Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

VOLNA MEGYEI III. évfolyam, 2. szám. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR. Péntek, 1958 január 3. Az üzemekből jelentik az új esztendő első munkanapján Elmúltak az ünnepek, mindenki kiszórakozta, kimulatta és kialudta magát csütörtök reggelre. Az új esztendő első munkanapján ismét bené­pesültek az üzemek, megindultak a gépek, megkezdődött a termelő munka. Néhány üzemben érdeklődtünk, hogyan kezdték meg a munkát. Szekszárdi Központi Sajtérlelőüzem: Hat teherautó sajt érkezett Nem kis feladattal kellett tegnap megbirkózniuk a sajtérlelő dolgozói­nak. Míg normális körülmények kö­zött napi egy-két autórakomány sajt érkezik az üzembe, most egyetlen napon összesen hat teherautó futott be Tamásiból, Szakályból, Kölesd­ről és Tabról Trappista és Pannónia sajttal. A sajtot, ahogyan beérkezett, érkezési sorrendben felsorolták a pince állványaira, kezelésbe vették, hogy néhány hét múlva — amikorra a sajt beérik — elszállíthassák a ha­zai és a külföldi fogyasztók részére, kelléket készítettek elő az új mun­kára. Megvan a dolgozók új munka beosztása is és remélhetőleg egy-két héten belül már az üzletekben is kapható lesz a gyár új készítménye — amelynek nagybani gyártását az országban elsőként kezdte meg a Bonyhádi Cipőgyár­t a goyser női cipő. Bonyhádi Új gyártmánnyal Reggel hat órakor rendben indult a munka a gyárban. Sem késés, sem igazolatlan hiányzás nem fordult elő. Különösen nagy volt, szinte egész napon át, a sürgés-forgás az alja­üzemben, ahol tegnap szervezték át az üzemrészt a női goyser-cipők gyártására. A férfi goysert is átállt­ Cipőgyár: kezdik az új évet tolták az ikerszalagra, amelyiknek másik körén a női goyser gyártását kezdik meg ma reggel. A többhónapos gondos előkészítő munka eredményes volt, a kulcsgé­­pekeni dolgozókat kiképezték az új munkaműveletekre, a tűződében és a csákózóban is elegendő anyagot, Termelőszövetkezeti előkészítő bizottság alakult Iregszemcsén Iregszemcsén a volt Új Élet Ter­melőszövetkezet nagyüzemi gazdál­kodásra alkalmas épületei az 1956-os esztendőben kihasználatlanok voltak. Ezenkívül bizonytalan volt tavaly még, hogy a készülő 100 férőhelyes szarvasmarha istállónak ki lesz a gaz­dája Iregszemcsén. A helyzet ugyanis az, hogy az el­múlt év utolsó napján Iregszemcsén termelőszövetkezeti előkészítő bizott­ság alakult, aminek 5 tagja van. Az előkészítő bizottság elnöke Tóthi Mi­­hály, a megszűnt iregszemcsei Új Élet Tsz volt elnöke. Az előkészítő bizott­ság munkához látott, rövidesen meg­alakult a termelőszövetkezet is. A megalakulás után az új termelőszö­vetkezet birtokába veszi a megszűnt Új Élet Tsz gazdasági épületeit és azt a 100 férőhelyes istállót, amelyet eredetileg még az Új Élet Tsz-nek kezdtek el építeni. Beleszaladt az autóbuszba Az elmúlt napokban ismét több közúti baleset volt a megye terüle­tén. Kétségtelen, hogy a nagy köd, a Síkos út erősen megnehezíti a közle­kedést, sőt, veszélyessé teszi, de mégis azt kell mondani, hogy a bal­esetek zöme nem a természeti jelen­ségek rovására írandó, hanem a vő­kocsija, amelynek vezetője Angyal Béla komlói lakos. Ködös idő volt, gyorsan hajtott s ráadásul nem tar­totta be a követési távolságot. Ami­kor az autóbusz megállt, Angyal előzni akart, de ugyanakkor vele szemben jött egy teherkocsi, amelyet