Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-12 / 10. szám
A dimaszentgyörgyi futsz, a kongresszusi határozatok megvalósításáért A IV. kongresszus határozatai hosszabb időre megszabják földművesszövetkezeteink munkáját. A határozatok megvalósításai, az ennek szellemében végzett munka nagymértékben kell, hogy előrelendítse egész szövetkezeti mozgalmunkat. Ennek érdekében a dunaszentgyörgyi földművesszövetkezet is hozzákezdett a kongresszusi határozatok megvalósításához. A szövetkezet igazgatósági ülésen, közösen a helyi szervekkel elhatározták, hogy gazdakört alakítanak, ami meg is történt január 5-én. A gazdakör kialakítása nagy tetszést váltott ki a község dolgozói, parasztjai körében, mert régebbi óhajuk valósult meg ezzel. Főleg most a téli estéken a gazdakör helyiségében különböző szakelőadásokat fognak tartani a dolgozó parasztoknak a termelés kérdéséről. Eleget téve ezzel a kongresszusi határozat azon részére, amely a földművesszövetkezetnek feladatul jelöli meg, hogy a termelés emelése érdekében széleskörűen terjesszék a mezőgazdasági tudomány vívmányait, szervezzenek e célból szakelőadásokat a legfontosabb termelési kérdésekről. A földművesszövetkezet bolthálózatának korszerűsítésével is a falusi lakosság növekvő fogyasztási szükségletét, valamint a termelést fokozó cikkek iránti keresletét elégíti ki. Elhatározták, hogy a falu szélén a boltot és az italboltot korszerűsítik, ami helyeslésre talált a helyi szervek részéről is. Gazdagyűléseken, tanácsüléseken a szövetkezetnél ismertették az elgondolást és kérték a gazdákat, hogy társadalmi munkával segítsék a boltok korszerűsítésének munkáját. Mintegy 200 fő jelentkezett társadalmi munkára. A szövetkezet 2 napi gyalog munkáért egy db és egy napi fogatos munkáért 2 db részjegyet ad a társadalmi munka ellenértékéül, ami viszont növeli a földművesszövetkezet részjegyalapját, a tagság anyagi érdekeltségét. Ezek mellett a pozitív tapasztalatok mellett negatív jelenség is van a határozatok megvalósításánál. A kongresszus határozata pl. előírja: támogatni kell a továbbiakban is a szövetkezeti főbizottságokat, amelyek rendkívül értékes munkát végezhetnek, különösen a szövetkezeti boltok ellenőrzésében. Mégis a most folyó leltározások munkáiba a boltosok kívánságára a nőbizottság tagjait be sem vonták. Horváth elvtárs, az igazgatóság, elnöke,szerintünk jobban tette volna, ha a boltosok „kívánsága“’ ellenére is bevonja a nőbizottság legaktívabb tagjait a leltározási munkába és ezen keresztül is az ellenőrzésbe. Reméljük, legközelebb már ezt teszi. Dombóvári tapasztalatok Betartotta adott „szavát“ A Földművesszövetkezetek IV. megyei küldöttgyűlésén Bertus elvtárs a dombóvári földművesszövetkezet igazgatósági elnöke, a szövetkezet vezetősége és dolgozói nevében vállalta, hogy 1957 december 31-ig elérik az 1957. évi 100 000 forintos részjegyalap növelési befizettetést. A szövetkezetnél már korábban is nagy volt a versenyzés, ki tud legtöbb eredményt felmutatni. A verseny lendülete a megyei ^“^‘‘Syules után fokozódott, aminek eredménye m^hozta gyümölcsét. December 31-re 100 018 forinttal növekedett 1957-ben a földművesszövetkezet részjegyalapja. Ebben a számban egy kollektíva áldozatos munkája van. Ez a az összeg 2000 új földművesszövetkezeti tag részjegyének felel meg. De nem a tagtoborzás útján érték el, hanem döntően a tagok részjegynövelése eredményeként. Ezzel 100 forint lett az egy főre jutó részjegyösszeg, aminek eléréséért dicséret és köszönet jár mindazon földművesszövetkezeti dolgozóknak, akik ebből a munkából kivették részüket. Készül az 1958. évi tsz terv El lehet