Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-09 / 288. szám

2 A bermudai értekezlet záróközleménye (MTI) Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kormány­fői és külügyminiszterei december 1-t­ől 7-ig a Bermuda-szigeteken kü­­lönértekezletet tartottak. Az érekez­let 8-­én hajnalban ért véget. Az értekezletről záróközleményt adtak ki. A záróközlemény — tekintet nél­kül az értekezleten felmerült nézet­­ellentétekre, amelyekről a nyugati hírügynökségek korábban beszámol­tak — hangsúlyozta a három ország ,,egyetértését" és „célkitűzés­ének azonosságát". A zárók­özleményből kitűnik, hogy a három nyugati nagy­hatalom továbbra is folytatni szán­dékozik a hírhedt ,,erő politiká­ját". Mint a közlemény kijelenti, az észak atlanti szerződés „a három ország politikájának alapja marad." Az érte­kezlet résztvevői eszmecserét foly­tattak azokról a módokról, amelyek — a közlemény szavai szerint — ,.alkalmasak szövetségünk védelmi kapacitásának növelésére". A köz­lemény ezzel kapcsolatban megem­líti, hogy Ia­id Tsmay, a Nato fő­titkára ic­ cn volt az erre vonatkozó tárgyalásokon. A záróközlemény szerint a három hatalom továbbra is az „egységes Európa" felé halad, amelynek „Né­metország is részét kell hogy ké­pezze." A záróközlemény kijelenti­­..Megerősítettük, hogy az európai védelmi közösségre szükség van az atlanti közösség védelmi kanaeitá­sá­­nak megszilárdítása szempontjából az európai védelmi közösség az at­lanti közösség integráns rész«e lesz." Ezzel kapcsolatban a záróközlemény — a­ francia kormánykörök hiznnyas iKlen’rányú­­ fenntartásával" össze­függésben — hozzáfűzi: ..Ebben a keretben biztosítjuk majd » szoros és tartós együttműködést az európai kontinensen az amerikai és brit erők, valamint az európai védelmi közös­ég erői között". Az úgynevezett „európai hadsereg­gel" kapcsolatban felmerült francia aggályokra vonatkozóan a záróközle­­mény csupán a következő közbeve­­tett mondatra szorítkozik: „A fran­­cia külügyminiszter meghatározta azokat a emblémákat, amelyek az európai védelmi közösséggel kapcso­latban kormánya előtt felmerültek" A záróközlemény a továbbiakban a hírhedt dul­csi „felszabadítási poli­­tika" némileg óvatosabb megfogal­mazásaként­­ azt állítja: a három nyugati hatalom reméli, hogy „bé­kés eszközökkel elősegítheti", hogy ..adott pillanatban" a keleten,rónai­­ országok ..betölthessék szerepüket a szabad Európában". A záróközlemény bejelenti, hogy az értekezlet résztvevői jóváhagyták a négyhatalmi külügyminiszteri érte­kezletre vonatkozó szovjet jegyzék­re adandó válaszuk szövegét. A távolkeleti helyzettel kapcsolat­ban a záróközlemény azt mond­ja, hogy a három hata­om „a normáli­sabb viszonyoknak a Távol-Keleten é s Délkelet-Ázsiában történő helyre­állítása felé „akar haladni". Indokí­­nával kapcsolatban a záróközlemény ,elismeréssel" emlékezik meg a francia gyarmatosítók és az indokí­nai bábállamok haderőiről. A záróközlemény a továbbiakban olyan kijelentést tartalmaz, hogy a koron: kormány nem mulaszt el olyan alkalmat, amely ,,hozzájárul­hat a világra nehezedő feszültség zsrib­bentéséhez." Vita az misről alsóh­ázban Brit-Guvanrbról Lon­don (MTI) Az angol alsóház­ban a munkáspárti ellenzék javas­latot terjesztett elő a kormány azon intézkedéseinek visszavonására, amellyel októberben felfüggesztette Brit-Guyana alkormányát. Attlee az ellenzék vezetője — mint a londoni rádió, jelenti — „azt a gondolatot vetette fel­, hogy talán helyesebb lett volna új választásokat tartani az al­kotmány felfüggesztése helyett s így a választások