Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-29 / 281. szám

1957 november 29. Kommunisták a termelőszövetkezetben A TAMÁSI ÚJ ÉLET TSZ MSZMP SZERVEZETÉNEK EGYÉVES MUNKÁJÁRÓL Minden tizedik ember tagja a pártnak ebben a szövetkezetben. A párttagok összetétele változatos. Van­nak közöttük lobbanékony, lendüle­tes fiatalok, s megfontolt, nagy ta­pasztalatokkal rendelkező idős vete­ránok egyaránt. Ezeket a szövetke­zeti parasztokat nem önző érdek, nem az elvtelen felfelé kapaszkodás aljas gondolata hozta a kommunis­ták sorába, s ennek köszönhető az is, hogy dacolni tudtak az ellenforra­dalmi árral szemben, amikor ki kel­lett állni a gátra. Az ifjú kommu­nista alig 20 éves Kiss István és a 69 éves veterán Nagy Gyuri bácsi egy­aránt megállta és napjainkban is megállja a helyét kommunista módra. A LEGNEHEZEBB NAPOK ! A párttagok az ellenforradalom napjaiban is teljesítették kommu­nista kötelességüket. 1956 október 23-tól november 4-ig őrség vigyázott a szövetkezet magtárára, állatállo­mányára. Az őrség, amelynek fegy­verzete vasvillából és furkósbotból állt, kommunistákból tevődött össze. Legtöbb éjszakai szolgálatot Balog József tehenész, Süveggyártó Mihály sertésgondozó, Kocsis Sándor agro­­nómus és Bangó János szövetkezeti ács adta ezekben a napokban. ÚJ HELYZET, ÚJ PROBLÉMÁK Múlt év novemberében válságos helyzetbe került a tsz állatállomá­nya. Legtöbben az állatgondozók kö­zül léptek ki a szövetkezetből. A te­henészetben mindössze egy ember maradt. Nem akadt senki, aki je­lentkezett volna azok helyébe, akik kiléptek. S egyesek arról kezdtek be­szélni, hogy el kell adni az állato­kat. A pártszervezet a helyzetnek megfelelően kiadta a jelszót: „A szö­vetkezet kommunistái jelentkezzenek állatgondozónak!“ Jelentkeztek: Péti József, a függetlenített párttitkár is tehenész lett ebben az időben. Ma már le tudják mérni ennek a párt­­határozatnak az eredményét. Mert mivel a tsz állatállományát nem pré­dál­ták el ezekben a válságos hóna­pokban Adorján pusztán, lehetőség nyílt ebben az évben az állatállo­mánynak nagyobb arányú kibővíté­sére. Jelenleg 50 százalékkal több szarvasmarha és sertés, továbbá 80 százalékkal több juh van a tsz állat­­állományában, mint az év elején volt. AZ IFJÚSÁG SZERVEZÉSE A fiatal tsz tagok közül sokan túl­ságosan válogattak a munkában. Leginkább azt szerették volna, ha a tehergépkocsik mellé rakodónak, vagy vontatókocsira osztották volna be őket. Közvetlenül a fiatalokkal, az ő problémájukkal és nevelésük­kel nem tudott behatóan foglalkozni a pártszervezet. Ezért a legtapasztal­tabb fiatal párttagokat megbízták a KISZ szervezésével. Augusztusban létrejött a KISZ alapszervezet, s azóta a fiatalok nem válogatnak annyira a munkában, szilárdabb lett fegyelmük. VAN MÉG JAVÍTANIVALÓ IS A kívülállókkal való kapcsolat megteremtése érdekében a pártszer­vezetre nagy feladatok várnak. A tsz bizonyos fokú befelé fordulásának oka abban lelhető, hogy a pártszer­vezet tagjai között is vannak még olyanok, akik azt a véleményt vall­ják: „Ha akkor megingott, amikor beborult az ég és itthagyott bennün­ket, akkor most már ne is jöjjön­ az, aki kilépett.’* , Adorján-pusztán és környékén a nagykiterjedésű tamási szőlőhegyen sok kisparcellás egyéni gazda él. És ha a pártszervezet először a saját kebelén belül, később pedig a ter­melőszövetkezeti tagság körében is leküzdi az elzárkózottság korlátait, ha élénkebb agitációt fejt ki a ter­melőszövetkezet eredményeinek népszerűsítése érdekében a környé­ken, akkor a kisparasztok körében megindul a termelőszövetkezetbe való beáramlás folyamata. H. T. A sárközi­­ valuta • • AKÁR ŐCSÉNYBEN, akár Decsen, Sárpilisen, vagy Várdombon jár az ember, mindenütt azt látja, hogy a házak tornácán ott piroslik megszám­lálhatatlan füzérben Sárköz valu­tája — a paprika. Igen, valuta, mert a paprika nem csupán magyar külön­legesség, számottevő