Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-27 / 22. szám

19S2 JANUÁR 273 APLÓ N Rákosi elvtárs iránti szeretetöket fejezik ki a fürgedi állami gazdaság dolgozói lelkes felajánlásaikkal A förgedi állami gazdaság dolgozói megértették sóéi jelen'.' a vers­enyu­oz falom kiszélesítése népgazdaságunk kiemelt 6 éve« tervének megvalósítá­­sában­. Ezt bízom,yítja lelkes verseny­­vállalásalk Rákosi elvtárs 60. születés­­n­apjának alkalmára. Keszthelyi Lajos vállalt­a, hogy a rábízott feladatokat pontosan, elvégzi, a vizellé­tási hiányt kiküszöböli, állandóan ellenőrzi a víz­­vezet­ékeket, az üzemanyag ellátást a minimálisr­a csökkenti le. Vendek János szerelő váll­alja 2 darab traktor teljes téli javítását, egy vetőgép, egy fűkaszáló, két házi permetező kijavítását Rákosi elvtárs születésnapjára. ■ Soos Lajos vontatóvezető vállalja már­­cius 9-re 1. darab 35 H. P. vontató­­­ maktor fél generál javítását 1 hozzá­tartozó vontatókocsival együ­tt, 1 fű­kaszáló, 2 hiti permetező és 1 eke tepes rendbehozását és ugyan­ezen idő alatt egy mezőgazdasági erőgép újítást fog kidolgozni. Reichard József trak­torke­zelő vállal­ja 1 darab­­’tárcsa téli kijavítását, 1 traktor eke, 1­ lánc és műtrágyaszóró és egy 44—48-as­­ traktornak m­egjavításá­­ná­l as segédmunkát végzi el Rákosi elv­­társ születésnapjainak tisztedé­sére. Fábián Imre felelős traktorvezető vállalja, egy darab tárcsa teljes kija­vítását, 1 darab eke, 1 darab siló­­töltőgépnek, 1 darab 50 —55-ös trak­tor segédmunkáját végzi el már­cius 9-re. Vince József és Tóth József kovácsok vállalják, hogy Rákosi elim­­árs 60. szü­letésnapjára kijavítanak 2 szán­tó ekét, 2 traktor tárcsa javítási kovács mun­káját. Ezenkívül kijavítanak 20 darab fogas-korom,a­., 12 darab tolókapát, 4 darab fogatos hengert, 12 darab foga­t­os lókapát, és az összes kézi kapákat, hogy a tavaszi munkálatok zavartalan menetét­ ezzel is biztosítsák. Morvaih István a gépcsoport raktá­rosa vállalja, hogy a raktárban elhe­lyezett ak­kat részeket kiadási sorrend­ben elhelyezi, hogy azok bármely pil­lant­a­tban kiadhatók legyenek és azokat rozsda és pormentesen tartja. Tóth Jó­zsef bognár vállalja Rákosi elvtárs születésnapjára, hogy 2 darab cséplő garnitúra javítását elvégzi. Bodor Jó­zsef A­állalja, hogy Kb. darab fejfá: fog elkésziteni Szenny,gödör tetőt­­ készít és 40 darab siter fa elkészítését vál­lalta, B­arac&i Ferenc bognársegéd vál­lalja, a 80 személyes munkáslakás­­nak asz­talos munkáját elvégzi, március 9-re. A fürgedi állami gazdaság állatgondozói válla­ják Rákosi elvtárs születésnapjára, hogy 106 darab növendékmarhánál a havi súlygyarapodást 15 kiló­­ól 18 kilóra fogják emelni, 10ü darab bizomarhánál pedig havonta­i­ súlygyarapodást 32 kilóra eme­lik fel. Hízósertéseknél a daraér­­tékesítést 18-ről 22 százalékra emelik fel. Holczer­­ József takarmányos vállalja, hogy a göböl­yök, sertések, lovak, te­henek takarmányozását február 1­­ől kezdve elvégzi és egy pár ló felszaba­dí­tását teszi­­ lehetővé a mezőgazdasági munkák sikerét segíti elő ezzel is. A v­er­s­e­ny­váll­a­zások­ban megmutat­kozik Rákosi elvtárs iránti szeretetük, amit azzal