eredményeként egy új párt kerülhetett volna hatalomra" ..Lyttelton gyarmatügyi miniszter ezt válaszolta: „Biztosinak látszott, hogy ebben az esetben megint csak a Néppárt került volna ki győztesen a választásokból." Lyttelton — jel­­lemző képmutatással — hozzáfűzte­­:Ilyen körülmények között egyedül ez alkotmány felfüggesztése látszott a legegyenesebb és legbecsületesebb dolognak ..." A vita után az angol alsóház több­sége szavazattal jóváhagyta Brit- Guyana alkotmányának felfüggeszté­sét. Külpoltikai h­írek LONDON December 6-án Londonban Nagy- Britannia Kommunista Pártja végre­hajtó bizottságának nemzetközi kér­désekkel foglalkozó munkacsoportja értekezletet tartott ,,Aligha és a gyarmatok" kérdéséről. A beszám­o­­lót Palme Dutt, Nagybritannia Kom­­munista Pártja végrehajtó bizottsá­gának elnökhelyettese tartotta. Palme Dutt kijelentette, hogy Anglia jelenlegi problémái­ csak a gyarmati kérdésen keresztül érthe­tők meg. Hangsúlyozta az angol thur kisosztály és a gyarmati népek kö­zötti szövetség fontosságát. A beszámolót követő vita során a hozzászólók az angol munkásosztály­nak a gyarmati népek felszabadító mozgalma iránti szolidaritása elmé­lyítése mellett foglaltak állást. ROMA December 11-én pénteken kétszáz­­ezer olasz vasúti dolgozó huszonnégy órás országos sztrájkot tart. A vas­utasok sztrájkjához a minisztériu­mok dolgozói is csatlakoznak. Ezzel december 11-én, pénteken összese­n egymillió közalkalmazott tart huszonnégyórás sztrájkot.. A sztrájk célja azonnali fizetésemelés kiharcolása és tiltakozás, a köz­alkal­mazottak szolgálati rendszerének megváltoztatására vonatkozó törvény­javaslat ellen. December 15-én, kedden, hat mil­lió­ olasz ipari munkás lép 24 órás országos sztrájkba. ITJ-DELHI Az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt végrehajtó bizottsága újdelhi ülésén határozati javaslatot fogadott el „a gyarmati uralomról és a faji megkülönböztetésről." Mint a londo­ni rádió jelenti, a végrehajtó bizott­­ság bírálta „az arra irányuló kísér­leteket, hogy megszilárdítsák a kül­földi ellenőrzést Ázsia és Afrika több országában". „Ezekben az országokban — mond­ja a határozat — erőfeszítések tör­ténnek, hogy visszájára fordítsák a fejlődést a gyarmati rendszerből a függetlenség felé vezető úton"; Huszonöt éven felüli nő csak nehezen kap munkát Angliában London (MTI) A „Daily Mail" ar­ról ír, hogy Angliában 25 éven fe­­uli nő csak nehézségek árán tud mun­kához jutni. Sok munkaadónak az a­­ r­eménye hogy egy 25 éves nő már­­ álságosam idős a munkához. A gyár­vezetőknek az a véleményük, hogy a 15. év betöltésével a nők „elvesztik az ügyességnek egy bizonyos fokát , nem tudják olyan gyorsan felfogni ’ az új munkának az ellátását." A lan végül rámutat, hogy a hi­vatalok és az'eípk .i«s szívesebben »'halmaznak fiatalabb női munkaerő­két. NAPLÓ Hírek a Szovjetunióból A Szovjetunió villamoserőműveinél ízé légkörűen alkalmazzák az új tech­nikát.­­ Az erőművekben a kazánberende­zések többségét különleges készülé­kekkel láttaj­­ el, amelyek szabályoz­zák a szénpor előkészítését, a fűtő­anyag adagolását és égetését, vala­mint a kazánok vízellátását.. A vi­zier­őművek egész munkáját apr­ómat,, készülékek segítségével irányítják.A vízierőművek többségénél bevezették a távirányítást.