Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-22 / 223. szám

Tamási tapasztalatok Szándékunkban volt, hogy megke­resünk néhány vezetőségi tagot, akiktől érdeklődünk majd a tamási földművesszövetkezet munkája iránt. Sokáig nem kellett menni, mert ahogy beléptünk a zöldségboltba, máris egy vevővel kerültünk szóba. Nem tudta, hogy mi kik vagyunk, mi sem tudtunk mást róla mint azt, hogy egy vevő. NEM SOKAT KÉRDEZTÜNK, ő annál többet mondott. Többek között elmondotta, hogy van még javítanivaló is a tamási földművesszövetkezet munkájá­ban. „Egyik kis boltunk a falu végén pisz­kos, rendetlen — mondotta —, de ezért a boltkezelőt nem hibáztatom teljes mértékben, mert nincs raktára, s az árukat nem tudja megfelelően elhelyezni. Probléma van az utóbbi időben a kenyérellátásnál is. A sütő­ipar akkor szállítja le a kenyeret, amikor a boltok délelőtt zárnak. Ez sok bosszúságot okoz a háziasszo­nyoknak.“ Hiányolja, hogy a Tamási Sütőipari Üzem csak egy műszakban dolgozik. Ebből erednek a zavarok. Jó volna, ha a sütőipar tudna va­lami megoldást találni, hogy ilyen­­ zavarok ne legyenek. MIUTÁN ELBESZÉLGETTÜNK, bemutatkoztunk egymásnak, így tudtuk meg, hogy Pintérnével be­szélgettünk, aki a földművesszövetke­zet felügyelőbizottságának tagja. A beszélgetés után jobban körül­néztünk a zöldségboltban. Jóformán nem is volt áru a tágas, nagy üzlet­ben. Egy kis gyökér, sárgarépa, kis­­mennyiségű paprika és burgonyán kí­vül nem sok mindent láthatott a vásárló. Gyümölcs, káposzta, kalaláb, és így sorolhatnánk tovább, hogy mi minden elférne még egy ilyen zöldségboltban, hogy a házias­­­szonyok főzési gondjait megold­hatnák. A boltkezelő Győri kartárs meg­nyugszik abban, hogy a heti piacok alkalmával a piacon is bevásárol­hatnak a háziasszonyok. Arra hivat­kozik, hogy többször rendel árut, de nem kapja meg az áruraktártól. MEGNÉZTÜK AZ ÁRURAKTÁR KÉSZLETÉT, beszéltünk a felvásárlóval és meg­állapítást nyert, hogy több áruféleség van raktáron, mint amennyit a zöld­ségboltban találtunk. A felvásárló el­mondotta, hogy tudna még több árut is biztosí­tani, csak a boltkezelő nem meri fogadni. (Fél a rontástól.) Persze ez bizonyítja aztán azt, hogy 18-áig mindössze kb. 15 000 forintot forgalmaztak a zöld­ségboltban. BESZÉLGETTÜNK TÖBB SZÖVETKEZETI ASSZONNYAL a faluban, érdeklődtünk többek kö­zött az áruház munkájáról, hogyan készült fel az áruház a meleg ruhák, lábbelik terén az őszi, illetve a téli idényre. Többen elmondották, hogy az áruházban ma már mindent le­het kapni, esetleg a színekben van néha hiány. Dicsérték, különösen a cipőosztály vezetőjét, Sándorné kartársnőt, aki nemcsak, hogy jól felkészült csukott cipő, csizma, bakancs — áruval, ha­nem igen kedves, udvarias a vásárló­­közönséggel szemben, s éppen ezért szívesen mennek hozzá vásárolni. Az áruház több dolgozójáról is hason­lóan nyilatkoztak. Többek között elmondhatjuk, hogy a falu túlnyomó többsége tagja a földművesszövetkezetnek és joggal elvárja, hogy minden területen az áruházhoz hasonlóan jobb áruellátást biztosítsanak, még a zöldségboltban is. Sz. I-né. Ismét megkezdte működését a Megyei Választmány Felvásárló Szakbizottsága Szeptember első felében megbeszélésre jöttek össze a Megyei Választmány Fel­­vásárlási Szakbizottságának tagjai, Kö­­lesden. A megbeszélésen részt vett Gyöngyösi János, a SZÖVOSZ Felügyelő Bizottságá­nak tagja, és Biczó Ernő, a MÉK fő­könyvelője. A Szakbizottság elnöki beszámolója — amit Szoboszlai elvtárs tartott — rész­letesen elemezte a Szakbizottság munká­ját. Foglalkozott a felvásárlás és értéke­sítés problémáival, a felvásárlási üzem­ágak munkájának eredményeivel, hibái­val. Javasolta, hogy készítsenek munka­­programot, amelynek alapján ismét