Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-18 / 245. szám
6 Näpr » A békebizottsági tagok példamutatása a Tatarozó Vállalatnál A békemozgalom jelentőségét ismerték fel a Tatarozó Vállalat dolgozói, amikor a békebizottság kezdeményezésére békeműszakot indítottak munkahelyeiken. A hétfői napok békeműszakká való nyilvánítása az elmúlt évben, és ebben az évben is fegyelmezettebb és jobb munkára ösztönözte a dolgozókat. Az elmúlt napokban értékelte a békebizottság a III. negyedévi béke műszak eredményét. Az értékelésből kitűnik, hogy a békebizottsági tagok példamutató és nevelő munkája nyomán nagyban csökkent egy-egy építésvezetőségen az igazolatlan mulasztók száma, javult a termelés üteme. A bátaszéki építésvezetőség munkahelyein a békebizottsági tagok helyesen ismertették a dolgozókkal a békeműszak jelentőségét. Ennek eredménye, hogy megjavult a munkafegyelem, csökkent a későnjövők, az igazolatlanul mulasztók száma. Pálfi Ádám sztahanovista csoportvezető a szociális viszonyok megjavításával, valamint a fegyelem terén példamutatásával igyekezett békemegbízatást teljesíteni. Lassú Valéria, Schiffer Anna segédmunkások, valamint Grattyán Lőrinc kőműves szintén jól megállták helyüket a hétfői békeműszakban. A dombóvári építésvezetőségnél a nehézségek ellenére is jó munkát végeztek a dolgozók a béke érdekében. A hétfői késönlövések, igazolatlan mulasztások teljesen megszüntek, a műszakiak a munkafeltételek biztosításával segítették a dolgozókat a napi tervek túlteljesítéséhez. Az elmúlt negyedévben Majdics Gyula jelvényes sztahanovista kőműves és Durczi István technikus ,jó nevelő és példamutató munkájukkal nagyban segítették a békemozgalom sikerét. Hasonló javulás tapasztalható ezen a téren a simontornyai építésvezetőségen is, ahol a békemozgalom rövid idő alatt szép eredményeket hozott. Nagy Jenő építésvezető jó szervező munkáján keresztül nemcsak, hogy az igazolatlan mulasztók, valamint a 100 százalékon alul teljesítők száma szűnt meg de a termelés is állandóan emelkedett. A Táncsics kőművesbrigád például állandóan 130 százalékra teljesítette tervét az elmúlt negyedévben. A Tolnai építésvezetőségen a dolgozók megértették a békemozgalom jelentőségét. Ennek szellemében a munkafegyelem betartásával igyekeztek helytállni a termelésben. A békebizottsági tagoknak feladata, hogy későn jövők számát ebben a negyedévben teljesen megszüntesse. A vertikális üzemnél Behnert Antal szahanovista festő minden hétfőn munkamódszerátadással harcolt a napi feladattervek sikeres megvalósításáért. Példamutató és szervező munkája alapján elérte, hogy az igazolatlanul mulasztók száma a harmadik negyedév végére teljesen megszűnt a festő üzemben. A Tatarozó Vállalat dolgozói a békemozgalom keretén belül még jobban harcolnak a feladatok elvégzéséért, a munkafegyelem megszilárdításáért. A békebizottsági tagok feladata, hogy ezután is élharcosai, példaképei legyenek a vállalatnak, s ezen keresztül vonják maguk után a többi dolgozókat is. László István békebizottsági titkár, A paksi közgazdasági technikum tapasztalatcseréje a bölcskei gépállomáson A paksi közgazdasági technikum negyedik osztályának 18 lány és 13 fiú tanulója dr Kovács Győző tanár vezetésével október 12-én tanulményi kiránduláson vett részt a bölcskei gépállomáson. A kirándulás célja volt, hogy iskolai elméleti tudásunkat gyakorlati ismeretekkel tegyük teljessé, a helyszínen tanulmányozzuk a gépállomás