Természet Világa, 2008 (139. évfolyam, 1-12. szám)
2008-04-01 / 4. szám
Ugyancsak nem tartották be a levél bevezetésében foglalt azon általános kívánságot, hogy az ösztöndíj mindaddig folyósítassék, míg az illetők „más végleges alkalmazást nem vállalnak”. Úgyszólván mindegyik fellew több éven keresztül kapta az ösztöndíjat, amikor már más végleges állása is volt. E kívánság egyébként az ügy jól felfogott érdekében Eötvös báró véleménye szerint is következményei miatt be nem tartható. Élénken illusztrálja ezt az én esetem. Öt évig az egyetemi fizikai intézet tanársegéde voltam, ezután megkaptam a Semsey ösztöndíjat ezen állásomtól megváltam. Mint fellow 15 éven keresztül Eötvös báró világhírű geofizikai kutatásait vezettem. Amikor azután ugyanezen munkakörrel végleges geofizikusi állást nyertem, a fennálló törvények szerint államszolgálatom megszakítása miatt úgy az asszisztensi, valamint Semseyfellow-i éveimet elvesztettem. Húsz évi működésemet sem a szolgálat, illetve az ennek megfelelő állás, sem a nyugdíj szempontjából nem vehették tekintetbe. Kétségtelen, hogy ez a következmény a nemes lelkű alapító intencióival össze nem egyeztethető. Éppen ezért vagy arról kellene törvényileg gondoskodni, hogy a Semsey fellew évek az államszolgálatba beszámítassanak, avagy korlátozás nélkül megengedni, hogy az ösztöndíjasok állást vállalhassanak; természetesen csak oly állást amelyben az illetők kellő tudományos működést fejthetnek ki. Az ügy elbírálásánál mindenesetre mérlegelendő azon körülmény is, hogy a jelen viszonyok között a 4000 korona évi jövedelem az illetők megélhetését koránt sem biztosítja. Az én és Fekete Jenő barátom esetére különlegesen a következőket jegyzem meg: Mindketten azon célzattal kaptuk az ösztöndíjat, hogy Eötvös báró geofizikai kutatásaiban közreműködjünk. Amikor pár év előtt ugyanezen munkakörrel végleges geofizikai állást nyertünk, Eötvös báró tekintettel szolgálati éveink már részletezett elvesztésére úgy intézkedett hogy az ösztöndíjat továbbra is felvegyük. Ugyancsak Eötvös báró járult hozzá ahhoz, hogy az ösztöndíjat ez évben is élvezhessük. Tekintve, hogy Eötvös báró év közben elhúnyt, kötelességünknek ismerjük, hogy az ösztöndíjról ez év végével legnagyobb hálánk és köszönetünk kifejezése mellett lemondjunk. Eötvös bárónak továbbá az volt a szándéka, hogy amidőn én és Fekete barátom megválunk az ösztöndíjtól, Semseyméltóságát arra kéri, hogy ezen évi 8000 koronát az ő geofizikai kutatásaira engedje át. Tekintve, hogy vezetésem alatt az Eötvös Lóránd féle geofizikai kutatások tovább folynak, nem volna-e lehetséges, hogy ez összeg tényleg e vizsgálatok támogatására fordítassék. Bpest, 1919. nov. 20. A Magyar Tudományos Akadémia Semsey-fellew intézménye 1919 végéig tehát biztosan működött. Hibái, technikai és szervezési hiányosságai ellenére, melyek közül a legnagyobb gondot az okozta, „ hogy nem volt kellően statuálva, s így ez évek az államszolgálatba nem számítanak be ”l, elérte az alapító levélben kitűzött célt. Pekár Dezső 1924. július 21-én (csaknem egy évvel Semsey Andor 1923. augusztus 14-én bekövetkezett halála után) újabb feljegyzést