Természet Világa, 2008 (139. évfolyam, 1-12. szám)

2008-04-01 / 4. szám

Ugyancsak nem tartották be a levél beve­zetésében foglalt azon általános kívánságot, hogy az ösztöndíj mindaddig folyósítassék, míg az illetők „más végleges alkalmazást nem vállalnak”. Úgyszólván mindegyik fel­lew több éven keresztül kapta az ösztöndíjat, a­mikor már más végleges állása is volt. E kívánság egyébként az ügy jól felfogott ér­dekében Eötvös báró véleménye szerint is következményei miatt be nem tartható. Élénken illusztrálja ezt az én esetem. Öt évig az egyetemi fizikai intézet tanársegéde voltam, ezután megkaptam a Semsey ösz­töndíjat ezen állásomtól megváltam. Mint fellow 15 éven keresztül Eötvös báró világ­hírű geofizikai kutatásait vezettem. A­mikor azután ugyanezen munkakörrel végleges ge­­ofizikusi állást nyertem, a fennálló törvé­nyek szerint államszolgálatom megszakítása miatt úgy az asszisztensi, valamint Semsey­­fellow-i éveimet elvesztettem. Húsz évi mű­ködésemet sem a szolgálat, illetve az ennek megfelelő állás, sem a nyugdíj szempont­jából nem vehették tekintetbe. Kétségtelen, hogy ez a következmény a nemes lelkű alapí­tó intenc­ióival össze nem egyeztethető. Éppen ezért vagy arról kellene törvényi­leg gondoskodni, hogy a Semsey fellew évek az állam­szolgálatba beszámítassanak, avagy korlátozás nélkül megengedni, hogy az ösz­töndíjasok állást vállalhassanak; természe­tesen csak oly állást a­melyben az illetők kellő tudományos működést fejthetnek ki. Az ügy elbírálásánál minden­esetre mérlegelen­dő azon körülmény is, hogy a jelen viszonyok között a 4000 korona évi jövedelem az illetők megélhetését koránt sem biztosítja. Az én és Fekete Jenő barátom eseté­re különlegesen a következőket jegyzem meg: Mindketten azon c­élzattal kaptuk az ösztöndíjat, hogy Eötvös báró geofizikai kutatásaiban közre­működjünk. A­mikor pár év előtt ugyanezen munka­körrel végle­ges geofizikai állást nyertünk, Eötvös báró tekintettel szolgálati éveink már részletezett elvesztésére úgy intézkedett hogy az ösz­töndíjat továbbra is felvegyük. Ugyancsak Eötvös báró járult hozzá ahhoz, hogy az ösztöndíjat ez évben is élvezhessük. Tekint­ve, hogy Eötvös báró év közben elhúnyt, kötelességünknek ismerjük, hogy az ösztön­díjról ez év végével legnagyobb hálánk és köszönetünk kifejezése mellett lemondjunk. Eötvös bárónak továbbá az volt a szán­déka, hogy a­midőn én és Fekete barátom meg­válunk az ösztöndíjtól, Semsey­­mél­tóságát arra kéri, hogy ezen évi 8000 ko­ronát az ő geofizikai kutatásaira enged­je át. Tekintve, hogy vezetésem alatt az Eötvös Lóránd féle geofizikai kutatások tovább folynak, nem volna-e lehetséges, hogy ez összeg tényleg e vizsgálatok támo­gatására fordítassék. Bpest, 1919. nov. 20. A Magyar Tudományos Akadémia Semsey-fellew intézménye 1919 végéig tehát biztosan működött. Hibái, technikai és szervezési hiányosságai ellenére, me­lyek közül a legnagyobb gondot az okoz­ta, „ hogy nem volt kellően statuálva, s így ez évek az államszolgálatba nem számí­tanak be ”l­, elérte az alapító levélben ki­tűzött célt. Pekár Dezső 1924. július 21-én (csak­nem egy évvel Semsey Andor 1923. au­gusztus 14-én bekövetkezett halála