Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-22 / 223. szám
Tamási tapasztalatok Szándékunkban volt, hogy megkeresünk néhány vezetőségi tagot, akiktől érdeklődünk majd a tamási földművesszövetkezet munkája iránt. Sokáig nem kellett menni, mert ahogy beléptünk a zöldségboltba, máris egy vevővel kerültünk szóba. Nem tudta, hogy mi kik vagyunk, mi sem tudtunk mást róla mint azt, hogy egy vevő. NEM SOKAT KÉRDEZTÜNK, ő annál többet mondott. Többek között elmondotta, hogy van még javítanivaló is a tamási földművesszövetkezet munkájában. „Egyik kis boltunk a falu végén piszkos, rendetlen — mondotta —, de ezért a boltkezelőt nem hibáztatom teljes mértékben, mert nincs raktára, s az árukat nem tudja megfelelően elhelyezni. Probléma van az utóbbi időben a kenyérellátásnál is. A sütőipar akkor szállítja le a kenyeret, amikor a boltok délelőtt zárnak. Ez sok bosszúságot okoz a háziasszonyoknak.“ Hiányolja, hogy a Tamási Sütőipari Üzem csak egy műszakban dolgozik. Ebből erednek a zavarok. Jó volna, ha a sütőipar tudna valami megoldást találni, hogy ilyen zavarok ne legyenek. MIUTÁN ELBESZÉLGETTÜNK, bemutatkoztunk egymásnak, így tudtuk meg, hogy Pintérnével beszélgettünk, aki a földművesszövetkezet felügyelőbizottságának tagja. A beszélgetés után jobban körülnéztünk a zöldségboltban. Jóformán nem is volt áru a tágas, nagy üzletben. Egy kis gyökér, sárgarépa, kismennyiségű paprika és burgonyán kívül nem sok mindent láthatott a vásárló. Gyümölcs, káposzta, kalaláb, és így sorolhatnánk tovább, hogy mi minden elférne még egy ilyen zöldségboltban, hogy a háziasszonyok főzési gondjait megoldhatnák. A boltkezelő Győri kartárs megnyugszik abban, hogy a heti piacok alkalmával a piacon is bevásárolhatnak a háziasszonyok. Arra hivatkozik, hogy többször rendel árut, de nem kapja meg az áruraktártól. MEGNÉZTÜK AZ ÁRURAKTÁR KÉSZLETÉT, beszéltünk a felvásárlóval és megállapítást nyert, hogy több áruféleség van raktáron, mint amennyit a zöldségboltban találtunk. A felvásárló elmondotta, hogy tudna még több árut is biztosítani, csak a boltkezelő nem meri fogadni. (Fél a rontástól.) Persze ez bizonyítja aztán azt, hogy 18-áig mindössze kb. 15 000 forintot forgalmaztak a zöldségboltban. BESZÉLGETTÜNK TÖBB SZÖVETKEZETI ASSZONNYAL a faluban, érdeklődtünk többek között az áruház munkájáról, hogyan készült fel az áruház a meleg ruhák, lábbelik terén az őszi, illetve a téli idényre. Többen elmondották, hogy az áruházban ma már mindent lehet kapni, esetleg a színekben van néha hiány. Dicsérték, különösen a cipőosztály vezetőjét, Sándorné kartársnőt, aki nemcsak, hogy jól felkészült csukott cipő, csizma, bakancs — áruval, hanem igen kedves, udvarias a vásárlóközönséggel szemben, s éppen ezért szívesen mennek hozzá vásárolni. Az áruház több dolgozójáról is hasonlóan nyilatkoztak. Többek között elmondhatjuk, hogy a falu túlnyomó többsége tagja a földművesszövetkezetnek és joggal elvárja, hogy minden területen az áruházhoz hasonlóan jobb áruellátást biztosítsanak, még a zöldségboltban is. Sz. I-né. Ismét megkezdte működését a Megyei Választmány Felvásárló Szakbizottsága Szeptember első felében megbeszélésre jöttek össze a Megyei Választmány Felvásárlási Szakbizottságának tagjai, Kölesden. A megbeszélésen részt vett Gyöngyösi János, a SZÖVOSZ Felügyelő Bizottságának tagja, és Biczó Ernő, a MÉK főkönyvelője. A Szakbizottság elnöki beszámolója — amit Szoboszlai elvtárs tartott — részletesen elemezte a Szakbizottság munkáját. Foglalkozott a felvásárlás és értékesítés problémáival, a felvásárlási üzemágak munkájának eredményeivel, hibáival. Javasolta, hogy készítsenek munkaprogramot, amelynek alapján ismét