akarnak a fürged­i állami gazdaság dolgozói bebizonyítani, hogy nemcsak ígérgetés lesz a vállalásuk, hanem meg is fogják ezeket valósítani. Miént maradt le a Simontornyai Bőrgyár box­ki­készítő üzeme? KEDVES TOLNAI NAPLÓ! Ha megvizsgáljuk, hogy mit végez­tünk 1962. január 17-ig feladataink megvalósításában, megállapíthatjuk, hogy vannak szép eredmények is és emellett kisebb hiányosságok is akad­nak. Mi vállaltuk, hogy tervünket, na­ponként teljesítjük, de szükséges­nek látjuk, hogy mi­ is tudomással bírjunk a terv naponkénti teljesítésében fenn­álló hibáikról, hogy ezeket közösen megbeszéljük, kiküszöböljük, hogy­­munkánkat meg tudjuk javítani. Ezért hi­ dttottuk el mi, a Bolond sztahián­ovist­a-brigád tagjai a terv na­ponkénti teljesítésért folyó csatát, a Deák- és a 10 perces mozgalmat, hogy az üzem tervét naponként tudja telje­síteni. Ezt a fizikai dolgozóink magu­kévá tették, de sajnálattal kell megállapítani, hogy a műszaki vezetők és adminisztra­tív dolgozók kevés érdeklődést mu­tatnak a mozgalom iránt. Mi, a meszes üzem dolgozói n­api ter­vünket teljesítjük. Az ásványi cserző­műhely, amelyre feszített tervünkben nagy feladatok várnak, Küzdi Endre és Miski Dániel művezetők jó munka­szervezése folyamán tervüket tudják teljesíteni­. De meglepő üzemünk egyik legjobb részének lemaradása. A bov-kikészítő üzem a 17 nap alatt 1 és fél nappal van­­ lem­arad­va. Igaz, hogy ezzel a lemaradás­sal nem­ gátolja a többi üzem­rész­munkáját, de mégis rossz hatással van a tervét teljesítő dol­gozókra. Megkérdeztem Róna István szak­társait, az üzem gyártásvezetőjét, hogy mi okozta ezt a lemaradást. ..Üzemünk­­ben ez egyik kazán javítás alatt áll és így kevesebb gőzt tudunk termelni. Viszont a gőz: neon Imijük gig.m üzemrészektől elvonni, ahol a gőz­­hiány a minőség romlását idézné­ elő. A box-kikgészítő üzemrész pedig keve­sebb gőzzel is meg tudja oldani — m­i­nőség csökkenése nélkül is — a ránk bízott feladatokat. Amint ü­zem­be helyezzük a­ megjavított kazán , rövid idő alatt behozzuk a lemaradá­sunkat és tervünket mi is naponként tudjuk teljesíteni — mondotta Róna elvtárs. Műszaki vezetőinknek és az admi­nisztratív dolgozóiknak szükséges, hogy jobban viszonyuljanak, a dolgo­zók által kezdeményezett mozgalmak­­hoz, azokat ők is vegyék át, hogy a munkaterületükön ezekkel a jól be­vált módszerek alkalmazásával tervü­ket­ naponként tudják teljesíteni. Deli György Sim­o­­ntornyai Bőrgyár levelezője. Vájjon kinek a hívására hajlandó a nagy­dorogi állat­orvos kiszállni . . .? KEDVES TOLNAI NAPLÓ! 1950. tavaszán 5 darab süldőt le­kötöttem szerződéses­ hizlalásra. A sertések megbetegedtek és ki akartam hívni az állatorvost. Én hat napon­yit futkostam és telefonálgattam állator­vos után, amikor végre sikerült meg­találnom, nem volt hajlandó eljönni. — „Még a hé­tsz­er n­őségnek sem me­gyek és nem dolgozok, mivel vasár­nap van“ — mondja. Mire az állator­vost rá tudtuk venni, hogy eljöjjön négy darab megdöglött,­­ egyet le­vágtunk az állatfelelős engedélyével. A tanácselnöknél jelentettem időben az esetet, két tanácstag ki is jött, de nem merték megadni az enged­ést, hogy levághassuk