Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

1958 január 5. TOLNA MEGYEI NAPÜ.ILAG A belterjesség felé haladnak a szekszárdi termelőszövetkezetek A Szekszárd városi párt VB ülése Az MSZMP Szekszárd Városi Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta a mezőgazdaság szocialista átszervezése munkáinak városi tapasztalatait, megvizsgálta a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai helyzetét, s az általánosított tapasztalatoknak megfelelően meghozta a szükséges határozatot. A VB megállapította, hogy az ellenforradalom ideje óta a termelőszövetkezetek megerősödtek, s ez különösen a Béke Termelőszövetkezetre vonatkozik, ahol minden 100 holdra 10 tehén jut. Emellett természetesen egyéb állatállománya is van a szövetkezetnek, mint például 20 göböly, 20 tehénüsző, 35 borjú, 20 anyakoca, 76 hízó. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szövetkezet fő jövedelmi forrása az állattenyésztés. A szövetkezet gazdaságilag jelentős mértékben megszilárdult, s ebben nagy része volt a szőlőtermesztésnek is, amely mintegy 800 000 forint tiszta jövedelmet jelentett az elmúlt gazdasági évben a szövetkezetnek. Jelentősen haladt előre a Búzakalász Termelőszövetkezet is, amely bár gazdasági épületekkel alig rendelkezik, megkétszerezte állatállományát. A vita alapján megállapítható, hogy a szövetkezetek további fejlődése is biztosított. Ez mindenekelőtt abból derül ki, hogy a szövetkezetek a belterjes gazdálkodás felé haladnak. A Béke Tsz-ben úgy tervezik, hogy viszonylag igen rövid idő alatt megkétszerezik a tehénállományt, és tovább fejlesztik az egész állatállományt is. A szövetkezet eddig alig használta ki, hogy a város zöldségellátása nincs kellően biztosítva. Most a tsz úgy határozott, hogy kertészetet létesít, s ezzel jelentős mértékben növelni fogja bevételét. Ennek egyik feltétele az üvegház megteremtése, szakképzett kertésszel rendelkeznek. A Búzakalász Tsz is, adottságait figyelembe véve, növelni kívánja állatállományát. Amikor egyhangúlag az az álláspont alakult ki, hogy gazdaságilag megerősödtek a tsz-ek, azonnal rávilágítottak arra is, hogy ezekről az eredményekről alig-alig tud valaki valamit a megyeszékhelyen. A termelőszövetkezetek eredményeit úgyszólván senki sem népszerűsíti, pedig lenne miről beszélni bőségesen. Ezért a VB. azt javasolta , különösen a Béke Tsz vezetőségének, hogy szervezzenek termelőszövetkezeti látogatásokat az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére. Hívjanak meg mintegy 50 egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot és 30 földművesszövetkezeti tagot, mutassák meg nekik gazdaságukat, majd viszonozza ezt a látogatást a tsz az egyénieknél. Ezek a látogatások igen alkalmasak lehetnek arra, hogy megismerjék a szövetkezet eredményeit a városban, szorosabb kapcsolat alakuljon ki a tsz tagok és a kívülállók között. A vita tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a szövetkezetek általában nem zárkóznak el azoktól, akik felvételüket kérik a tsz-be. Elhangzott az a vélemény is, hogy a gépállomások gazdasági téren viszonylag megfelelő segítséget adnak a tsz-eknek munkájuk végzéséhez, bár van még sok tennivaló ezen a téren, de nem nyújtanak segítséget a tsz részére politikai téren. Többször megismétlődött a vita során, hogy a városban a dolgozó parasztok egy része azon gondolkodik, hogy vagy termelőszövetkezetet kellene alakítani, vagy legalábbis termelési társulást. Vannak olyan vélemények, hogy a középparasztok szívesen alakítanának géphasználati társulást is. Olyan nézetről is értesült a VB, hogy vannak akik a szőlők védelmére javasolnak szakcsoportot létrehozni. A VB úgy foglalt állást, hogy a szakcsoportok megalakítására irányuló törekvéseket támogatni kell, meg kell adni minden segítséget, hogy eredményes munkát végezhessenek. Ami a termelőszövetkezet alakítását illeti, úgy határozott, hogy támogatni kell az ilyen kezdeményezést