot. A távcsőhöz a repülőgép fedélzetén 15 különböző tudományos mérőműszer kapcsolódik. Külön hangsúlyt fektetnek az oktatást segítő programok végrehajtására. A fővállalkozó várhatóan 1997 elején vásárolja meg a repülőgépet, 1998 közepén kezdik meg az átalakítását, majd 2000 végén szerelik fel a fedélzetére a távcsövet. A tudományos célú repülések 2001-ben kezdődhetnek. A rendszeres használat során évi 160 felszállást terveznek. A SOFIA használata közben a földi légkör 85%-a és az infravörös sugárzást legnagyobb mértékben elnyelő vízpára 99%-a a repülési magasság alatt marad. A SOFIA legfontosabb kutatási területei az alábbiak lesznek: bolygólégkörök kémiai összetétele és a bolygók felszíne, az üstökösök fejlődése és kémiai összetétele, a csillagközi anyag fizikai és kémiai tulajdonságainak meghatározása, a csillagok és más csillagszerű objektumok kialakulása. A SOFIA tudományos programjának kialakításához a Hubbleűrtávcső üzemeltetése szolgál példaként. A SOFIA elődje a Kuiper Repülő Obszervatórium (KAO) volt, amelynek főműszere egy 91 cm-es infravörös távcső volt. Ezt egy átalakított C-141 típusú katonai repülőgép fedélzetére telepítették. A KAO 1974-től kezdődően csaknem 22 éven át végzett infravörös csillagászati megfigyeléseket, mialatt számos jelentős felfedezést tett. A KAO segítségével fedezték fel többek között az amerikai csillagászok az Uránusz gyűrűit, a Plútó légkörét, a vízpárát a Jupiter és a Szaturnusz vastag légkörében, valamint közelebb jutottak az ősi Naprendszer kémiai összetételének megismeréséhez. A SOFIA távcsöve több mint 2,5-szer akkora átmérőjű lesz, mint a KAO-é volt, így valóban nagyszerű észlelési lehetőségeket tud majd nyújtani az infravörös csillagászoknak. (NASA-sajtóközlemény, 1996. XII.) RÖNTGENSZEMEK HALADÓK SZÁMÁRA Kiriakosz Kutulakosz és doktorandusa, a Rochester Egyetem (New York állam) számítógép-specialistái megoldották, hogy élő videoképre vigyenek háromdimenziós objektumokról készült röntgenfelvételeket. Ez azt jelenti, hogy egy szerelő, megfelelő berendezéssel ellátott sisakkal a fején az épületben járkálva látná a falakban rejtőzködő villanyvezetékek, vízvezetékek, csatornák stb. helyét az optikai sávban készült képpel kombinálva. A szerelők munkáját jelentősen megkönnyítené az ilyen röntgenszem, kevesebbet és célszerűbben kellene bontani, nem fenyegetnének a rejtett villanyvezetékek elvágását, ill. gázvezetékek megsértését követő robbanások veszélyei. A röntgenszem ilyetén alkalmazása a sebészetben is jelentős lehet. A műtét során nem kellene a folyamatos röntgenfelvételekre oda-odatekinteni. A valóságos (optikai) képre illesztett röntgenkép szinkronizálása a valóság két nézetének egyesítése, mindenképpen gazdagított kép a valóságról. (New Scientist, 1997. március 21.) ÚJABB MAGYAR NÉV A HOLDON! A legújabb felfedezések következtében, melyek szerint a Hold déli pólusa környékén fekvő kráterek mélyén esetleg jég található, a kutatók figyelme e terület felé fordult. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió elkeresztelt hat, eddig név Természettudományi Közlöny 128. évf. 7. füzet