felépítését, számviteli, tervezési, statisztikai, irodai munkálatait és a valóságban lássuk és tanulmányozzuk a gépállomás erő- és munkagépeit. A gépállomáson Stier István igazgató elvtárs üdvözölt bennünket. Azután ismertette a gépállomás körzetét, feladatát, fejlődését és kimerítő, bőséges magyarázattal kísérve bemutatta a gépállomás műhelyeit, erő és munkagépeit. Mindenütt szorgalmasan dolgozó munkásokat találtunk, akik kedvesen fogadtak bennünket és készséggel elmagyarázták munkakörüket, feladatukat, életüket, keresetüket. Megtekintettük az anyagraktárt is, ahol példás rendben láttuk a nagy értékeket képviselő alkatrészeket, ami nélkül a gépállomás működésében zavarok állnának be. Ezek után a szépen díszített, irodákba vonultunk. Először a vezető mezőgazdász elvtárs tartott szemléltető előadást a gépállomás terveiről. Az előadás keretein belül ismertette, hogy milyen komoly és felelősségteljes munka az alapos tervezés. Ismertette a tervséma valamennyi tábláját és mellékleteit. Bőven említve a helyi adatokat, amelyekkel minden terv adata szinte megelevenedett előttünk. Buzdított bennünket, hogy komolyan lássunk neki a tanulásnak, mert az életbe kikerülve csak a komoly tudás birtokában tudjuk helyünket megállni. Azután a tervstatisztikus, Tóth Gyula elvtárs adott részletes statisztikai tájékoztatást. Ismertette a gépállomás statisztikai beszámoló rendszerét, az ötnapos, a havi, negyedévi jelentéseket. Megmutatta a statisztikai előgyűjtőt, egyszóval a folyamatos munka minden mozzanatáról tájékoztatott bennünket. A számviteli munkákról Varga József vezető könyvelő adott tájékoztatást. A tanulmányi kiránduláson szóba kerültek a kereseti lehetőségek is. Petrőczi Gyula, a vezető mezőgazdász elmondotta, hogy a gépállomás mindent megtesz a dolgozók munkájának elősegítésére. Biztosítja a jó kereset összes előfeltételeit. Egy példán keresztül mutatta be, hogy a jó munkás milyen keresetet tud magának biztosítani. Például az Oláh családból három személy dolgozik a gépállomáson, 20 nap alatt közel 10.000 forintot vittek haza. A lányokat persze érdekelték a női traktoros brigádok is, megtudtuk, hogy a női brigád is komoly teljesítményt ért el. Osztályunk minden tanulója szorgalmasan jegyzetelt az ismertetések alatt, sok kérdést is tettünk fel, amelyekre kimerítő választ kaptunk. Ezeket a gyakorlati tapasztalatokat iskolai munkánkban is, de az életbe kerülve is, haszonnal gyümölcsöztetjük és ezzel háláljuk meg a bölcskei gépállomás vezetőinek szíves segítségét. A paksi közgazdasági technikum IV. éves tanulói nevében: Gombos Péter levelező. Megalakult Szekszárdom a Tolna megyei Állattenyésztési Igazgatóság Szekszárdon a megyei állattenyésztő állomás székházában, az országban elsőnek alakult meg pénteken délelőtt a megyei állattenyésztő igazgatóság a megyei tanács és a járási tanácsok, valamint a megyei állattenyésztő állomás dolgozóinak összevonásával. Az új szervezet létrehozását szükségessé tette, hogy a tanácsi apparátusban a szétágazó munkák mellett az állattenyésztési dolgozók csak hiányosan tudták megoldani feladatukat, éppen ezért az állattenyésztés nem fejlődött a szükségletnek megfelelően, s az árleszállítás sem éreztethette hatását kellően az állati termékek vonalán. Szathári N. Lajos a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főosztályának előadója feladatként jelölte meg, hogy a megyei járási szervek gazdái legyenek körzetüknek, hogy a termelőszövetkezeteknek, községeknek