is, de eredményesebb, ha a már működő szövetkezetbe lépnek be azok, akik a szocialista nagyüzemi gazdálkodást választják. A párt végrehajtó bizottsága a vita után határozatot hozott, amelyet megküldött az illetékes pártszervezeteknek, s meghatározta azokat a legfontosabb tennivalókat is, amelyek a VB előtt állnak a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. Levelezőink írják: Hangos a falu... Esteledik. A lenyugvó nap még egyszer visszapillant a dombok hátáról Gyulaj községre, mielőtt végérvényesen pihenni térne. Még négy óra sem volt, amikor az Új Barázda Termelőszövetkezet valamennyi helyisége ki volt világítva. Mind több és több vidámarcú fiatal és idősebb tsz-tag, vendég jelent meg a tsz kultúrtermében, hogy egy jól végzett év eredményes munkájának, az évvégi zárszámadásnak legyenek tanúi. Balaskó Péter bácsival együtt léptem a terembe, ahol már a többi tag vidáman fogadott bennünket. A közgyűlés megkezdődött: Gelencsér János, a tsz párttitkára köszöntötte a tagságot, majd B. Molnár István elvtárs, a tsz elnöke tartotta meg a beszámolót. Emlékeztetett az ezerkilencszázötvenes évre, amikor a termelőszövetkezet megalakult és az azóta eltelt időszak eredményeire. Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb kárt az ellenforradalom tette. Az ellenforradalom után újjászületett a termelőszövetkezet, amihez segítséget adott az MSZMP helyi szervezete. Beszél a tsz-tagok munkakedvéről, amit legvilágosabban az elért eredmények bizonyítanak. Részletezi a tsz meglévő vagyonát: a szétoszthatatlan rész közel félmillió forint, a szétosztásra került közel egymillió forint, pontosan 834 193 forint. Állatállományunk: 40 tehén, ebből 12 fejős. Napi átlagos tejhozam 225 liter. Sertésállomány: 20 tenyészsüldő, 8 anyakoca, 17 hízó, 61 malac. Növendékborjú 23, ló 15, juh 104. Az állatok értéke 275 473 forintot tesz ki. A tagok 13 316 munkaegységet szereztek egy év alatt. Az egy munkaegységre járó jövedelem búzából 5 kiló, árpából 3, kukoricából 4, burgonyából 4, almából 14, szálastakarmányból 1,2, cukorból 0,26, étkezési borsóból 0,29, hagymából 0,14 kiló. A részletes beszámoló után B. Molnár elvtárs ismerteti az egyes dolgozók ezévi eredményét. Szluka Józsefnek 9708, Komáromi Józsefnek 13 338, Herczeg Rozáliának 7562, Jutkusz Gyulánénak 6080 forint az évi jövedelme. A beszámoló után a tsz-tagok szóltak hozzá. Csapláros István elvtárs a többi között a következőket mondotta: A tsz-ben való keresetemmel meg vagyok elégedve, mert a padlásomon van mit megnézni. A zárszámadási gyűlés a tsz asszonyainak megajándékozásával ért véget. Huszonhat asszony kapott ajándékot. Az egész évben végzett jó munka örömére disznótoros vacsora ital került az asztalokra, melyet a helybeli fúvószenekar tett még hangulatosabbá kivilágos virradatig. A tsz apraja-nagyja jól érezte magát. Varga József ált. isk. tanár Ki fizeti meg ? Panasszal fordulok a megyei sajtó a gépért, mert nekik nincs reá szűkhöz, s panaszomat azzal kezdem: ki ségük. Ezúton a sajtó felhasználásafogja megfizetni a keltetőgép árát? val kérjük az illetékeseket, legyenek Ugyanis a keszőhideskúti Új Élet segítségünkre, hogy jogos panaszunk Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elintézést nyerjen és pénzünket megtagsága 1953-ban hozatott egy darab kapjuk. 500-as keltetőgépet. Abban az időben ifj. Hegyi Ferenc volt az elnökünk, s úgy tervezte, hogy a tsz egyik ta—« nyáján baromfifarmot létesítünk. Hegyi elvtárs közben elment tőlünk, a baromfifarmból pedig nem lett semmi. Ezután a tagság úgy döntött, hogy nem foglalkozik ilyen kényes munkával, s eladja a keltetőgépet. 