Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-16 / 114. szám

TOLNA MEGYE. III. évfolyam, 114. szám. A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR. Péntek, 1958 május 16. m­mAtiníKtt Ötezer Tolna megyei úttörő üdül az idén A Magyar Úttörő Szövetség Tolna megyei Elnöksége a nagyarányú ér­deklődésre való tekintettel úgy ha­tározott, hogy a nyáron július 1-től 30-ig két megyei úttörőtábort hoz létre a csapatok részére. Az egyik tábor a Balaton part­ján sátortábor lesz, s itt kéthetes váltásokban összesen mintegy 3000 úttörő üdülését biztosítja az elnökség. Balatonföldváron alig 100 méterre a víztükörtől, fenyőfák árnyékában verik fel a sátrakat, amelyeket az el­­nökség ad a táborozás idejére. A se­kély víz — közel egy kilométerre le­het begyalogolni — a gyerekek für­désére biztonságos. Innen könnyen megközelíthetik hajóval Tihanyt is az úttörők. A megyei elnökség elkészítette a táborozási programot, amely jelentős könnyebbséget biztosít a tábor veze­tőinek. A táborozás másik módja a me­cseki túra. Itt egy hetes időközökben váltják egymást a csapatok. A túra különö­sen a kisebb létszámú és kevés pénz­zel rendelkező csapatok számára al­kalmas. A túra első állomása Bony­­hád. A járási székhelyen kettő napot töltenek, majd az úttörők megismer­kednek a Zománcgyárral, a Cipő­gyárral, és tanulmányozzák az út­törőház munkáját is. A következő ál­lomás Váralja: itt a bányát nézik meg a pajtások. Innen a Mecsek egyik legszebb vidékére, Óbányára mennek, ahol ismét két napot töltenek a túra résztvevői. Hidason a brikettgyárat és a meleg gyógyfürdőt látogatják meg. A tervek szerint a mecseki túrán 1500 úttörő vesz részt. Ezen kívül az úttörőcsapatok rendezésében is szá­mos kirándulás, táborozás lesz. A két központi táborban és a csapatok tá­borozásában az idén több mint 5000 úttörő üdül. A táborozás költségeit a csapatok viselik, az összeg általá­ban a rendezvények bevételeiből rendelkezésükre áll. Félmillió forint értékű vízvezetékhálózat épült Dunaföldváron Már a múlt évben hozzákezdtek Dunaföldváron egy törpevízmű háló­zat építéséhez, amely a község víz­ben legszegényebb részét látja el ivóvízzel. A községi tanácson arról hallottunk, hogy a félmillió forint értékű vízvezetékhálózat, amelyet teljesen saját erőből építettek, elké­szült és hivatalosan május 17-én ad­ják át rendeltetésének.­ ­Az új vízvezetékhálózat 350—400 ház lakóit látja el jó vízzel. Ez a félmillió forint részben köz­ségfejlesztési alapból, részben a vál­lalatok hozzájárulásából tevődik ki, a lakosság pedig közvetve és köz­vetlenül segített olyan formán, hogy bizonyos összeget adott át erre a célra, vagy a háza előtti részen ki­ásta az árkot a vezetéknek. A községfejlesztési alapból mint­egy 800 ezer forintot, az idei év­ben utak, járdák, dűlőutak ja­vítására fordítanak. Több mint 80 000 forintba kerül egy 2 kilométeres gyalogjárda szakasz, amelyet előregyártott betonelemek­ből raknak le. Ezenkívül az egyik utcában mintegy 600—800 méter hos­­szan lekövezik az úttestet. Ezeken kívül gyalogjárdákat, vízlevezető csatornákat építenek. Az elmúlt év­ben a nedves időjárás következté­ben mintegy 3000 hold szántó és rét vált vizenyőssé, mocsarassá ezen a területen az elmúlt évben megkezd­ték már az árkolást, a víz leengedé­sét, amelyet ebben az évben mintegy 2 kilométer hosszan folytatnak, így pár év múlva sikerül elérniök, hogy a nedves időjárás esetén is ez a te­rület termő marad. Emberek és edények . . . Hosszú, világos nagyablakos szürke épület a zománcozó csar­nok. Egyik oldalán sorakoznak a kemencék, a kemencék előtt mun­kások, akik a nyers edényt készí­tik elő égetésre. Amikor egy­­egy kemence ajtaját felnyitják, forró léghullám tölti el a csarno­kot, ilyenkor nem segít az sem, hogy a tető és oldalablakokat ki­nyitották. A hosszú műhelyben mindenütt edények és emberek. Kék, zöld, piros, szürke színben játszanak az égetésre váró edények. Most a télre készülnek. Zsírosbödönöket zománcoznak és ezeket is égetik. A gyár a külföld részére is szállít edényeket. A munkások megmutatják azokat az árukat, melyeket exportra és belföldre