a nagy köd miatt nem­ vehetett észre tetok fegyelmezetlenségére, nem tart­ják be a közlekedési szabályokat és mindenekelőtt ez okozza a balesete­ket. A naky szekszárdi menetrendszerű GJ 743 rendszámú autóbusz szabá­lyosan megállt a 6-os műúton, a sö­tétvölgyi feltételes megállónál. Utána jött a Komlói Szénbányászati Tröszt AS 422 rendszámú Weepon gép­ időben, hanem csak akkor, amikor már „előzésben’1 volt. Erre gyorsan visszatért a menetirány szerinti jobb­oldalra, fékezett, de már nem tudott megállni és így beleszaladt az autó­buszba. Szerencsére nem történt sé­rülés, s a járműveken is mindössze mintegy 800 forint értékű kár kelet­kezett. Megindították az eljárást An­gyal Béla gépkocsivezető ellen. Az erdőben Kurdon egy halálos baleset volt az elmúlt napokban. Ez ugyan nem köz­úti baleset volt, hanem az erdőben történt, de a tanulság miatt feltét­lenül érdemes megírni: Karkó József kurdi lakos lovaskocsijával fát szál­lított az erdőből. Amikor megrako­dott ágfával, mint ahogyan azt szok­ták, lánccal lekötötte. Feltett azon­ban a lekötözött ágra még egy vas­tagabb, mintegy 4 méter hosszú és 30 centi átmérőjű rönköt is. Nem messze tőle rakodott egy másik em­ber és az az úton állt, s így Karkó csak akkor tudott volna tovább men­ni az úton, ha már az is végzett és elindult. Karkó azonban azt mondta, hogy nem vár tovább, elindul egy másik irányban. Ezen az úton — ami kevésbé járt és használható — bele­ lelte halálát hajtott Karkó József egy gödörbe, ráesett a le nem kötözött rönk, szét­zúzta a fejét és azonnal meghalt. Szekszárdi Vágóhíd: Lesz elegendő hús vasárnapra Pár órás késéssel indult a munka csütörtökön reggel a vágóhídon. No, nem azért, mintha a dolgozók alud­tak volna el, ők reggel pontosan meg­jelentek munkára, hanem nem volt mit vágni. Tíz órakor érkezett az első sertésszállítmány, amit azonnal „munkába vettek.” Mivel szombatig mintegy kétszázötven sertést, borjút és marhát kell levágni, hogy a hét végére megfelelő legyen a város és a megye húsellátása, tegnap este kicsit meg kellett nyújtani a munkaidőt. A kipihent dolgozók vállalták ezt is. Paksi Konzervgyár: Újra megindult az áruszállítás Nem volt nagyon mozgalmas az új esztendő első napja a Paksi Kon­zervgyárban, „csak”’ egy vagon árut szállítottak el ezen a napon. Vegyes­ízt, a Székesfehérvári FÜSZÉRT Vál­lalatnak. De megkezdték annak az egy vagon zöldborsónak­ az előkészí­tését is, ami szombaton indul Cseh­szlovákiába. 262 vagonnal több műtrágya került a tavalyi évben megyénkben a földekre, mint az előző évben. A kormányzat gondoskodása folytán 1957-ben jóval több műtrágyát tud­tak vásárolni a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, mint az előző években. A termelőszövetkezetek megyei szinten az 1956-os gazdasági évben 61 kiló műtrágyát használtak kataszteri hol­danként, míg az idén 80 kiló mű­trágya jutott egy kataszteri hold ter­melőszövetkezeti szántóterületre. Az egyénileg gazdálkodó parasz­toknál még nagyobb mérvű a mű­trágya-felhasználás növekedése. Ugyanis az egyénileg gazdálkodók 1956- ban mindössze 99 dkg műtrágyát használtak átlagosan kataszteri hol­danként földjeiken, ugyanakkor 1957- ben az egy kataszteri holdra eső műtrágya mennyisége 26 kilogramm­ra emelkedett az egyéni termelők­nél. Ebben az évben a férfiak előnyben „Ahogy az Újév napja eltelik, olyan lesz az