mennyiség kerül belőle exportra. Ennek megfelelően a termelőknek is komoly anyagiakat jelent. Ezért öltött ilyen nagy mére­teket a sárközi községekben a papri­katermelés. Ezért piroslik a házaknál, az udvarokon a sokezer füzér paprika. Ugyanezt látni, meghatványozott mennyiségbe Decsen, az átvevőtele­pen Valóságos paprikaerdő... Az állványokon sokezer füzér paprika, időbe kerül, ha valaki netalántán vé­gig akarja számolni. De nem érdemes a számolgatással vesződni... az ott dolgozók megmondják pontosan: 24 ezer füzér — vagy, amint ők mond­ják, zsinór — paprika piroslik a tele­pen. Azért tudják ilyen pontosan, mert ők fűzték fel az összest. Ráadá­sul még felfűzésre vár mintegy 1200 láda paprika, de egyelőre megállt a tudomány ... a feldolgozó üzem nem­ győzi a munkát, így teljesen megtelt az átvevő telep. — Annyi a paprika, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni — mondják, de nem is alaptalanul. Az idén 1300 öllel bővítették a telepet és építették be fűzérágasokkal, de ez sem elég. Tavaly például az egész vállalat terü­letén, — amely magában foglalja Fadd Bogyiszló, Őcsény, Decs és Sár­pilis területét — 65 vagon paprika termett. Az idén csak a decsi telepen a három községből vesznek át 60 vagonnal. MÉG MOST, november végén is szállítanak be paprikát a termelők. Igaz, ez már nem első osztályú, nem érett olyan szép pirosra, mint az első szedés. Az őcsény-szállási Haffner Jánosnak nem is nagyon tetszik, de aztán csak elismeri ő is, hogy az a paprika, amit most hozott, már nem felel meg első osztályúnak, de így sem csalódott. — Négyszáz ötön termeltem papri­kát, de a jövőre már leszerződtem 800 ölre . . . — Olyan jól sikerült? — Meg kell nézni az átvételi lapot. Eddig négyezer forintot kaptam. — Igen. De ha fűzve adja be Haff­­ner bácsi, akkor majdnem kétezer fo­rinttal többet kap — mondja az át-PAPRIKÁT HOZ átvételre Zsig­mond László is Decsről. — Az a baj, hogy az én paprikám későn érett és kintmaradt legalább százötven zsákkal — mondja. Az idén 2000 ölön termett de jövőre nekem is több lesz. 2550 öl. Én felfűztem, ott­hon van még a termés jórésze, van vagy hétszáz fonal... — Nem tudjuk egyszerre átvenni a termelőktől, mert amint az előbb be­szélgettünk róla, nem tudunk többet elraktározni itt a telepen, így egyelő­re a termelőknél van felfűzve. Ez a mennyiség kitesz húsz vagont. Decsen például nem egy olyan termelő van, akinél ezer zsinórral van felfűzve. Lesz olyan, amit csak januárban tu­dunk átvenni. Addig is kérhetnek a termelők előleget. Ez zsinóronként körülbelül 25 forint. Ezek szerint valóban kifizetődik a paprikatermelés. Zsigmond László a hétszáz fűzér paprika után tizenhét­ezer forintnál többet kaphat — csak előleget. A kétezer öl földről a végel­számoláskor kb. 21.000 forint bizony jó jövedelem — állapítjuk meg. — Igen. Ezért nem kell különöseb­ben magyarázni a gazdáknak, hogy szerződjenek. Már le is van szerződve az a terület, amelyen a jövő évben paprikát termelnek. A SÁRKÖZI GAZDÁK szívesen foglalkoznak a piros „valutával”. Tud­ják azt is, hogy jó termést ad utána a búza. Itt már van látszata a belter­jes gazdálkodásnak. HIRDESSEN TOLNA MEGYEI héfuíiság&cui! Hirdetésfelvétel a Kiadóhivatalban Szek­szárd, Mártírok­ tere 15—17 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Készülődés az üzemi tanácsok választására A Szakszervezetek Megyei Tanácsa közli: December ötödikén Szekszárdon az ÉDOSZ területi bizottsága, az élel­mezésipari üzemek, vállalatok igaz­gatói, párttitkárai és szakszervezeti elnökeinek részvételével értekezle­tet tart. Az értekezleten a kormány és a szaktanács határozatát beszélik meg.