a süldőket. A meg­vizsgálásnál a kisegítőjének azt mond­ta: — Miért nem mondtad, hogy szer­ződöttek. — A­ napokban be kellett volna szakí­tani a leszerződött süldőket. Az ál­­­lat­orvoshoz mentem igazolást kérni hogy a sertések elhullottak­, ő azon­ban nem­ adta ki az igazolást az­zal, hogy igazolja a tanács. Az ilyen hanyagságok ellen az illetékes hatóságoknak erélyesen fel kell lépni és a nagydorogi állatorvos tartsa kö­telességének a kis emberek ügyes­bajos dolgaival is foglalkozni és ne gondolja, hogy még a régi­ kapitalista társadalomban él. Kulik Lajosné Györköny. SzO­#­íi Istvánné mindenütt ott van, ahol dolgozó társaiért áldozatot kell hozni . . . fí béke megvédése az első — mondja Lojda István­ná elvtársnő, Bátaszék község egyik legjobb nép­nevelője. Kedve sor­sú, barátságos szavú, idősebb nénike Lojda elvtársnő. Nem is hinné el az ember így ránézve, hogy bizony sok jó eredmény­­, a termelés területén, s a népnevelő munkában, neki is lehet köszönni. De amikor elkezd beszélni, akkor közelében még a levegő is meg­vá­ Uozik. Szenvedélyes izzó szavainak nem lehet ellen­állni, amik ő mond, azt, nem lehet el nem hinni. — ' Szeretnek dolgozótársaim — mosolyodik el be­széd közben Lojda elvtársnő, — de csak azért, mert mindig az igazat mondom nekik, amit a párt és kor­mányunk mutat meg számunkra. —­­Később kiderült, hogy bizony elég régóta bizalommal vannak iránta. Már­a Az Új Földhöz juttatóitok Országos Szövetség vezetősé­gében is jó munkát végzekt, azóta is mindenütt ott van, ahol dolgozó társaiért­, az ország építéséért áldozatot kell hozni. — Együ­ttérzek dolgozótársaimmal — folytat­ja to­vább — és ■ elmagyarázom nekik, hogy a mi javunkat szolgálja elsősorban az, ha eleget teszünk államunkkal szembeni kötelességünknek. De elmondom azt is, hogy a békéért harcolnunk kell és ez természetesen áldoza­­tosságot is követel­ az utcámban, a Garai utcában. Négy részre osz­tottam be az utcát, hogy egy-egy kisgyűlésen valamennyi dolgozótársammal el i­a­jak beszélgetni. Már szinte anyjuknak tekintenek — mond­ja tréfásan Lajda elvtársnő. — Van olyan kérdés, amit reszélnek vagy nem akarnak gyűléseken megkérdezni, ne­kem elmondják. Én aztán természetesen ezeket a kérdé­seket felvetem a pártban, a tanácsnál, és így meggyőző­­hiteles válasz indok nekik adni. Meglátszik jó munká­ja a szerződéses növények té­veszté­seinek agi­ációjában. Nagy része van abban, hogy a­ község dolgozói a gyapol,szerződéskötésben már 50 holdnál tart­anak. De a mezőgazdasági­ munkából is péc­sre mulatóan kiveszi a részét. Beteges férje mellett bizony sokat, kell dolgoznia, olyat is, ami nálunk, nőknél még furcsának tűnik. — Csak nézlek — mondja Lojda elv­­társnő, — amikor 3025 négyszögöl rétet én kaszáltam le. — Mindemellett még elnök a ,Nagysarló“ I. típusú ter­­melőcsoportban, a legeltetési társulatban is aktív részt vesz és a tanács pénzügyi csoportjának is elnöke. Most pedig a megyei békebizottságnak is tagja lett. — Már sokat kérdezték, hogyan bírom ezt a sok megbízatást. Még többet, is bírok, ha szükség van rá, szok­ta­m­ mondani. Hisz mindenütt, mindennel csak a saját jobblétünket