* A szovjet nép jólétének emelke­dését világosan tükrözik a lakosság pénzbeli megtakarításai. A Szovjetunióban mintegy negy­vennégyezer takarékpénztár műkö­dik. A betéttulajdonosok száma csu­pán az idén, januártól novemberig ötmillióval emelkedett. Ez év végé­ig a takarékpénztárakban elhelyezett megtakarítások összege meghaladja a 36 milliárd rubelt, a háború előt­tinek­­ ötszörösét. Ebben az évben több, mint egy­­milliárd rubelre rúg a betéteseknek kamatok és nyereségek formájában kifizetett összeg. A jobb minőségért, a nagyobb árubőségért A Gabona és Lisztkísérleti Intézet kutatói két kísérlet eredményeinek továbbadásával lehetővé teszik, hogy 1954-ben jelentősen tovább javuljon a liszt és a kenyér minősége. A tudo­mányos inté­z­t dolgozói most új­ rendszerű őrlési módszert dolgoznak k­i. Ennek segítségével kevesebb mun­kával és kisebb gépi erővel több fe­hér lisztet lehet kiőrölni a gabonából, emellett smms a liszt minősége is, mert kevesebb korpa kerül bele. A pékipar számára új kenyérsütési technológiát, dolgoztak ki. Különösen a dagasztás módszere javul, erőtelje­­sebb és folyamatosabb lesz. * A fogyasztók kérésére a­z újpesti cérna­gyár növeli a varró cérnák és a gépselymek választékát. A házi­asszonyok ugyanis sokat panaszkod­tak amiatt, hogy nem mindenféle szövethez kapnak gépselymet. Ezért most az ötven méteres „Fenyő" gép­selymet 80—90 féle színben állítják elő, több mint kétszer annnyi színár­nyalatban, mint eddig. A „Lánc" öt­­százyardos gépselymet húsz helyett negyven féle színben készítik. A tömőpalmitot, (stoppolópamutot) húsz féle színárnyalatban állítják elő . * A budapesti Villamosgép­ és Ká­belgyár dolgozói sokféle, eddig hiá­nyolt közszükségleti cikk gyártásá­hoz kezdtek. A Közért és a Vasért rendelésére például háromezerötszáz darab fém- és fa­fenyőfatalpat készí­­tenek. Még ebben az évben száz ruhaszá­­rítót is gyártanak galvanizált admi­­niu­mdróttal, ami a háziasszonyok­­ e elegedéséb­e nem hagy foltot a ruhán.. . Ezer hús verőkalapács, kétszáz üst­­fedő,­­ötszáz törülközőtartó és­ tíz­ezer mininyag hajcsavaró is szerepel a gyár jövő évi tervében. , 1953 DECEMBER 9 a—■i—s. ——————————■ i— i ■ !■«—wmmmmmmmmmmmmmmmI 1953. A le­nai ötéves terv első éve Legfontosabb feladata a tervnek, vari­ótu erőt >r­ iZj»untosi«iaal « nehéz ipar fejlesztésére, hogy a szocialista iparosítás­­ lapjait lefektessék. CJ gépek beállításával, a munkamódszerek gorv­erí»»íté«ével, a munkások lelkesedésével­, az utolsó hónapok alatt eredményeket értek el a fő építkezéseken. Az ansani vas és acéltársaság 7. *•«­­kohója Kína önrollkodő kairói leg­­nagyobbjának egyike. IMIGYEN SZÓLOTT CHRYSLER .. . November 12-én De­­troiban a Chrysler automobil cég idei kiállításán olyan ese­mény történt, amely nemcsak a lapok, ha­nem a hivatalos kö­rök figyelmét is fel­keltette. Ez a neveze­tes esemény korántsem valami tultramodern automobil bemutatása volt, hanem.... Tho­­masnak, az exportosz­tály vezetőjének be­széde. Thomas magasztalta a kiállítás­­ látogatói előtt a Chrysler cég új márkáit, majd ki­jelentette: kedvező „lehetőség" nyílt meg, hogy a közeljövőben amerikai automobilo­kat lehessen eladni a Kínai Népköztársaság­nak. Márpedig ez az ország „nagy új piac", amellyel ellensúlyozni lehetne az amerikai gépkocsikivitel csökke­nését. Hozzátette eh­hez, hogy tudomása van arról, miszerint a kereskedelmi miniszté­rium nemrég tanulmá­nyozta a Kínával való kereskedelem lehető­ségét. A Chrysler cég szívesen részt venne eb­ben a kereskedelem­ben ... Thomas beszéde az­ amerikai sajtó közle­ménye szerint zűrza­vart keltett Washing­tonban. A külügymi­nisztérium és a keres­kedelmi minisztérium képviselői sietve kije­lentették: a „jelenlegi körülmények között" minisztériumaik nem gondolnak arra, hogy engedélyezzék az ex­portot Kínába, s az ez­zel