megkezdik az ellenforradalom óta eddig elmaradt tevékenységüket. A beszámolót aktív, sokoldalú vita kö­vette. A hozzászólók egyöntetűen helye­selték az értekezlet összehívását. Gyön­gyösi János és Bertus Ferenc kartársak elmondták, hogy már korábban kellett volna a szakbizottságot működtetni. Sok szabálytalanságot tudtak volna így meg­előzni. A vita során elmondták, hogy nagyobb tekintélyt kell szerezni a választott ve­zetőség tagjainak. Sok javaslat és bí­ráló megjegyzés hangzott el a felvásár­lási munkát illetően. Kovács István fel­hívta a figyelmet arra, hogy a felvásár­lók között vannak olyanok, akik nem tartják be a diszpozíciós és minőségi elő­írásokat, amiből a földművesszövetkeze­­teknek nem egy esetben kára származik. Kálóczi István a revizorok munkájának megjavításával foglalkozott. A tamási járásban nem tartja kielégítőnek a revi­zorok munkáját. Biczó elvtárs, a MÉK főkönyvelője, a felvásárlási munka fej­lődéséről beszélt. Elmondta, hogy a fel­vásárlás a begyűjtés eltörlése óta nagy­mértékben kiszélesedett és több hiba elle­nére is sokat fejlődött. ígérte, hogy a MÉK részéről figyelembe veszik a szak­­bizottság tagjainak észrevételeit, javas­latait. ígérte, hogy a MÉK-központ részéről a legmesszebbmenően segítik a szak­­bizottság munkáját. A felszólalók beszéltek még a helyes árpolitika helyi kialakításáról, a felvásár­lási, szervező és ellenőrző munka meg­javításának kialakításáról, a felvásárolt áruk helyes tárolásáról. A szakbizottság végezetül munkaprog­ramot fogadott el, amelynek alapján tag­jai ismét megkezdték tevékenységüket. Orbán János Este 7 órakor Hanti Józsi bácsinál A poros kölesdi utcán az egyik kocsi a másikat éri, ugyanis jönnek haza a határból. Mikor Józsi bácsi házához értünk, biztonság kedvéért megkérdeztük a mellettünk haladó kocsistól, hogy itt laknak-e Hanti bácsiék? S mikor ténylege­sen meggyőződtünk, beléptünk Hontiék „birodalmába”, a szépen karbantartott házba. Józsi bácsi mindjárt bevezetett bennünket a tiszta szobába és sok min­dent elmondott nekünk. Elmondta, hogy az igazgatósági tagok között még vannak, akik nemigen törődnek a szövetkezet munkájával. Eljárnak az ülésekre, ott esetleg hozzászólnak, majd pedig megszavazzák az ott készülő határozatokat.­ Elmondta, hogy rendszeresen tartanak igazgatósági és felügyelőbizottsági üléseket, ott határozatokat hoznak. A legközelebbi ülésen pedig megállapítják, hogy az előző határozatból mit valósítottak meg és mi az, amit nem tudtak megoldani. A vezetőség és a tagság kapcsolatáról annyit mondott, hogy még nem a legjobb. Az elnök elvtárs sokat vállal magára és így egyedül nem tud minden feladatot, problémát megoldani. — Jó volna, ha elnök elvtárs jobban támaszkodna a vezetőségi tagokra — mondatra — és a tagságra. Így közös erővel jobban tudnánk dolgozni. Hiába, egy ember csak egy ember! Látják — nagy segítséget tudna adni a most meg­választásra kerülő nőbizottság, mégpedig azért, mert az újonnan megválasztott nőtagok szívvel-lélekkel kezdik munkájukat. Az igazgatósági elnök elvtárs számít rájuk, nem kell neki egyedül végezni munkáját. Én helyeslem ezt a nő­bizottságot, mert így most már tényleg bekapcsolódnak a szövetkezet munkájába és amit egyszer meg akarnak csinálni, azt aztán megvalósítják. Ezeket mondta Józsi bácsi, és még hozzáfűzte, ne csak az ő véleményét írjuk meg, hanem az egész tagságét. Aztán megírják, hogy mennyi áru van a boltjainkban, mert most van ám aztán elég. Sz. J. A részjegy alapnövelés hívei Az alsónyéki földművesszövetke­­zet szégyenkezhet, az elmúlt két hét alatt semmi részjegybefizetés nem történt a földművesszövetkezetnél, amelyen feltétlenül változtatni kell. * A pincehelyi földművesszövetkezet szeptember 1-től 