Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-31 / 78. szám
tiHisítek! 'ioinai itL Egyetemi Könyvtér PÉcskPLo XIII. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM. ÄRA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 MÁRCIUS 31. Al HPP TotHaHiOYli PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA t Vetik a zabot és az árpát Mözsön A pár napos jó idő máris áré?teti hatását, a tavaszi munkák megyeszerte megindultak. A mözsi Úttörő Termelőszövetkezet elnöke Szűcs elvtárs a tagság szorgalmas munkájáról tájékoztatott bennünket: A gépjavítás eltolódása és az átszervezés miatt az őszi mélyszántást nem tudta a gépállomás befejezni, így most 100 holdat kell még felszántani. Három traktor dolgozik a termelőszövetkezet területén s a tegnapi napig 25 holdat el is végeztek. Ezzel párhuzamosan a tsz tagok a burgonyaföldre hordják a trágyát és mindjárt az alászántás is megtörténik. A mai nap megindul a tavasziak vetése is az Úttörő Termelőszövetkezetben. Tizen, hat és fél hold zabot, ezenkívül 14 hold árpát vetnek, ezt a munkát egy nap alatt befejezik. Mivel a termelőszövetkezetnek jelentékeny károkat okozott az árvíz, teljes erővel folyik az építkezés is. Zabosbükkönyt vet a nagyszokolyi Béke Tsz Az erősen felázott földet miatt csak csütörtökön kezdték el a szántást Nagyszokolyban, az iregszemcsei gépállomás traktorosai, de a korábban felszántott területeken már megindult a vetés. Hat hold borsót elvetettek, s a termelőszövetkezet tagjai most dolgoznak egy 4 holdas zabosbükköny tábla bevetésén Rövidesen megindul az őszi vetések fejtrágyázása is. A termelőszövetkezet raktárában egy vagon pétisó várja a fejtrágyázásra alkalmas időt és a termelőszövetkezet vezetősége még körülbelül ugyanennyi pétisót rendelt, mivel az összes őszi vetéseket fejtrágyázni akarják. Április 4-ig földbe kerül a borsó és a bükköny A faddi Új Élet Termelőszövetkezetből érkezett levél: Kertész János elvtárs, a tsz brigádvezetője arról értesítette szerkesztőségünket, hogy termelőszövetkezetük tagjai felkészülve várják a tavaszi munkák kezdését. Amint az idő engedi, hozzálátnak a búzavetés hengerezéséhez. Szántanivalójuk nincsen, ugyanis amikor a gépállomás a traktorokat javításra vonta be, akkor a tsz 8 fogata végezte a szántást, így azt a jó idővel be tudták fejezni. A termelőszövetkezet tagjai április 4-e, hazánk felszabadulásának 11. évfordulójára azt a felajánlást tették, hogy április 4-ig befejezik 150 hold őszi vetés fejtrágyázását, továbbá 10 hold borsó és 25 hold bükköny vetését. Tejipari Vállalat: Kétszeresére teljesítette negyedévi exporttervét Az elmúlt években több alkalommal fordult elő, hogy a Tolna megyei Tejipari Vállalat elmaradt az exportterv teljesítésével. Az exportterv nem teljesítését főként az okozta, hogy a legyártott vaj és sajt nagy része minőségileg nem felelt meg az exportkövetelményeknek. A különböző műszaki intézkekedésekkel, a technológiai fegyelem megszilárdításával, a dolgozók közti politikai és a versenymunka megjavításával sikerült elérni, hogy a negyedik negyedévben túlteljesítette exporttervét a vállalat, aminek jutalmaként április 4-én több mint húszezer forintot osztanak ki a dolgozók között. A felszabadulási verseny egyik fő célkitűzéseként jelölte meg a vállalat vezetősége az exporttervek túlteljesítését s a minőség javítását. Az eredmény: a negyedéves exporttervet már régen teljesítette a vállalat, a tegnap útnak indított egy vagon sajttal együtt több mint kétszer annyi vajat és sajtot gyártottak exportra, mint amennyit a negyedéves terv előírt. A paksi tsz-ek munkában A Vörös Sugár Termelőszövetkezetben még nem kezdték meg a vetést, mert annyira vizes a talaj, hogy a szántásokra fogassal sem tudnak rámenni. Az előcsíráztatott burgonya, zab és árpa vetőmag azonban már készen áll a vetésre. Elmaradt őszi szántásuk mindössze 30 hold van, ebből 15 holdat a magasabb, dombos részeken felszántottak, s itt nemsokára megkezdik a zab és burgonya vetését. Az Új Élet Termelőszövetkezet — adta hírül Freil József agronómus — teljes erővel megkezdte a tavaszi munkákat. Húsz holdat felszántottak, 10 holdon elvetették a borsót és 40 hold