kapcsolatos szóbe­széd aligha egyéb „áb­rándnál". A Chrysler cég veze­tői azonban továbbra is mondták a magukét. Az említett hivatalos cáfolatokat követő na­pon a cég alelnöke új­ból nyilvánosan han­goztatta, hogy őt­ és kollégáit felkérte a ke­reskedelmi minisztéri­um, nyilatkozzanak ar­ra nézve, hogyan véle­kednének az embargó megszüntetéséről. Rö­videsen közlemények jelentek meg a lapok­ban, amelyek szerint más amerikai cégek­hez is érkezett hason­ló megkérdezés. A külügyminisztéri­um és a kereskedel­mi miniszt­­érium min­den hűhó nélkül megkezdte annak ki­derítését, érdekében áll-e a vállalkozók­nak a Kínával foly­tatott kereskedelem esetleges felújítása a közeljövőben, —kö­zölte november 21-én a New York World Telegramm and Sun című lap. — ... A megkérdezés eddigi eredményei azt mu­tatják, hogy a véle­mények általában megegyeznek a Chrys­ler cég képviselőjé­nek véleményével." Milyen következtetést lehet ebből levonni? Először is: a Chrysler cég vezetőinek nyi­latkozatai láthatóan azt mutatják, hogy az Egyesült Államok üz­leti körei egyre inkább szeretnék helyreállíta­ni a kereskedelmi kap­csolatokat a Kínai Nép­köztársasággal. Másodszor: az ameri­kai üzleti­ körök érde­kei mindinkább ütköz­nek a washingtoni ha­tóságoknak a nagy Kí­nát el nem ismerő és gazdasági blokád alá helyező értelmetlen, és kilátástalan politikájá­val. Több mint­­ 700 évvel ezelőtt Euró­­pa földjén a mongol lovak patái dübörögtek. Tűz lángolt és vér öm­­­­­ött nyomukban, amerre a mongol harcosok jártak. Meg akarták hódí­tani a világot. A lakosság rövidenütt rettegve menekült a ,,kutyafejű ta­tároknak", emlegetett harcosok elöl. Egykorú rajzok alapján visszagon­dolva, valóban borzasztó látványt kelthettek a hasogatott arccal, var­­koccsal, jellegzetes mongol típusú fergetegesen rohamozó harcosok. A legenda szerint, egy ezüst kard és egy ezüst nyereg az emléke ezek­nek az időknek. Dzsingisz kán, a félelmetes vezér, egykori távoli har­cokra vezénylő kardja és villámgyors lovának szerszámai ezek. A kar, mely a kardot forgatta, elporladt: a vezért száguldtató paripa csak legen­da már; Dzsingisz kán ereklyéjét pedig — legalább is a pép annak tartja, — a múzeum őrzi Mongólia fővárosában, Ulán Bátorban. A mongolok ma mér nem­ akar­ják meghódítani a világot, de küz­­dnek a békéért harcoló népek mil­­ióival a világ dolgozóinak szabadsá­gáért. Azonban még élnek és szállnak a legendák a múltból.­ A mongol me­zők földje alatt a magyarok ősei is nyugszanak, s az itt-ott még fel­lelhető ősi sírok maradványai éke­sen hirdetik, hogy nincs okunk szé­gyenkezni a távoli „rokonokra". — Nemcsak harcoltak, alkottak is. Em­lékeik tanúskodnak erről. • Amikor Ba­ ju kán, — Egedet kán­nak, — Dzsingisz fiának egyik alve­­zére a ‘számunkra emlékezetes .Ag­­tárfárfe" idején Európában járt és Képek a mongol győztes csapataival már Európa nyu­gati­­ rész­e ellen akart vonulni, hírt kapott, hogy meghalt a nagy ural­kodó, Egedei kán. A csaknem 10 ezer kilométeres mérhetetlen távol­ságból a haláleset híre 12. nap alatt érkezett meg az „Urton"-postáva­l. Dzsingisz kán, Nagy-Mongólia meg­alapítója szervezte meg az ,urtont", azaz­ a lovasposta szolgálatot, mely nemcsak személyeket­, hanem érté­kesebb, ,tárgyakat is szállított. Ez a postaszolgálat még az ezerkilenc­­szá­zhamiinca^ években is híven tel­jesítette feladatát. A jó urton-lova­­sok három, legfeljebb négy nap alatt 1300—1400 km-t is megtettek. Ezek a kiváló lovasok különleges képzést nyertek, mely már kisgyer­mekkorukban megkezdődött. A tel­jesítményeket kiállott