Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-18 / 246. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! 1 •.Írtfo Egyetemi Könyvtár iCö­ ______1 GÉL . ^mnna xm. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM. IZOTTS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÁRA: 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1956 OKTÓBER 18. Tettekre van szükség Mindnyájunk érdekének különösen döntő napjaihoz érkeztünk el, akár a mezőgaz­daság, akár az ipar területén lévő feladatokat tekintjük is. Különösen azért is érdemes most a feladatokról beszélni, mert sok helyen az egészsé­ges, bátorszavú viták örven­detes légkörét figyelve, mint­ha kissé elfelejtkeznének ar­ról, hogy e bátor hangú viták­nak éppen a gyakorlati élet tevékenységeit kell elősegí­teni, kell meggyorsítani. A vita, tehát nem önmagáért való. Mint minden területen, itt is, pártszer­vezeteink vezetésé­vel a kommunistáknak kell élenjárniok abban, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának szellemében fogant, pártunk Központi Vezetőségének jú­­liusi határozataiban foglalt célok megvalósuljanak. Mi­vel­­ megyénk lakói túlnyomó részben mezőgazdasági ter­meléssel foglalkoznak, s mert jövő évi kenyerünkről van szó, éppen ezért a vetéstervek tel­jesítése az a döntő láncszem, amelyet meg kell ragadnunk, hogy a nagy célok ne marad­janak papíron. Sokan kérdezhetik, hogyan segíthet a pártszervezet eb­ben igazán eredményesen. Fel­vetődik ez a kérdés, hiszen legtöbb helyen pártszerveze­teink vezetőitől azt halljuk, hogy „beszélgetünk állandóan e fontos problémáról.“ Leg­többször azonban csak általá­nosságban esik szó erről. Az a pártszervezet dolgozhat jól e nagy munka segítésében, amelyik azon túl, hogy a kom­munistákat példamutatásra mozgósítja, nemcsak általá­nos érvényű felvilágosító munkára serkenti őket, ha­nem konkrét, számokkal bizo­nyítható érvekkel segíti az agitátorokat a vetéstervek tel­jesítésének meggyorsítása ér­dekében. Általában a vetések fontosságáról beszélni nem valami eredményes dolog, hi­szen ezt minden parasztem­ber tudja. Azt azonban már nem mindenki tudja, hogy mennyivel többet hoz az őszi vetés, ha a mag idejében ke­rül a földbe. Erre azonban minden faluban akad példa. Be lehet bizonyítani, hogy egy egy gazdának mennyivel kevesebb termést hozott a földje, mert megkésett a ve­téssel. Pártszervezeteink ve­zetői tehát akkor cselekednek helyesen, véleményünk sze­­rint, ha ezeket a példákat felkutatják a faluban, s a népnevelőknek elmondják, hogy azok ilyen beszédes pél­dákkal tudják mozgósítani dolgozó parasztjainkat a ve­téstervek mielőbbi teljesíté­sére. Ezzel bizonyíthatják be, hogyha bár a hiányzó eső miatt a földek megművelése, vetésre való előkészítése nem könnyű, mégis érdemes igyekezni vele, mégis érde­mes idejében elvégezni, hi­szen nemcsak arról van szó, hogy egy-egy család szük­séglete, a további vetőmag, a kötelezettségek teljesítése mértékében van szükségünk gabonára, hanem évről-évre többet kell termelnünk a jó­lét növeléséhez. Éppen e megokolásból tette helyesen a bonyhádi községi pártbizottság, hogy ebben az időszakban különösen nagy gonddal készíti fel a népneve­lőket, s a rendszeres kétheti megbeszéléseket rendszeresen megtartják. A paksi községi pártbizottság is ebben az idő­szakban fogott hozzá ahhoz, hogy az alapszervezetek kom­munistái segítségükkel, el­lenőrzésükkel, a pártcsoport­­bizalmiak fokozottabb mun­kába