Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

íe BAJNOKAINK A megye 1957. évi sportteljesítmé­nye eléggé lehangoló volt. Ennek elle­nére egyes sportolóink, mint mi. Pi­ztér Márta, Bakó Ferenc atlétikában, Kál­mán János és Dorogi Ferenc pedig ökölvívásban országos bajnokságot értek el. Ezzel a most meginduló cikksorozattal ezt a nen­ országos baj­nokunkat mutatjuk be olvasóinknak és állítjuk oda példaképül a megye sportoló ifjúsága elé. Mai első cik­künket Magyarország 1957. évi közép­­iskolás 400 méteres női síkfutó bajno­kának szenteljük. Amikor ezeket a sorokat megje­lentetjük, már a Testnevelési Fő­iskola hallgatója. Az ő személyében is beigazolódik az a régi tétel, hogy a megye egymásután neveli a ver­senyzőket az egyetemes magyar sport számára. A Tóvna megyei nevelőknek jobbára a magvetés jut osztályrészül, mire a gyümölcs igazában megérnék, az már nem a megye és nem a nevelő számára érik meg. De vajon, ha so­vinizmusunkat levetkőzzük, nem az a fontos-e, hogy az egyetemes magyar atlétikát gazdagítsuk versenyzőkkel? S nem másodrendű kérdés-e az, hogy a versenyző kinek a keze alatt vá­lik igazán nagy versenyzővé? Vajon nem nagyobbak-e a lehetőségek az ország fővárosában, ahol összehason­líthatatlanul nagyobb továbbfejlődési lehetőségek nyílnak a versenyző szá­mára, mint Szekszárdon? Ezekre a kérdésekre minden józan sportveze­tőnek és minden nevelőnek, ha kissé fáj is, mégiscsak igennel kell felelnie. S Pintér Márta esetében mégis csak jutott egy kis gyümölcs edzője, Mo­­zd­ai János, sportköre, a Szekszárdi SC számára is, amikor ez év nyarán a 400 méteres női síkfutásban im­ponáló fölénnyel utasította maga mögé versenytársait. A gyümölcs ugyan korán érettnek, egy kissé sat­nyának látszik a­hhoz képest, amelyet ez a fa még teremni fog, de mégis gyümölcs és olyan gyümölcs, amely­nek mind edző, mind sportkör igazán őszintén örülni tud. De őszintén örül a versenyző is, Pintér Márta is, aki lelk­ien beszél eddigi sportpálya­­futásáról. „Eleinte az általános iskolában tor­násztam. 1953-ban lettem a gimná­zium tanulója. A középiskolában az első évben tornával és kosárlabdával foglalkoztam. Csak 1954-ben kezdtem el az atlétikai edzéseket. Első évem­ben magasugrásban értem el a leg­jobb eredményt: 135 cm-t ugrottam. Csak a következő évben: 1955-ben kezdtem a középtávok felé fordulni, 65,4 még kevés volt ahhoz, hogy or­szágos versenyekre meghívást kap­tam volna. 1956 volt az egyik leg­eredményesebb évem. Ebben az esz­tendőben értem el a 61,2-es 400-as és a 2:25,2-es 800-as megyei ifjúsági és felnőtt csúcseredményt, miközben az országos ifjúsági bajnokságokon 400 méteren a második, 800-on pedig az első hat között végeztem. Hason­lóan eredményes volt a most lezárult esztendő is, noha az érettségire való felkészülés nem tette lehetővé, hogy tavalyi eredményeimet túlszárnyal­jam. így is az 1957. évi országos me­zei futóbajnokságokon az ifjúságiak versenyében az ötödik helyen végez­tem, megnyertem a 400-as és 80 as gá­tas megyei középiskolai bajnokságot és az országos középiskolai bajnoksá­gok során 62.4-es idővel elsőnek sza­kíthattam el a célszalagot a 400 m­é­­teres síkfutásban. Hasonlóképpen jól szerepelt a 3X800 méteres női szék- , szárdi váltó is, amely a második he­­­­lyen végzett. Voltak természetesen­­ sikertelenségek az ezévi versenyáram­ban. A vidéki atlétikai bajnokságo­kon például betegség akadályozta meg legjobb képességei kifejtésében, az országos ifjúsági bajnokságokon pedig pályaelhagyás miatt kizárták a versenyből. Az idei eredményekben mutatkozó visszaesést kitűnőrendű érettségi magyarázza. Mert a nép­szerű Márta a nagyszerű eredmények­­ mellett mégis csak elsősorban diák­nak tartotta magát. Mint