aktív segítséget adhassanak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a termelőcsoportokban vezessék be a házi feljegyzést, a növendékállatok fejlődéséről, mert csak így tudnak minőségi állatfajtákat kinevelni. Tovább kell erősíteni a termelőszövetkezeteket, az azonban csak úgy érhető el, ha emeljük a termelőszövetkezetekben a terméshozamot és a szaporulatot. Mohai László, az állattenyésztő igazgatóság vezetője beszédében ígéretet tett, hogy munkájukban a dolgozó parasztság érdekeit tartják szem előtt, s minden erejükkel azon lesznek, hogy az állattenyésztésben is megvalósíthassák az új kormányprogramm célkitűzéseit Bírálatunk után ... Bíráló cikkünk után Tolna község dolgozó parasztsága újult lelkesedéssel kezdett hozzá az őszi vetések elvégzéséhez. De nemcsak a vetéssel, a begyűjtéssel is jól áll Tolna község dolgozó parasztsága Például Steinbach Mihály dolgozó paraszt mindenből teljesítette beadási kötelezettségét. Vannak azonban még most is Tolnán olyan dolgozó parasztok, akik nem arra törekednek, hogy a beadások mielőbbi teljesítésével segítsék községüket az első helyre. Ilyenek Odor József, aki kukorica- és burgonyabeadását egyáltalán nem teljesítette még és Kovács Mihály, aki beadási kötelezettségének csak kis hányadát teljesítette. Az október 15-i értékelés szerint a kapásnövények begyűjtése a következő képet mutatja: burgonya 96, napraforgó 98., bab 71.7 és a kukorica 62.2 százalék. IMS OKTÓBER 18 Szeressük, látogassuk az őszi-téli ismeretterjesztő előadásokat! Az alacsonyan szálló őszi nap mindenütt népes határokat lát: országszerte serényen folynak az őszi munkák. Esténként pedig sokáig világosak a falvak, tanyák villanyfényes kultúrotthonai: országszerte megkezdődtek az őszi-téli ismeretterjesztő előadások! Már az első előadások hatalmas érdeklődés mellett hangzottak el. Az elmúlt évben is hatmillió dolgozó megnyílt lélekkel hallgatta a Szabad Föld Téli Esték és az „Ismeretterjesztő előadások" keretében a felvilágosító szavakat. A most meginduló őszi-téli ismeretterjesztő évad nagy kezdeti sikere előreveti fényét annak, hogy az idén százezrekkel bővül az előadásokat látogató dolgozók tábora. Ez a fokozódó érdeklődés megköveteli, hogy az előadások színvonala az eddiginél jóval magasabb legyen. Erre kötelez mindenkit kormányunk. Programmja is, melynek egyik sarkallatos célkitűzése, hogy kulturális területen is egyre jobban kielégítsük dolgozó népünk kívánságait! A még jobb és szebb eredményeket természetesen csak úgy tudjuk elérni, ha kijavítjuk azokat a hibákat, amelyeket az elmúlt évek ismeretterjesztő munkájában sok helyütt tapasztaltunk. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a dolgozó parasztság öntudatosan maga is megkövetelje: vegyék figyelembe kívánságait, hallgassák meg javaslatait s az előadások valóban méltóak legyenek a művelődő faluhoz, a tanuló parasztsághoz! Az elmúlt ismeretterjesztő évadokban az előadásokat több helyütt unatkozva, vagy éppen elálmosodva hallgatták a látogatók, akik pedig jó érzésekkel és érdeklődéssel ültek be a kultúrotthonba, vagy az iskolába. Nem is a hallgatóságban volt a hiba, hanem az előadóban, aki készületlenül állott az előadói katedrára és kapkodó, se füle, se farkas előadást" rögtönzött. Az ilyen helyeken lejáratták az ismeretterjesztő előadásokat, az emberek el-elmaradoztak, az előadások ellaposodtak. Ennek a lélektelen előadásmódnak kiáltó példája fordult elő Kistelek községben, ahol az előadást — helyesebben a központi előadásvázlatot — egyszerűen beolvasták a község hangos híradójába. Kinek problémája van, szálljon vitába a hangszóróval? Az ilyen eljárás nem más, mint a dolgozó parasztság kultúrigényeinek lebecsülése! Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ismeretterjesztő munkában tevékenyen részt kell vennie az egész falu népének. A dolgozó parasztságnak hallatnia kell szavát, meg kell mondani, hogy miről akar felvilágosító előadást hallani? A népművelési szervek felkészültek arra, hogy a dolgozók kívánságának megfelelően állítsák össze előadás-tervüket. A falu népén múlik, hogy az előadások valóban azokról a kérdésekről szóljanak, amelyek mindnyájukat érdeklik. Az egész országban általánossá kellene tenni a vas megyei Gencsapáti jó példáját, ahol a községi tanács valóságos közvéleménykutatást tartott a faluban: ki miről akar hallani az ismeretterjesztő előadásokon? Gencsapátiban kiderült — és bizonyára nem ez az egyetlen község — hogy a dolgozó parasztok elsősorban az iránt érdeklődnek, hogy a megfelelő agrotechnikai módszerekkel elvégzett őszi mezőgazdasági munka mennyivel fogja növelni a jövő évi terméseredményt? Az első feladat tehát: a dolgozó parasztság vegyen részt az ismeretterjesztő előadások tárgykörének megállapításában! Az ismeretterjesztő esték — a szokásos előadások mellett —, nagy lehetőséget nyújtanak arra is, hogy zenedélutánokon, színdarab- és filmismertető rendezvényeken ismerkedjék parasztságunk egy-egy kiemelkedő zenei vagy színpadi művel. A dolgozó parasztság hangja szólal meg az ismeretterjesztő esték új formájában, a „Kérdezz-felelek" estéken, ahol elsősorban a kormányprogrammal kapcsolatos kérdéseket beszélik meg. Sajnos tanácsaink egyes helyeken nem fordítottak kellő gondot a dolgozó parasztság érdekeit szolgáló kormányhatározatok és rendeletek ismertetésére. A ,,Kérdezz-felelek" estek kiválóan alkalmasak ezeknek a hiányoknak a pótlására. A dolgozó parasztok gondoljanak ezekre az estékre, állítsák össze kérdéseiket és vessék fel bátran kívánságaikat, esetleg sérelmeiket. Kövessék a vas megyei Salköveskút példáját, ahol a dolgozó parasztok a kérdések valóságos zuhatagával árasztották el a község vezetőit. Csak egyet a sok kérdés közül: a községiben 134 hold tartalékföld várt sorsára. A kulákok azt híresztelték, hogy nem érdemes vele foglalkozni, mert ki tudja, hogy jövőre ki fogja szántani? Amikor a dolgozó parasztok megtudták, hogy a bérbevétel öt évre szól, nyomban tizenkilencen kötöttek szerződést a föld megművelésére. Dolgozó parasztságunk minél nagyobb tömegekben álljon a művelődő, tanuló dolgozók hatalmas táborába, hallassa szavát, mondja el véleményét, kívánságát, vegyen részt a népművelési munkában. Szeressük, látogassuk az őszi-téli ismeretterjesztő előadásokat! Pál Tibor a népművelési minisztérium csoportvezetője. Megjegyzés Kurd a járás utolsó községei között kullog. Ennek a magyarázatát nem kell sokáig keresgélni, elég, ha körülnéz az ember a pártszervezetben. Vörös Márton elvtárs községi párttitkár nem törődik a pártszervezet ügyeivel. Taggyűlést például gyakran hónapokig sem tartanak. Legutóbb is úgy készítette elő, hogy alig jelentek meg néhányan. A sok hiányzó miatt természetesen nem tudták megtartani a taggyűlést — Vörös elvtárs erősen lebecsüli az agitációt. Nem gondoskodik a népnevelők megszervezéséről, munkába állításáról. Ugyanakkor a fiatalsággal nem