egész év ki-ki szá­mára”, — tartja a szólásmondás. Ha ez így van, akkor azt mondhatjuk, hogy ebben az évben a férfiak lesznek előnyben. A szekszárdi kórház­ban ugyanis fiúgyermek volt az első újszülött, a neve Radványi József, szülei györkönyi lakosok. Rajta kívül még egy gyermek született az év első napján. A második újszülött kislány, a neve Tüdő Anna, szülei ger­­jeniek. Sok szerencsét az év első újszülötteinek és szüleiknek is. A kórházban egyébként csendben telt el a Szilveszter és az Újév is. Mivel a szilveszterezők népes tábora épségben megúszta az óévtől való búcsúzást senkit nem ért baleset, így a mentők is nyugodtan tölthették a Szilveszter estét és az Újévet. ~~ » 1957-ben megkétszereződött a termelőszövetkezeti tagok száma a megyében Az októberi ellenforradalmi ese­mények következtében a megye ter­melőszövetkezetei közül sok felosz­lott és többszázan léptek ki olyanok is, akik korábban elégedettek voltak a termelőszövetkezettel. Az elmúlt esztendő megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében is szép eredményeket hozott. Az új belépők és a termelő­­szövetkezetekbe visszalépett tagok száma 2316-ra tehető, összesen pe­dig 4530 tagja van jelenleg a megye termelőszövetkezeteinek. Tehát a tavaly január 1-i helyzethez viszo­nyítva a termelőszövetkezeti ta­gok száma az év végére csaknem megkétszereződött. A megye termelőszövetkezetei­ben legtöbben az évvégi zárszámadó közgyűléseken léptek be. Csupán decemberben az évvégi zárszámadó közgyűléseken 200 új tagot vettek fel a termelőszövetkezetekbe. A teveli Kossuth-ba 11 család, az aparhanti Március 15 Tsz-be 5 csa­lád, a kistápéi Új Élet Tsz-be pedig 6 tag kérte felvételét a zárszámadó közgyűlésen. Négymillió forint értékű W­ol W az új . A Gépállomások Megyei Igazgató­ságán Horváth József igazgató elv­társtól arról érdeklődtünk, hogy az újévben milyen új gépeket kapnak a gépállomások. Mintegy 4 millió forint értékű gé­peket kapnak a megye gépállomásai, különösen nagy jelentősége lesz az öt darab F. 80-as lánctalpas traktornak, amelyhez forgatóeke is lesz, ugyanis a megnövekedett igényeket az eddigi két darab lánctalpassal nem igen tudták a gépállomások kielégíteni. Azonkívül 27 darab Zetor traktort, két darab kukoricakombájnt, öt da­rab lárvasilózót, 20 darab három részből álló korszerű műtrágyaszó­rót, 19 darab szervestrágyarakót ugyanannyi szervestrágyaszórót is kapnak a gépállomások. Reméljük, hogy ezekkel az új és több gépekkel gépállomásaink az 1958-as évben több és jobb munkát tudnak végezni. A regölyi község a szekszárdi Értékes régészeti leletanyaggal gya­rapodott a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum régészeti osztálya december­­ hónapban­ Józsa József regölyi vb titkár, megyénk egyik leglelkesebb múzeumi bizottsági tagja keltakori sírleletet küldött a múzeumnak. A több, mint 2000 esztendős, csont­vázas (nem hamvasztásos) sír az ugyancsak őskori eredetű, hatalmas regölyi földvár területéről, az úgyne­vezett „Vaskapu” tájáról került elő répaverem ásás közben. A halott mellett korongon készült agyagedényeket találtak. Regöly területe, földvárával együtt, i tanács ajándéka múzeumnak jelentős hely lehetett a vaskorszak idején. Legalábbis erről tanúskodik az a rengeteg, főleg kelta eredetű, ré­gészeti lelet­, ami az utolsó 60—70 esztendő folyamán innen a Magyar