Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-05 / 157. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! % III. évfolyam, 157. szám. ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1958 július 5. 13*7 mázsás holdankénti őszi árpa termés az állami gazdaságokban Kettőezer kataszteri holdon aratták le eddig az őszi árpát az állami gazdaságokban. A learatott árpa az árpával bevetett összterület 60 százalékát teszi ki. Az árpa 60 százalékát 1200 kataszteri holdat kombájnnal aratták, 35 százalékát pedig aratógéppel Tehát az aratás 95 százalékát géppel végezték. A kombájnnal aratott árpa termésátlaga az eddigi mérések szerint kataszteri holdanként 13,7 mázsa. A szakemberek véleménye szerint az idei nyár hasonló a három évvel előttihez, amikor a sok csapadék miatt úgy kellett ellopkodni az időt, hogy az aratással mielőbb végezni tudjanak. Megyénk állami gazdaságaiban már napokkal ezelőtt be kellett volna fejezni az őszi árpa aratását, ha a munkában nem akadályozta volna őket az állandó csapadék. A gazdaságoknak nem kevés, több száz holdon kell learatniuk az őszi árpát és mindössze eddig a Kajmádi Állami Gazdaságban sikerült ezt a munkát befejezni. A gazdaság átlaga holdanként több mint 18 mázsa. A Sárközi Állami Gazdaság 200 holdon 16 mázsa 61 kiló, a Nagytormási Állami Gazdaság pedig 115 holdon 15 mázsa 96 kilós átlagtermést ért el. Az alsópéli, kanacsi, sárközi és nagytormási állami gazdaságokban megkezdték a búzaaratást. Tarlóhántást 1100 kataszteri holdon, másodvetést pedig 130 holdon végeztek eddig a megye állami gazdaságaiban. A közösség összefogásával aratnak a tolnai Alkotmány Tsz-ben Biztonságba helyezik az árterületen lévő gabonát Mindössze néhány hónapos múltra tekint vissza a Tolnai Községi Szövetkezeti Tanács, amely a viszonylag rövid idő alatt is bebizonyította Tolna község közvéleménye előtt, hogy nem önmagáért létező tanácskozó testület. Havonta mindössze egyszer tartanak megbeszélést, s ezek az összejövetelek tartalmukban is igen színvonalasak. A határozatok, amelyeket hoznak, nem írott malasztok, hanem minden esetben végre vannak hajtva. Segítik a községi tanács munkáját is azon túl, hogy a szövetkezeti tanácsba tartozók gyakorlatban támogatják egymás munkáját. Legutóbbi összejövetelükön, a Nemzetközi Szövetkezeti Nap méltó megünnepléséről tárgyaltak, de szótba került a tolnai Alkotmány Tsz aratási problémája is. Németh elvtárs, a tsz elnöke igen gondterhelten beszélt arról, hogy az esős időjárás nehezíti az aratást, sőt azt is elmondta, hogy az árhullám emelkedése veszélyezteti a Duna-menti kalászosok betakarítását. — Bár a Vízügyi Igazgatóság jelentése szerint árvízveszély nincs — mondotta —, de az alacsonyabb fekvésű földeken a Duna vízszintjének növekedésével félő, hogy feltör a talajvíz. A tanács tagjait nem kellett biztatni és a községi párttitkár, Bernáth József elvtárs szájából vették ki a szót. „Segítő brigádot kell szervezni péntekre” — mondták szinte egyhangúan. Ez szerdán este volt és péntekig mindössze egy nap állt rendelkezésre, de a közösség összefogásának hatalmas erejét a példa igazolta. Pénteken korán reggel a tolnai pártszervezetbe gyülekeztek az aratók, s amikor 6 óra felé elindultak, Bernáth elvtárs 80 társadalmi munkást számolt össze, akik kaszákkal és sarlókkal voltak „felfegyverkezve”. Ott voltak a selyemfonógyár, a községi tanács és a FÖLDSZÖV dolgozói közül jónéhányan, de ott voltak a szovjet elvtársak is, akik teherautókkal segítik a tsz gabonájának biztonságba helyezését. Már a gyülekezés ideje alatt megtörtént a munkabeosztás. Pirgi József FÖLDSZÖV dolgozó, kaszás, Iván Jánost választotta ki marokszedőjének. Vidám tréfálkozás és évelődés közepette folyt a munkabeosztás és az idősebbek vállalkozásukat igazolva mondták a fiataloknak: „Vagyok olyan legény mint te, vágok olyan rendet, mint te.” A társadalmi munkából kiveszik a részüket a fiatalok is. A földművesszövetkezettől például 8—10 tag, köztük Lauksz Mária KISZ titkár Ezer Mária, Farkas Mária és a többiek, akik közül az egyik marokszedésre, a másik kötélteregetésre vállalkozott. Nagy ereje van a közösségi összefogásnak. Ezt bizonyítja a Tolnai Községi Szövetkezeti Tanács összefogásának példája. Estig a 24 holdas árpatáblát learatták, a termést biztonságba helyezték. „Építsük, szépítsük városunkat”” Nem olyan régen indult el az „Építsük, Szépítsük Városunkat” mozgalom, amelyhez napokon belül több csatlakozó volt, akik felajánlották, hogy anyagi körülményeikhez mérten részt vállalnak ebben a mozgalomban. Legutóbb a Tolna megyei KISZÖV KISZ-szervezetének titkára, Bella Zoltán értesítette szerkesztőségünket a KISZ szervezet következő határozatáról. Városunk Kisipari Szövetkezeteinek KISZ-szervezete nevében mi is csatlakozunk a mozgalomhoz és egyúttal felhívással fordulunk a város valamennyi KISZ-szervezetéhez. Felhívásunk két pontja: 1. Melyik KISZ-szervezet tud legtöbb munkanapot adni erre a célra. 