készített. Ebben az iratban az új információ a korábbi értékeléséhez képest az, hogy az alapítványt tevő „ az alapítvány összegét nem tette le, csak egyenként évi 2000 frt. lefizetésére kötelezte magát”, melyet előbb Hofmann A., majd Fábry István ügyvédje útján rendezett. Ugyancsak ez utóbbi - 1924-es - feljegyzésében írta Pekár, hogy „évekkel ezelőtt az állások jórészt megürültek, de nem töltettek be újból, ekkor ugyanis már a család nagyon ellenőrizte Semsey Andor kiadásait. Halálával teljesen megszűnt, mert az örökösök nem vállalták az összegek kiutalását. ”29 Pekár Dezső személyesen is ismerte Semsey Andort. Sokszor találkozott vele, s e találkozások alkalmával Semsey mindig élénken érdeklődött a tudományos élet legújabb vívmányai iránt, különösen Eötvös munkássága, a geofizikai mérések állásáról kellett rendszeresen szóban referálnia, illetve levélben leírnia. Pekár az 1924-ben írt feljegyzésében Semsey Andorról a következőket jegyezte le: Magára keveset költött. Túlságosan egyszerűen élt és dolgozott. Télen-nyáron csizmában járt, egyik rajta volt, a másik a suszternél ahol azokat szükség esetén felcserélte. Calvin téri lakásán gyertyával világított, ugyanazt a gyertyát használta hol az asztalon, hol a szoba közepén lógó csillárban. Elmenve hazulról papírosba pakolva csak annyi pénzt vitt magával, amennyi a villamosra stb. kellett. Mikor hosszabb ideig a Vöröskereszt kórházban volt, tudta nélkül kellett a jobb ellátás és ápolás költségeit fedezni.30 Semsey Andor egész életében puritán szegénységben élt, de a tudományokat bőkezűen támogatta, s ennek egyik haszonélvezője a Magyar Tudományos Akadémia Semsey-fellow intézménye volt. Tisztelettel adózunk emlékének. JEGYZETEK: A Magyar Tudományos Akadémia kézirattára (a továbbiakban MTA) Ms 5291/2266 Hála József-Maros Gyula: Art geo palota a Stefánián. Budapest, 2000. ; Fővárosi Lapok XXXVII. évfolyam 20. sz. Budapest, 1900. május 13. 12-13.pp. 7 Ilosvay Lajos: Dr. Semsey Lajos emlékezete. In.: Természettudományi Közlöny LVII. kötet 818. füzet, 1925. április, 138-150.pp. 8 Ilosvay Lajos ig. és t. t. beszéde. In.: Akadémiai Értesítő XLIV. kötet Budapest, 1934. 332-339.pp. 9 Vasárnapi Újság XXXVI. évfolyam 41. sz. Budapest, 1889. 668.p. 10 összesen 34 darab levél maradt meg a MTA kézirattárában, melyeket Semsey Andor Herman Ottónak írt. Ezek: Ms 276/100 - Ms 276/132, Ms 284/67 számok alatt találhatók. 11 MTA kézirattár Ms 276/100 12 MTA kézirattár Ms 276/132 13 A levél teljes terjedelmében megjelent a Fővárosi Lapok XXIICVII. évfolyamának 20. számában a 12-13. oldalakon, a Vasárnapi Újság 1889. évfolyam 41. számában a 667. oldalon. 14 Reich Emil jogtudor, történetíró és kritikus (Eperjes 1854 - London 1910) öt évet az Amerikai Egyesült Államokban élt, négyet Franciaországban, majd Angliában telepedett le, ahol az oxfordi, a londoni és cambridgei egyetemeken tanított. Főbb művei Hungarian Litterature (1898), Foundations of modern Europa (1904), History of Civilisation , A new Student, Atlas of modern history. 15 MTA kézirattára Ms 4825/12 16 Krenner József Sándor mineralógus ((Buda, 1839. március 2. - Budapest, 1920. január 16.) 17 Pintér Jenő irodalomtörténész (Cegléd, 1881. január 25.-1940. november 7.) 1911-ben megalapította a Magyar Irodalomtörténeti Társaságot. 18 MTA kézirattára Ms 5094/181 (eredeti kézírás), Ms 5288/363 (írógéppel másolt), nyomtatásban megjelent a Természettudományi Közlöny 27. kötetében, 1895. évfolyam 438-439. oldalakon. Az alapítólevél 1. pontjában a „kuratóriumba” jelölt személyek: Entz Géza zoológus (1842-1919), Hőgyes Endre orvos (1847-1906), Jurányi Lajos botanikus (1837-1897), König Gyula matematikus (1849-1913), Krenner József Sándor mineralógus (1839-1920), Margó Tivadar zoológus (1816— 1896), Szily Kálmán természettudós, író (1838— 1924), Than Károly kémikus (1834-1908), Wartha Vincze mineralógus, vegyész (1844-1914) és báró Eötvös Lóránd fizikus (1848-1919) voltak. 19 Leányfalusi Károly - Nagy Ádám: Magyarország fém- és papírpénzei 1892-1925. Szeged, 1983. 13.p. 20 Ilosvay Lajos ig. és 1.1.: Semsey Andor emlékezete. In.: Akadémiai Értesítő, XLIV. kötet, Budapest 1934. 336.p. 21 Filarszky Nándor botanikus (1858-1941) 1897-től a Báró Eötvös József kollégiumban vezető tanár, 1899- től a Magyar Nemzeti Múzeum növénytani osztályának vezetője lett. 22 Tangl Károly fizikus (1869-1940) előbb a budapesti egyetemen báró Eötvös Lóránd tanársegéde, 1900- 1903 között a m. kir. Mértékhitelesítő bizottság igazgatója, 1903-tól a kolozsvári egyetem -, 1917-től a budapesti műegyetem -, 1921-től a Pázmány Péter Tudományegyetem kísérleti fizika tanára volt. 23 Mauritz Béla mineralógus (1881-1971) 1902-től a budapesti egyetem ásványkőzettani tanszékének a tanára, 1905-1910 között Heidelbergben, Lipcsében, Drezdában és Bécsben ásvány- és kőzetelemzést tanult. 24 Fekete Jenő geofizikus (1880-1943) 1904 és 1915 között báró Eötvös Lóránd tanársegéde, majd munkatársa, 1919-1923 között az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet főgeofizikus igazgatója, 1923-1926 között a Royal Dutch Shell mexikói csoportjánál majd a Torsion Balance Exploration Co. (Huston - Texas) technikai tanácsadója volt majd 1935-1943 között újra az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet igazgatója lett.. 25 Pekár Dezső geofizikus, író (1873-1953) 1895— 1901 között báró Eötvös Lóránd tanársegéde volt, 1901- 1915-ig a Magyar Tudományos Akadémia Semsey-fellow-jaként vezette a torziós inga kísérleteket. 26 Ilosvay Lajos ig. és 1.1.: Semsey Andor emlékezete. In.: Akadémiai Értesítő, XLIV. kötet, Budapest 1934. 337.p. Dr. Pekár Dezső"27 Természettudományi Közlöny 139. évf. 4. füzet Pozsonyi József: A semsei Semsey család története. Régi magyar családok 1. Debrecen, 2002. 2 Mikszáth Kálmán vezércikkét a Vasárnapi Újság 1889. évi XXXVI. évfolyam 41. száma is közölte a 668. oldalán 3 Vasárnapi Újság XXII. évfolyam 26. sz. Budapest, 1875. június 27.; Vasárnapi Újság XXIII. évfolyam 4. sz. 1876. január 23. 4 Vasárnapi Újság XXV. évfolyam, Budapest, 1878. augusztus 18. 27 MTA kézirattár Ms 5108/67. Pekár Dezső írását betűhűen közöltük! 28 MTA kézirattár Ms 5108/68 Pekár Dezső eredeti kézírása, Ms 5108/69 (az előbbi írógéppel írt másolata). 29 ua. 30 ua 159 TUDOMÁNYTÖRTÉNET