Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-13 / 163. szám

1053 JULIUS IS Berlinben hatszázezer ember lelkes tömegtüntetésen ünnepelte a szocializmus építésének megkezdését Berlin (MTI). A Német­ Szocialista Eg­ységi párt 2. pártértekezé­óé­nek kül­döttei és a konferencián résztvevő külföldi vendégek pénteken délelőtt megkoszorúzták a szovjet hősök bel­­llini emlékművét. A pártértekezlet pénteki ülésén Alexander Zawadaki a Lengyel Egye­sült Munkáspárt politikai bizottságá­­rnaik tagja­, a Lengyel Köztársaság mi­­niszterelnöoikhelyettese h­angoz­tatta, hogy a népi demokratikus á­lamer­kát — amelyek a Szovjetunió vezette béketáborban eddig is együttműköd­tek a Német Demokratikus Köztársa­­sággal, a most újabb elszakíthatat­­lan kötelék, a szocializmust építő országok testvéri szolidaritása is ős­­­szef űzi majd az­ első valóban demo­kratikus német állammal A pártiértekezlet pénteki ülésén megjeént Max Reimann, a Német Kommunista Párt elnöke, akit Willr­hetta Pieck meleg szavakkal üdvö­zölt ék a küldöttek nagy lelkesedéssel ünnepeltek. Berlin lalkoss­ága pénteken délután hilibamás tüntető felvonulással fejezte ki összeforrottságát a Német Szocia­lista Egységpártból Az üzemek do­lgozói zárt sorokban zász­lókk­al és tervtel­jes lésben elért eredményeiket hirdető táblákkal vo­nultak el a Marx—Engels-téren lévő főtribün előtt. A hatamas téren óriá­si tömeg szorongott, amikor Hanns Jendretzky, a Német Szocialista Egy­ségpárt nagybérlői bizottságának el­ső­­ titkára megnyitotta az ünnepi nagygyűlést. Jendireftzky hangsúlyozta, hogy a német nép képviselőinek százezrei ez­zel a­ törhető tűién erőt sugárzó tünte bérrel tesznek hitet a Német Szocia­lista Egységpárt poli­tikája, a béke az egység, az építés a szocia­lzmus politikája és a megingathatatlan né­met szovjet barátság mel­lett A Né­met Demokratikus Köztársaság dol­gozói a Szovjetunió és a népi demo­­kratikus országok gazdag tapasztala­taira támaszkodva törhetetlen erővel és fokozott éberséggel látnak hozzá a szocializmus felépítéséhez az új, igaz­ságos társadalom megteremtéséhez — mondotta. A német dolgozó nép kép­vise­ői pá­­rattlan lel­kesedéssel ünnepelték a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának történelmi jelentőségű javaslatát, a szocializmus építésének megkezdését a Német Demokratikus K­öz­társaságban. Keszem hős védői a fegyverszüneti tárgyalások egy éve alatt közel 13.000 főnyi veszteséget okoztak az ellenségnek Keszon. Az Uj Kína hírügynökség különktudósí­tója írja: A Ko­szónt védelmező népi egysé­gek a koreai fegyverszüneti tárgyalá­sok 12 hónapja a­att többszáz ellen­­séges támadást vertek vissza. Meg­­semmissítettek több, mint 12.800 ellen­­séges katonát és elpusztítottak, illetve megirongáltalk sok repülőgépet, harc­kocsit és tüzérségi­ löveg­et. Keszort hősi védelmének történeté­ben kiemelkedő példa az a győzelmes harc, amelyet a ném­ erők a Panmin­­dzsontól északkeletre fekvő 88­6-os magaslat birtokáért vívtak. 1952 márciusában az amerikai had­­vezetőség az .,elitalakulatnak’1 tekin­tett amerikai 1. tengerészgyalogoshad­osztályt vezényelte Panmindzson tér­ségébe Amerikai hírügynökségek je­­lentései szerint az Egyes­ült Nemze­tek főparancsnoksága azokban a na­pokban első ízben függesztette fel a hírzárlatot és közölte, hogy az 1. ten­­gerészgyalogos hadosztályt Panmin­dzson térségében vonták össze. Nyil­vánvaló: az amerikaiak ezzel igyekez­­ték megsélemlíteni és arra kényszerí­teni a koreai kínai küldöttséget, hog­y képtelen javaslatukat elfogadja. A népi erők azonban ezeket az úgyne­vezett ,,elitcsapatokat“ is megfutamí­tották. 