* Több üzemben sza­kszerve­zeti ak­­­tivaü­lésen beszélik meg az üzemi tanácsok megalakításával kapcsola­tos feladatokat. December 5-én a Bonyhádi Cipőgyárban és a Simon­­tornyai Bőrgyárban lesz aktivaülés, ahol a szakszervezeti bizalmiakon, az üb. tagokon kívül részt vesznek a gyárak igazgatói és párttitkárai is. * A Paksi Konzervgyárban a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsának el­nöksége irányításával, mintaválasz­tás lesz. A választáson a megye na­gyobb üzemeinek szakszervezeti ak­tivistái is részt vesznek. * A Bonyhádi Zománcművekben ta­pasztalatcserével egybekötött vá­lasztást tartanak, ahol az úgyneve­zett „zárt” üzemek szakszervezeti aktivistái is részt vesznek. * A Szakszervezetek Megyei Taná­csának elnöksége rendkívüli ülésen tárgyalta meg a kormány és a szak­tanács határozatát. Az ülésen meg­szabták az üzemi tanácsokkal való foglalkozás főbb pontjait. A válasz­tások előkészítésére, lebonyolítására, munkatervet készítettek. * Megyénk valamennyi nagyobb üzemében szakszervezeti aktíva ülé­seket tartanak. Ezeken az üléseken az SZMT elnökség tagjai tartanak beszámolót. * December 6-án, a Simontornyai Bőrgyár szakszervezeti elnöke, és igazgatója a bőripari szakszervezetbe megy, hogy ott az országos értekezle­ten részt vegyen. Az értekezleten az ü­ze­mi tanácsok megalakításával kapcsolatos feladatokról beszélnek. * A Tolnai Textilgyárban a héten kibővített üzemi bizottsági ülésen beszélik meg az üzemi tanácsok meg­alakításával kapcsolatos feladatokat. * A szakszervezeti területi bizott­sági elnökök a közeljövőben Buda­pestre utaznak, ahol az illetékes szakszervezeti központokban meg­beszélik az egyes szakszervezetek előtt álló feladatokat. * November 29-én a Tolnai Selyem­fonógyárban üb-ülést tartanak. Az üb-ülésen az üzemi tanácsokkal kap­csolatos kádermunkáról határoznak. Ezt követően az üzemrészekben bizalmi értekezleteket tartanak, ahol az üzemi tanácsok megalakulásának időszerű kérdéseiről kérik ki a dol­gozók véleményét. Xxx)00cxxxx)00000000000000cxxxxi00000ro0000cxxxxxxxxxxx3000000cx30000cxxxxxxx3000cxxxxxx>x)00cxxx>0cr VIRÁ GOK KÖZT. • • A „hódoló’’ szívdobogva belép a virágüzletbe s csak ennyit mond: — Kérek egy cserép cikláment — s ezután fizet. Este pedig bekopogtat a csinos kisleányhoz, Erzsikéhez, akinek szíve szintén gyorsabban kezd do­bogni a kedves ajándék láttán és forró csókkal köszöni meg a gyö­nyörű virágot. Ez már a virág útjának, — „hiva­tásának” — a befejezése s érdemes ellátogatni oda is, ahol a parányi virágmagocskákat földbe teszik és ellesni egyet-mást abból a folyamat­ból, míg a kis magocskából kedves ajándék lesz. Kint a természetben legfeljebb csak a folyók partján látni már zöl­­delő növényt. Itt a szekszárdi kerté­szeti vállalatnál is már csak a fenyő csemeték zöldellnek a szabad ég alatt. Az élet azonban nem szűnt meg — ,,beköltöztették” az üveghá­zakba és Isgum Ferenc, a kertészet vezetője ide kalauzolja az újság­írót. Az ajtón belépve a virágzó má­jus jut az ember eszébe: kellemes hőmérséklet, nyíló virágok palán­ták — most a késői novemberben. Egy ládában a fekete földet zöld pontocskák színezik, csak közelebb­ről lehet észrevenni, hogy azok élő növénykék. — Ciklámen — mondja Isgum Ferenc. — Ezt innen nemsokára ki­szedjük és átültetjük, hogy jobban tudjanak erősödni. Persze nem úgy, mint mondjuk a káposztapalántát, hanem apró csipeszekkel, mert az ember kezében ez különben „el­veszne”. Kicsit kényes növény, de ez a fő virágunk, a vásárlók ezt sze­retik legjobban. Csak látta volna, hogy az idén Erzsébetkor micsoda kereslet volt. Eladtunk legalább 300 cserép cikláment de mégegyszer­­ennyi is elment volna. Sajnos, nem tudjuk kielégíteni az igényeket, pe­dig minden évben többet hajtatunk. Tavaly 1000 cserép ciklámen volt, az idén 2000, jövőre pedig 4000 lesz. Egy másik helyiségben Horváth József bácsi éppen ciklámenültetés­sel foglalkozik. Ez azonban már nagyobb, többcentis növény és most kerül a harmadik helyére. S még ez sem az utolsó helye lesz. Persze nemcsak ciklámen, hanem egész sor más virág és dísznövény is van itt, csak sajnos, délszaki növény nem igen található, pedig