megkezdik az ellenforradalom óta eddig elmaradt tevékenységüket. A beszámolót aktív, sokoldalú vita követte. A hozzászólók egyöntetűen helyeselték az értekezlet összehívását. Gyöngyösi János és Bertus Ferenc kartársak elmondták, hogy már korábban kellett volna a szakbizottságot működtetni. Sok szabálytalanságot tudtak volna így megelőzni. A vita során elmondták, hogy nagyobb tekintélyt kell szerezni a választott vezetőség tagjainak. Sok javaslat és bíráló megjegyzés hangzott el a felvásárlási munkát illetően. Kovács István felhívta a figyelmet arra, hogy a felvásárlók között vannak olyanok, akik nem tartják be a diszpozíciós és minőségi előírásokat, amiből a földművesszövetkezeteknek nem egy esetben kára származik. Kálóczi István a revizorok munkájának megjavításával foglalkozott. A tamási járásban nem tartja kielégítőnek a revizorok munkáját. Biczó elvtárs, a MÉK főkönyvelője, a felvásárlási munka fejlődéséről beszélt. Elmondta, hogy a felvásárlás a begyűjtés eltörlése óta nagymértékben kiszélesedett és több hiba ellenére is sokat fejlődött. ígérte, hogy a MÉK részéről figyelembe veszik a szakbizottság tagjainak észrevételeit, javaslatait. ígérte, hogy a MÉK-központ részéről a legmesszebbmenően segítik a szakbizottság munkáját. A felszólalók beszéltek még a helyes árpolitika helyi kialakításáról, a felvásárlási, szervező és ellenőrző munka megjavításának kialakításáról, a felvásárolt áruk helyes tárolásáról. A szakbizottság végezetül munkaprogramot fogadott el, amelynek alapján tagjai ismét megkezdték tevékenységüket. Orbán János Este 7 órakor Hanti Józsi bácsinál A poros kölesdi utcán az egyik kocsi a másikat éri, ugyanis jönnek haza a határból. Mikor Józsi bácsi házához értünk, biztonság kedvéért megkérdeztük a mellettünk haladó kocsistól, hogy itt laknak-e Hanti bácsiék? S mikor ténylegesen meggyőződtünk, beléptünk Hontiék „birodalmába”, a szépen karbantartott házba. Józsi bácsi mindjárt bevezetett bennünket a tiszta szobába és sok mindent elmondott nekünk. Elmondta, hogy az igazgatósági tagok között még vannak, akik nemigen törődnek a szövetkezet munkájával. Eljárnak az ülésekre, ott esetleg hozzászólnak, majd pedig megszavazzák az ott készülő határozatokat. Elmondta, hogy rendszeresen tartanak igazgatósági és felügyelőbizottsági üléseket, ott határozatokat hoznak. A legközelebbi ülésen pedig megállapítják, hogy az előző határozatból mit valósítottak meg és mi az, amit nem tudtak megoldani. A vezetőség és a tagság kapcsolatáról annyit mondott, hogy még nem a legjobb. Az elnök elvtárs sokat vállal magára és így egyedül nem tud minden feladatot, problémát megoldani. — Jó volna, ha elnök elvtárs jobban támaszkodna a vezetőségi tagokra — mondatra — és a tagságra. Így közös erővel jobban tudnánk dolgozni. Hiába, egy ember csak egy ember! Látják — nagy segítséget tudna adni a most megválasztásra kerülő nőbizottság, mégpedig azért, mert az újonnan megválasztott nőtagok szívvel-lélekkel kezdik munkájukat. Az igazgatósági elnök elvtárs számít rájuk, nem kell neki egyedül végezni munkáját. Én helyeslem ezt a nőbizottságot, mert így most már tényleg bekapcsolódnak a szövetkezet munkájába és amit egyszer meg akarnak csinálni, azt aztán megvalósítják. Ezeket mondta Józsi bácsi, és még hozzáfűzte, ne csak az ő véleményét írjuk meg, hanem az egész tagságét. Aztán megírják, hogy mennyi áru van a boltjainkban, mert most van ám aztán elég. Sz. J. A részjegy alapnövelés hívei Az alsónyéki földművesszövetkezet szégyenkezhet, az elmúlt két hét alatt semmi részjegybefizetés nem történt a földművesszövetkezetnél, amelyen feltétlenül változtatni kell. * A pincehelyi földművesszövetkezet szeptember 