állításával, valamen­­­nyien végezzenek munkát. Hasonlóan nagy feladatok előtt állnak megyénk ipari üzemeinek dolgozói is. Má­sodik ötéves tervünk első évé­nek sikeres befejezéséről van most szó. Van mit behozni, hiszen például a Tolnai Tex­tilgyár a III. negyedéves mennyiségi terv előirányzatát csak 98,2 százalékra teljesítet­te. Ha azonban a pártszerve­zet szorosan együttműködve a vállalatvezetéssel megfelelő munkát végez, felhasználja a dolgozók megnövekedett vé­leménynyilvánítását, amelyek­ben őszintén keresik a gyor­sabb előrehaladás útjait, a jobb megoldásokat, akkor si­kerül a lemaradásokat be­hozni. Arra is kell azonban gondolni, hogy előttünk áll­nak a tél okozta nehézségek is. Nyilvánvaló, hogy ez újabb nehézségeket gördít a dolgo­zók elé. De ha pártszerveze­teink segítségével a szakszer­vezetek eredményesen harcol­nak a dolgozók jogaiért, s eközben magyarázzák meg ne­kik, mit jelent az éves tervek minden részletében való tel­jesítése, az árubőség, az élet­­színvonal emelkedése, s a sa­ját jólét emelkedése szempont­jából is, akkor most is, mint annyiszor felszabadulásunk óta bizton számíthatunk hős munkásosztályunkra. Mindent összevetve arról van tehát szó, hogy iparban és mezőgazdaságban, a nagy gazdaságokban és a kicsik­ben, az egyénileg dolgozó pa­rasztok körében kommunis­táink azon legyenek, hogy adósságmentesen kezdhessük az 1957-es évet, s valóban nagy lépéssel mehessünk elő­re ötéves tervünk megvalósí­tása, a szocializmus alapjai­nak győzelmes lerakása út­ján. Méhészkedési hitel az erdészeti dolgozók számára Az erdőgazdasági dolgozók anyagi helyzetének javítására az erdészeti főigazgatóság az OTP útján lehetővé tette, hogy az erdészeti dolgozók úgyne­vezett méhészkedési hitelt ve­gyenek fel. Akik a méhészke­dést most kezdik, három év alatt visszatérítendő ezer-há­romezer forintos OTP kölcsönt kaphatnak. Befejezéshez közeledik a vetés a faddi Búzakalász Tsz-ben Levelezőnk, Strasszer Jó­zsef, a faddi Búzakalász Ter­melőszövetkezet elnöke arról tudósította szerkesztőségünket, hogy a tsz-ben rövidesen befe­jezik a vetést. Öt hold borsót, 5 hold ká­posztarepcét, 10 hold takar­mánykeveréket, 40 hold őszi árpát és több mint 50 hold búzát már elvetettek. Ezenkívül még körülbelül 50 hold búzát kell elvetni ahhoz, hogy a tsz a vetéstervben meg­jelölt területen befejezze a munkát. Jól dolgoznak a Búzakalász Termelőszövetkezet tagjai nem csak a vetésnél, hanem a beta­karításnál is. Bár az árvíz mi­att későn vetettek, betakarítot­tak 5 hold burgonyát és 10 hold napraforgót. Ugyancsak elvégezték 30 hold kukorica és 20 holdnyi paprika szedését is, ami nem kis munkát jelentett a termelőszövetkezetnek. Szezon végén 100 000 forint A bonyhádi Szabad Föld Ter­melőszövetkezet kertészetében már régen kiürültek az üveg­házak, csak a 2 és fél holdon termelt kerti növények adnak még kevés munkát. A kertészet dolgozói ebben az évben is jól dolgoztak, mert szeptember 3-án teljesítették a bevételi tervet, elérték a 80 000 forintot. Ezenfelül még körülbelül 20 000 forintot jövedelmezett a 2 és fél holdas kert, s így az ott dolgozó 6 tsz tag 100 000 forinttal nö­velte a termelőszövetkezet vagyonát. Ez annál is jobb eredmény, mivel a karbantartási költség elenyésző. Most javítják az üvegházakat és berendezésüket, az erre fordított munka és anyag nem haladja meg az 5000 forintot. A kertészetben úgy tervezik, hogy a jövő év­ben 10—15 000 forint értékkel nagyobb