Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-13 / 215. szám
TOLNA MEGYEI fkyv VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIÁLISÁT A MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. évfolyam, 215. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Péntek, 1957 szeptember 13. A legfontosabb nemzetközi kérdésekben a magyar és a mongol álláspont azonos Kádár és Cedenbal elvtárs beszéde a budapesti dolgozók nagygyűlésén Szerdán délután a hazánkban tartózkodó mongol kormány- és pártküldöttség nagygyűlésen találkozott a budapesti dolgozókkal. A nagygyűlésen megjelent Kádár János és Dobi István elvtárs mellett a párt és kormány több vezetője, köztük Apró Antal, Münnich Ferenc, Kiss Károly elvtársak. KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS beszéde bevezető részében a magyar —mongol megbeszélésekről szólott. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdésekben a mongol és a magyar álláspont egységes és azonos. Mindkét nép jó viszonyra törekszik a béke érdekében, minden néppel és állammal, de egyek vagyunk abban is, hogy a legkülönbözőbb embereket tömörítő nemzetközi béketábor egységes követeléseit előmozdítsuk. Együtt követeljük az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérletezés beszüntetését, e fegyverek eltiltását, a leszerelés és a kollektív biztonsági rendszer megvalósítását. — Az a közös nézetünk, — mondotta Kádár János elvtárs, — hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete legyen egyetemes testület, kapja meg ott az őt megillető jogos helyét a Kínai Népköztársaság éppen úgy, mint a Mongol Népköztársaság. Ezután arról beszélt, hogy a szocializmust építő Mongol Népköztársasággal közösek gondjaink és nehézségeink, de közös az örömünk is. Ugyanazok a barátaink és ugyanazok az ellenségeink is. Ezután arról a politikai, erkölcsi és anyagi támogatásról szólt, amelyet a Mongol Népköztársaságtól kaptunk az ellenforradalom leverése után. A magyar kormányelnök ezután az ENSZ rendkívüli közgyűlésére tért ki. Hangsúlyozta: a magyar ügy csak a háborús uszítók elképzeléseiben, csak a nemzetközi imperializmus szótárában létezik. A világ minden becsületes embere látja a mi igazságunkat. Az ENSZ közgyűlésének, — mondotta Kádár elvtárs, — ha hű akar maradni az alapokmányhoz és a szervezet magasztos célkitűzéseihez, vissza kell utasítania az ötö- bizottság rágalmazó, gyalázkodó jelentését. CEDENBAL ELVTÁRS a mongol küldöttség vezetője emelkedett ezután szólásra. Hangoztatta: az imperialista igától megszabadult mongol nép mindig baráti rokonszenvel és nagyrabecsüléssel viseltetett a magyar nép iránt. Kijelentette, örömmel tapasztalták, hogy a magyar nép az ellenforradalom következményeinek felszámolása után szocialista munkáspártja és valóban népi, munkásparaszt kormánya vezetésével összes hazafias erőit az ország újabb gazdasági fellendítésére, a kultúra fejlesztésére és a nép jólétének emelésére fordítja. A nemzetközi kérdésekről szólva, kiemelte, hogy egyes nyugati körök 11 éve megakadályozzák a szuverén és demokratikus Mongólia felvételét az ENSZ-be. A Mongol Népköztársaság helyzetével foglalkozva, hangoztatta: a Szovjetunió volt az egyetlen ország, mely elejétől kezdve elismerte Mongóliát és a barátság, a szoros együttműködés és a sokoldalú segítség alapján fejlesztette a két ország viszonyát. Befejezésül Cedenbal elvtárs a mongol—magyar tárgyalásokkal foglalkozott, hangsúlyozva, hogy a tárgyalások a legteljesebb barátság és szívélyesség légkörében folytak le. A nagygyűlés résztvevői hosszantartó tapssal fogadták J. Cedenbal elvtárs beszédét. Két film, hatezer nézőr Az elmúlt napokban különösen nagy ház volt. A Két óceán titka című filmet érdeklődés nyilvánult meg a Garay Film- 2700-an nézték meg. Még ennél is a aszínház előadásai iránt. Két nagysikerű gyobb érdeklődés kísérte a Gyilkosság a szovjet filmet játszott nemrég a filmszín- Dante utcában című filmet, melyet ház, melyeknek minden előadásán telt 3400-an láttak. Új gyártmányok a megye egyik kisipari szövetkezetében legfiatalabb Csupa új épület veszi körül a kis „üzemet”, csak a főútvonalról idevezető dülőút leágazásánál van egy tábla, nyíl mutat az épület irányába: „Fémtömegcikk KTSZ ”. Fiatal az egész település, a lakóházak is az árvíz után