mondani, hogy szép eredménnyel zárták az 1957. évet a dombóvári járás tsz-ei. .................... A dombóvári földművesszövetkezet áruházának a kirakata előtt az emberek — járókelők — csoportokba verődve olvasgatják, nézegetik a Rákóczi Tsz eredményét hirdető táblát... Bizony sokan elgondolkodhatnak a jó jövedelem után: 28—30 000 forintos jövedelem nincs tévedés, a számok beszélnek A jószágállomány bámulatraméltó, ebből is hatalmas a jövedelem ... Daráló, pálinkafőzde ugyancsak jól jövedelmezett a tsz tagságának. El lehet mondani, hogy a tsz tagsága elégedett. Azt hisszük, hogy az egyéni gazdák akárhogy is kapaszkodnak, ennek az eredménynek nem tudnak követői lenni. Több volt tsz-tag azt forgatja a fejében, hogy mégis csak jobban és könnyebben élt akkor, amikor a közösségben dolgoztak. A beszolgáltatás eltörlése nagy segítséget adott minden gazdának, de mégis könnyebb és biztosabb a megélhetés a tsz-ben. Készülnek a járás tsz tervei. Az FJK főagronómusa is bekapcsolódott munkába. Gyulajon segít Rumpli járási főagronómus elvtárs az 1958. évi tervek elkészítésénél. Komoly munka a tervkészítés! Nagy gondot és figyelmet, tudást igényel. Általában mindenütt fejlesztésről lehet beszélni. A tsz-gyűlés az elkészített tervet a gyűlésen megtárgyalja, javaslataival segíti és korrigálja. Villámellenőrzés Szekszárdon a Hazafias Népfront Elnöksége ankétot rendezett 1958 január 6-án a társadalmi tulajdon védelmének érdekében. A dombóvári járás vezetői is részt vettek a színvonalas előadáson, vitaankéton. Ennek eredményeként már 7-én villám-ellenőrzést tartottak a dombóvári földművesszövetkezet büfféjében és az étterem söntésében. A kora délelőtti ellenőrzés nagy meglepetést váltott ki. A büffében a gebines elszámolás „schlágra” egyezett, az étterem söntésében az egyenleg 47 forint hiányt mutatott. Az ellenőrzés a számokat rögzítette, a differenciák a szövetkezet központi pénztárába befizetésre kerültek. A kongresszusi határozatok megvalósítása érdekében A Földművesszövetkezetek Paksi Járási Központja elhatározta, hogy szemináriumokon vitatják meg a Földművesszövetkezetek IV. Kongresszusán hozott határozatokat, a Járási Központ dolgozói és a földművesszövetkezeti agronómusok, valamint felvásárlási üzemágvezetők bevonásával. Emellett a járás területén levő földművesszövetkezetek taggyűléseken vitatják meg a kongresszusi határozatot. A szemináriumokon és a taggyűléseken szó lesz arról, hogy a helyi sajátosságok figyelembevétele mellett hogyan, mi módon kezdenek hozzá a kongresszusi határozatok megvalósításához. Láttuk - Hallottuk! .., hogy a tamási és gyönki járás smsz-einek Beszerző és Áruellátó Szövetkezete eddig nagy nehézségekkel küzdött az árukiszállítások megoldásával, mert gépkocsija többször csődött mondott a túraszállítások folyamán. Ennek oka az volt, hogy nagy mennyiségű árut nagy távolságra folyamatosan kellett szállítani, amit a gépkocsi akkori készültségi fokával megvalósítani nem lehetett. A szövetkezet a helyzeten úgy segített, hogy gépkocsiját főjavítással teljesen átépítette, továbbá 1958. évben utánfutó vásárlását tervezte be. Remény van arra, hogy ezzel az intézkedéssel a két járás boltjainak áruellátása tervszerűbbé és folyamatosabbá fog válni. .., hogy több földművesszövetkezet a boltokat azzal az ürüggyel nem tartja rendben, nem csinosítja, hogy magas lesz a kiskereskedelmi költségszint. Úgy gondoljuk, ezen a helyzeten azonnal változtatni kell a hasonló gondolkodású fmsz-i vezetőknek. Megyénk területén több olyan földművesszövetkezet van, amely szép boltokkal rendelkezik, a higéniai követelményeket betartja és mégsem magas a