ahogyan to­­v­­ábbi terveiről is nyilatkozik: „Jó e­­redménnyel szeretném elvégezni a T­estnevelési Főiskolát és amenny­ien marad még időm a tanulás mellett, zt futásra szeretném fordítani, mert lágyon szeretek futni. Nem célom, hogy kiugró képességű versenyzővé váljak, erről már talán el is késtem, hanem az, hogy olyan testnevelő ta- , «ár váljék belőlem, aki jó sportoló­­k­kat, főleg atlétákat tud majd nevelni­*­­ magyar atlétika számára.” Tőle tudjuk meg, hogy Zarándi lett­­ edzője és az ő irányításával ké­­s­zül 1958 versenyeire. Igen örül an­­n­­ak, hogy új edzőjének edzésmód­­zerei igen hasonlítanak Mozolai Já­­nos edzésmódszeréhez, akinek igen sok hálával tartozik. Mint a beszél­­getés során is mondotta: „Eddig elért eredményeimért kizárólag Mozolai anár urat illeti a dicséret”. Nem két­séges, hogy Mozd­ai János lelkes és fáradságot nem ismerő munkájának is része van ebben a sikerben, de van ehhez köze Pintér Márta tehet­ségének, de még inkább lelkesedésé­nek és szorgalmának. Azzal búcsúzunk Pintér Mártától, hogy a Szekszárdon szerzett tudását Budapesten még csak gyarapítani fogja és az egyetemes magyar atléti­kát, az atlétika nagy táborát, köztük bennünket is, jó eredményekkel ör­vendeztet meg és miután elvégezte a Testnevelési Főiskolát, mint test­nevelő tanár haza fog jönni és ennek a mesének a fiatalságába igyekszik majd beleplántálni az­ atlétika iránti szeretetet. Pintér Márta Rövid, őszinte beszélgetés Fadd sportjáról Még az elmúlt év végén történt, Faddon felkerestem Nyirati sporttár­sat, hogy felvilágosítást kapjak tőle a sportkor életéből. Az egyik ismerő­­söm útbaigazító­t, hogy a paprikafel­dolgozó üzemnél találom majd meg. A paprikafeldolgozó üzemet nem volt nehéz megtalálni és a nagybaju­­szú portás, akitől érdeklődtem Nyi­rati sporttárs felölt tudtomra adta, hogy vidéken van. Míg a szokásos udvariassági beszélgetést folytattuk, egy 45 év körüli munkás ment el mellettünk és amint hallotta, hogy sportügyben keresem Nyiratit, hoz­zánk jött, bekapcsolódott a beszélge­tésbe. Látszott rajta, hogy szívesen beszél a sportról. Később megtudtam, hogy miért? A fia a labdarúgó csa­patnak a tagja és ő maga pedig lelkes szurkoló. Nem kellett szólásra bírni, ha sportról van szó, úgy látszik, kön­­nyen megy a beszélgetés: — Tudja elvtárs — nagyon rendes hely ez a Fadd, mi nagyon szeretjük itt a sportot, de nemcsak szeretjük, hanem támogatjuk is. Ha a csapat jól szerepel, a szurkolók ellátják őket mindennel. Az ősszel Nagydorogot is sikerült legyőzni és ebben, úgy ér­zem, nekem is részem van. — Hogyan lehet magának része a győzelemben — vetettem közbe —, hiszen maga már biztosan nem ját­szik a csapatban. — Játszani nem játszok, de minden m­­érkőzésen ott vagyok és engem épp úgy, mint a többi szurkolót bántott, hogy Nagydorogtól az idén már két­szer is kikaptunk. Ezért megmond­tam a fiúknak, ha Nagydorogot le­győzik otthonában, akkor a mérkőzés után egyenesen az én házam előtt áll­janak meg az autóbusszal és én ven­dégül látom az egész csapatot. Ki is tett a csapat magáért és otthonukban győzték le a nagydorogiakat 2:0-ra. Ezt méltóan ünnepeltük meg és bi­zony jól a pohár fenekére néztünk. Látja, elvtárs, így járultam én hozzá a győzelemhez. Míg ez a rövid beszélgetés lezaj­lott, a fia, Fehér Jánossal is, a csa­patban balösszekötőt játszik és J06 András, aki hátvéd poszton játszik, segített tovább vinni a beszélgetés fonalát és most már négyesbe folyt a beszélgetés. A két játékos elmon­dotta, hogy a paprikafeldolgozó üzem­ben a vezetőség támogatja a sportot, s például Fehér János, aki gépkezelő, 1300 forint körül keres. — Hogy mi belül? — Az, hogy mintegy két hete volt taggyűlés, ahol a tagság és a vezető­ség