1952. má­jus 9 én az amerikai 1. teroerészgyalogo­shadosztáy — több rendőgén és harckocsi támogatásával — öt Századot indított támadásra Pan mind,zsenié keletre húzódó 159-es ma. gas’at e'.IV'-n. A néni erőknek a magas­latot védelmező két «Höret­olt osztaga nyo­lc ellenséges támadást vert visz­ R.z.a. A 159 es magaslat ma is változat­­lannül a népi erők kezén van. Az­ el­­lenség egyetlen lépést sem tudott elő­renyomulni. Párisi lapok Eisenhower Franciaországot támadó kijelentéséről Pár­is (MTI) Eisenhower tábornok, az amerikai köztársasági párt chica­gói kongresszusán élesen támadta Francia­országot és ki­jelentet­te, hogy ,,a franciák erkölcsi rostjai szétbom­­l­óban vannak“. ..Ezt — tette hozzá az amerikai nagytőke elnök­jelötje — az is bizonyítja, hogy a franciák öt­ven százaléka ateista.“ Eisenhower nyilatkozata nagy vi­hart keltett Franciaországban. A burzsoá „Le Monde“ ezzel ös­­­sze­függésben első oldalon közli Lod­ge szenátor mentegetőzését, amelyben a tábornok nyilatkozatát „tévedésnek" igyekszik feltüntetni. Amikor az „AFP“ munkatársa bővebb magyará­zatot kért e kijelentésről, Moulle, Eisenhower politikai vezérkarának tagja ki­jelenítette: ,,Ez most lehetet­len: ma delegátusok megnyerésével vagyunk elfoglalva, Franciaország megnyerésével majd holnap foglalko­zunk. Az „flumanité“ meg­állapít­ja: Eisen­hower gyors ítélete Franciaországról különösképpen emlékeztet az áruló Pétain véleményére, amelyet Hitler „Mein Kampf“-ja sugalmazott. n­a­p 1­6 stávii) nEI,FÖL»I ii im* i: A MÁVAG híd és dari­ gyárának ju­tott az a megtisztelő feladat, hogy a tiszalöki duzzasztómű első harminc­hét méter széles elzáróját elkészítse. Ez a hatalmas v­asszerkezet tartja majd fel a Tisza vizét, amíg a duz­zasztómű építői a folyó medrében dolgoznak. A hídmű­hely • művelet tervezői a koreai műszak harmadik napján fog­tak hozzá a szükséges záró műveleti ér­veinek kidolgozásához. A koreai mű­szak utolsó napján már örömmel je­lentették, hogy elkészítették az utolsó, a 49. összeállítási művelettervet. Nagy lelkesedéssel dolgoznak az anyagok előkészítésén a híd és darugyár elő­­rajzolói, furásai, darabolói. A koreai műszakban minden eddi­git felülmúló eredményt értek el az Egyesült Izzóban. A dolgozók átlag­teljesítménye meghaladta a 140 szá­zalékot, így terven felül közel 3.500 miniatűr rá­dió­csö­vet készítettek. * A Nehézipari Könyvkiadó kiadásá­ban megjelent Vorozslov Sztálin-díj­as professzor „Színezékek és közbenső termékek sz­ idézésének alapjai“ című könyve. A mű komoly segítséget nyújt a tu­dományos dolgozók, vegyészek és mér­nök­ök számára. 3 Pietro Nenninek ünnepélyesen átnyújtották a nemzetközi Sztál­in- békedíj­at Moffifirra (TASZSZ). Júl ds 11-én a Kreml Szverd’­rov-termében átnyújtot­ták a Nemzetközi Sztálin békedíjat Pi­ettiro Neanninek, az Olasz Szociaceja Párt főtitk­árának, fl vil&ge&erto ismert bek­eha­rcosnak. Az ünnepé­lyen jelen­ voltak a moszkvai társadalmi szervezetek kép­viselői, kiváló tudósok, írók, művé­szek, újítók. Az elnökségben helyet fogl­alt Dimitri/ S­­.köbelcin akadéma, faus, a nemzetközi Sztálin díj- bizott­ság elnöke, Alekszandr Fagyejev és Hja Erenburg, a bizottság tagjai, Kuo Mo-Zxo, a Béke Vil­ágtanács al­e­lnöke Nyikoláj Tyihonov, a Szovjet Béke­­bizottság elnöke, Ny­ina Popova, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságá­nak elnöke. Szkobedcin akadémikus a bizottság határozatának felol­vasása után a fe­­reoiovök lelkes ünneplése közben át­nyujtot­ta Pietro Nem­inek, a nemzet­közi Sztálin - bé­kedí­j­ok erejét és az aranyérmet Az oklevél orosz és olasz ilyetlven közli, hogy Pietro Nemtinek a béke fenntartásáért