szállítanak. Minőségileg nincs különbség a kétféle áru közt. Ha van is, az csak annyi, hogy az export edények cifrábbak, mert a külföldi vásárlók a sokszínű edényt szeretik. Most újabb ren­delést kaptak a Kínai Népköztár­saságból és többezer darab tálat szállítanak majd a következő hó­napokban. Az edények között találkoztunk az egyik zománcozó fiatalember­rel, Incze Gergellyel. Köténye arról „beszél”, hogy milyen szí­nű edényeket zománcozott a leg­utóbbi napokban. Kék-zöld-piros­­szürke színű zománcfesték fröcs­­kölés tarkítja kötényét. A zsíros­­bödönök belső zománcozását vég­zi. A szomszédos zománcozó kád­nál Molnár Ferenc ifjúmunkás dolgozik­ f Mindegyikőjük mellett két-két fiatal leány, aki az edé­nyeket kézreadja és elszedi. Sze­retik munkájukat, több éve már a gyárban dolgoznak és most azt akarják, hogy az idén is élüze­mek legyenek. Kern József ü. b. elnök azt mondja, hogy az idén is sikerül tervük, számítanak nyereségrésze­sedésre is, és mindig jobb és szebb edényt akarnak küldeni a háztar­tásokba. Ennek bizonyítására megmutat­ják azt a mintakollekciót, amit a Budapesti Ipari Vásáron mutatnak majd be. A tavalyi módszertől el­térően az idén négy színben kony­haedény garnitúrát állítanak ki, a három decis lábastól a tálakon, fedőkön, kannákon át egészen a húsz literes lábasig. A raktárban, asszonyok válogat­ják az edényeket. Külön export­ra, belföldre, selejtesre és ala­csonyabb osztályra válogatják az edényeket. Azután tehergépkocsik­ra rakják és lassan kigördül a vontató a gyárkapuból. — P — SELYEMGYÁRI HÍREK Nyolc szövőgép működik már az új szövődében Folyamatosan érkeznek a gépek a Tolnai Selyemfonógyár legfiatalabb üzemrészekbe, a szövőüzembe, ahol már túl vannak a kísérleti gyártáson, üzemszerűen termelnek a gépek. Igaz, egyelőre csak nyolc gép dolgo­zik az új üzemrészben, de az év vé­géig felszerelik és beindítják mind az ötven gépet. Ekkor már fonalter­­melésének jelentős részét a tolnai gyár fogja selyemszövetté is feldol­gozni. A gyárban végzik már a láncfelve­tést, fűtést és az árutisztítást is. Egy hónapja működik az újonnan érke­zett láncfelvetőgép. Ennek sok előnye van, hiszen korábban sok baj volt a lánchengerekkel, nem voltak gondo­san felvetve. Mo­st már a gyárban készülnek a láncok, természetes, hogy az itteni dolgozók a felvetésnél job­ban vigyáznak a minőségre, hiszen a hibák a szövésnél okoznak sok gon­dot, többletmunkát és nem nehéz megtalálni, ki a felelős az esetleges hibákért. Két szövőgépre most szerelik fel a Puskás-féle lánc­adagoló berende­zést. E berendezés segítségével min­dig egyforma feszítés alatt lehet tar­tani a láncot, egyszer kell csak be­állítani, míg a régi módszerrel — ahogy a hengerről fogja a láncfonal — állandóan utána kell állítani a féket. Tehát nem csak többletmunká­tól szabadulnak meg a szövők, hanem egyenletesebb sűrűségű szövetet is tudnak készíteni. Végleges helyére kerül a festődő Hónapok óta működik már üzem­szerűen a gyár második új részlege, a festődé. Ezt az üzemrészt ideigle­nesen rendezték be, főkép arra az időre, amíg a kísérleti gyártás fo­lyik. E hónap végéig megtörténik a festődének a végleges helyére való átköltöztetése. Új szennyvízderítő épül Komoly gondot okoz a gyárban a szennyvíz elvezetése, aminek jelen­legi módja egészségügyi szempontból is erősen kifogásolható. Most rövide­sen megkezdik az egymillió forintos költséggel épülő korszerű szennyvíz­derítő berendezés építését. A Földművelésügyi Minisztérium felhívása a dolgozó parasztokhoz A Földművelésügyi Minisztérium felhívással fordul a termelőkhöz a répabolha kártételének megelő­zésére. A dolgozó parasztok naponta figyeljék répavetésüket — hangsú­lyozza a felhívás — s ahol a kár­tevő tömegesen jelentkezik, azon­nal kezdjék meg a védekezést. Hol­danként tíz kiló öt százalékos DDT növényvédőszer kiszórása minden esetben eredményhez vezet. A por­zás kisebb területen házigéppel is végezhető. Házi porozógépeket a községi növényvédelmi megbízott­nál igényelhetnek a dolgozó parasz­tok. A termelőszövetkezetek fordul­janak a Megyei Növényvédő Állo­máshoz, amely gyors segítséget ad a nagyobb