1-től 15-ig 4328 forintos részjegybefizetést ért el. * A bonyhádi földművesszövetkezetnél 2 hét alatt az egy tagra jutó részjegy összeg 3920 forintról 19 forintra emelkedett. Ugyanezen idő alatt 3770 forintot fizettek be a földművesszövetkezeti tagok részjegyként a földművesszövetkezet pénztárába. Eredményes munkát végzett Tisza Henrik kartárs, aki 4 földművesszövetkezeti tagnál egyenként 2 darab új üzletrészjegyet jegyeztetett. Hozzáállás A MÉSZÖV igazgatósága szeptember 11-i ülésén elhatározta, hogy járási értekezleteken kell megbeszélni a földművesszövetkezetek előtt álló három legfontosabb feladat — a cukorrépa szerződéskötés, a részjegyalap növelés, a tag-, köz- és küldöttgyűlések előkészítése és megtartása konkrét gyakorlati kérdéseit. E célból gyűltek össze Gyünkön is megbeszélésre a földművesszövetkezetek igazgatósági elnökei, újonnan beállított mezőgazdasági üzemágvezetői és termelési felelősei. Biczó Ernőné MÉSZÖV igazgatósági tag előadói beszéde után a megbeszélésen résztvevők mindhárom kérdésben aktívan bekapcsolódtak a vitába, különösképpen a cukorrépa szerződéskötésekkel kapcsolatban. ■ Az aktivitás mutatta, hogy a földművesszövetkezeti igazgatósági elnökök komolyan veszik a szerződéskötések időbeni elvégzését. Többen vállalták— mint például a hőgyészi, nagyszékelyi és udvari földművesszövetkezet elnökei^ hogy annak ellenére, hogy nem kaptak cukorrépa szerződéskötésre tervet, tíz-tíz katasztrális holdat szerződtetnek a községükben,. A kölesdiek elmondották, hogy 40 katasztrális holdra kell terv szerint a községben cukorrépát szerződtetni. Problémaként felhozták, hogy a legjobb cukorrépatermő föld a szigeti föld, amelynek egy része a helyi tanács kezelésében van, ezt kishaszonbérbe adta ki. A termelési felelős javasolta, hogy kérjék meg a helyi tanácsot, hogy a jövő évben azok kapják meg ezeket a földeket, akik cukorrépát is szeretnének termelni. Az értekezlet után egész kis küldöttség kereste fel a kölesdi helyi tanács elnökét, Hegyi elvtársat, hogy az említett probléma megoldásában segítségét kérjék. Sajnos, Hegyi elvtárs a segítés helyett kitérő választ adó t. ,,Még nem tudjuk, mi lesz a földekkel” — mondotta. — Később a 10-es számú rendeletre, hivatkozott. Végülis, mikor a kis küldöttség látta, hogy mennyire nagy az elzárkózottsága, Szoboszlai elvtárs, a gyönki FJK elnöke megjegyezte: „ha nem termelünk cukorrépát, kevés lesz a cukor, nem tudjuk a szükségletnek megfelelően a cukrot biztosítani”. Erre Hegyi elvtárs magabiztosan kivágta: „lesz nekünk akkor is cukor, elvitárs, ha nem termelünk elég cukorrépát. Majd hozunk be külföldről.” Hiába próbálták az ellenkezőjéről meggyőzni, nem sikerült. Sőt, hogy a beszélgetésnek véget vessen, megjegyezte: „kérem, megvan nekem a véleményem a földművesszövetkezetekről.” Ezek után nem csoda, ha a küldöttség tagjai a kölesdi tanács elnökéről úgy vélekednek: inkább nehezít, mint segít. • (0. 1) Csendesen, de állandóan fejlődik Hangos A dombok alján, egy kis völgyben szép békességben éldegél Hangos népe. A múlt elfelejtkezett róla, a jelen igyekszik pótolni a hiányokat. Az elmúlt évek kenyérzavaros idejében a járási pártbizottság volt az, amelyik azonnali intézkedéssel a kenyérellátást rendezte. Azóta is hetente háromszor kapunk friss kenyeret. A kölesdi körzeti földművesszövetkezet vezetősége, élükön Sebestyén Zsigmond igazgatósági elnökkel pedig egy helybeli bolt működéséhez adták meg a segítséget. Cammogott a boltocska pár forint havi forgalmával az induláskor. Ma pedig amint a nap felkel, kinyit a bolt és forgalmaz. Megfordul benne a falu apraja, nagyja, öreg és fiatal napi vendég. Sok-sok minden kapható itt helyben, felár