2. Melyik KISZ szervezet végez legtöbb és legjobb minőségi munkát a felajánlott munkanapokon belül. Irány: Balatonföldvár Befejeződött az iskolai év és a kis úttörők nagyon készülnek az úttörőtáborba, amelyet Balatonföldváron állítanak fel és ahol a legifjabbak több boldog nyári napot tölthetnek el. Az elmúlt évben Németkér községből mindössze 8 kis diákot engedtek el a szülők nyaralni a Balaton mellé, hogy ez a létszám ilyen kevés volt, annak tulajdonítható, hogy a községből még nem voltak nyaralni gyerekek és féltették is őket Az idei évben már megsokszorozódott a létszám, Németkérről 50 úttörő indul július 11-én Balatonföldvárra, hogy ott 10 felejthetetlen napot töltsenek. A vidám nyaralókkal öt pedagógus is megy, akiknek felügyelete mellett üdülhetnek és nézhetik a szépségekben gazdag badacsonyi és tihanyi tájat. Nyelvtanfolyamok a szekszárdi művelődési házban A szekszárdi városi művelődési házban az elmúlt évben is működtek nyelvtanfolyamok, s azokon számosan tanultak valamilyen idegen nyelvet. A művelődési ház a jövő esztendőben is, illetve már ez év őszétől kezdődően ismét rendez nyelvtanfolyamot haladóknak és kezdőknek orosz, német és francia nyelvből. A felnőttek tanfolyama mellett külön a diákok részére orosz és német nyelvtanfolyamot szerveznek. A művelődési ház fotószakköre a megyeszékhely építkezéseiről, a város fejlődéséről nyolcvan képből álló fénykép-sorozatot készít. A sorozat felöleli az útjavításokat, csatornázási munkákat, bérház-építkezéseket, de az OTP-kölcsönnel támogatott kislakás-építkezést is. Egymillió százezer darab nyerstégla terven felül A hetek óta tartó esős, zivataros időjárás komoly nehézségek elé állítja a téglagyárak dolgozóit. Az esőzés nemcsak az elkészült nyerstéglák tízezreit teszi tönkre, hanem akadályozza is a munkát. Emiatt gyakran még az eső elállta után sem lehet a felázott szállítópályákon, a földbányákban dolgozni. A rossz idő miatt lassan szárad a tégla, ezért megtelnek a szárítószínek, nincs hova rakni a nyerstéglát. A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben a múlt hónapban összesen 223 üzemóra esett ki a termelésből a rossz időjárás miatt. Ez a kiesés tehát annyit tesz ki, mintha a hat téglagyár közül egy egész hónapon keresztül állt volna. A jó műszaki szervezésnek és a dolgozók lendületes munkájának köszönhető, hogy az időjárás okozta nehézségek ellenére is mindössze 70 ezer darabbal — ami megfelel egy negyed napi termelésnek — maradt el az Egyesülés a havi nyersgyártási terv teljesítésétől. Az elmúlt második negyedév ,,mérlege” azonban már nem ilyen kedvezőtlen. Májusban — a késői kezdés miatt „feszített” havi tervet is túlteljesítették a gyárak. Az elemi kár okozta 240 ezer darabos csökkenés után is egymillió százezer darabbal teljesítette túl az Egyesülés negyedévi nyersgyártási tervét. Ötven köbméter pozdorjalemez terven felül Három műszakban folyik a termelés a megye egyik legfiatalabb üzemében, a Dunaföldvári Kendergyár pozdorjalemez üzemében, ahol bútorlapokat gyártanak kenderpozdorjából a bútoripar részére. A második negyedévben ötven köbméter lemezzel teljesítette túl tervét az üzem, aminek jelentősége nemcsak az, hogy ezzel javul a bútoripar anyagellátása, hanem csupán a túlteljesítésből 6500 dollár értékű importot takarít meg a népgazdaság. Új exportcikk és Paksi Konzervgyárban Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a Paksi Konzervgyárban több új cikkel bővítik a konzerváru választékát. A belkereskedelem azóta már meg is rendelt egy nagyobb mennyiséget a rétesmeggyből és a szeszes meggyből. Az elmúlt napokban külföldi vendége is volt a gyárnak. Egy nyugatnémet üzletember látogatott el az üzembe és megállapodást kötött több vagon hangyasavval tartósított cigánymeggy szállítására. Az új exportcikk gyártását már meg is kezdték a Paksi Konzervgyárban. A bonyhádi Petőfi Tsz-ben minden hónapban 15 forint munkaegységelőleget osztanak A bonyhádi Petőfi Termelőszövetkezet tavaly februárban alakult. Akkor a szövetkezet tagsága olyan határozatot hozott, hogy minden hónapban ki kell osztani 15 forint munkaegység-előleget. Ezt azóta óraműpontossággal, minden hónap elsején kifizetik. A pénzt tejből biztosítják. A szövetkezetnek ugyanis jól jövedelmező törzskönyvezett tehenészete van. A szövetkezet tagjai ezzel nagyon elégedettek, hiszen átlagban minden hónap elsején 400— 500 forint munkaegység-előleget kap kézhez egy-egy szövetkezeti tag. Akik többen dolgoznak, azok természetesen többet kapnak. