Testnevelés, 1936. január-május (9. évfolyam, 1-6. szám)

1936-01-01 / 1. szám

2 Kelemen Kornél dr.: «A felejthetetlen budapesti napok emlékére». De emellett kijelentette azt is, hogy nem lehet olyan teljesíthető kívánságunk a berlini olimiával kapcsolatban, amit ő nem teljesítene. De még egy maradandó emléke van a főiskolai világbajnoki verse­nyeknek: a BEAC pálya. Nem mulaszthatom el, hogy hálámat ne nyilvánítsam a kormánnyal és elsősorban a kultuszminiszter úrral szemben a pálya megépítéséhez szükséges fedezet rendelkezésre bocsáj­­tásáért. Nagy harcot kellett vívnunk a pénzügyminiszter úrral, de szolgáljon a kormány és mindannyiunk megnyugvására, hogy a pálya megépítésével újabb hatalmas lendületet adtunk a főiskolai sportnak. Hogy milyen vonzó erőt jelent egy ilyen szép, modern pálya, erre jel­lemző, hogy az új pálya összegyűjtötte a régi BEAC gárdát is és maga az egyetem Rector Magnificusa állt a mozgalom élére, lelkesítő beszé­deket tart a sport eszméje mellett. A BEAC pálya építésével kapcsolatban köszönetet kell monda­nom a kormány tagjai mellett mindazoknak, akik az építkezés ügyében önzetlenül fáradoztak, de ezek közül is ki kell emelnem székesfővárosunk sportszerető polgármesterét, akitől nem tudtam olyat kérni a pályaépítéssel kapcsolatban, amit ő a legkészségesebben ne teljesített volna. A főiskolai világbajnoki versenyek bebizonyították, hogy képesek lennénk az olimpiai versenyek megrendezésére is, hiszen a főiskolai versenyek felértek egy kis olimpiával. Sajnos azonban — mint köz­tudomású —, az olimpiai versenyek megrendezése iránti versengésben mindaddig nem vehetünk részt, amíg a stadion ügye meg nem oldódik. Erről azonban nem kívánok beszélni, mert úgyis állandó beszédtéma. Csak azt kívánom az utókor számára is leszögezni, hogy Tanácsunk mindent megtett a stadion megvalósítása érdekében, tehát mulasztás a Tanácsot nem terheli. Ugyanez vonatkozik a sokat sürgetett sportcsarnok ügyére is. Mindezekkel kapcsolatban szabadjon beszámolnom arról, hogy az elmúlt év folyamán beutaztam a vidék majdnem minden nagyobb városát és megtekintettem a vidéki sportintézményeket. Amennyi örömet okoztak nekem utaimon az uszodaépítés terén elért szép ered­ményeink, éppen olyan szomorúan tapasztaltam, hogy sportpálya és egyéb sportintézmények terén bizony nagyon el vagyunk maradva. A testi kultúra modern követelményeinek megfelelő pályák alig van­nak, sőt azok nagy része a közegészségügy elemi követelményeinek sem felel meg. Eljutottam vidéki egyetemi városainkba is és szinte meg­döbbenve állapítottam meg, hogy a díszes egyetemekre sötét árnyékként borul az a tény, hogy az egyetemi ifjúság testneveléséhez szükséges legfon­tosabb intézményekről és helységekről sem történt gondoskodás, holott ezeknek a létesítése az építkezésre elköltött milliók mellett annak idején alig okozhatott volna különösebb gondot. Ezen szomorú tapasztalatok késztettek arra, hogy a kormány illetékes tényezőivel a vidéki egyete­mek sportintézményei létesítése érdekében tárgyalásokat folytassak s

Next