Testnevelési Tanárok Közlönye, 1940 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-15 / 1. szám
kedves kartársak, akik eddig is szivvel támogattatok s kérünk, hogy munkátokkal hozzátok közelebb azokat is, akik eddig még távol tartották magukat a közös munkától, hogy egyszer kéz a kézbe téve egy szív összedobbanásával hajtsuk le megelégedetten fejünket a Mindnyájunkat egyformán szerető gondos édesanya ölelő karjai közé. Isten segítségét kérve egész esztendei nehéz és felelősségteljes munkátokhoz, kívánunk Mindnyájatoknak boldog és örömteljesebb Új esztendőt. EGYESÜLETI ÉLET Az új esztendő első hónapjában megjelenő Közlönyünkben az „Egyesületi élet” című rovat vezetője meleg kortársi érzéssel köszönti olvasóit, boldog Újévet kíván és köszöni azt a megkülönböztetett figyelmet, amit olvasóink az elmúlt esztendőben e rovatnak szenteltek. Rovatunk eddig rendesen azokról az eseményekről számolt be, amelyek megtörténtek. A jövőben — így látszik kívánatosnak egyesületi érdekből — e rovat fogja részben tájékoztatni kartársainkat azokról az eszmékről és gondolatokról, amelyek az egyesület vezetőségét foglalkoztatják, és amelyeknek megvalósítását az Egyesület vezetősége kívánatosnak tartja. Problémákat is felvetünk, amelyeknek célkitűzésekké való válásához kedves kartársainknak mindenkor tárgyilagos, egyesületi és kari érdekeket és az ország javát szolgáló hozzászólását kérjük és elvárjuk. Ott tartunk ugyanis, hogy Miniszterünk — kijelentése szerint — a sportigazgatást új alapra kívánja helyezni. Nem lehet kétség aziránt, hogy Miniszterünk — elsősorban hivatott tanácsadóinak tanácsai mellett— tekintetbe fogja venni Egyesületünknek szakkérdésekben kialakult, — egyúttal az ország érdekeit szolgáló — olyan szakvéleményét, amely egyszersmind az ország testnevelő tanárságának egységesen kialakult szakvéleménye is. Éppen ezért azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok kedves kartársaimhoz, hogy a felvetődött problémákhoz tartózkodás nélkül — de természetesen tárgyilagosan, elvi alapon — szóljanak hozzá, mert vannak kérdések, amelyek megoldásánál több oldalról jövő megvilágításra, meglátásra van szükség, hogy az Egyesület állásfoglalása minden tekintetben megnyugtató legyen. Ilyen véleménykialakulásnak lehetőségét szolgálja Ügyosztályunknak, illetve Miniszterünknek az az irányunkban — a TTOE irányában — megnyilvánult gesztusa is, hogy Egyesületünk részére, illetve az egyesületi élet kialakulásának elősegítésére állandó egyesületi helyiséget bocsátott rendelkezésére. Ez a gesztus beszédes elismerése annak, hogy Egyesületünk hivatott arra, miszerint az iskolai testnevelést, helyesebben a szellemi oktatás és testnevelés eredőjeként jelentkező úgynevezett ,,nemzetnevelést” illetően szakvéleményt nyilvánítson. Ne vétessék dicsekvésnek az a megállapításom, hogy a 39 rendes és 32 helyettes testnevelő tanár kinevezésében, illetve státusunknak 53 főről 127 főre való emelésében egyesületi vezetőségünknek, illetve Közlönyünk ,,Egyesületi élet” rovatának érdeme van. Magasra kell értékelni azt a megértő munkát is, amit Ügyosztályunk törekvéseink támogatására kifejtett. A különböző politikai pártok támogatását is meg kell állapítanom. Mindenekfelett állónak kell mondanom azonban azt a megértést, amellyel Miniszterünk törekvéseinkkel szemben viseltetett. Utalok legelsősorban Miniszterünk parlamenti beszéd