kisker. üzemág költségszintje. A földművesszövetkezeteknek tehát jól kell gazdálkodnok. Megalakult megyénk harmadik takarékszövetkezete Január 5-én Decsen a kora délutáni órákban többen a községi kultúrházba siettek a „Sárközi Takarékszövetkezet” alakuló közgyűlésére. A dolgozó parasztok közül többen már jóval előbb felvetették, jó lenne takarékszövetkezetet alakítani. Az ezirányú kérelmeket a decsi földművesszövetkezet is magáévá tette és a helyi szervek támogatásával közreműködött a takarékszövetkezet megalakításában. A földművesszövetkezet vezetősége is magáévá tette azt a kongresszusi határozatot, mely szerint a földművesszövetkezetnek fel kell karolnia az önsegélyző, falusi takarékszövetkezetek megalakítására irányuló paraszti kezdeményezéseket. Az alakuló közgyűlésen Kanizsa József megnyitója után Horváth Károly (a régi hitelszövetkezet volt elnöke) röviden vázolta a takarékszövetkezet megalakulásának szükségességét, hasznosságát a falusi lakosság számára. Elmondta, hogy a működés fő célja, hogy a betétek összegyűjtése révén a takarékszövetkezet rendelkezésére álló pénzeszközöket, elsősorban termelési célú kölcsönök útján a mezőgazdasági termelés elősegítésére fordítsák. Katz Sándor is ezt támasztotta alá felszólalásában. Igaza volt, mikor a betétgyűjtést a kölcsönfolyósítások alapjaként határozta meg............ Az alapszabályt a közgyűlés elfogadta és határozatilag kimondta a Sárközi Takarékszövetkezet megalakulását, majd megválasztották az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjait. Az új takarékszövetkezetnél többen, közvetlenül a közgyűlés után, máris érdeklődtek, hogy mikor lehet elhelyezni betétet. Ez az új szövetkezet iránti bizalom megnyilvánulása, aminek kiszélesítésével ez a szövetkezet is beválthatja a hozzáfűzött reményeket, amelyhez sok sikert kívánunk. A döbröközi földművesszövetkezet életéből A döbröközi földművesszövetkezet nem egészen 20 000 Ft-tal növelte a tavalyi évben részjegyalapját. A tervét 48,1 százalékra teljesítette, mivel a szövetkezeti dolgozók közül többen nem tartották kötelességüknek a jegyeztetést. Míg Hideg János, Szilágyi Györgyné, Fodorné és Horváthné a 60 éves vasboltvezető, meg a többiek teljesítették egyéni tervüket, addig a fiatalok közül ifj. Puskás, Hertelendi István, Dékány Gyula és Szentpáli Ferenc a részjegynövelésben szinte nullával egyenlő munkát végeztek, — de ott van Fülöp boltkezelő, Merényi TÜZÉP-telepvezető és még néhányan, akik alig tettek valamit. Ezért van 48 százalék — 100 helyett. (Szégyenüket lemoshatják, ha pótolják az elmulasztottakat.) Ennek ellenére a befizetett részjegyekből a szövetkezet a vas műszaki boltot átalakíttatta, lepadlóztatta a padlásteret, 12 méter új áruállványt készített, 4 mes új kiszolgálóasztalt vásároltak, iratszekrényt csináltattak, s újonnan nyitott italboltot rendeztek be belőle. Úgy tudjuk, a szövetkezet a terv másik felének teljesítésével lerója tavalyi adósságát a részjegynövelésben. Reméljük, hogy a „nullások” is megemberelik magukat. A szövetkezet színjátszócsoportja nagy szorgalommal készül a Szent láng című színmű bemutatására. A kaposvári Csiky Gergely Színház tagja, Homokai Pál készíti elő az előadásra a színjátszókat. A színjátszócsoport a helyi szülői munkaközösséggel egyidőben kezdte a darab tanulását és a két színjátszócsoport között komoly versengés alakult. A Szent láng-ot először Sütvénypusztán, majd Dalmandon és csak ezután, január 26-án tervezik Döbröközön is bemutatni. ízlik a sör Nagy volt a forgalom a zombai földművesszövetkezet 2. sz. italboltjában karácsonykor a teveli földművesszövetkezeti ruházati boltjában