épültek, de fiatal maga a szövetkezet is, a néhány hónappal ezelőtt alakult Tolnai1 Fémtömegcikk KTSZ. Először a mosógépgyártás után érdeklődünk. Ez ugyanis régóta dédelgetett tervük a szövetkezetieknek, a kézihajtású mosógép prototípusával még a szövetkezet megalakulása előtt elkészültek, ezzel akartak indulni. — A mosógépből, sajnos, nem lesz semmi — mondja Isgum Ádám könyvelő, — de azért így sincs baj, van munkája elég a majdnem kétszeresére gyarapodott szövetkezeti tagságnak. A mosógép prototípusát Pestre vitték a KEB.MI- hez a Kereskedelmi Minőségi Ellenőrző Intézethez. Az intézet levélben közölte hogy milyen változások szükségesek a gépen, hogy engedélyt adhassanak a forgalombahozatalához. A szövetkezet most már módosított a gépen , az előírásnak megfelelően, sok utánjárásba került a megfelelő anyagok biztosítása, s az újabb mintapéldányt Belasits Ernő lakatos, részlegvezető vitte Pestre. Most azonban újabb változtatásokat követeltek, mint például krómozni a lefolyócső kampóját és nem festeni, hanem zománcozni a gépet. Erre aztán már képtelen a szövetkezet. Igaz, hogy közben elkészítettek száz darabot és forgalomba is hozták (egyedül Tolnán harmincat), a vásárlóktól, akik bizonyára használják a gépeket, kifogás eddig még nem érkezett. Lehet, sőt, bizonyos, hogy most már egyre több villanymeghajtású mosógép készül, a kereskedelem ilyenekből is ki tudja elégíteni az igényeket, talán ez is oka annak, hogy ilyen szigorú követelményeket állítanak a szövetkezet elé. De az semmiesetre sem helyes, hogy nem mondták meg az első alkalommal az összes kifogásokat. A szövetkezet vezetői és tagjai azonban nem esnek kétségbe, ötletekben — ha új cikk bevezetéséről van szó — nincs hiány. Gyártanak ereszcsatornákat, csatornavasakat, bádog mosóteknőket és mosdóállványokat. A szövetkezet egyik új gyártmányából, a Pannónia motorkerékpárra szerelhető csomagtartóból 600 darabot rendelt a Vas Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat. A kerékpárra szerelhető gyermekülésből pedig már ötezer darabra van rendelésük nemcsak a megyéből, hanem az ország különböző részeiből is. A legújabb elgondolás pedig az, hogy abroncsból csövet fognak húzni és ebből gyártani a székeket, éjjeli szekrényeket és különféle kerti bútorokat. A szövetkezet elnöke, Biber László és Schwendtner Ödön műszaki vezető Gyulára utazott, hogy egy hasonló üzemben szerezzen tapasztalatokat a csőhúzás technológiájáról. A megye egyik legfiatalabb szövetkezete, a 23 tagú Tolnai Fémtömegcikk KTSZ, de gyártmányaival hozzájárul a megye szövetkezeti ipara hírnevének öregbítéséhez Két esemény Ertényből A községbeli gazdák sokat méltatlankodtak tanácsüléseken és más fórumokon, hogy hiába költöttek rá annyi pénzt, a „bádogember“ hallgat a községben. Éppen egy év óta volt már némaságra kárhoztatva. A gazdák panasza, kifogása végülis meghallgatásra talált. Augusztus 20-án újból megszólalt a „bádogember“, rendszeresen közli a híreket, eseményeket a lakossággal. A községben is megindul a „színházi évad’1. A napokban adja elő a Magyar Játékszín Seribe: „Asszonypárbaj’1 című darabját. Tavasszal 5— 6 színdarab került bemutatásra, a Magyar Játékszín művészein, a helybeli kultúrcsokon kívül kányái, koppányszántói színjátszók szerepeltek és különösen nagy sikert aratott a Tamási Gimnázium színjátszó csoportja a „Gül babá“-val. Békevonat indul a Szovjetunióba A Szovjet Béketanács meghívására szeptember 14-én 300 magyar békeharcos indul 10 napos látogatásra a Szovjetunióba. A békevonat utasai megtekintik Kiev nevezetességeit, majd tovább utaznak Moszkvába, ahol meglátogatják a gyárakat, iskolákat és találkoznak szovjet békeharcosokkal. A békevonaton az Országos Béketanács budapesti és vidéki aktívái, titkárai, tagjai, a békemozgalom régi munkatársai utaznak. Megyénkből Bolvári Józsefné, Dávid Andrásné, Kelemen Jánosné, Takács Mihályné, Hunyadi Károly és Szigeti János utazik a Szovjetunióba. Az idén is megrendezik az országos gép- és gyorsíróversenyt Az Országos Gépíró és Gyorsíró Versenybizottság, a Művelődésügyi Minisztérium hivatalos szerve, ebben az évben is megrendezi a szokásos gépíró- és gyorsíró-versenyt. A verseny október 18—19-én kerül megrendezésre. A legalacsonyabb sebesség gyorsírásból 150 szótag, gépírásból 200 leütés (70 szótag) percenként. A gépíróverseny egy fordulóban országos jellegű, a gyorsíró verseny legjobb részvevőit, behívják a budapesti országos versenyre. A magyar gépírók milánói sikere után nagy érdeklődés mutatkozik az őszi versenyek iránt. A nemzetközi versenyre készülő keretet is az országos versenyek eredményei alapján állítják össze. Megyénkben Szekszárdon, Bonyhádon és Pakson rendezik meg a verseny helyi részlegeit. 