nélkül. Sebestyén kortárs állandóan érdeklődik, személyesen meggyőződik itt helyben, hogy nincs-e hiányzavar, s azonnal intézkedik. Csömör kartárs küldi az árut, hiány ne legyen, kérdi mi az, amire még szükség van. Nagy kartárs pedig a nagyhatalmú „pénz uraságot’’ intézi ne legyen akadály az áru, s a pénz cseréjében. Ezt a szép összhangot a lakosság is igyekszik támogatni azzal, hogy közreműködik a fejlesztésben. Bizonyos tekintetben az áruellátásban is segédkezet nyújt. Gyűlés keretében elhatározták, hogy a „Részjegyzésben” igyekeznek lépést tartani a nagyközséggel. A nőbizottság megalakításával pedig az összhangot, a közös munkát még bensőségesebbé tesszük. Az őszre pedig varrótanfolyammal óhajtják az asszonyok bizonyítani, hogy állandóan fejlődnek. Most pedig alakulóban van a körzeti földművesszövetkezet keretében baromfitenyésztési szakkör. A kezdő lépések ebben az irányban is megtörténtek azzal, hogy tenyészkakas rendelést tesznek. A télen pedig egy tanfolyamot szeretnének a baromfitenyésztéssel kapcsolatban. Az ígéret már megvan, lehet. Máriás István AZ ŐSZ BEÁLLTÁVAL a fogyasztók mindinkább azon vannak, hogy az őszi-téli áruféleséget időben vásárolják meg. Vonatkozik ez úgy a ruházati cikkek megvásárlására, mint a vas-műszaki, háztartási, vegyi áruk stb. beszerzésére. Az igények kielégítése érdekében a földművesszövetkezeti kiskereskedelem igyekszik a fogyasztók segítségére lenni. Bő választékú készlettel a megye területén minden egyes földművesszövetkezet bevonásával szeptemberi vásárt rendez 21-től 29-ig. A vásár keretén belül szövetkezeteink megfelelő minőségű árut fognak ajánlani a fogyasztóknak, úgy méter, felső konfekció, kötöttáru és cipő áruféleségekből, mint a vegyesiparcikkekhez tartozó vasműszaki ,háztartási, vegyi, játék, bizsu stb. áruféleségekből. A szeptemberi vásár sikeres lebonyolítása érdekében egyes szövetkezeteink még árubemutatókat, divatbemutatókat és kiállításokat is rendeznek, hogy ezzel is hozzájáruljanak a tagság és a fogyasztók igényeinek kielégítéséhez, azoknak szórakoztatásához. A kocsolai földművesszövetkezet a szeptemberi vásár sikere érdekében a bő áruválaszték kialakítása mellett szemléltető vásári parkot létesít a boltegység előtt, ahol megtekinthető lesz az iparunk által legyártott különböző áruféleség. A GYÖNKI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET nagykészletű áruválasztékkal szeptember 22-én kirakodóvásárt rendez Belecska községben. A szövetkezet főleg méterárúból, felső konfekcióáruból, cipő, kötött és fehérneműárúból fogja elsődlegesen kielégíteni a keresletet. A hőgyészi földművesszövetkezeti kiskereskedelem és vendéglátóipari egységek a község területén nagyszabású őszi kirakodóvásárt tartanak szeptember 29-én. Nevezett napon a vásározórészleg kirakodásán kívül a szövetkezet áruháza is nyitva tart, így a földművesszövetkezet a teljes választékával áll a vásárlóközönség rendelkezésére. A kölesdi földművesszövetkezetnél a taggyűlésen belül kiállítás lesz. A kiállításon be fogják mutatni a szövetkezet által értékesítendő áruféleségeket. A NAGYDOROGI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET szeptember 28. és 29-i nagyszabású őszi vásárán a szövetkezet vasboltja, valamint cukorka és játék árusítással foglalkozó egységei kirakodás útján fogják áruikat értékesíteni. Jelen lesz a vásáron a szövetkezet vendéglátóipari egysége, amely nagyválasztékú itallal, valamint lacipecsenyével fogja a fogyasztók igényeit kielégíteni. Ezeken kívül számos földművesszövetkezet tart még őszi kiállításokat, melyeken szeretnék a vásárlóközönség igényeit a lehető legjobban kielégíteni. Schmidt Mihály Szeptemberi vásár