és­ megerősíté­séért vívott harcban szerzett kiváló érdemeiért odaítélték ,,A népek közti béke megszilárdí­tásáért“ elnevezésű Sztá­lini-dí­jat. A Szrtálii békeé­jjel kitüntetett Pi­etro Nemit Szkobel­in akadémikus, N’yikoáj Tyihanov, Al­ekszej Szurkov, Aekszandr Fagyejev üdvözölte. Pietro Nenni a következőket mon­dotta az üdvözletükre: ,,Az, hogy egy olaszt, az önök nagy vezére, Joszif Sztálin nevét viselő nemzetközi­ békedíjjal tüntettek ki, a béke védelmében tevékenyen részt­vevő honfitársaim számára több, mint megbecsülés. Elismerése ez harcunk­nak és az­ előttünk álló feladataink megadására kötelez minket A Lenin-csatorna volt építői most más nagy építkezéseken dolgoznak Moszkva (TASZSZ). Azok az épí­­tőmunkások, mérnökök és techniku­sok, akik napjaink nagyszerű alkotá­sát, a Lenin csatornát megépítették, most a Szovjet­ország új csatornáinak és vizierőműveinek építésével igye­keznek majd felhasználni gazdag ta­pasztalataikat. A Lenin csatorna sok munkása és szakembere dolgozik a Sztálingrádtól északra épülő hatalmas vízierőmű épí­­tésénél. A mérnökcsoport a hatkilomé­teres Volga—Ahtubd összekötőcsator­­na építési munkálat­­át irányítja. A mérnökök­ új tervet javasoltak a csa­torna ásására. A terv szerint a mun­kát négy földszivattyú végzi és így a munkálatok elkészülésének határ­ideje megrövidül. A kujbisevi vízmű építésénél dol­gozik Ivan Gurjesev főbotrómester, aki szintén­ a Lenin-csatorna­ építésé­nél dolgozott. Az építők egy része a gépekkel együtt Tahia-Tasba megy, a Türkmén Főcsatorna építéséhez. Ghuorghiu Dei elvtárs nevét tűzték ki gyáruk homlokzatára a Ganz hajógyár dolgozói A Ganz hajógyár dolgozói pénteken gyűlést tartottak. A gyűlésen Pi í­tár Vilm­­os, a gyár pártbizottságának tit­­kára mondott ünnepi beszédet. Elmmon­dotta, hogy néhány nappal ezelőtt a hajóműhely dolgozóinak küldöttsége kereste fel a párt­irodát, s a dolgozók­n­ak azt a kérését tolmácsolta, hogy az üzem viselje ezután Gheorghiu Dejnek, a román nép nagy vezérének, a Román Munkáspárt főtitkárának nevét. A beszéd után percekig zúgó taps­sal ünnepelték a gyár dolgozói a ma­gyar és román nép megbonthatatlan barátságát, kifejezésre juttatván azt a szilárd elhatározásukat, hogy még jobb munkával igyekeznek méltóknak bizonyulni Gheorghiu Dej nevére. A felszólalások során Bordi András sztahánovista szegecselő kijelentette: javaslom, hogy mi, a Gheorghiu Dep üzem­ dolgozói hívjuk ki szocia­lista mu­n­k­a­ver­se­­­­y­r­e a bukaresti Rá­kosi Mátyás fémár­ugy­ár dolgozóit. Segítse ez a verseny is mindkét nép szocializmust építő tervének végrehaj­tását. A gyár dolgozói hatalmas lelk­ c­­déssel fogadták el a felhívást majd elhatározták, hogy az ünnepségről táviratot küldenek a román nép nagy vezérének, Gheorghiu Dej­­nek. A tifoista provokátorok mindes­ fitt kudarcot vallanak „Az elmúlt három év alatt a belgrádi fasiszták, nyilvánvaló provoká­ciós szándékkal, a bolgár határon több, mint 400-szor, a román határon Ú911-szere­s a magyar határon 430-szor követtek el h­atársértést.“ (Újsághír) A tifófasiszták gazdájuk, az ame­­rikai imperialisták parancsa szerint balkáni puskaporos hordóvá változtat­ták Jugoszláviát. A népi demokrati­kus országok határain egyre kihí­­vóbb provokációkat hajtanak végre, hogy növeljék a háborús feszültsé­get. Úgy állítják be ezeket az általuk elkövetett provokációkat a jugoszláv népnek, hogy ,,a szovjet tömb provo­kál, mert meg akarja támadni Jugo­szláviát.