után) újabb feljegyzést készített. Ebben az irat­ban az új információ a korábbi értékelé­séhez képest az, hogy az alapítványt tevő „ az alapítvány összegét nem tette le, csak egyenként évi 2000 frt. lefizetésére köte­lezte magát”, melyet­­ előbb Hofmann A., majd Fábry István ügyvédje útján­­ rendezett. Ugyancsak ez utóbbi - 1924-es - feljegyzésében írta Pekár, hogy „évekkel ez­előtt az állások jórészt megürültek, de nem töltettek be újból, ekkor ugyanis már a család nagyon ellenőrizte Semsey Andor kiadásait. Halálával teljesen megszűnt, mert az örökösök nem vállalták az össze­gek kiutalását. ”29 Pekár Dezső személyesen is ismerte Semsey Andort. Sokszor találkozott ve­le, s e találkozások alkalmával Semsey mindig élénken érdeklődött a tudományos élet legújabb vívmányai iránt, különösen Eötvös munkássága, a geofizikai mérések állásáról kellett rendszeresen szóban re­ferálnia, illetve levélben leírnia. Pekár az 1924-ben írt feljegyzésében Semsey An­dorról a következőket jegyezte le: Magá­ra keveset költött. Túlságosan egyszerűen élt és dolgozott. Télen-nyáron csizmában járt, egyik rajta volt, a másik a suszternél a­hol azokat szükség esetén felcserélte. Calvin téri lakásán gyertyával világított, ugyanazt a gyertyát használta hol az asz­talon, hol a szoba közepén lógó csillár­ban. Elmenve hazulról papírosba pakolva csak annyi pénzt vitt magával, a­mennyi a villamosra stb. kellett. Mikor hosszabb ideig a Vöröskereszt kórházban volt, tudta nélkül kellett a jobb ellátás és ápolás költ­ségeit fedezni.30 Semsey Andor egész életében puritán szegénységben élt, de a tudományokat bő­kezűen támogatta, s ennek egyik haszon­­élvezője a Magyar Tudományos Akadé­mia Semsey-fellow intézménye volt. Tisz­telettel adózunk emlékének.­­ JEGYZETEK: A Magyar Tudományos Akadémia kézirattára (a továbbiakban MTA) Ms 5291/226­6 Hála József-Maros Gyula: Art geo palota a Stefánián. Budapest, 2000. ; Fővárosi Lapok XXXVII. évfoly­am 20. sz. Budapest, 1900. május 13. 12-13.pp. 7 Ilosvay Lajos: Dr. Semsey Lajos emlékezete. In.: Természettudományi Közlöny LVII. kötet 818. füzet, 1925. április, 138-150.pp. 8 Ilosvay Lajos ig. és t. t. beszéde. In.: Akadémiai Értesítő XLIV. kötet Budapest, 1934. 332-339.pp. 9 Vasárnapi Újság XXXVI. évfolyam 41. sz. Budapest, 1889. 668.p. 10 összesen 34 darab levél maradt meg a MTA kézirattárában, melyeket Semsey Andor Herman Ottónak írt. Ezek: Ms 276/100 - Ms 276/132, Ms 284/67 számok alatt találhatók. 11 MTA kézirattár Ms 276/100 12 MTA kézirattár Ms 276/132 13 A levél teljes terjedelmében megjelent a Fővárosi Lapok XXIICVII. évfolyamának 20. számában a 12-13. oldalakon, a Vasárnapi Újság 1889. évfoly­am 41. számában a 667. oldalon. 14 Reich Emil jogtudor, történetíró és kritikus (Eperjes 1854 - London 1910) öt évet az Amerikai Egyesült Államokban élt, négyet Franciaországban, majd Angliában telepedett le, ahol az oxfordi, a lon­doni és cambridgei egyetemeken tanított. Főbb művei Hungarian Litterature (1898), Foundations of m­odern Europa (1904), History of Civilisation , A new Student, Atlas of modern history. 15 MTA kézirattára Ms 4825/12 16 Krenner József Sándor mineralógus ((Buda, 1839. március 2. - Budapest, 1920. január 16.) 