15-ig 4328 forintos részjegybefizetést ért el. * A bonyhádi földművesszövetkezet­nél 2 hét alatt az egy tagra jutó rész­jegy összeg 39­20 forintról­­ 19 forint­ra emelkedett. Ugyanezen idő alatt 3770 forintot fizettek be a földmű­vesszövetkezeti tagok részjegyként a földművesszövetkezet pénztárába. Eredményes munkát végzett Tisza Henrik kartárs, aki 4 földművesszö­vetkezeti tagnál egyenként 2 darab új üzletrészjegyet jegyeztetett. H­ozzáállás A MÉSZÖV igazgatósága szeptember 11-i ülésén elhatározta, hogy járási értekezleteken kell megbeszélni a földművesszövetkezetek előtt álló három leg­fontosabb feladat — a cukorrépa szerződéskötés, a részjegyalap növelés, a tag-, köz- és küldöttgyűlések előkészítése és megtartása konkrét gyakorlati kérdéseit. E célból gyűltek össze Gyünkön is megbeszélésre a földművesszövetkezetek igazgatósági elnökei, újonnan beállított mezőgazdasági üzemágvezetői és termelési felelősei. Biczó Ernőné MÉSZÖV igazgatósági tag előadói beszéde után a meg­­beszélésen résztvevők mindhárom kérdésben aktívan bekapcsolódtak a vitába, különösképpen a cukorrépa szerződéskötésekkel k­apcsolatban. ■ Az aktivitás mutatta, hogy a földművesszövetkezeti igazgatósági elnökök komolyan veszik a szerződéskötések időbeni elvégzését. Többen vállalták­­— mint például a hőgyészi, nagyszékelyi és udvari földművesszövetkezet elnökei^ hogy annak ellenére, hogy nem kaptak cukorrépa szerződéskötésre tervet, tíz-tíz ka­­tasztrális holdat szerződtetnek a községükben,. A kölesdiek elmondották, hogy 40 katasztrális holdra kell terv szerint a községben cukorrépát­ szerződtetni. Problémaként felhozták, hogy a legjobb cukorrépatermő föld a szigeti föld, amelynek egy része a helyi tanács kezelésében van, ezt­ kishaszonbérbe adta ki. A termelési felelős javasolta, hogy kérjék meg a helyi tanácsot, hogy a jövő évben azok kapják meg ezeket a földeket, akik cukorrépát is­­ szeretnének termelni. Az értekezlet után egész kis küldöttség kereste fel a kölesdi helyi tanács elnökét, Hegyi elvtársat, hogy az említett probléma megoldásában segítségét kérjék. Sajnos, Hegyi elvtárs a segítés helyett kitérő választ adó t. ,­,Még nem tudjuk, mi lesz a földekkel” — mondotta. — Később a 10-es számú rendeletre, hivatkozott. Végülis, mikor a kis küldöttség lát­ta, hogy mennyire nagy az elzárkó­zottsága, Szoboszlai elvtárs, a gyönki FJK elnöke megjegyezte: „ha nem ter­melünk cukorrépát, kevés lesz a cukor, nem tudjuk a szükségletnek megfelelően a cukrot biztosítani”. Erre Hegyi elvtárs magabiztosan kivágta: „lesz nekünk akkor is cukor, elvitárs, ha nem termelünk elég cukorrépát. Majd hozunk be külföldről.” Hiába próbálták az ellenkezőjéről meggyőzni, nem sikerült. Sőt, hogy a beszélgetésnek véget vessen, megjegyezte: „kérem, megvan nekem a véleményem a földművesszövetkezetekről.” Ezek után nem csoda, ha a küldöttség tagjai a kölesdi tanács elnökéről úgy vélekednek: inkább nehezít, mint segít. • (0. 1) Csendesen, de állandóan fejlődik Hangos A dombok alján, egy kis völgyben szép békességben éldegél Hangos né­pe. A múlt elfelejtkezett róla, a jelen igyekszik pótolni a hiányokat. Az el­múlt évek kenyérzavaros idejében a járási pártbizottság volt az, amelyik azonnali intézkedéssel a kenyérellá­tást rendezte. Azóta is hetente há­romszor kapunk friss kenyeret. A kölesdi körzeti földművesszövet­kezet vezetősége, élükön Sebestyén Zsigmond igazgatósági elnökkel pedig egy helybeli bolt működéséhez adták meg a segítséget. Cammogott a boltocska pár forint havi forgalmával az induláskor. Ma pedig amint a nap felkel, kinyit a bolt és forgalmaz. Megfordul benne a falu apraja, nagyja, öreg és fiatal napi vendég. Sok-sok minden kapható itt helyben, felár nélkül. Sebestyén