Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 10. szám

ton vilac* >•«<>!:trr \i-u< !;vtohitj,jetkk* III. évfolyam, 10. szám. MA 10 OLDAL, ÁRA: 60 FILIER. Vasárnap, 1958 január 12. Egységesen álltak ki a béke ügye mellett a tungásSi titk^naggyűlésen Vass Istvánná tartott beszámolót Január 9-én este a megye első béke-n nagygyűlését ebben az évben Bonyhádon a járási kultúrházban tartották meg. Vass Istvánná országgyűlési képviselő beszámolóját közel 500 an hallgatták meg. A padsorokat megtöltötték az üzemi munkások, tsz-tagok, a község egyéni dolgozó parasztsága, s különösen sok volt a nő hallgató. — Drága nekünk a béke, s a világ minden táján különböző nyelven beszélnek az emberek a békéről. Ebben az évben összehívják a békevilágkongresszust, amelyen megszabják, mit kell tenni a békeharcosoknak. A moszkvai Békekiáltvány, amelyet 64 ország küldötte fogalmazott meg, új erőt ad a harchoz. Nem véletlen, hogy éppen a kommunisták voltak azok, akik a világ haladó embereihez szóltak, hisz a kommunisták voltak mindig a történelem folyamán a legesküdtebb ellenségei a háborúnak, s mindig az emberiség jobb jövőjéért harcoltak és harcolnak — mondotta beszédében Vass Istvánna. — Mi az új ebben a Békekiáltványban? Az, hogy igazolja: nemcsak egy ábránd az, hogy a háborút el lehet kerülni, hanem megvan ennek a reális alapja is, a béke erőinek növekedése. A világháború előtt 30 országban volt kommunista párt, amelynek tagjai harcoltak a békéért. Ma 98 országban van kommunista párt, s tagjai azt magyarázzák, az emberiségben megvan az az erő, amely a háború kitörését megakadályozhatja. És még van valami, amely biztosítja a háború elkerülését, a Szovjetunió léte, amely az elmúlt év alatt olyan óriási fejlődésen ment keresztül, hogy a haditechnikában — és ezt már a nyugati politikusok is kénytelenek elismerni — maga mögött hagyta az Egyesült Államokat. De amikor a béke erőinek növekedéséről beszélünk, nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy sokan élnek a földön olyanok, akiknek létérdeke a háború és mindenáron azon mesterkednek, hogy egy újabb világégést robbantsanak ki. Ilyen irányú törekvéseiknek számtalan példáját látjuk nemzetközi viszonylatban Szueznél és Szíriában, de látjuk itt nálunk is, Magyarországon. A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy az októberi ellenforradalmat letörtük és hogy nem robbant ki a III. világháború — mondotta Vass elvtársnő. Ezután a béke megvédésének feladatairól beszélt, elsősorban a becsületes munka végzéséről, hogy ne csak óhaj, hanem reális valóság legyen a béke, amelyért minden becsületes ember tehet valamit a maga munkaterületén. Két hét alatt több mint 200 ezer forint adót fizettek be a kakasdi gazdák Az elmúlt év utolsó hónapjának közepén még adótervteljesítési gondokkal küzdött a kakasdi községi tanács az év vége előtt két héttel még 40 százalékos lemaradás volt adófizetés terén a községben . s okkor érte a meglepetés a tanács dolgozóit. A hátralékos gazdák szinte egymásnak adva a kilincset, keresték fel az adóügyi előadót, hogy megtudják mennyi fizetnivalójuk van. Sebestyén József (159-es házszám alatti lakos), Sebestyén Vince, Sebestyén György, Zsók István személyenként 4000—5000 forint adótartozást fizettek ki egy-egy alkalommal. Volt gazda, aki kölcsönkért pénzt, hogy az újévet tiszta adólappal kezdhesse Mint megtudtuk a tanácstól, örvendetes, hogy minden kényszerintéziés nélkül rendezték adótartozásaikat a gazdák. Megszűnt az az évekkel ezelőtti hangulat a községben, amikor még azt mondták: „írják a többihez”, igyekszik a legtöbb gazda minél előbb rendezni az állam iránti kötelezettségét. Két hét alatt több mint 200 000 forint adót fizettek be a kakasdi gazdák és a 40 százalékos lemaradásból 100 százalékon felüli tervteljesítést ért el a község. Dunaföldvári pozdorjalemez — a tavasszal megnyíló Budapesti Ipari Vásáron Az ország egész ipara készülődik a Budapesti Ipari Vásárra, hogy ott majd bemutathassa különböző termékeit is. A hírek szerint nagy az érdeklődés külföldről is a vásár iránt, számos külföldi ipari vállalat is szerepel majd a kiállítók között. Mint a napokban értesültünk, a vásáron ott lesz a Dunaföldvári Kendergyár is. Persze, nem külön pavilonnal, — országos viszonylatban nem számít nagyüzemnek a Dunaföldvári Kendergyár — mégis nagyobb helyet kap a vásáron, mint bármelyik vállalat, vagy akár egy egész iparág. Ez a terület megközelíti az egy katasztrális holdat. Négyezerkilencszáz négyzetméternyi pozdorjalemezt, mennyezetlapot rendelt ugyanis a Dekorációs Vállalat a gyártól, amit a vásár pavilonjainak építésénél fognak felhasználni. Így fog tehát bemutatkozni a Budapesti Ipari Vásáron a magyar ipar egyik legújabb gyártmánya, a Dunaföldváron készülő kender pozdorjale- Huszonegy malacot választottak le anyakocánként A Lengyeli Tangazdaság lett az első az ország tangazdaságai közül az 1957-es évben a sertésfiaztatás és az eredményes malacnevelés terén. A malacleválasztási rekord, a malacnevelés terén bevezetett eredményes kísérletnek köszönhető. Az újfajta szopósmalac nevelés módszere, amelyet Lengyelen alkalmaztak, bárhol alkalmazható, különösebb gazdasági berendezés nem kell hozzá és nem is költséges. A jól bevált lengyeli kísérletnek ugyanis az a lényege, hogy az egy „alomhoz” tartozó malacokat két kutricában tartják, és az anyát felváltva hol egyik, hol a másik kutricába zárják, hogy szoptathassa malacait Az ellés utáni első héten óránként, később pedig kétóránként kell az anyakocát a két különböző kutricában elhelyezett malacaihoz engedni. A Lengyeli Tangazdaságban az anyakocánkénti átlagos maladéválasztási súly 16 kilogramm volt az elmúlt év során. Ilyen magas leválasztási súly szintén ritkaság, különösen ha 21 malacról van szó, ugyanis a sok malacot nevelő kocák malacai között gyakran találhatunk csenevészeket. Érdekes megemlítem, hogy az 1953-as 75 százalékos szopósmalac elhullással szemben az 1957-es évben teljes mértékben kiküszöbölték a malacelhullást. . év felső termelőszövetkezete A napokban megalakult az új évelső termelőszövetkezete megyénkben. Az új termelőszövetkezet Nagydorogon alakult 10 cs.olddal. A termelőszövetkezetnek 21^ kataszteri hold földje van, elnökéül Gazdag Mihályt, az ellenforradalom alatt feloszlatott Szabadság Termelőszövetkezet volt elnökét választották. Az új termelőszövetkezet a Győzelem nevet vette fel. ÚTTÖRŐ ÖRSVEZETŐKÉPZŐ TÁBOR BONYHÁDON Tegnap ismét 60 újabb úttörő ment kilencnapos őrsvezetőképző táborba Bonyhádra. A táborban most a paksi, tamási és a szekszárdi járás úttörői ismerkednek meg az úttörőélet legfontosabb feladataival, s mint őrsvezetők kerülnek majd vissza az iskolákba. Az úttörők kilencnapos táborozás alatt turisztikával, játékokkal, újabb énekekkel és az őrsvezetéshez szükséges képzettséggel gyarapítják tudásukat. fl Hazafias Hépfront és a