árumennyiséget ter­melnek az eddiginél. Kedden reggel megkezdték a paksi földművesszövetkezet halfeldolgozó üzemének építését Pakson a földművesszövetke­zet, a dunai nagy halászati le­hetőségeknek és a környékbeli termelőszövet­kezetek halastavainak kínál­kozó jövedelmi form­­­ai fel­­használása céljából már az elmúlt évben elhatároz­ta, hogy egy tartósított hagy­máshal készítő üzemet létesít. Kísérleteket is végeztek ezen a téren s a főváros felvevő pi­acai igen nagy érdeklődést ta­núsítottak a paksi savanyított hal iránt s ezért a földműves­­szövetkezet néhány hónappal ezelőtt elhatározta a halfeldol­gozó üzem létesítését. A földművesszövetkezet szesz­főzdéjének kertjében mint­egy 160 000 forintos beruhá­zással már egy hónapja hoz­záláttak ugyan az üzem építéséhez, az első kapavágások után azonban cement és főleg előre­gyártott elemek hiánya miatt megállt a munka. Hosszas után­járás és kilincselés után és az eredeti terveik megváltoztatá­sa árán, sikerült az építéshez szükséges anyagok nagy részét beszerezniük és így kedden reggel megkezdték az üzem tényleges építését. November 15-ére tervezik az új üzem beindulását. Egyik részében uborkát, ká­posztát és hagymát savanyíta­nak s ezeket ugyancsak a ke­reskedelemben szokásos üveg­csomagolásban hozzák fogalom­ba, az üzem másik részében pe­dig a nagyon keresett cseme­gét, a magyar „ruszint” készí­tik, amely ugyancsak fél és egyliteres üvegekben kerül a vásárlókhoz. Az első évben 500 mázsa hagymáshalat és 500 mázsa savanyúságot készítenek a paksi földművesszövetkezet tartósító üzemében. Építkeznek a kistápéiak Az egy évvel ezelőtt alakult Bikács-kistápéi Új Élet Termelő­­szövetkezetnek hat tagja épített új házat az idén. Makk Má­tyás brigád­vezető is beköltözött már családjával az új ház­ba. Határidő előtt két héttel elkészült a Várdombi Gép­állomás úthálózata Mintegy hatszáz folyóméter makadámút segíti majd elő az épülő új Várdombi Gépállo­máson a traktorok, kombájnok és egyéb gépek biztonságos közlekedését, azt, hogy ezek a gépek esőzések idején ne sű­­lyedjenek meg a sárban, gyor­san közlekedhessenek a gép­állomás területén. Az úthálózat építésére a Sztálinvárosi 26/5. Út- és Csa­tornaépítő Vállalat kapott meg­bízást. A vállalat dolgozói jú­liusban kezdték meg a munkát és ma már teljesen elkészítet­ték az utakat. A műszaki veze­tők mellett Nagy István bri­gádja munkájának köszön­hető, hogy az október 31-i ha­táridő előtt két héttel végeztek a munkáikkal. Több mint egy éve nem kapnak áramot 15 kalapácsos darálójukhoz a kismányoki gazdák A mintegy 900 lakosú község­ben Kismányokon sok bányász is, vagy ahogy pár évvel ez­előtt nevezték el őket, kétlaki dolgozó is lakik, de a kis köz­ség 120 családi házának leg­többjében gazdálkodók, parasz­tok lak­nak. Több mint 600 hold szántója van a községnek, s ehhez arányosan jó az állatte­nyésztése is. Ennek ellenére nincs a köz­ségben egy alkalmas daráló, ahol a sertést tartó bányászok és maguk a gazdák is megőröl­­tetnék az árpát, zabot, kukori­cát. Van ugyan egy hat kala­pácsos kisteljesítményű dará­lója az egyik gazdának, de a mindig nagy őrlési díj miatt nem akarnak nála daráltatni a községbeliek, inkább a szom­széd községekbe: Nagymányok­­ra és Majosra hordják át a da­rálni valót. így történik ma is, így volt 2 évvel ezelőtt is, ami­kor a mányokiak kérésére a földművesszövetkezet darálót rendelt. A 15 kalapácsos daráló a múlt év decemberében meg is érkezett