őszi búza és takarmánykeverék területen elvégezték a fejtrágyázást, tárcsázzák az őszi szántásokat. Hétfőtől kezdve megindul a tavaszi árpa, napraforgó, zab, cukor- és takarmányrépa vetése is, összesen mintegy 35 holdnyi területen. A sürgős tavaszi munkák minél gyorsabb elvégzése érdekében a termelőszövetkezet területén a traktorosok vasárnap is dolgoznak. Szedresen is megindult a tavaszi munka A szedresi Petőfi Termelőszövetkezetben egy sikertelen kísérlet után, tegnap újra kivonultak a tsz vetőgépei és megkezdték a borsó vetését. Ezzel párhuzamosan most folyik a burgonyaföldeken a trágya szétteregetése, hogy amint az idő engedi megkezdhessék az alászántást. A termelőszövetkezet agronómusa, Körösi István elvtárs állandóan ellenőrzi a földeket melyikre, mikor lehet rámenni mivel még igen sok a munka. A napokban meg kell kezdeni az őszi vetések fejtrágyázását is erre a célra .50 mázsa pétisó ái! a termelőszövetkezet rendelkezésére. A kertészet most kapta meg a paprika, karfiol és egyéb zöldségmagvakat, amelyeket az előre elkészített melegágyakra el is vetettek. Újabb tagokkal gyarapodtak Szorgalmasan dolgoznak, szép eredményeket érnek el a sárszentlőrinci Táncsics Termelőszövetkezet tagjai. Ezeket az eredményeket, a tagok munkáját figyelemmel kísérik a még kívülálló egyéni gazdák is. Ők és a többiek is meggyőződhettek arról, hogy közösen összefogva milyen eredményeket leet elérni, milyen termést lehet a földből kihozni. Közülük többen nem is gondolkodtak tovább, hanem felvételüket kérték. A legutóbbi közgyűlésen is újabb négy család, közöttük Véli József 8, Antal József 91 és Szűcs János 3 holdas dolgozó parasztok felvétele felől döntöttek a tagok. Az exportterv teljesítéséért A Tolnai Textilgyár egyik legrégibb dolgozója, Szauter Istvánné. A gyár előkészítő üzemében dolgozik, ismer itt minden gépet, mindig oda helyezik, ahol a legnagyobb szüksége van gyakorlott szakmunkásra. Az elmúlt hetekben veszélyben volt az exportterv teljesítése, főként azért, mert az előkészítő nem tudott elegendő és jó minőségű lánchengert készíteni a szövőgépekhez. Azóta Szauter elvtársnő a szalag- felvetőgépen dolgozik, ahol minőségileg kifogástalan munkával segíti elő az exportterv teljesítését. A felszabadulási verseny legjobbja a Bonyhádi Cipőgyárban Strumberger István, az élüzem Bonyhádi Cipőgyár dolgozója csákózó, 1954 februárja óta, tehát a Minisztertanács és a SZOT, a munkaverseny szervezésének új rendszeréről szóló határozata óta megszakítás nélkül teljesíti a „Kiváló dolgozó“ feltételeket. Kétszer részesült már a „Szakma kiváló dolgozója“ kitüntetésben és a vele járó pénzjutalomban. Most, a felszabadulási verseny idején eredményesen küzd e kitüntetés harmadszori elnyeréséért. AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT A nagymányokiak segítsége Nagymányok lakossága igyekezett kivenni részét az árvízvédelmi munkákból, 250 személy dolgozott a gáton Szekszárdnál, Bogyiszlónál, Pörbölynél. Amikor meghallották hogy több községet kiürítenek a lakosság nagy része kérte, hogy náluk is helyezzenek el egy-egy családot. Közben megindult a gyűjtés is, amelyből mindenki igyekezett kivenni a részét, illetve hozzájárulni pénzzel, terménnyel az árvízi károsultak megsegítéséhez. A gyűjtésből különösen a pedagógusok vették ki részüiket, valamint az MNDSZ-assio. 5 nyolc. 3546 forintot, 178 kiló lisztet, 29 kiló cukrot, 26 kiló szalonát, 33 kiló zsírt, 19 mázsa burgonyát, 450 kiló kukoriicát, 735 darab tojást, 5 mázsa szénát, azonfelül babot, répát s egyebet adott össze a község lakossága. A fiatalok segítsége A Rajmádi Állami Gazdaság DISZ-fiataljai kötelességüknek érzik az árvíz sújtotta községek lakosságának megsegítését, hogy minél előbb felépüljenek a rombadőlt házak, s ismét a régi medrébe térjen az élet a Duna által elöntött falvakban. A DISZ-szervezet megindította a gyűjtést, aminek eredménye 2500 forint. Négy fiatal pedig — közöttük Pravics János DISZ-titkár, akinek 6 apró gyermeke van — 100—100 forintot adományozott. * Iregszemcsén a községi DISZ-szervezet taggyűlésén b fiatal szakmunkás ajánlotta fel segítségét az árvíz okozta károk helyreállítására. Melléjük