Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-23 / 95. szám

TOLNA MEGY III. évfolyam, 95. szám. Új alapokra fektetik a falusi ismeretterjesztést Tolna megyében Tolna megyében a falusi isme­retterjesztés eddig nem tervszerűen történt: a megyei tanács és a külön­böző társadalmi szervezetek eseten­ként rendeztek egy-egy ismeretter­jesztő előadást. Most a megyei ta­nács teljesen átszervezi az ismeret­­terjesztés módszerét. 76 órára szóló előadás-tervezetet készítenek, amely­nek kétharmada az általános mű­veltség ismereteivel, egyharmada pe­dig a mezőgazdasági szakismeretek­kel foglalkozik. A terv külön kitér Tolna megye nemzetiségi községeire is, amelyekben —­ a falu lakóinak kérésére — a lakosok anyanyelvén tartanak előadásokat. ­LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FILLER, Szerda, 1958 április 23. Előkészületek megyénkben a „Népek Barátsága Hónapjára" Tolna megye városaiban és falvai­ban a különböző társadalmi szerve­zetek, a Hazafias Népfront irányítá­sával megkezdték előkészületeiket a „Népek Barátsága Hónapjára”. A barátsági hónap jelentős eseményei lesznek a különböző baráti estek: magyar—szovjet estet kilenc helyen, magyar—román estet egy, csehszlo­vák baráti estet három községben, magyar—német estet pedig hét he­lyen rendeznek. Ezeken kívül két magyar—bolgár és egy-egy magyar­görög, illetve magyar—délszláv estet is tartanak. A barátsági hónap során számos üzemlátogatást is szerveznek me­gyénkben, s a paksi, simontornyai, bonyhádi és a tolnai üzemekbe láto­gat el a környező községek dolgozó parasztsága. Ugyancsak a barátsági hónap eseményei során zajlanak le a KISZ járási ifjúsági találkozói is, amelyekre meghívják a DJVSZ egy­­egy küldöttét is. A barátsági hónappal kapcsolat­ban Tolna megye valamennyi járá­sában már megalakultak az előké­szítő bizottságok. Tavaszi idénytervüknek több mint a felét teljesítették már a gépállomások A legutóbbi dekádjelentésünk alap­ján tavaszi idénytervük 48,9 száza­lékát teljesítették a Tolna megyei gépállomások. Egy nappal a jelentés­­tétel után kedden délben már arról adtak hírt a gépállomások, hogy idénytervüknek több mint a felét tel­jesítették: hétfő reggeltől kedd délig több mint 2300 normálhold talaj­munkát végeztek. Az egész tavaszi idénytervük százkettőezernyolcszáz­­hetvenhat normálholdnak megfelelő traktor- és motormunka. Ebből mint­egy 52 000 normálholdat teljesített a megye tíz gépállomása kedd délig. A gépállomások közül a várdom­bi gépállomás ért el figyelemreméltó eredményt. Idénytervének 62,9 szá­zalékát teljesítette a legutóbbi de­­kádjelentés szerint, sőt az összes ta­lajmunka tervét már száz százalék fölött teljesítette. Mintegy 2300 hol­dat szántottak, és közel háromszáz holdat vetettek el a várdombi trak­torosok. Vetéstervét a szedresi gépállomás, és a rosszul tervező iregszemcsei gépállomás teljesítette figyelemre­­méltóan. Szedres például 336 hold vetéssel közel 80 százalékra teljesí­tette tavaszi vetéstervét, Iregszemcse pedig alig 310 holddal háromszáz százalék fölötti teljesítményt ért el a tavaszi vetésben. Gyen­es János és Kaszás Sándor traktorosok után, akik már a múlt dekád végére teljesítették a tavaszi idénytervüket, most kedden délre a harmadik traktoros is jelentkezett a megyében, aki a tavaszi idénytervét teljesítette. Fejős József szedresi traktoros a lánctalpas nagyteljesít­ményű gépével 550 hold talajmunkát végzett eddig s ezzel az idénytervét közel 150 százalékra teljesítette. (Nagy) A fásítás hírei Ingyenes facsemetéket biztosít a Tamási Erdőgazdaság Ingyenes akácfacsemetéket kap­hatnak a tsz-ek, szakcsoportok és egyéni gazdák erdősítés, illetve fásí­tás céljára. A fásítani szándékozók forduljanak