1954] tavaszán jött is rá vevő. Faluközi József és Kockás Pál, a simon ’navai Alkotmány Tsz vezetői személyében.) Faluközi elvtársék eljöttek Kesző Í hidegkútra autóval, a gépet elszállították Simontornyára. Mint a többi] termelőszövetkezeteket, zárszámadás ] előtt ugyanúgy minket is megkeresnek hitelezőink. Mi pedig megkerestük a simontornyai Alkotmány Tsz] vezetőségét, s kértük őket, hogy új keltetőgép árát, a 8010 forintot, szíveskedjenek átutalni egy számlánkra. Levelünkre a válasz a következő volt: „A keltetőgépet már régen átadtuk] a tamási Vörös Szikra Tsz-nek, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya állattenyésztési csoportjának ren ldelkezése alapján.” Ezután megkerestük az illetékeseket, ahonnét azt az információt kapuk, hogy valóban a gép a tamási Vörös Szikra Tsz tulajdonában van, s egyben értesítettek bennünket arról is, hogy utasították a tamási Vörös Szikra vezetőségét, hogy a pénzt utalják át a keszőhidegkúti Új Élet Tsz- nek. Az intézkedésről mi is megkaptuk a másolatot, sajnos azonban a gép árát még a mai napig sem utalták át. Az elmúlt év végén ismét felkértük a Vörös Szikra Tsz vezetőségét és sürgettük a pénz átutalását, amelyre azt a választ kaptuk, hogy „menjünk Csontos József tsz könyvelő 3 Párttagsági könyv Délután 6 órakor már öreg este van, a napközben felolvadt sár ismét csonttá fagy. A tanácsház felé emberek, nagykendőbe burkolódzott asszonyok sietnek. Ezen a januári estén ünnepi taggyűlésre jöttek össze a sárszentlőrinci kommunisták. Az ünnepi taggyűlésen visszaemlékeztek arra, hogyan alakult újjá a pártszervezet. Radó László elvtárs taggyűlésre hívta össze a falu kommunistáit, szám szerint 47 főt. Úgy gondolta, megalakítják a pártszervezetet, megválasztják a vezetőséget. — Elvtársak — mondotta , akkor — azért jöttünk ma össze, hogy mindenki szíve szerint válasszon, átlép-e a Szocialista Munkáspártba, vagy sem. Aki úgy gondolja, hogy belép, az maradjon, aki nem ért velem egyet, távozzon el... Mindössze hárman maradtak. A három kommunista nem csüggedt .L Felkeresték az ózdiakat, ott is kevesen voltak, egyesültek. Most már hatan végezték a pártmunkát. Nem ijedtek meg, nem fáradtak el, pedig tömegesen kapták a fenyegető leveleket, amelyekben az ellenforradalmárok kilátásba helyezték: „szétverjük fejeteket, meg azokét, akiket legjobban szerettek.“ A maroknyi csapat nőtt, bontogatva szárnyát és az ünnepi taggyűlésen 12 kommunista vette át a párttagsági könyvet. E tagkönyvhos vér és szenvedés tapad Ködös, télies napon gyűltek egybe a dombóvári Rákóczi Tsz kommunistái, hogy átvegyék ünnepélyesen tagkönyveiket. Az arcokon öröm és a szívekben forró érzés. Látszik, büszkék, hogy harcolni tudnak a haladó emberiség szebb jövőjéért, a békéért. Szabó Géza titkári beszámolójában részletesen beszélt az alapszervezet munkáiról, harcairól. A kommunisták bátor kiállásának köszönhető, hogy a tsz él és erősödik. A beszámoló után a városi pártbizottság titkára adta át elsőnek a titkár elvtársnak a könyvet: „E könyvhöz vér és sok elvtárs szenvedése, halála tapad, úgy dolgozzon ez a szerv estet, hogy a mártírok vére, szenvedése ne hiába kifolyt vér és szenvedés legyen.’* E szavakat a tagság komolyan átérezte, bizony sok elvtársnak nem tudjuk átadni a tagkönyvet, de meghajtjuk az elismerés, a kegyelet zászlaját és megfogadjuk; az új tagkönyv minket még jobb, még éberebb, még harcosabb munkára kötelez. A gyűlés után még sokáig elbeszélgettek az elvtársakkal. Igazi családias, szép ünnep volt. Emlékezetes lesz minden résztvevőnek KISZ vezetők tanfolyama A Kommunista Ifjúsági Szövetség dombóvári járás titkárainak részére Tolna megyei Bizottsága egy hetes Lengyelen tartja a továbbképzést, bentlakásos továbbképzést indít az A továbbképző tanfolyamon alapszervezeti titkárok részére. A KISZ országos értekezletének anya- Szekszárd város el járás, valamint a paksi és a gyönki járás KISZ alapjával- a KISZ gyakorlati munkájának szervezetei titkárai részére Szekszárd tapasztalataival, a kül- és belpolitikon, míg a bonyhádi, a tamási és a kai helyzettel foglalkoznak. u A gyerekek kezdték de a szülők is bekapcsolódtak a maradására. Az előadást Szilveszter este galomba. Az alsócsámpapusztai fiatal tartották meg. A tiszta