“ A népi demokratikus or­szágok kormányainak, a romá­n, bol­­gár, albán és magyar kormánynak jegyzékei azonban ismételten leleple­zik a jugoszláv tüofasiszta határpro­voká­torokat. A fto t"^tV»n t’flxtór«a»c.v / * külügyminisztériuma június 28. án tiltakozó jegyzéket juttatott el a szófiai jugoszláv nagykövetséghez, amelyben megállapítja, hogy a titó­fasiszta határmenti szervek ez év áp­ri­lis 23-tól június 13 ig a Bolgár Nép­­köztársaság ellen 31 ellenséges cse­lekményt követtek el a jugoszláv­­bolgár határon. Nézzünk meg egyet, ezek közül a határ provokációk közül, a bolgár Trud című la­ r> közlése alapján: A bolgár jugoszláv határon a nap lassan lenyugszik a Belaszica csúcsa mögött. A hegy már hosszú árnyékot vet a völgyre. A határon minden csendes, csak a levelek smogását le­het hallani. Az egyik fa tetején jól álcázva ül Jovan Sztojanov határőr. Percenként többször is szeméhez emeli látcsövét és éber szemmel é­­gyel a jugoszláv, majd a görög határ felé. Tervszerte csőn úgy érzi, mintha egy pillanatra megóvna a szívverése: nem messze a mentinvelő állástól há­­rm­ fegyveres alakot pillant meg. Há­rom ember a bolgár határ felé lopa­kodik Sztojanov zászlóval jelt ad­ó hátrább állomásozó kis határőrség­nek. Vlaev őrmester azonnal riasztja a határőrsöt: — Fegyverbe! Miközben az őrség tagjai elindul­nak, Sztojanov szemmel tartja a há­rom embert. Mindegyikük alig fel van fegyverkezve. A határőrség tag­jai futólépésben sietnek a Sztojanov által megadott irányba. A banditák a hegycsúcs felé tartanak, tehát a má­sik oldalról kell bekeríteni őket. A határőrök most már kúszva haladnak a csúcs felé A három férfi megáll egy forrásnál. Kettő közülük­­ nzet iszik, a harmadik pedig figyel. A ha­tárőrök tüzelésre készen tartják fegy­vereiket. Ebben a pillanatban azon­­ban a banditák is észreveszik a ha­tárőröket. Ketten a földre vetik ma­gukat, a harmadik pedig ész nélkül szalad a határ felé — Állj, vagy lövök! — kiáltja Vlaev. — Adjátok meg magatokat! A válasz: a banditák még jobban lövöldöznek A határőrök viszonozzák a tüzelést. Vlaev őrmester harmadszor is elkiáltja magát: — Adjátok meg magatokat! Kis szünet következik. Aztán halla­ni a választ. — Megadjuk magunkat — és bizo­­nyítékképnett felemelik karjukat. — Dobjátok el a fegyvereket és gyertek húsz lépést elől el — hangzik a fel­szólí­tás. Néhány pl­lanat múlva már remeg­­ve ott áll a két ember. ~ Ha megmozdultok, lövünk! ~ Ne öljetek meg, —­ sirán­koznak most már. — Kegyelmezzetek meg. — Arcukon rémület ül. A két banditát megkötözik­, a har­madik azonban megszökött... Vissza­tért Jugoszláviába. A kihallgatás során kiderült, hogy titóista kémek, akiknek az volt a pa­rancsuk, hogy bolgár terü­eten ke­resztül jussanak át Jugoszláviából Gö­rögországba. Közben kémleljék ki a határ környékének életét. Két német gyártmányú gyorstüzelő puska volt náluk. 12 kézigránát, sok töltény és — amerikai, konzervek De a bolgár határőrök éberek vol­tak, meghiúsították, hogy hazájuk­ földjére az e­lenség betegye a lábát. * A titófasiszták szüntelenül támad­nak, és provokálnak a jugoszláv albán határon is. Június 20 án, a jugoszláv, albán határ mentén, a peskopi körzet­ben lévő Bind szakaszán Debar irá­nyából érkező nagy tehergépkocsiról jugoszláv katonák ugráltak le és Re­­san faluval szemben harci alakulat­ba sorakoztak fel a határ mentén. Hat óra harminc perckor a jugoszláv ka­tonák tüzelni kezdtek az albán határ­őrökre és az egyik albán határőrt sú­lyosan megsebesítették. Az­ albán ha­tárőrök azonnal visszaverték a nyil­vánvalóan szervezett provokációt és a tüzelés beszüntetésére kényszerítet­­ték a jugoszláv katonákat. A mtrtrrm­ Ifrihi"'* ministtérium­ '-*■ tájékoztatási főosztálya közölé: a „Magyar Népköztársaság külügymin­nisztériuma június 28 án tiltakozó jegyzéket juttatott el