Nemzeti Múzeumba, a szekszárdi múzeumba, sőt a bécsi és londoni múzeumokba is került. A gazdag le­letekből, aranykincsből, a nagy­­mennyiségben előforduló barbár éremleletből stb., egykori kelta feje­delmi székhely­, vagy központ létezé­sére következetethetünk. A szekszárdi múzeum a tavasz fo­lyamán hitelesítő ásatást végez majd ezen a területen. Két szám—két érdekesség A Szekszárdi Tüdőgondozóban jár­tunk a napokban, s érdeklődtünk ar­ról, hogy az elmúlt év folyamán hány beteget és átvilágításra jelentkezőt vizsgáltak meg. A szám ugyanis eléggé magas. A szekszárdi járás va­lamennyi községéből az év folyamán összesen 19 952 főt világítottak át. A kórházi kezelésre szorultakból 168 főt utaltak a kórházba, 39 fő ka­pott elhelyezést a Korányi Szanató­riumban, 8 fő pedig a Lengyeltóti és ötvöskónyi Tüdőotthonba került. A kórház tüdősebészetén pedig összesen 96 betegen hajtottak végre sikeresen műtétet.* Nem volt jelentéktelen a forgalom az SZTK fogászatán sem. Dr. Keglődi Józsefné fogszakorvos szerint az 1957-es évben havonta átlag 1000 be­teg jár kezelésre, ebből körülbelül havonként 220—250 foghúzás és 100 fogtömés volt. Néhány statisztikai­­ az 1957. III. A megye szocialista ipara az 1957. III. negyedévében 21 millió forinttal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában. A minisztériumi iparon­ belül a könnyűipar termelése az előző év harmadik negyedéhez vi­szonyítva 11,6 millió forinttal növe­kedett, annak ellenére, hogy a Bony­hádi Cipőgyár termelése 4,8 százalék­kal csökkent. A Simontornyai Bőr­gyár termelése viszont 31.7 millió fo­rintról 44.1 millió forintra növeke­dett. A szocialista ipar az év első ki­lenc hónapjában 6­4 millió darab tég­lával adott többet, mint az előző év­­ azonos időszakában. A kisipari ter­melőszövetkezetek 42.1 százalékkal termeltek többet. A megye mezőgazdasága ebben az évben 11.8 százalékkal több kenyér­­gabonát és 51.1 százalékkal több ta­karmánygabonát termelt, mint az 1956- os évben. Míg 1956-ban 9295 va­gon kenyérgabona termett, addig 1957- ben 1097 vagonnyi volt az emelkedés, vagyis 10.392 vagon­ ke­nyérgabonát termeltek. Takarmánygabonából 1956-ban 3321 vagon volt a termés, s 1957-ben pedig 5019 vagon takarmánygabonát ter­meltek. A mezőgazdasági termelésszövetkező­ adat negyedévéről tek ebben az évben sokkal jobb ter­méseredményt­ értek el a gabona ter­melésében, mint az egyéni gazdasá­gok, rozsból, tavaszi árpából és zab­ból még az állami gazdaságok termés­átlagát is felülmúlták. Hat termelő­­szövetkezetben az őszi búza termés­átlaga holdanként meghaladta a 15 mázsát, hét termelőszövetkezetben pedig az őszi árpa 18 mázsán felül termett kataszteri holdanként. Az állami gazdaságok tejtermelése a HI. negyedévben 6,4 százalékkal az egy tehénre jutó ne­gyedévi tejho­zam 4,5 százalékkal volt nagyobb mint a második negyedévben. Tejter­melésben a harmadik negyedév folyamán a legjobb eredményt a Lengyeli Tangazdaság, a Leperd­­pusztai Állami Gazdaság, valamint az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság ért el. Az 1957. III. negyedévében a keres­kedelem jelentősen növelte árukész­leteit. Amíg 1957. július 1-én a keres­­kedelem­ nyitókészlete a élelmiszer, ruházat és vegyes áruféleségek vona­lán 180,172.000 forint volt, addig a zárókészlet 1957. szeptember 30-án 206,729.000 forintot mutatott.

Next