küzségi tanács tűrne vízmű építését teszi Szakáll községben Szakály községben évek óta nagy gondot okoz az ivóvíz kérdése. A falu egyetlen artézikétja bővizű ugyan, de a nagykiterjedésű községnek nem tudja minden lakója kihasználni, a magánkutak javarésze pedig tönkrement s ivóvize sem egészséges. Most a Hazafias Népfront a községi tanácstagokkal javasolta, hogy építsenek törpe vízművet, amely az egész falut el tudná látni egészséges ivóvízzel. A szakályiak nem állami segítségre akarnak támaszkodni, hanem saját, erejükből szeretnék megvalósítani az elég költséges vízmű felépítését. Ezért a tanácstagok és a népfront-blzottság tagjai kisgyűléseken ismertették a tervet és kérték a gazdákat erejükhöz mérten járuljanak hozzá a közös cél megvalósításához. A kisgyűléseken számos felajánlás hangzott el, s a szakályiak eddig készpénzben 150.000 forintot ajánlottak fel a vízmű céljára. A legkisebb felajánlott összeg 200 forint volt, de akadt olyan gazda is, aki 1500 forintot áldoz azért, hogy egészséges ivóvize legyen a községnek. Ugyanakkor vállalták azt is, hogy az építkezéseknél az összes földmunkákat társadalmi alapon elvégzik. A szakályi törpe vízmű építésének terveit ezután dolgozzák ki, s minden valószínűség szerint még a tavasszal hozzá is fognak megvalósításához. rt 50 gazda tamil Oescnglesi ezüstkalászos tanfolyamon Nem fűztek túl nagy reményeket a beindításhoz, mert az elmúlt télen nem sikerült, nem volt jelentkező. Annál meglepőbb volt, hogy most, amikor újból szóba került az ezüstkalászos tanfolyam beindítása, 50 gazda jelentkezett. Rájöttek az őcsényi gazdák is, hogy érdemes, tanulni. A foglalkozásokról az ötven gazdából kettő-három, ha hiányzik. A fogllalkozásokat az iskolában tartják, tüzelőt a tanács biztosított, így megfelelő körülmények között folyhat a tanulás. A tanfolyamon résztvevő gazdák megismerkednek a gazdálkodás különböző ágaival, a korszerű állattenyésztéssel, növénytermesztéssel. A szakelőadások mellett — amelyeket Szakáll László községi mezőgazdász tart — számtani ismereteiket is gyarapítják a gazdák. A számtanfoglalkozásokat Zsigmond Ferenc pedagógus tartja. A jövő tavaszra, miután a tanfolyam befejeződik, őcsényben 50 gazda szerez tudományos alapot eddig gazdálkodási tapasztalataihoz. A tanultakat viszont minden bizonnyal már ebben az évben is hasznosítják. Egybehangzó vélemények A tevel gépállomás műhelyének bejárata felőli sarkában csoportosuló embereket pillantottunk meg. Az emberek egy tábla körül gyülekeztek s géppel teleírt fehér papírlapot olvastak nagy buzgalommal. Oda álltunk a csoportosulok közé és mi is olvasni kezdtük az írást, amely az embereket odavánzotta. Az első sorok így hangzottak: „Szaksz Gyula traktorvezető, a gépállomás vezetőségének többszöri utasítását nem hajtotta végre. A rábízott gépet, amit társadalmi tulajdont képez, hűtlenül kezelte és ebből komoly kára keletkezett az államnak.” Az emberek közül, akik az írást olvastak többen hangosan véleményt mondtak. A vélemények egybehangzóan elítélték a társadalmi tulajdon hanyag kezelőjét. Néhány mondatot fel is jegyeztünk magunknak a véleménynyilvánítók szavaiból. Amberger Mihály brigádszerelő azt mondta: — Nagyon hanyagul tartotta karban a gépét és most, hogy kint hagyta a határban őrizetlenül, nem is csodálom, hogy lelopták a porlasztót róla és ellopták a szerszámait. Miklós Ferenc a kék overálos, hatalmas növésű ember, aki mellettünk áll, még