elhatározta hogy az asztalitenisz és a tornász szakosztály hosszú szü­net után újból elkezdi munkáját. A tornász szakosztály már működik is, és a férfiak szorgalmasan járnak ed­zésekre. A labdarúgóknál viszont baj van. Jelenleg nincs edzőjük. Ez volna még a kisebbik baj. A nagyobb baj az, hogy Kapéter Ferenc, aki régeb­ben volt a csapat edzőm, Budapestre ment dolgozni és több játékost m­eg­­agitált, hogy menjenek vele és fut­ballozzanak ott. Eddig a csapatból már négyen mentek Kapéterrel Pest­re, ahol már játszanak is. Hát igen, nehéz egy falusi sportkör helyzete. Ha van egy jobb játékosa, azt elviszik a nagyobb egyesületek, falun az elhelyezkedés is nehezebb, mint városban, szóval mindig van valami, amivel el tudják csalni a játékost és a falusi egyesület kezd­heti éleb­ől. De addig, míg olyan ön­zetlen, lelkes sportvezetők és szurko­lók vannak, mint például Faddon, ad­dig nem kell félteni a fehd sportját. NY TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ­ ______________________ 1958 január 5. ----­ of" HÉREK — A BÁTASZÉKI Búzakalász Ter­melőszövetkezetben az idén 386.000 forintot jövedelmezett a szarvasmar­hatenyésztés. Ebből 302.352 forintot tejtermelésből nyertek. * — A SZEKSZÁRDI HORGÁSZ EGYESÜLET január 12-én délelőtt 8 ó­ akor az Újvárosi Gazdakörben tiszt­­újító közgyűlést tart, melyre meg­hívja az egyesület tagjait. * — A BÁTASZÉKI KÁDÁR KIS­IPARI Termelőszövetkezetben 1957- ben 967 darab hordót készítettek. A hordók űrtartalma összesen 2124 hektoliter volt. A kisipari termelő­szövetkezet 1957. évi tervét már októ­ber 30-án teljesítette. — JANUÁR 25-ÉN este 7 órai kez­­dettel sváb bált rendez a­ Bonyhádi Járási Kultúrház. A bálon a zenét az ismert Bechtl zenekar szolgáltatja. * — ELÉGEDETTEK a zombai Jó­barátság Termelőszövetkezet tagjai az elmúlt évi munkaeredményeikkel. A tsz-ben ugyanis 70 forintot osztot­tak munkaegységemként. fj — ÜGYELETES ORVOS 1958. jan 5-én: dr. Horváth József, Széchenyi­­utca 681 sz. Telefonszáma: 26—21. * — A VÁRDOMBI GÉPÁLLOMÁ­­SON 12 tagú fotósza­kkör működik. A fotószakkör munkájába­ a közeljövő­ben valamennyi brigádvezető bele­kapcsolódik. úgy tervezik, hogy a tsz-ek eredményeiből képes kiállítá­sokat rendeznek a gépállomás fotósai. * — AZ ELMÚLT ÉVBEN a Paksi Konzervgyárban a környékbeli köz­ségekből a munkások beszállítása több mint 70.000 forintba került. Az idén fokozott gépesítéssel csökkentik ezt a többletkiadást. Ugyanis a gépe­sítéssel jelentős munkaerő szaba­dul fel.* — VINKLER JÁNOS foglalkozás­­nélküli decsi lakos ellen, eljárást in­dított a rendőrség, mert több gazdá­tól pénzt vett fel nemlétező termé­nyek ellenértékeként. * — AZ 1957-ES ÉVBEN a megye névboltjaiból 18-an vásároltak tele­víziós készüléket. Valamit tenni kell — Levél Faddról — Egyik faddi olvasónk levelével kereste fel szerkesztőségünket, amelyben a következőkről ír: — Községünkben négy földmű­vesszövetkeze­t üzlet van és ebből egy üzlet leltároz, ami természetes. A baj azonban ott kezdődik, hogy a leltározó üzletre eső kenyérmennyi­séget nem osztják szét a lobbi üzle­tek között, így a falu lakosai nin­csenek ellátva rendesen kenyérrel, azért a kevésért is órákat kell el­tölteni az üzletben. Ez a tülekedés napok óta így van de hiba az is, hogy a kenyérhez csak este tudnak az emberek hozzájutni. Kérjük a szerkesztőséget, hassa­nak oda, hogy az üzletekben leltár alkalmával is kaphassunk kenyeret vagy pedig ezt a kenyérmennyiséget a többi három üzlet kapja meg és reggeltől estig kaphassunk. Gondol­juk, hogy ez csupán szervezés kér­dése. * íme, közöltük a levelet, okulhat­nak belőle az illetékesek is- Méhészszakcsoport alakult Szedresen TT tavaszi fordulójénak sorsolásár­a ,utó­bbi időben egyre