területű répavetések be­porzásához. A kártevők megjelené­sét a termelők a földművesszövet­kezetek útján haladéktalanul jelent­sék a helyi tanácsnak, hogy a ve­szélyeztetett helyekre megfelelő mennyiségű növényvédőszert irá­nyíthassanak. A védekezés haloga­tása nagy károkhoz vezethet, mert ahol a bolha tömegesen megjelenik, a zsenge répavetést szinte órák alatt elpusztítja. Tolna megyei népművészek is részt vesznek az országos népművészeti kiállításon A Népi Iparművészeti Tanács és a Háziipari és Népi Iparművé­szeti Szövetség június 7-től július 1-ig Budapesten, a Műcsarnokban országos népművészeti kiállítást rendez, amelyen különböző népművé­szeti alkotásokat mutatnak be. A kiállítási alkotások nagy része már elkészült. Nagy lelkesedéssel készültek a sárközi népművészeti szövetkezet szövő és hímző asszonyai és leányai is. A híres sárközi szőttesek készítői közül Werner András­né népművész, a „Népművészet mestere” jelenleg a Szovjetunióban tar­tózkodik a kisipari küldöttséggel, amely tanulmányozza a szovjet kisipari szövetkezeti mozgalmat. Szép cserépmunkákkal vesznek részt a kiállításon a neves szekszárdi fazekasok Tamás József és Steig Ist­ván népművészek is. Óvoda épül társadalmi munkával Dunaszentgyörgyön óvoda épül. A tanácsnak erre a célra csupán 100 000 forint áll rendelkezésére, amely egy korszerűen berendezett óvoda építéséhez, felszereléséhez igen kevés. A községben a dolgozók vállalták, hogy mintegy 125 000 fo­rint értékű társadalmi munkával se­gítik megvalósítani a tanácsülés ál­tal kitűzött tervet. A munkákat a közelmúltban megkezdték. Elké­szült már az épület alapzata, a helyszínre szállították a téglát, a cementet, a meszet, s ezideig még egyetlen fillért sem kellett munka­díjul a községi tanácsnak kifizet­nie. A község lakói eddig mintegy 300 munkanapot teljesítettek. A paksi járás tsz-eiről hallottuk A hirtelen beköszöntő nyári for­róság akadályozza a soron lévő nö­vényápolási munkákat. A paksi já­rási tanács mezőgazdasági osztályán mégis arról hallottunk, hogy a já­rásban a györkönyi Szabadság, az ózdi Táncsics, a paksi Vörös Sugár, a dunakömlődi Szabadság, a mado­­csai Igazság, a németkéri Ságvári Tsz-ekben befejeződött a répák sa­­rabolása és az elvetett összes terü­let 50 százalékán befejezték a répa egyelését is. A kajdacsi Igazság-Győzelem Ter­melőszövetkezetben pedig 13 holdon a dohány palántázását kezdték meg és fejezték be, de erről adhatnak hírt a bikácsi Új Élet Tsz tagjai is, akik 8 holdon kezdték meg a do­hány palántázását. A járásban egyedül a paksi Vö­rös Sugárban kezdték meg az első zöld silózását. A kitűnő őszi takar­mánykeverékből mintegy 100—150 köbméter silótakarmányt készítet­tek. Az új velőtároló építkezésénél Még csak az alapok kiásását végzi a Hegedűs-brigád a Paksi Konzerv­gyár egymillió hétszázezer forintos önköltségcsökkentési hitelből épülő, száz vagon befogadóképességű velőtároló építkezésénél, de az év végéig teljesen elkészül a korszerű tárolóberendezés. Iskolások segítsége a burgonyabogarak összeszedésében Az a tapasztalat, hogy az elmúlt rak (kolorádó bogarak) átteleltek és télen a kártékony burgonyabogar most a meleg idő beköszöntével búj­nak k­i a földből és indulnak pusz­­-------------------------------------------------“tító útjukra. A legfontosabb véde­kezés egyelőre a bogarak összesze­­dése és elégetése, majd utána ami­kor lepetéztek a permetezéses vé­dekezés. Pusztít a burgonyabogár a ten­­gelici Petőfi Termelőszövetkezet burgonyatábláin. A termelőszövet­kezet vezetősége figyelemmel kísérte a növények fejlődését és a kártevő­ket, így sikerült a kártételt meg­előzni, mégpedig úgy hogy a napok­ban közel 200 iskolás, úttörő a pe­dagógusokkal együtt járta órákon keresztül a burgonyatáblákat és szedték össze a pusztító bogarakat. Az iskolások három óra alatt, 12 kiló burgonyabogarat szedtek ös­­­sze, amely körülbelül 11 000 darab kártevőnek felel meg. Dicséret illeti a kis­iskolásokat és pedagógusokat azért, hogy segítet­tek a termelőszövetkezetnek és hogy munkájukon keresztül hozzájárultak a burgonyabogár kártételének meg­akadályozásához.

Next