megtoldja a szavakat. — Szerintem, már rég el kellett volna bocsátani a gépállomásról, mert a szép szón s a könyörgésen csak nevetett mindig. Révész Gyula traktoros véleménye sem jobb, aki pedig régóta együtt dolgozik már vele. — Sokszor volt már ilyen esete, úgy bánt mindig a közös tulajdonnal, mint Csáky szalmájával... Nem szereti ez az ember a gépet. Akik elolvasták a táblára függesztett fegyelmi határozatot, továbbmentek, hogy ismét munkába kezdjenek. Végül már csak Tompai Aladár a fiatal olajos, vattaruhás, vékonyarcú traktoros betűzgette az írás szövegét, s amikor végzett az olvasással, mielőtt továbbment volna, még megjegyezte, felénk fordulva. — Legalább ebből az esetből mások is okulhatnak. A gépek a mi tulajdonunkat képezik valamennyiünk tulajdonát, s aki hűtlenül kezeli őket, minket károsít meg. (—H—) helvi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedésre számítanak a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál Gyakran esik szó mostanában a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat műhelyeiben, irodáiban a tizenharmadik havi fizetésről, a nyereségrészesedésről. Vannak, akik kételkednek, azt mondják. ..majd akkor hiszem el ha a zsebemben lesz a pénz”._mások bizakodnak, sokan pedig „holtbiztosra" veszik, hogy lesz soronkívüli pénzosztás és már el is tervezték, mire költik azt. Abban azonban mindannyian megegyeznek, hogy jól dolgoztak az elmúlt évben, jól gazdálkodott a vállalat. A legoptimistábbak közé Horváth elvtársnő, a vállalat főkönyvelője tartozik, aki különböző fogadásokat ajánl a hozzá forduló dolgozóknak, főleg a kételkedőknek, kivel egy pohár sörbe, kivel egy tábla csokoládéba fogad, hogy meglesz a tizenharmadik havi fizetés, ő bizonyára jól tudja, hiszen annyira talán senki sem ismeri az adatokat, mint a főkönyvelő. Tőle tudtuk meg mi is, mi az oka ennek a bizakodásnak. A második negyedévben (az első negyedév nem számít a nyereségrészesedésnél) 35 045, a harmadikban 63 318 forint volt az alaprentabilitáson felüli nyeresége a vállalatnak. A negyedik negyedév adatai még nincsenek meg, de azt náluk mindenki tudja, hogy akkor sem dolgoztak rosszabbul, mint előtte. Az anyagfelhasználásnál 4,1 százalékot takarítottak meg. A műszakiak érdeme ez elsősorban, akik olyan megoldásokat dolgoztak ki, hogy az anyagból — a lemezből — minél kevesebb kerüljön hulladékba. Míg korábban például egy táblából hat vödörpalástot szabtak ki, a jobb beosztással most már hat és fél palást jön ki egy lemezből. A kétszáz literes víztartály méretét — az űrtartalom változatlanul hagyása mellett — úgy változtatták meg, hogy a kiszabásnál sokkal kevesebb legyen a hulladék. De felhasználják a lemezhul ladékot is az üzemben. Egyes gyártmányokat elsősorban azért vezettek be, hogy lessen helye a hulladéknak. A munkabérköltségnél 4,9 százalék a megtakarítás. Itt elsősorban a teljesítménybérezés bevezetése segített, amikor is mindenki a legigazságosabban, az általa elvégzett munka alapján kapja bérét. Sok egyéb, kisebb tényező is járult hozzá, hogy a második és harmadik negyedévben 3,3 százalékkal tudták a vállalatnál csökkenteni az önköltséget. Maga az is sokat segített, hogy az éves termelési tervet 120 százalékra teljesítette a vállalat, a rezsiköltségek változatlanok maradtak. Becsületesen dolgoztak egész éven át a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat dolgozói, méltán részesülnek majd jó munkájuk jutalmában.