Jugoszlávia bu­dapesti követségéhez, amelyben az utolsó hónapok folyamán Titóék ha­társzervei által elkövetett­ 48 provoka­tív határsértést sorol fel. A titófasisz­­ták határmenti provokációi során szá­mos esetben géppuskából és géppisz­­tolyból tüzeltél, magyar területre, sú­lyosan­, veszélyeztetve a magyar ha­tárőrök életét Tito határőrei több esetben felgyújtották a határrn^at! növényzetet azért, hogy tűz átterjed­jen magyar területre, ahol a iitófa­siszták gyújtogatásai következtében súlyos tűzkárok keletkeztek'* — szól a többi között a külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának közlemé­nye. A trvntturnnm­mi­k különösen az utóbbi időben szaporodtak meg. Itt a magyar-jugo­­szláv határ baranyai szakaszán is sű­rűn előfordult és előfordul, hogy köz­vetlenül a határ jugoszláv oldalán fel­­gyújtják a sz­áraz gazt. Azt akar­ják a Tito-fasiszták, hogy a tűz át­terjedjen és leégjen a gabonánk, a magyar nép kenyere, dolgozó pa­rasztságunk egész évi munkájának eredménye. Ilyen eset történt nemrég Old és Kásád között is. A jugoszláv oldalon a titófasiszták felgyújtották a kórót, a tűz át is terjedt, de mi­előtt komoly károkat tudott vo­na okoz­­ határőreink és a lakosság el­é" . A titófasiszták azonban nemcsak a gáz felgyújtásával, hanem az állandó rakétázásokkal is tüzet okoznak. Éj­szakánként jugoszláv területről, köz­vetlenül a határ mentén, rakéták száll­nak a levegőbe. Az égő, füstölgő ra­kéták legtöbbjét — természetesen — magyar területre lövik, különösen most az aratás idején. A Nagyatád környéki Őriszentpéter (Somogy me­­gye) mellett az égő jugoszláv rakéta tüzet okozott­ ,4 magyar határőrség és a környékbeli lakosság azonban itt is eloltották a tüzet. A dolgozó pa­rasztok éjjel, amikor észrevették a tü­z­et, az ágyból ugráltak ki, a­ tűz elol­tásához sietett minden épkézláb em­ber Jáv ütköznek mindig hazánk el­lenségei határőreink és népünk acél­jaidba, ügynökeiket, elfogjuk, egyet­len fasiszta sem juthat át büntet­ésül hazánkba. S amint láttuk, így van ez is bolgár-albán és román határon is. A szabad népek­ ébersége és ereje mindenütt meghiúsítja a Tito fasiszták provokációs, háborús gyújtogató­ ter­veit, e Tito-fasszták m­indenüt ku­darcot vallanak Jugoszlávia belsejé­ben és határainál egyaránt. Július 11-én délután az amerikaiak ismét bombáztak Ph­enjant Ph­enjan (TASZSZ) Amerikai repü­lőgépek július 11-én délután újból barbár módon bombázták és lőtték Phenjan városát. A két és félórás tá­madásban több, mint nyolcvan ame­rikai repülőgép vett részt. A támadás során több, mint hatszáz különféle űrméretű bombát dobtak le. Az ame­rikai repülőgépek gépfegyvertűzzel árasztották el a város lakónegyedeit, és sok időzített bombát dobtak le. A légi kalózok lőtték a város nyugati részén fekvő bazárt. Konszanrn város­­r­és­zben bombázták békés dolgozók la­kásait és a kórházat. A Magyar Rádió olimpiai műsora A közönség a következő időpontok­ban hallhatja a­ Ma­gyar Rádió olim­piai adásait: *5.30 órakor: A kora reggeli híradók­ban az előző napi eredmények össze­foglalása, a napi műsor. 12.00 órakor: a hangos újságban helyszíni közvetítés a délelőtti esemé­nyekről. 17.30 órakor: Helyszíni közvetítés a délutáni eseményekről 20.00: A hangos újságban közvetítés a késő délutáni versenyekről. 22.20 órakor: A késő esti események közvetítése, összefoglaló a nap kiemel­ked­ő eredményeiről. A Magyar Rádió a magyar—­román olimpiai selejtező labdarúgó mérkő­­zést teljes egészében közvetíti Turku­­hóz. Az első félidőt július 15-én, ked­den 17 órakor a Petőfi adón, a má­sodik félidőt pedig 20 órai kezttel­ a Kossuth-adón közvetítik.

Next