felvilágosításért és fa­csemete igényeikkel a Tamási Erdő­­gazdasághoz. Az ozorai iskolások a fásításért Az ozorai általános iskola tanulói ásóval, metszőollóval és mérőszalag­gal „felfegyverkezve” gyülekeznek az iskola udvarán — írja Tarján Ida gyakorló tanítónő. Az iskola tanulói fásítanak, a nevelőtestület egyik tag­ja, Kókány Jenő biológia szakos ta­nár vezetésével. Sorakoznak az el­ültetett facsemeték az iskola környé­kén és a Cinca-patak partján. Né­hány év múlva az idén elültetett, 1200 darab fával több fa ad árnyat és frissíti fel a levegőt. Tavaszi­­ képek A hosszúra elnyúló tél miatt egy hónapos késéssel megindult a nyers gyártás a Paksi Téglagyárban. A tél­­ folyamán kitermelték — zömében robbantással — az­ egész évi nyers gyártás „nyersanyag“-szükségleté­­nek 90 százalékát, 13 500 köbméter földet. Most na­ponta száz köbmétert — ami 40 000 nyerstégla gyár­­­tásához elegendő — szállít be az üzembe a kitermelt földből a gyár bányász-brigádja. Képünkön tölcséres, földeresztéssel tölti a csilléket a földbányász-brigád. Megjött — most már reméljük, végérvényesen — a tavasz, megelevenedett a határ. Gallai Lajos dunaföld­­vári szőlősgazdát feleségével együtt most már minden nap kora reggeltől késő estig szépen gondozott, jól mű­velt egyholdas szőlejében lehet megtalálni, ahol nem csak az idei jó szüretet készítik elő, hanem bő termést akarnak a finom bor- és csemegeszőlőből a következő években is. Képünkön éppen az egyik legkényesebb, legnagyobb szakértelmet kívánó munkát végzik, ne­mes szőlőt oltanak a vad alanyba. Bensőséges ünnepségeken emlékeztek meg megyénk dolgozói a nagy Leninről Megyeszerte ünnepi pártnapokon, taggyűléseken emlékeztek meg me­gyénk dolgozói április 21-én és 22-én a nagy proletár vezérről, Le­ninről, születésének nyolcvannyolca­dik évfordulóján. Az ünnepi párt­rendezvényeken a kommunistákon kívül a pártonkívüliek is nagy szám­ban megjelentek, hogy együtt ün­nepeljenek a kommunistákkal. A Leninről szóló versek, és róla szóló jelenetek vezették be az ünnepsége­ket, majd az ünnepi gyűlések szóno­kai méltatták Lenin munkásságát, bemutatták a forradalmárt, az inter­nacionalistát, a tudóst. Számos he­lyen tettek említést arról is az ün­nepi szónokok, hogy a Magyar Ta­nácsköztársaság idején igen sok se­gítséget, tanácsot adott a magyar proletáriátusnak, hogy a magyar ha­difoglyok a Lenin vezette vörös had­seregben ismerkedtek meg a forra­dalmi eszmékkel. Az ünnepi emlékműsorok mellett Bonyhádon például arra is vállalkoz­tak, hogy könyvkiállítást rendeznek Lenin magyar nyelven kiadott mű­veiből. Május 2-i ünnepségek előkészületei a paksi járásban A járás három legnagyobb közsé­gében: Pakson, Dunaföldváron és Nagydorogon a párt, a népfront, a tanács a KISZ és a nőtanács helyi szervei külön bizottságot alakítottak a május elsejei ünnepségek meg­szervezésére, megrendezésére. A nemzetközi munkásmozgalom e nagy ünnepe alkalmából a járásban a leg­több esemény Pakson lsz. Munká­sok, parasztok, értelmiségiek, a köz­ség lakói együtt vonulnak fel az ün­nepi nagygyűlés helyszínére, a duna­­partra. Az ünnepi beszéd után a kö­zelmúltban szervezett nagydorogi munkásőr szakasz ünnepélyesen fo­gadalmat tesz a népi hatalom mel­lett. Terveznek lovasbemutatót is, melyet a biritói, illetve a Kanácsi Állami Gazdaság dolgozói tartanak. Délután a kicsinyek részére nagysza­bású rollerverseny lesz, a felnőttek szórakoztatására pedig gazdag sport és kultúrműsort állítottak össze. Ter­veznek a járás más községeiben is nagyszabású majálist, melyet ugyan­csak sport- és kultúrműsorral köt­nek össze. Borsócséplőgépet kap a Paksi Konzervgyár A ZÖLDBORSÓ termelésének leg­költségesebb munkája a borsószedés. Ez