200-an váltottak addig bérletet Az elmúlt hetekben igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a színházi előadásokra meghirdetett bérletjegyek iránt. Érdeklődésünkre a kultúrház igazgatója elmondotta, hogy az évadnyitásig több mint kétszázan váltottak bérletet a színházi előadásokra. Mint már arról hírt adtunk, a bérlet állandó helyet biztosít a váltónak és annyi kedvezményt nyújt, hogy a színházlátogató a jegy árát két részletben fizetheti ki. Amennyiben megfelelő érdeklődés lesz a jövőben a színházi előadások iránt, úgy minden darabból két előadásit rendez a kultúrház. MOIÁIKO! a szekszárdi piacról Vásár utáni hangulat uralkodott a szekszárdi hetipiacon. Kevés a vásárló — állapították meg az eladók. Magasak az árak — mondogatják a vásárlók. És mind a kettőnek igaza volt. A befőzések, a savanyúság elrakásá jjnak az ideje van, ezzel foglalkoznak most a háziasszonyok. A szekszárdi piacon zsákokba és halmokba rakva vevőre vár a bogyiszlói paprika. A piac kezdetén 2-2,50 forintra tartogatják kilóját. Tíz óra után már kénytelenek olcsóbban adni, ugyanis a ceceiek szintén nagymennyiségű, szép áruvá jelentek meg, s tőlük már egy forintért is vásárolnak egy kiló paprikát a szekszárdi asszonyok. * Drága a paradicsom is, egy kg 2 forint, sőt egy szekszárdi nénike 2 20 forintot kért kilójáért. A vásárolni szándékozók érdeklődnek az árak iránt, az eladók szíves szóval kínálgatják portékáikat, mindhiába. A legtöbb asszony azzal hagyja ott a paradicsomot, „drága, inkább vásárolunk a szövetkezetnél 1.30 forintért.“ Az ecetbe való apró uborkáért 5 forintot kérnek. De csak kérnek... A vásárlók meggondolják, hogy adjanak-e ennyit érte... A legtöbb esetben odébb állnak. A tej- és a tejtermékeket árusító asztalokon hegyén, hátán sorakoznak a tejeskannák, tejfölös fazekak, túróstálak. — Vegyen a tejfölömből, szép sárga... És nem is híg — meríti az edénybe a merőkanalat az eladó. — Nem állott? — kérdezi egy jólöltözött fiatalasszony fitymálva. — Kóstolja meg, kedves — mondja az asszony és már nyújtja is feléje a tejfölbe mártott kanalat. Az érdeklődő lakkozott körmű újját belemártja a tejfölébe, majd ujját nyalogatva tovább áll. Ejnye, ejnye kedves fiatalasszony, hát rendjén van ez? Mit szólna ön ahhoz, ha otthon az ételébe belemártogatná valaki az ujját, ugye maga sem állná meg szó nélkül? * Sok a gyümölcs is, különösen nagyon sok az őszibarack és a szilva. Kezdetben 2 Ft-t is elkérnek kilójáért, a piac végén azonban már 80 fillérért, 1 Ft-ért is lehet kapni. Még így is sokat kénytelenek hazacipelni, miután nem akadt vásárlóra. * Az asszonyok nyakukat nyújtogatva állják körül a habverő árusító asztalát, aki kézzel-lábbal magyarázva kínálgatja portékáját, a csodahabverőt. — Percek alatt egy hatéves kisgyermek is könnyűszerrel kiveri a habot — mondja. Kívánságra többször is bemutatja a habverés művészetét, mert mint mondja, nem sajnálja a tojást. „Nem sajnálják, mert én se sajnálom — mondja — ugyanis nem veszik kárba egy darabja sem, mert megállapodtam egy tarhonyakészítő asszonysággal, ő megvásárolja a tojások sárgáját. A felvert habot pedig a cukrászda vásárolja meg.’1 (Ez igen, ez jó üzlet, de vajon mit szól mindehhez a városi főorvos? ...) Nem hiányoznak a piacról a piac lelkiismeretlen vámszedői sem. A város határán tábla jelzi: „Baromfivész van Szekszárd város területén, a baromfi behozása szigorúan tilos.’1 A tilalmat jelző tábla az országutakon van elhelyezve, s így nem zavarja azokat, akik a mellékutakon járva akarnak a beteg baromfiaktól megszabadulni. Ezek az úgynevezett „zugárusok“, a piacot messze elkerülve a mellékutcában kínálgatják a csirkét, a tyúkot, mit sem törődve azzal, hogy a tiltott „vásárral“ terjesztik a baromfibetegséget. Néhány mozaik a szekszárdi piacról, amelyet azzal a célzattal írtunk meg, hogy az illetékesek okuljanak