kortárs állandóan érdek­lődik, személyesen meggyőződik itt helyben, hogy nincs-e hiány­zavar, s azonnal intézkedik. Csömör kartárs küldi az árut, hiány ne legyen, kérdi mi az, amire még szükség van. Nagy kartárs pedig a nagyhatalmú „pénz uraságot’’ intézi ne legyen aka­dály az áru, s a pénz cseréjében. Ezt a szép összhangot a lakosság is igyek­szik­ támogatni azzal, hogy közremű­ködik a fejlesztésben. Bizonyos te­kintetben az áruellátásban is segéd­kezet nyújt. Gyűlés keretében elhatá­rozták, hogy a „Részjegyzésben” igye­keznek lépést tartani a nagyközség­gel. A nőbizottság megalakításával pe­dig az összhangot, a közös munkát még bensőségesebbé tesszük. Az őszre pedig varrótanfolyammal óhajtják az asszonyok bizonyítani, hogy állandóan fejlődnek. Most pedig alakulóban van a kör­zeti földművesszövetkezet­­ keretében baromfitenyésztési szakkör. A kezdő lépések ebben az irányban is megtör­téntek azzal, hogy tenyészkakas ren­delést tesznek. A télen pedig egy tan­folyamot szeretnének a baromfite­nyésztéssel kapcsolatban. Az ígéret már megvan, lehet. Máriás István AZ ŐSZ BEÁLLTÁVAL a fogyasztók mindinkább azon van­nak, hogy az őszi-téli áruféleséget időben vásárolják meg. Vonatkozik ez úgy a ruházati cikkek megvásár­lására, mint a vas-műszaki, háztar­tási, vegyi áruk stb. beszerzésére. Az igények kielégítése érdekében a földművesszövetkezeti kiskereske­delem igyekszik a fogyasztók segít­ségére lenni. Bő választékú készlet­tel a megye területén minden egyes földművesszövetkezet bevonásával szeptemberi vásárt rendez 21-től 29-ig. A vásár keretén belül szövetke­zeteink megfelelő minőségű árut fognak ajánlani a fogyasztóknak, úgy méter, felső konfekció, kötött­áru és cipő áruféleségekből, mint a vegyesiparcikkekhez tartozó vas­­műszaki ,háztartási, vegyi, játék, bizsu stb. áruféleségekből. A szeptemberi vásár sikeres le­bonyolítása érdekében egyes szö­vetkezeteink még árubemutatókat, divatbemutatókat és kiállításokat is rendeznek, hogy ezzel is hozzájárul­janak a tagság és a fogyasztók igé­nyeinek kielégítéséhez, azoknak szórakoztatásához. A kocsolai földművesszövetkezet a szeptemberi vásár sikere érdeké­ben a bő áruválaszték kialakítása mellett szemléltető vásári parkot létesít a boltegység előtt, ahol meg­tekinthető lesz az iparunk által le­gyártott különböző áruféleség. A GYÖNKI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET nagykészletű áruválasztékkal szep­tember 22-én kirakodóvásárt rendez Belecska községben. A szövetkezet főleg méterárúból, felső konfekció­­áruból, cipő, kötött és fehérnemű­­árúból fogja elsődlegesen kielégíte­ni a keresletet. A hőgyészi földművesszövetkezeti kiskereskedelem és vendéglátóipari egységek a község területén nagy­szabású őszi kirakodóvásárt tarta­nak szeptember 29-én. Nevezett na­pon a vásározórészleg kirakodásán kívül a szövetkezet áruháza is nyit­va tart, így a földművesszövetkezet a teljes választékával áll a vásárló­­közönség rendelkezésére. A kölesdi földművesszövetkezet­nél a taggyűlésen belül kiállítás lesz. A kiállításon be fogják mutat­ni a szövetkezet által értékesítendő áruféleségeket. A NAGYDOROGI FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZET szeptember 28. és 29-i nagyszabású őszi vásárán a szövetkezet vasbolt­ja, valamint cukorka és játék áru­sítással foglalkozó egységei kirako­dás útján fogják áruikat értékesí­teni. Jelen lesz a vásáron a szövet­kezet vendéglátóipari egysége, amely nagyválasztékú itallal, vala­mint lacipecsenyével fogja a fo­gyasztók igényeit kielégíteni. Eze­ken kívül számos földművesszövet­kezet tart még őszi kiállításokat, melyeken szeretnék a vásárlóközön­ség igényeit a lehető legjobban ki­elégíteni. Schmidt Mihály Szeptemberi vásár

Next