a községbe, de közel egy év óta nem adott áramot az áramszolgáltató vállalat a kismányokiak darálójához. Előbb a transzformátort tartot­ták gyengének, majd a veze­téket kifogásolták. Mire a kifo­gásoknak megfelelően beszerez­ték az anyagokat a mányokiak, augusztus lett. Ekkor újból kér­ték a bekapcsolást, de a domb­óvári áramszolgáltatók ekkor a MEGYEVILL-hez, a MEGYE - VILL­A újból Dombóvárhoz küldte őket, majd innen ugyan­csak visszaküldték a kérelem­mel kapcsolatos papírokat Szekszárdra, de most már az az áramszolgáltató vállalathoz. Amikor a mányokiak egy hónappal később Szekszárdon jártak a község kérésének elinté­zése végett, azt a választ kap­ták, hogy elvesztek a papírok. Ettől kezdve telefonon harcol­nak jogos kérésük elintézésé­ért, újabb kérvényt is írtak már, de a daráló még mindig áll az áramhiány miatt, pe­dig a sertéshizlalások miatt már a bányászok is, a gazdák is kérik, sürgetik a 2 év óta kért daráló megindulását. Adtál uram... ... de nincs benne köszönet. Ezzel a szólás­mondással élhetnek a szekszárdi háziasszo­nyok, akik rizst vásárolnak. Vannak ugyan szerencsés vevők, de kevesen. Sajnos, a szek­­szárdra érkezett rizs dohos, molyos, sőt, még galambtojásnyi nagyságú, idők folytán megbar­­mult, kőkeményre összeállott csomók is vannak benne. Szerkesztőségünkhöz erről több panasz is érkezett és arról is értesültünk, hogy a vásárló­­közönség egy része nem hajlandó elfogadni ilyen árat 16 forintos áron. Megkérdeztük a szekszárdi 50-es Népbolt vezetőjét, Salamon Jánost, mi a véleménye a rizsszállításról. Sze­rinte a rizsnek nem itt lett baja, mivel a „Szeretném, ha szeretnének...“ A Babits Mihály Irodalmi Társaság e hónap 21-én (hét­­főn) „Szeretném, ha szeretné­nek . ..” címmel irodalmi estet rendez a Városi Kultúrházban legnagyobb magyar költőink és a szekszárdi szerzők verseiből. Az esten a hallgatóság a ma­gyar költészet legszebb szerel­mes verseit hallgathatja meg szekszárdi szavalok és pesti művészek tolmácsolásában. A műsoron szerepel Balassi: Hogy Júliára talál, így köszöne néki, Csokonai: A reményhez, Vörös­marty: Késő vágy, Petőfi: Mi­nek nevezzelek?, Fa leszek, ha áfának (Theisz Lőrinc ének­szám) Szeptember végén (Pal­megyébe a múlt hát péntekjén érkezett, .szom-J. Miklósné énekszám) Va­da: . . . _ jHusz év múlva, Ady: Elbocsáto baton pedig már megkapták az üzletek. Ta-# ép üzenet Juhász: Milyen pasztalatok szerint minden zsák hibás áru. A­lvoit? Tóth: Esti sugárkoszorú, Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályán úgy ^Kosztolányi: Ilona, Babits: vélekednek hogy a külföldi szállítmány meg­ySzerenád, József Attila: Mikor ’ ., , 7 . , utcán átment a kedves Oda, romlását hosszabb, vagy helytelen tárolási említett verseken kívül még okozta. Már­ az is mulasztás, hogy ilyen áru­­ az esten résztvevő írók elsza­­egyáltalán lekerülhetett az üzletekbe. (iralják legszebb szerelmi versei­­ I A vásárlóközönség nevében ezúton kérünki Az irodalmi est műsora a választ a Belkereskedelmi Minisztérium Élet­(­­legjobb szavalok előadásában miszeripari Főigazgatóságától, a Külkereske­ 1 falóban érdekesnek és jónak delmi Minisztériumtól, vagy attól, aki választ­­ leérkezik. Minden bizonnyal tud adni, miért árusítanak dohos, molyos, sőt,,'nagy közös végsikerre tarthat ’ ’(iszamot, és kiindulópontja lesz a sok esetben ehetetlen rizst 16 forintos áron oa­ i Babits Mihály Irodalmi Tánsa­­üzletek Ú­jság későbbi rendezvényeinek.

Next