többet al- nak. A szedresi méhészek ügy­ben­ II. tavaszi fordulójának sorsolását o­vashatunk a megyei lapban Szedres dolták, hogy méhészeti problémájukat Sajnos, a sorsolás a szekszárdi csa­ községről. A falu lakossága alig várja jobban meg tudják oldani, ha kollék­­tát számára nem a legkedvezőbb, a tavaszt, hogy nagy álmuk megvaló­­tívan összefognak. A méhészeti szak- ugyanis négy nehéz mérkőzéssel sírásához, az iskola építéséhez hozzá- csoportnak valamennyi szedresi mé­­kezd a szekszárdi csapat. S ha eze­ kezdhessen, kész — egy kivétellel — a tagja lett. újság a sportkörön­ben a mérkőzéseiken nem győz a ...újabb örvendetes hírt köz- A szakcsoport elnökének Nyilas Gá-T­ánp­ervá- és a Pécsi VSK ellen ak- ’V. A szedresi méhészek elhatároz- bár tanárt, az általános iskola igaz-Láng gyax és a Pécsi VSK ellen, ak­ták hogy a földművesszövetkezeten­gatóját választotta meg. koh... Természtesen vannak, akik belül méhész szakcsoportot alakító­ Molnár József optimistán ítélik meg a sorsolást is HIRDESSEN A TOLNA MEGYEI Hé^ulsiácf £ ttí*r! Hirdetésfelvétel a Kiadóhivatalban Szek­szárd, Martiroli­tore 15—17 Kedvezőtlen a Szekszárdi SC tavaszi sorsolása Az MLSZ-ben elkészítették az NB meg a csapat esélyeit is. Ezek azt mondják, hogy első ellenfelünk a Székesfehérvári Vasas a szekszárdi vereség után tartani fog tőlünk. Emiatt aztán, csa­k szoros mérkőzé­sen szenvedünk vereséget Székes­fehérvárott. Szekszárdon azonban már majd győzünk a Láng gyár ellen, pontot szerzünk Budafokon, legyőzzük a Pécsi VSK-t, pontot szerzünk Sopronban és ezután már jö­hetnek a hazai mérkőzéseken a kön­­­nyeb­b ellenfelek: Veszprém, a Zala­egerszegi Dózsa, a Szombathelyi Pa­mut, Mosonmagyaróvár, a Kaposvári Kinizsi és a Nagykanizsai Bányász s ebből a teljesen reménytelen helyzet­­­­ből is kiharcoljuk a bentmaradást.­ Február elején már el kell kezdeni a­­ barátságos mérkőzéseket. A szekszár­­­­di csapat sorsolása a következőkép: j pen fest: Március 2. Székesfehérvár—Szek­­szárd. — Március 9: Szekszárd— Láng gépgyár. — Március 16: Buda­fok—Szekszárd. — Március 23: Szek­szárd—Pécsi VSK. — Március 30: Sopron—Szekszárd. — Április 6: Szekszárd—Veszprém. — Április 13: Kaposvári MTE—Szekszárd. — Ápri­lis 20: Szekszárd—Zalaegerszegi Dózsa. — Április 27: Szabadnap. — Május 4: Szekszárd—Szombathely. — Május 11: Szekszárd—Győr. — Május 18: Délbudai Spartakusz—Szekszárd. — Május 25: Szekszárd—Sztálinváros — Június 1: Pécsbányatelep—Szék­: Az utolsó szerelem. Gerhart Haupt szárd. — Június 8: Szekszárd—Ma­lmann világhírű színdarabja nyugat­­gyaróvár. — Június 15: Oroszlány—j német filmen: Szekszárd. Júnu. 22: Szekszárd—Ka. ■­posvári Kinizsi. — Június 29: Zala-GARAY FILMSZÍNHÁZ 1958 január 2-től 5-ig: egerszegi TE—Szekszárd, Szekszárd—Nagykanizsa. Július 6: Előadások kezdete: Hétköznap: fél 8, fél 8. Vasárnap: fél 4, fél 6, fél 8. Víghe Viís­ a/ kupakkal 3'50-eLfc nélkül 2'50 -es k^p­­ i üres HVI’Ö üvegéi 5 BolíLg­ n! Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: Felhős, párás, hideg idő, néhány he­lyen kisebb havazás, mérsékelt északi-északkeleti szél. Várható legmagasabb hőmérséklet vasárnap: —2—5 fok között. Naplemente előtt Apróhirdetések LENSZALMÁT lehetőleg finomat, vennék. Ajánlatokat Rajkai Ferenc kárpitos, Sopron, Lenin­ krt. 40. címre kérek. CSALÁDI HÁZ Szekszárdon eladó két szoba, mellékhelyiséggel. — Ri­­móczi János Kossuth Lajos u. 53. GUMIKEREKŰ lovaskocsik feljaví­tott állapotban többféle méretben el­adók. Hochsteiger, Tolna. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Saerkesait­­a Saerkesetöbizottság Saeksaárd. Mártírok tere 15—IV Telefon: 20­10, 20­11 Felelfta Kiadó: »* MSZMP Vágrehajtó bizottsága Saeksaards Nyerada Telefon: 21-21

Next