urton-lovas, külön jelvényt, sapkája mellé pedig sastollat kapott, ami azt jelentette, hogy úgy kellett szállnia, mint a sasnak. Más kellékei is voltak azon­ban a gyors lovaglásnak. Az urton­­lovasok például napközben sem­mit sem ettek. A 30—40 kilométeres távolságokban felállított urton-állo­­másokon, — ahol a lovakat cserél­ték, — megihattak, egy-egy csésze teát, ételt azonban nem fogyaszthat­tak. Ebből az egészségügyi rendsza­bályból szinte dogmaszerűen alakult ki az a szokás, mely megtiltotta az urton-lovasoknak a­ napközben való étkezést. Enniök csak ott volt sza­bad, ahol éjjeli szálláson maradtak. Itt visz­ont: legnagyobb bőségben ven­­degelték meg­­ őket. Hogy­­ a lovas belső részeit tönkre, ne tegye az ál­­ nép ősi életéből landó nyeregben való rázkódtatás, 10—15 méter hosszú széles övvel szorították le hasuk tájékát. Ez a nemzeti öltözet­ egy része is volt, amely természetszerűleg a nomád pásztorkodó lovasnép foglalkozásából eredt. A harminc-negyven kilomé­teres utat a jól megedzet­t, kitartó apró kis mongol lovak vágtában tet­ték meg. Nekünk talán ez fantaszti­kusnak látszik, mert nálunk alig akad olyan tüdejű ló, amelyik ezt kibírná.* Magánszemélyek is igény­be vehet­­nék az urtont. Amennyiben valaki az arra hivatott főtisztviselőtől meg­kapta az engedélyt — „zara"-t, ak­kor az első urton, vagyis lovasállo­­­más parancsnokától igényelhette a „zará"-ban feltüntetett ló-, vagy tevelétszámot. Ez, kívánsága szerint azonnal, vagy az általa megjelölt időben rendelkezésére állt. Az uta­záshoz természetesen magával kel­lett vinnie saját nyergét, vagy saját kocsiját, mert ezt nem kapták. Jobb is volt, mert mindenki szívesebben ült megszokott nyergében, vagy ko­csiján. Az igényelt lovakkal, tevék­­ke­l kísérőt is kapott az utas, aki a következő futamig kísérte el. Az állomáson, amíg a váltás folyt, az utas megismerkedhetett az állomás parancsnokával, kicserélhették a hí­reket, kapott egy csésze teát — ez minden jövevénynek kijárt, — s alig öt perc múlva, már újra úton lehetett. Az urton-posta mellett működött még az úrga"''-szolgálat. Azokon a helyeken ugyanis, ahol szablysze­rűen kiépített urton-vonal nem volt­, ott sá­tort­ól - sá­to­r­i­g szállították a la­kosok az utast, s közben természete­sen élelmezték is.» A mongol nép szíves, vendégsze­rető. Vendégének örül; Szeín beinia (jónapot) köszönti, majd felfelé for­dított tenyerét kinyújtva „Örülök, hogy vendégszerető sátram megoszt­hatom Veled" — szavakkal fogad­ja el a tenyerére fektetett kezeket. Ha valakit egyszer sátrukba, illet­ve házukba fogadtak, mindenben kert vére akarnak lenni. Mindenüket a vendég rendelkezésére bocsátják,ez­zel természetesen visszaélni illetlen­ség, s a vendégjoggal való vissza­élést jelentette volna. A vendéglátó — ily esetben — haragját, a . .világ minden kincséért sem mutatta, — csak akkor, — ha vendége már el­távozott, s elhagyta területét. * A felszabadulás előtt mondotta egy mongol: „Az én népem régóta barangol a pusztákban, anélkül, hogy bárki is törődött, volna vele. Min­denki csak elvenni akart tőle, min­denki csak kihasználta. De maga már vége lesz ennek. Mongólia sza­bad lesz. Mi akarunk az urak lenni saját országunkban. Majd meglátod, hogy mi lesz itten." A mongol­­ nép felszabadult. Építi gyárait, üzemeit, iskoláit, kórházait.. Az u­zán már csak a múlté. Telefon és távírópóz­­nák szelik át a hatalmas mezőket, sivatagokat, autók, traktorok zúgá­sától »hangos, a­­ mező, erdő, fenit a légben pedig­ büszkén hasítja, a­ le­vegőt jáz- acélmadár, a „Tumor Pé", B. J.

Next