Természet Világa, 2006 (137. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7. szám
ni! Ezt igazolták a mérések és a tapasztalatok, például a ceruzahegynek sincs ideje deformálódni a deszkán áthaladáskor. Összegzés: A mérések előnye az, hogy nem volt szükség költséges és bonyolult eszközökre (kompresszor) a kísérethez. Akár középiskolákban is bemutatható a konstruált „kilövőgép”. További mérést és elemzést kíván a nagyobb sebességek tanulmányozása, illetve a sebességhatár kimérése (ha van ilyen), aminél nagyobb sebességen már nem hatol be mélyebbre a lövedék. Ehhez azonban nagyobb sebességet kellene elérnünk (pl. 50 m/s), amihez a kísérleti berendezést át kellene építeni, módosítani. Az írás szerzője Diákpályázatán Önálló kutatások, elméleti összegzések kategóriában II. díjat nyert. Köszönet azoknak, akik a pályázatom létrejöttét segítették: az anyagi támogatásért a Szent Margit Gimnáziumnak, a gyorsítóberendezések elkészítéséért, és a műhelymunkákért Horváth Kálmán és Teszlák Jánosnak. Külön köszönöm dr. Gombár Katalinnak konzulensi munkáját. DIÁKPÁLYÁZAT CVII Tizenkét hónap Paks környékén KATONA MÁRK Szent László ÁMK Vízügyi Szakközépiskola, Baja Hegy biodiverzitás létezik, az Paks környékén jól látszik. Homok, lösz, sztyepp, mocsár és ártér néhány kilométeres körzetben mind jelen van. Mindezt megcsodálhatjuk és tanulmányozhatjuk. Felfedezhetjük a legritkább kosborosokat, tavasz elején a nőszirom lila irdatlanjában gyönyörködhetünk, s színpompás csokrot köthetünk nem védett virágokból a töltés rézsűjén séta alkalmával. Sokat kibírt az itteni táj, de sokat el is veszíthetünk belőle, ha nem vigyázunk rá. Buldózerekkel túrták, majd építették be a terület egy részét, a kis patakokat szabályozták, melyek már szinte eltűntek, de mégis: mindennel szembeszállva él az itteni táj, kirándulásaim kedvelt színhelye. Szeretem a helyet. Mindenkinek nyújt valamit: a természetet kedvelő és védő embereknek éppúgy, mint a víz mellett hűsölni vágyó, megfáradt vendégnek. A paksi határ A Mezőföld területét is elborító Pannon-tó 12 millió évvel ezelőtt alakult ki a Kárpátmedencében. A kéregmozgások hatására a medence egyre süllyedt, ezért a tó vízmélysége néhol elérte az 1000 métert is. A következő 5 millió évben a területet a folyóvizek feltöltötték, az északi hegységekből lezúduló víz lerakta hordalékát a medencefenékre. Az újabb kéregmozgások hatására a mezőföldi pannon üledéktábla feldarabolódott. A Dél-Mezőföldön ÉNy-DK irányú hosszanti vetődések alakultak ki. A jégkorszak elején az Ős-Sárvíz völgyébe az északról lefutó vizek hatalmas törmelékkúpokat építettek, dél felé szélesedve, egyre finomabb hordalékkal. Ezen a 4-8 km hosszú törmelékmezőn a gyakori áradások akadályozták a löszképződést. A törmelékmezőt északon a Paks- Dunakömlödi-rög, délnyugaton a Központi-hát határolja. Utóbbi délmezőföldi tésztája a Györkönyilöszhát (fiatal lösz fedte törmelékkúpvonal), melyet a kéregmozgások emeltek ki és a lösz csak vékonyan fedi. A Paks-Seregélyes-táblarögön viszont folyamatos volt a lerakódás. Ezt a Közép-Európában egyedülállóan vastag löszfelhalmozódást csodálhatjuk meg a paksi téglagyár híres löszfalának 60 méter vastag szelvényén. „ Ó, végtelen nagy ragyogás: Zöld, zöld, gyenge zöld, mily öröm Bolond szeszélyedben fürödni! Csendülj hát szimfóniára, színek és ízek csordulása boldog szétszórtság! ... Itt a hárfára zengő lila kis pataknak tükrében barmok illegetik magukat, nevetnek s olykor nagy kortyokat isznak, amott a sásban pelyhes békanyál virul. ” Berda József: Áprilisi keresztmetszet Az egykor sima, enyhén hullámos löszfelszín mára megváltozott. Ennek oka az, hogy a lösz - a sárgás színű, finomszemcsés, magas mésztartalmú, szél szállította hullópor - állaga vízzel érintkezve megváltozik, és a csapadékos klíma megszünteti képződését. A csapadék romboló hatása elsősorban vegyi eredetű: a növénytakaró gyökereiből kimosott különféle savak kioldják a lösz mésztartalmát; - ahol ez a hatás erősebb, dolinák keletkeznek; - ezután a csapadékvíz leöblítő hatása miatt völgyrendszerek alakulnak ki; - a nedves lösz omlékonysága miatt savasodási formák, némely helyen szakadékok mutatkoznak. (A löszmélyutak azonban már az emberi beavatkozás termékei.) Az időszámításunk előtt, a mogyorókorban újabb folyamat játszódott le a területen. A Vajta mellett újabb kiemelkedés jött létre. Ez az északnyugatról érkező vizeket délre, új medrükbe kényszeríttette, a mai Sió-Sárvíz völgyébe. A törmelékkúp felszíne szárazzá vált, finom folyóvízi homokját most már a szél alakította. Csodálatos formagazdag felszín jött létre. Bár a formák kötöttek, ráakadhatunk a szélbarázdák elválasztotta maradékgerincekre, a garmadákra, barkánokra és buckákra. Az Ürge-mezőn például egyértelmű az ÉNy-DK irányú formák sora, hiszen itt, mint a Mezőföld legnagyobb részén, az uralkodó szélirány is ÉNy-DK. Majd a buckák tetején, a futóhomokon, a löszön megtelepedtek a füves puszták növényei. A homokdűnék és löszhátak közötti völgyekben az áradások hatására másféle talaj rakódott le, az öntésiszapból vékony, vízzáró agyagréteg maradt vissza. Mivel az állandó lefolyások megszűntek, pangó vizes területek alakultak ki, a lápos lencséktől a kis tavakig változatossá téve a tájat. A lecsapolási munkák eredményeképpen ezek a sekély tavak megszűntek, de a lápfoltokban még néhány hidegkedvelő növény ma is díszült. Ez a térség földtörténeti szempontból tehát igen fiatal. Alakította a szél, az Ős-Duna, a vulkáni tevékenység és a süllyedések. A Pannon-tenger medencéje csak töltődött és töltődött, s rajta egy sokszínű gazdag növényvilág alakult ki. A növényvilág Egy terület éghajlata függ a földrajzi szélességtől, az óceánoktól való távolságtól és a domborzattól. A térségben leginkább a kontinentális hatás érvényesül. A szélsőséges téli-nyári hőmérséklet megviseli az itt lakó embereket is. A nyár meleg, aszályos, sok a napsütés, a tél hideg. Ha Magyarország meteorológiai jelentéseit figyeljük, itt mérik a leghidegebb és a legmelegebb hőmérsékleti értékeket. Mivel a Mezőföldet hegyes-dombos tájak veszik körül, az atlanti ciklonok hatása is A paksi löszfal