17 Pintér Jenő irodalomtörténész (Cegléd, 1881. január 25.-1940. november 7.) 1911-ben mega­lapította a Magyar Irodalomtörténeti Társaságot. 18 MTA kézirattára Ms 5094/181 (eredeti kézírás), Ms 5288/363 (írógéppel másolt), nyomtatásban megjelent a Természettudományi Közlöny 27. kötetében, 1895. évfolyam 438-439. oldalakon. Az alapítólevél 1. pontjában a „kuratóriumba” jelölt személyek: Entz Géza zoológus (1842-1919), Hőgyes Endre orvos (1847-1906), Jurányi Lajos botanikus (1837-1897), König Gyula matematikus (1849-1913), Krenner József Sándor mineralógus (1839-1920), Margó Tivadar zoológus (1816— 1896), Szily Kálmán természettudós, író (1838— 1924), Than Károly kémikus (1834-1908), Wartha Vincze mineralógus, vegyész (1844-1914) és báró Eötvös Lóránd fizikus (1848-1919) voltak. 19 Leányfalusi Károly - Nagy Ádám: Magyarország fém- és papírpénzei 1892-1925. Szeged, 1983. 13.p. 20 Ilosvay Lajos ig. és 1.1.: Semsey Andor emlékezete. In.: Akadémiai Értesítő, XLIV. kötet, Budapest 1934. 336.p. 21 Filarszky Nándor botanikus (1858-1941) 1897-től a Báró Eötvös József kollégiumban vezető tanár, 1899- től a Magyar Nemzeti Múzeum növénytani osztályának vezetője lett. 22 Tangl Károly fizikus (1869-1940) előbb a buda­pesti egyetemen báró Eötvös Lóránd tanársegéde, 1900- 1903 között a m. kir. Mértékhitelesítő bizott­ság igazgatója, 1903-tól a kolozsvári egyetem -, 1917-től a budapesti műegyetem -, 1921-től a Pázmány Péter Tudományegyetem kísérleti fizika tanára volt. 23 Mauritz Béla mineralógus (1881-1971) 1902-től a budapesti egyetem ásványkőzettani tanszéké­nek a tanára, 1905-1910 között Heidelbergben, Lipcsében, Drezdában és Bécsben ásvány- és kőzetelemzést tanult. 24 Fekete Jenő geofizikus (1880-1943) 1904 és 1915 között báró Eötvös Lóránd tanársegéde, majd munkatársa, 1919-1923 között az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet főgeofizikus igazgatója, 1923-1926 között a Royal Dutch Shell mexikói csoportjánál majd a Torsion Balance Exploration Co. (Huston - Texas) technikai tanácsadója volt majd 1935-1943 között újra az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet igazgatója lett.. 25 Pekár Dezső geofizikus, író (1873-1953) 1895— 1901 között báró Eötvös Lóránd tanársegéde volt, 1901- 1915-ig a Magyar Tudományos Akadémia Semsey-fellow-jaként vezette a torziós inga kísér­leteket. 26 Ilosvay Lajos ig. és 1.1.: Semsey Andor emlékezete. In.: Akadémiai Értesítő, XLIV. kötet, Budapest 1934. 337.p. Dr. Pekár Dezső"27 Természettudományi Közlöny 139. évf. 4. füzet­ ­ Pozsonyi József: A semsei Semsey család tör­ténete. Régi magyar családok 1. Debrecen, 2002. 2 Mikszáth Kálmán vezércikkét a Vasárnapi Újság 1889. évi XXXVI. évfolyam 41. száma is közölte a 668. oldalán 3 Vasárnapi Újság XXII. évfolyam 26. sz. Budapest, 1875. június 27.; Vasárnapi Újság XXIII. évfolyam 4. sz. 1876. január 23. 4 Vasárnapi Újság XXV. évfolyam, Budapest, 1878. augusztus 18. 27 MTA kézirattár Ms 5108/67. Pekár Dezső írását betűhűen közöltük! 28 MTA kézirattár Ms 5108/68 Pekár Dezső ere­deti kézírása, Ms 5108/69 (az előbbi írógéppel írt másolata). 29 ua. 30 ua 159 TUDOMÁNYTÖR­TÉNET

Next