bevétel 385 fak látva azt, hogy az iskola felszere ^or*n*; vo^., , , ,, . . A gyerekek most azt kérik a közlése elég hiányos, úgy határoztak, hogy egy műsoros estet rendeznek és (Paks) tanácsától, hogy segítse annak bevételét az iskola céljaira nek nekik abban, hol a kultúrt elfordítják. Nagy lelkesedéssel készül- műkben egy ácsolt színpad deszkatek a Ludas Matyi és egy mese előanyagát biztosítsa az iskola részére. Inflációs „kacsa“ és az igazság Még mondja valaki, hogy a nyugati rádiók nem felfedezők! Olyan dolgokat fedeznek fel, mint például, hogy a kákán bizony csomó is van, hogy a Duna nem Bécs irányából folyik a magyar főváros felé, hanem fordítva. Ez a felfedezés, amit legutóbb tettek az említettekhez hasonló. (Hiába, a felfedezések korát éljük!) A közelmúltban a londoni rádió azzal állt elő, hogy bár Magyarországon különösen a dolgozó parasztok vásárlóereje nőtt, mégis dúl az infláció. Szóval mindig olyan dolgot „fedeznek fel’’, ami nincs, s e szép „felfedezéseket” megfelelő körítésekkel burkolják. Szemrehányóan a többi között, így kommentálja a magyar infláiót: „Míg a jövedelmek az egész vonalon emelkednek és dúl az infláció, a kormány úgy látszik, még mindig nem hajlandó megszorítani a gazdasági életet, hogy szigorú deflációs intézkedéseket hozzon... A kormány még nem hajlandó csökkenteni a jövedelmek pénzértékét és csökkenteni a fogyasztási cikkek termelését." " Még mi mindent lehetne a kormány szemére vetni, ha már a nyugatiak azért is szót emelnek, hogy a kormány nem csökkenti a pénz értékét, hogy biztosította a nagyarányú karácsonyi forgalom zavartalan áruellátását, hogy a pénznek megvan a vásárlóereje, hogy biztosította a munkát, van bőségesen tüzelő de nincs munkanélküliség, amelyről egy időben bizony tartottunk, hogy van őszinte szó a kormány részéről a dolgozók felé, s ezt a tömegek viszonozzák hasonló őszinteséggel, lehetne tovább is folytatni. Furcsák ezek a propagandisták. Egyszer azért sápítoznak, mert a kormány megfelelő gazdasági intézkedéseket hoz az élet normalizálódása érdekében, máskor azért szitkozódnak, hogy még mindig nem tett intézkedéseket a fogyasztási cikkek gyártásának csökkentésére s ami ezzel egyenlő, a lakosság közszükségleti cikkel való rosszabb ellátására. És ezzel lényegében elértünk a rágalmaik, céljaik lényegéhez. Ezeknek a nyugati uraknak az fáj, hogy az élet rendjének helyreállásával az egyre népszerűbb kormány olyan intézkedéseket hoz hogy megszilárdulnak a szabadpiaci árak — sőt, számos területen jelentős csökkenés tapasztalható, mint például a sertéseknél: két évvel ezelőtt 22—24 forint, ma pedig 16—17 forintért lehet kilóját kapni, hogy jelentős mértékben javított az életkörülményeken, emelte a dolgozók életszínvonalát még viszonylag rossz gazdasági körülmények között is. Nagy bánatukban a nyugati urak, ha közvetett módon is, elárulták magukat, t. i. nagyon szeretnék ha ez az ország teljesen lerongyolódnék, gazdasági katasztrófa következne be. S minden ami nem az ilyen elképzeléseket támasztja alá, csak keservet, bánatot jelent számukra, ezért zokognak azon, hogy nőtt a vásárlóerő, s hogy a pénznek megvan a vásárlóértéke. No, de hagyjuk, hadd zokogjanak s amíg ők könnyeiket törlik, mi a szilárd állami és szabadpiaci árakon vásároljuk, azt, amire szükségünk van, s ha felesleges, megtakarított pénzünk akad, szívesen helyezzük el azt az OTP-nél. Mi bízunk saját erőnkben s tudjuk, ha a nyugati árak által ránk zúdított ellenforradalom után nem következett be pénzügyi katasztrófa, akkor most, miután gyáraink termelnek már, nem lesz pénzromlás. Mi, az egyre nyugodtabb, javuló életkörülményeink között legfeljebb „nagyon sajnáljuk” az urakat, hogy ismét olyan „kacsát" tálaltak a világnak, amibe ha beleharap, még a kutya is megveszik. Ez a veszettséggel fertőzött kacsa azonban nálunk nem tud hízni, elpusztult már régen, mert nem volt, és ma méginkább nincs „talaja”. Ez viszont igazság.