szolgáljuk. Meggyőződtem róla, hogy ma már érdemes töbet, jobbat adni a hazának .A további agi­tációs munkámban nagy segítség lesz, hogy voltam Sztá­­linvárosban. Méginkább meg tudom világítani dolgozó­társaimnak az adófizetés fontosságát. Be is számolok, elő­ször a politikai iskolán, azután meg mindenkinek, akivel beszélek, hogy mit láttam és tanultam a mi büszke szú­rna­lista városunkban. folytatja egyre nagyobb tűzzel Lajda elvtársnő. — amikor a párt tagjelölt­jévé lettem. Már azelőtt, is úgy örültem, ha közöttük le­hettem, olyan jól éreztem magam, ha velük beszélgethet­­tem. Most meg van úgy, hogy bizony éjfél is van, amikor hazamegyek. Nem várom meg, hogy Berkényi elvtárs kér­dezgessem problém­ámról, hanem kérdezés nélkül felke­resem ha nehézségeim, vagy jó eredményeim vannak. Ez az egyik titka jó munkámnak. Előjön a­ szó a továbi munkáról is, amelynek köz­­pontjába Rákosi elvtársunk születésnapjára való készülő­dés áll. Ebből indulnak ki Lajda elvtársnővel együtt a többi népnevelők is a párt erősítéséért, a termelés minél magasabbra emeléséért,­­az új begyűjtési rendelet meg­ismert­etéséért. Még sokáig beszélgethetnénk, de imt most is éjfelet­­ jár az idő. Elbúcsúzunk egymástól, mert­ aludni is kell í­­gy kicsit, hogy holnap újuit erővel kezdhessünk mun­­­kába. Együtt hagyjuk el a párt­irodát, amelynek mb­nk<n­­t még sokáig világosak bizonyítva, hogy a párt­ őrködik­­ a község békéje felett. ' ■ sűrűn tar­olt kisérüléssi 8l Élelem íeobo dogabu napié 4 tamási járás a’ból biztosította első helyét a begyűjtési versenyben A begyűjtési versenyben legu­tóbbi kiértékelés óta nem mutatkoztak nagy változások. Általában az tapasztalható hogy a tanácsok a begyűjtés kérdésé­ben nem sokat tetteik és ál­taláb­­an mellékes feladatként kezelik. Ahol mutatkoznak eredmények, az álla­á,­ban annak tudható be, hogy a kötelezettségüket teljesítő dolgozó pa­rasztok igyekeznek példát mutatni a hanyag teljesítőik felé, mert már ez­­évre egyre többen kezdik rendezni to­jás-, baromfi- és tejbeadási kötelezett­ségüke­t.­­/­okban a községekben, ahol ismertették a hátralékosok neveit, szintén voltak kisebb nagyobb ered­mények. K­isszékelyben például ennek ered­ményeképpen *2­3 nap alatt be­gyűjtötték mintegy ,3.350 darab to­jást, valamint 175 kiló baromfit. A tejbegyüjté­sben is nagy emel­kedés volt, mert a napi 1200 tóti liter tej helyett mintegy 350 litert gyűjtöttek be naponta az utóbbi időben A járások versenyében a tamási járás egy időre bebiztosította magának újból az első helyet, mert élőálllatbe­­gyüj­é­sben hatodik helyről a harma­dik helyre került, fejbeadásban a har­madikról a másodikra, zsírbeadásban a negyedik helyről a másodikra, ba­­romfibegyűjtésben negyedik helyről a másodikra került. Emellett a kukorica beadás terén a legutóbbi kiértékelés óta csaknem 2 százalékos emelkedés volt. Ezzel az eredménnyel második helyezett dombóvári járást 12 pon­ta. felülmúlja. A dombóvári járás, habár második helyét még eddig meg tudta tartani, egyes beadási ágakban hát­rább került, így a tamási járás címín­ségét nn­mn tudja komolyan veszély­ez­te­ni A harmadik helyezett gyöngei járás, habár baromfi- és tojásbegyűj­­tésben az első helyen áll. egyes be­adási ágaknál, így a zsírnál harma­­­ik helyről a negyed­i­k helyre, tejnél ne­gyedik helyről az ötödikre, kukoricá­nál. negyedik helyről ,­ez önki­kre ke­rü­lt, uv hatalmas t­­­ röteszi téteket kell tenni, hogy az első hely kérdésébe beleszóljon. A tamási járás betörése éreztető hatását az élő ád­atbegyűjtés­en a harmadik helyről az. ötödikre, tej. és há­rom tűbe a*.’ As:!»..:« az­ ötödik hely­ről a hatodikra esed vissza. V­gyünk' járással egyenlő p nis­,ami van és ha fokozzák a járás községei a begyűjtés lendületét, könnyen lefölözhetik a gyönki járást. A szekszárdi járás te­rületén is hanyatlást mutat a begyűj­tés és itt is vannak még tennivalók hogy maradéktalanul t­ej­esí­t­s­é­k az ál­lammal szembeni köt­el­ezet­tségü­ket­ a járás dolgozó parasztjai. A paksi járás megelégszik azért, hogy óriál tát­m­adás terén az­ első, a kukorica- és burgonya begyűjtés terén a második helyet foglalja , még a többi ágakban az ötödik hatodik helyen kullog, amelynek az az eredménye, hogy a begyűj­tési versenyben állandóan a se­reghajtó szerepét tölti b­e A paksi járás ébredjen fel v égre al­mából és a begyűjtés ütemének foko­zásával kerüljön el végre a hatodik helyről, bizonyítsa be, hogy dolgoz­ó parasztsága tevékeny részt akar ven­ni­ a szocializmus építésében, ötéves tervünk megvalósításában és segítse elő dolgozóink zavartalan élelmiszer­­e­l­látását. Haszonólaftenyésztés a Szovjetunióban A Nagy Honvédő Háború győzel­mes befejezésse után a gabonaterme­lés hatalmas fejlődésnek indult a Szovjetunióban. A gabonafélék össz­termelése ma már meghaladja az évi 7 millió padot. A nagyszerű termés­­eredmények lehetővé tették, hogy 1949-ben megindulhatott a kolhozok és szovhozok haszonállattenyésztése fejlesztésének hároméves terve. A Szovjetunió állatállománya csupán az utolsó egy év alatt a következő men­­nyiségi fejlődést érte el: a szarvas­­marh­aállomány 13 százalékkal, a ser­­tésállom­ány 27 százalékkal, a juh- és kecskeállomány 7 százalékkal, a ló­ állomány pedig 9 százalékkal növe­kedett. Nagymértékben javultak az állatok faj­tulajdonságai is. A szovjet állattenyésztési tudósok, szakembe­rek, valamint kolhozok és szovhozok élenjáró dolgozói odaadó munkájuk­kal számtalan új állatfajt tenyésztet­tek. A területi, kerületi és a falusi­­ állategészségügyi kirendeltségeken, a kolhozokban tót szovhozokban 84.000 zootechnik­us és állatorvos működik. A Szovjetunióban az utóbbi 20—25 évben hét új szar­vasm­ a­r­h­a­fa­jt­át, öt sertésfajtát, 13 juh­faj­tát és négy 16­­­ fajtát tenyésztettek. A Zvalinyingrád-terület Molotov­­kolhozban négy haszonállat- és ba­romfitenyésztő teleppel rendelkezik. A tejtermelő telep 275 állatot, köz­tük 90 tehenet gondoz, a sertéste­­nyésztő telepen 260 sertést, köztük 55 anyakocát, a juh­ten­yésztő farmon 140 juhot, ebből 57 anyaállatot gondoz­nak. A baromfitenyésztő telepen ren­geteg léghorn­ tyúkot­ találunk. A kol­hoz ezenkívül fejlett méhészettel és gy­ü­mölcskert­észettel ren­delkezik. A sertéstenyésztő tolppen­­i fehér h­osszúfüri és a nagy fehérfajta .vertéé keresztezett fajtáját tenyésztik Az