azt is szívesen vásárolnák. Nem lehet hoz­zájutni maghoz és így szaporítani sem lehet. Itt készülnek a műkoszorúk is, amelyekkel a sírokat, emlékműve­ket díszítik. A temetkezési vállalat­nak körülbelül 2500 műkoszorút ad­tak el, de készítettek és értékesítet­tek többszáz élőkoszorút is. Szóba kerül a város parkosítása­ is. Jövőre több virágágyat akarnak­ létesíteni a városban, mint amen­­­­nyi az idén volt s változatosabb vi­rágállományt akarnak kihelyezni. A­ Sétakert füvesített részét a tél fo­­­lyamán felássák és újratelepítik a füvet. Tervezik azt is, hogy új zöld­ ligeteket létesítenek olyan helyeken,­­ ahol ma kihasználatlan, kopár terü­let van. Mondhatná valaki azt is, hogy ez­ nem „központi kérdés”. Ez igaz, de­ még akkor is megérdemli ez a válla­lat, hogy írjunk róla, mert a télben is természeti szépet, virágot teremt­­ az emberek számára és egész évben azon fáradozik, hogy a városnak a­ sok szeméttel teleszórt részei mel­lett legyenek olyan pontjai is, ame­lyekre ha ránéz az ember, meg­nyugszik, felüdül a sok szép láttán. S gondoskodnak arról, hogy a sze­relmes legény egy cserép virággal kifejezhesse érzéseit mátkájának Erzsébet estéjén, vagy a gyermek ezzel róh­assa le háláját édesanyja születésnapján. \ így készült fel a kereskedelem: a disznóölésekre és a karácsonyra Az idén előreláthatóan több disznó­ölés lesz, mint a múlt évben volt, de a kereskedelem erre is felkészült s míg tavaly — mindenekelőtt az el­lenforradalmi események miatt — helyenkint csak korlátolt mennyiség­ben állt rendelkezésre se, addig idén annyi van a raktárban, üz­letekben, hogy minden igényt ki tudnak elégíteni. Az idén magyarborsból sem lesz hiány (legfeljebb ott, ahol a bolto­s karácsonyfák december második sok elfelejtettek elég mennyiséget hetében érkeznek a megye kereske- rendelni) s ugyanúgy megfelelő helmi szerveihez és akkor kezdik mennyiségű fűszerpaprika is forga­ meg az árusítást is. A karácsonyfa lomba került. A kereskedelem tehát jelentős része külföldről és az ország lehetővé teszi, hogy a böllérek mind más területeiről érkezik, de megyei denütt ízes töltelékeket készíthesse- készletből is igyekeznek minél töb­­beb­­bet forgalomba hozni. Ezért tárgya­lások folynak a tamási és a báta­­széki erdőgazdaságokkal annak ér­dekében, hogy minél nagyobb m­en­­­nyiségű karácsonyfát szállítsanak a kereskedelemnek. Tavaly közvetlenül az ünnep előtti napokban hiány mutatkozott a sza­loncukor-piacon. Az idén a tavalyi­nál sokkal nagyobb mennyiségű ke­rült forgalomba és nem csak köz­ponti készletből fedezik a szükségle­tet, hanem helyileg is gyártanak na­gyobb mennyiséget. Több földmű­vesszövetkezet — mint például a tolnai, bátaszéki, hőgyészi — beren­dezkedett a gyártásra: nemcsak „formákba készítik“ a szaloncukrot, hanem mindjárt csomagolják is. A múlt évben központi alapból 10 000 folyóméter fenyőfa került for­galomba, helyi alapból pedig 1500 folyóméter. Az idén a tervek szerint 12 000 folyómétert kap a megye a központi alapból és ehhez jön még a helyi erdőkben kitermelt mintegy 1500 folyóméter fenyőfa. Szaloncukorból tavaly 4,6 vagon­nal kapott a megye, az idén hét va­gonnal kap és mintegy másfél vagon­nal készül előreláthatólag helyi cukrásziparban — főként a földmű­vesszövetkezeteknél. A szaloncukor szállítása az üzletekbe és árusítása már folyamatban van. Ezenkívül kap a megye mintegy 100 mázsa „figurálist’ árut — miku­lás, karácsonyfafüggelék, stb. — is, amely mennyiség szintén nagyobb a múlt évinél.­­ BODA VAN FŰSZER ÉS BÉL Az előző években több helyen nem volt a boltokban elég bél és így ke­vesebb tölteléket tudtak készíteni, mint amennyit szerettek volna. Az idén e területen sem lehet fennaka­dás, mert azokban az üzletekben, amelyek megküldték a megrendelést a Budapesti Bél- és Szőripari Válla­a­­latnak, ott lesz is elegendő bér. Ez­ LESZ ELÉG KARÁCSONYFA ÉS SZALONCUKOR

Next