törődik. Párttittkár létére úgy vélekedik, hogy nem érdemes összehívni a DISZ taggyűlést, mert annak semmi értelme nincs. Nem veszi figyelembe, hogy a fiatalok nagy segítséget tudnak nyújtani, ha lelkiismeretesen foglalkozna a szervezetteL — Mi az földi? Errefelé felmásztak a dombokra a házak? — kérdezi az idegen ember. — Nem házak azok, hanem hintek ! — A falu?... az ott van a Völgyben. Ugy hívják: Pincehely. Mellette meg Gerbe. Pincehely valamikor arról volt híres, hogy sok volt a határban a szőlő, a kastélyban meg a fürdőszoba. Mert kastélya is volt. Tulajdonképpen vadászkastélynak építették, hát építettek bele fürdőszobát bőven. Minden harmadik helyiség fürdőszoba lett... A vadászkastély most kórházzá változott: a tamási járás 80 ágyas kórházává tette a tolnamegyeiek szorgalma, iparkodása. Nemrég avatta fel dr. Simonovics főosztályvezető az egészségügyi miniszter nevében. A kórházirodában térképet tesznek elém. — Látod? Budapest... Ez itt Székesfehérvár... Ez meg Szekszárd. Ebben a nagy háromszögben eddig nem volt kórház. Harminc-negyven kilométerre vitték a beteget, amíg kórházat találtak. Hetvenezer lakos kórház nélkül... Ez volt eddig és most itt az új kórház. Tudod mit jelent ez? Tudom bizony! Nemcsak egészséget, nemcsak gyógyulást, de nagyon sokszor magát az életet! — A kórház terven felüli munka volt — beszéli tovább dr. Pilaszanovits Tibor, az újdonsült kórházigazgató. — A gondolat itt lent, Pincehelyen született, a járás, a megye, a minisztérium támogatták és a végén az ország összes kórházai összefogtak, hogy elindulhassunk. Úgy adták össze a felszerelést a raktárak feleslegéből. A szülészet márciusban, a sebészet júliusban, a belgyógyászat augusztusban kezdte meg a munkát. Tegnap estig 182 műtétet végeztünk. Már eddig 716 a felvett betegek száma. A betegek!... Mert hiszen őértük van minden. Az egész intézmény, a szép kis korszerű műtő, a röntgen, a tiszta folyosó, a világos betegszoba orvosaival, ápoló személyzetével, tudományos felszerelésével az ő gyógyulásukat szolgálja. — Éreztem, hogy meggyógyulok! Pedig már a sír szélén jártam. Valami mégis azt súgta, hogy itt segítenek rajtam. Hát segítettek is •— mondja Orbán György iregszemcsei dolgozó paraszt, akinek az arcán otthagyta nyomát a kiállott súlyos operáció. — Bélelzáródás. Súlyos vékonybél bénulás... — súgja latinul az igazgató. És mégis! A bizalom, az akarat és a tudomány segített rajta. Új életet jelent ez a kis kórház, ez a maroknyi egészségügyi központ. Kívülről, az újszülöttek szobájából egetverő gyereksírás hallatszik. Az egyik fiatal állampolgár úgy látszik hosszúnak tartja a szoptatás előtti huzavonát. Hallják? .. az én fiam!... — csillan fel Balaskó Lajosné nagykónyi tszcs tag szeme. Ejha? ... megismerik, hogy kinek a kisbabája kiabál? — De meg ám! Már az első nap megtanultuk a szavát. Mindenki megismeri a magáét ezer közül is.Mosolyog ... derül... ragyog az egész kórház. Ferenc bácsi, a 62 éves simontornyai tehenész a legújabb beteg. Tegnap törte el a lábát. — Voltam én már máskor is beteg. Amikor megtiport a bika. Akkor Szekszárdra vittek. Messze a családtól. Még felém se tudtak nézni. De ide... eljön a feleségem is, meg a gyerekek ... meg az unokák. Az életnek, az egészségnek a vára ez a kis tiszta, napsugaras kórház. Pincehely addig arról volt híres, hogy sok volt a határban a pince. Most arról lesz híres, hogy sok f«* határában a gyógyulás. Buga doktor KASTÉLYBÓL - KÓRHÁZ