pedig olyan időre esik, amikor különben is sok a mezőgazdasági munka. Éppen ezért ez a körülmény nagymértékben akadályozza a zöld­borsó nagyüzemi termelését, ahol a borsószedéshez — az egyéb munkák miatt — nem tudnak megfelelő munkaerőt biztosítani. A kézzel való szedés — mivel kilónként 1—1.50 fo­rintba kerül, meg is drágítja a borsó­termelést. A konzervipar pedig a zöldborsó termelésénél egyre nagyobb mérték­ben akar a mezőgazdasági nagyüze­mekre, állami gazdaságokra és ter­melőszövetkezetekre támaszk­odni. Ezért döntött úgy az Élelmezésügyi minisztérium Konzervipari Igazgató­sága, hogy a konzervgyárak részére borsócséplőgépeket szerez be. AZ IDÉN két ilyen — a Német Demokratikus Köztársaságban ké­szült — gépet kap a magyar konzerv­ipar, ezek egyikét a Paksi Konzerv­gyár kapja meg rövidesen. Az új gépet — amely 270 ezer forintba ke­rül — a Biritói Állami Gazdaságban állítják fel, ahol már készítik elő a gép részére az épületet, gépalapot. Az idei gazdasági évre 50 hold zöld­borsó termelésére kötöttek szerződést az állami gazdasággal. Olyan fajtájú borsót vetettek ez ötven holdon, melynek termése egyszerre érik be, ekkor lekaszálják, a géppel kicsépe­lik. A gyárba csak a kicsépelt borsó­szemet szállítják be. A borsószár és hüvely a gazdaságban marad, ebből silótakarmányt készítenek. A gép al­kalmazása tehát előnyös nemcsak a gyárnak, hanem a gazdaságnak is. Olcsóbbá teszi a termelést, csökkenti a fuvarköltségeket (csak a borsósze­met kell a gyárba szállítani), csökke­nik a zöldborsókonzerv önköltsége, értékes silótakarmányt kap a gazda­ság, a földet pedig másodnövénnyel lehet bevetni. AZ IDEI év egyébként a borsó­cséplőgép üzembehelyezésének kísér­leti éve lesz. A tapasztalatok mutat­ják majd meg, hogyan kell szervezni a munkákat, hogy a gyár folyamato­san, egyenletesen kaphassa a nyers­anyagot, folyamatosan érjen be a ter­més. Az idei tapasztalatok alapján jövőre már több gyárat látnak el ilyen géppel és a Biritói Állami Gazdaság vezetői is kilátásba helyez­ték, hogy amennyiben a gépi borsó­­cséplés beválik, jövőre három- négyszáz hold zöldborsó termelésére kötnek szerződést a Paksi Konzerv­gyárral. Dolgoznak már a gyógynövénygyűjtők Tolnában Mintegy száz szorgalmas gyógy­növénygyűjtő járja naponta a ré­teket, legelőket és az erdők alját Tolnában. Az iskolásoknak és fel­nőtteknek is jó mellékjövedelmet biztosító gyűjtögető munka már a múlt hét végén megkezdődött, sőt a nyárfarügy gyűjtését be is fejezték. Összesen közel húsz mázsa nyár­rügyet szedtek a gyűjtögetők. Kedden Hőgyészről, Bölcskéről, Tamásiból és Szekszárdról jelentet­ték a földművesszövetkezetek, hogy a gyógyszeripar fontos alapanyagát szolgáltató tavaszi hérics gyűjtögeté­se is megkezdődött, sőt az első ti­zenöt mázsa virágot át is vették a gyűjtögetőktől földművesszövet­kezetek. Járási pedagógustalálkozó Tolnán A szekszárdi járás pedagógusai szombaton Tolnán találkozóra gyűl­tek össze. A programot a rendezők úgy állították össze, hogy a találko­zó adta élmény mellett hasznos le­gyen a nevelők további munkájá­ban. Dr. Harsányi István, az Orszá­gos Gyermeklélektani Intézet mun­katársa tartott előadást az ifjúság erkölcsi neveléséről. Az előadás iránt élénk érdeklődést tanúsítottak a megjelentek és több hozzászólás hangzott el. A találkozó műsorában az általános iskolások szerepeltek. Megjelent és pohárköszöntőt mon­dott a szekszárdi járás pedagógusai­nak találkozóján Prantner József elvtárs, a Megyei Párt-Végrehajtó Bizottság tagja is. Pohárköszöntőjé­ben rámutatott azokra az eredmé­nyekre, amelyekhez a pedagógusok munkája is hozzájárult és a pedagó­gusok munkájának fontosságát mél­tatta az ifjúság szocialista szellemű nevelésében.

Next