segítségnek jelentkezett a parasztfiatal is. A * A gerjeni DISZ-fiatalok a közeljövőben előadják Gárdonyi Géza: Bor című színművét. A bevételből 500 forintot az árvízkárosultak megsegítésére fordítanak. * A gyulaji Új Barázda Termelőszövetkezet DISZ-fiataljai is hozzájárulnak az árvíz okozta sebek begyógyításához. A szervezet 180 forintot gyűjtött, a megrongált épületek helyreállítására pedig 3 fiatal szakmunkás jelentkezett. A többi fiatal is segíteni fog szükség esetén a munkában. * # Az Alsóleperdi Állami Gazdaság szilfási üzemegységének DISZ-szervezete 3000 forinttal támogatja az árvízkárosultakat. Az összegből 500 forintot a szervezet pénztárából adtak, 2500 forint pedig a fiatalok 50 forintos fejenkénti hozzájárulásából származik. A Tamási Téglagyár dolgozói elhatározták, hogy munkaidőn túl, vasárnapi munkával 12.000 darab téglát gyártanak az árvízkárosultak részére. A nyersgyártók, behordók, kihordók, égetők, rakodók díjmentesen vállalták a 12.000 darab kész tégla előállítását és vagonba rakását. II Kapái állami Gazdaság ismét Elüzem Csütörtökön nagy nap volt Kajmádon. A gazdaság dolgozói munka után hazasiettek, ünneplőbe öltöztek, majd a kultúrterembe igyekeztek. Az 1955-év utolsó negyedének eredményes munkáját ünnepelték a gazdaság dolgozói, vezetői, agronómusai. Pólya József elvtárs, a minisztérium és az állami gazdaságok megyei központja nevében üdvözölte a gazdaság dolgozóit és bejelentette: — Eredményes, jó munkájukért az Élüzem címet adományozzuk a gazdaságnak immár harmadik alkalommal. Nagy feladatokat oldott meg a gazdaság, amivel kiérdemelte ezt a kitüntetést. Jó eredményeik voltak a növénytermesztésben, de különösen az állattenyésztésben értek el kiváló eredményeket. Tejtermelési tervüket 112 százalékra, tejbeadási tervüket pedig 129 százalékra teljesítették. Egy tehénre évi 2439 liter tejet terveztek és 3205 litert teljesítettek. Az istállóátlaguk mintegy két literrel magasabb volt a tervezettnél. A hízómarha beadási, borjúszaporulati tervüket túlteljesítették. Kiválóak a sertéstenyésztésben elért eredményeik is. Lefialásra 100 kocát terveztek, de 145-öt fialtattak le. Ez azonban nem rontotta a fialási átlagot sem, sőt, a tervezett 12 helyett több mint 13 volt a fialási átlaguk. Szinte vég nélkül sorolhatnánk a beszédes tényeket, amelyek azt igazolják, hogy megérdemelte a gazdaság ezt a nagy kitüntetést. Természetesen a kitüntetés kötelez és éppen ezért Osztermayer János elvtárs, amikor átvette a kitüntetést, megfogadta a gazdaság dolgozói nevében, ezentúl még nagyobb igyekezettel dolgoznak hogy ismét elnyerhessék ezt a kitüntetést. Felszólalt a Megyei Pártbizottság nevében Molnár Sándor elvtárs, a Megyei Párt- Végrehajtóbizottság osztályvezetője. Üdvözölte a gazdaság dolgozóit és még eredményesebb munkát kívánt nekik. A MEDOSZ Megyebizottság nevében Gere József elvtárs szólalt fel. Az ünnepségen megjutalmazták a gazdaság legjobb dolgozóit. Vár János, Hanoi József, Nyulasi István, Nagy Ignác, Gulyás Mihály, Szászi József, Bárdos János, Decsi Lajos, Nagy István, Nyúl János, Grósz József, Kovács Sándor, Kövecses István elvtársak 200—300 forintos pénzjutalomban részesültek. Kiváló dolgozó jelvényt adtak át az ünnepségen Farkas György, Hanoi János, Tima Dénes, Simon János, Ivanics József és idős Károly János elvtársaknak. Az ünnepség fénypontja a szovjet katonák kultúrcsoportjának fellépése volt. Már nagyon sokszor volt kultúrműsor ebben a teremben, de nem emlékeznek arra a bajmádiak, hogy mikor volt műsornak akkora sikere, mint ennek. A közönség nem egy műsorszámot visszatapsolt, a szereplőket virággal köszöntötték. Különösen nagy sikere volt a szovjet népi táncoknak és azoknak az énekszámoknak, amelyeket magyarul adtak elő. Magyarul énekelték például a „Daru madár fenn az égen...“ című dalt és részleteket a János vitézből. A műsor után vacsorával vendégelték meg a szovjet katonákat, majd pedig megszólalt a tánczenekar és megkezdődött a tánc. A magyar lányokat szovjet fiatalok vitték táncba, a szovjet asszonyokat pedig magyar férfiak. Mindenki nagyon jól érezte magát, mindenki jól mulatott — a megérdemelt kitüntetés örömére.