állatok köből készült, téglapadlójú, villany világítással. víz­vezeték­e­s fel­szerelt, tiszta alakban vannak elhe­lyezve. A rekeszes­ cement etető­ fa­lája belül fényezett. A telek­et telje­sen gépesítették. Gondos munka folyik. Állandóan betartják a zootech­iikusok utasításait Az eredmény: 1949 ben nyolc anya disznó egyenként 22 malacot fialzott, 1951-ben pedig egy anyára már állag­ban 27,5­ malac jutott. A termékeny­ség fokozására az anyakocákat egy­másután két kannal párosítják. A nihetés kezdete után 15—16 órával az első, 5—6 órával később a máso­dikkal. Ez az eljárás egy fiadzásnál 5—6 malaccal növelte a szaporulatot. Minden anyaállat évenként kétszer fiadzik. Először április és június kö­zött, másodszor ősszel vagy télen. A hasas kocákat szigorúan megsza­bott fejadag szerint takarmányozzák. A hasas koca napi fejadagja 2—3 kiló koncentrált, takarmányból, répából, zabos bükköny, borsó és forrázott csalán keverékéből áll. A hasas álla­tot naponta egy kilométert járkálhat­ják. A­ sétált­at­ás előtt melegvizet ad­nak az állatnak, nehogy havat vagy hideg vizet igyék a pocsolyákból. A szoptató anyakoca burgonya, széna és korpa mellett több tejképző takarmányt vörös és sárgarépát, ta­karmányrépát kap. Az elválasztást a malacok kéthónapos korában hajtják végre. Az elválasztás fokozatosan 4­- 5 nap leforgása alatt történik. Az anyaállatok járási távolságát ezekben a napokban erősen növelik. Népközt­ár­saságunk kormánya nemesített vetőmaggal segíti dolgozó parasztságunkat Mezőgazdaságunk előtt hatalmas feladatok állnak, jel­enltfő szerepe vani az ötéves terv megvalósításában. Egy­re fejlődő népgazdaságunkat, iparun­kat kell ellátni terményekkel, illető­leg nyersanyaggal. Ezeket­­ a feladato­kat csak úgy tudja megvalósítani, ha az eddiginél sokkal többet termel. En­nek feltétele az új termelési eljárások alkalmazása, azonkívül a megfelelő minőségű jó vetőmag használata. Népköztársaságunk kormánya me­gyénkben az elmúlt ősszel a szekszár­di járás terült­ten a három őszi gabo­­naneműre, búzára, rozsra, és ősziár• pára elrendelte a következő vető­m­ag­­cserét, amelynek során minden gazda a tájegységnek és a fajviszonyoknak, valamint az időjárásnál: megfelelő vető agot, kapta.. A mezőgazda­sági termények természetesen nemcsak ezekből a növényekből állnak, a ga­bona­nemünk mellett nagy gondot kell fordítani­­ a takarmány­félék termelé­­sére is. Természetesen ezeknél a nö­vényeknél is a magasabb termésátlag­ra kell törekedni é­s ezért rendelte most el a földművelésügyi miniszté­rium megyénk területén a nemesített borsó és baltacím vetőmagok széles­körű elterjesztését, amelyet vető­magakció keretében bonyolítanak le. Az akció során minden gazda igényel­het a földművesszövetk­ezetek átjára 370 forintos áron baltacím és 290 forintos áron bo­rsó vetőmagot. A vetőmagigényléshez szüks­éges megrendelő lapokat a 8ZÖV037 küldi szét a földmű­vesszövetkezetekhez, amelyen összeírják a gazdák igény­lését és küldik be a m­eg­rendelől­a­­p­okat a Magtermelő­­ Válla­l­at-nak, ahonnan aztán intézkednek a vető­magok időbeni kiküldéséről, hogy a vetés idejére minden­t mn/,d-i ■ mí-i'kppj-.

Next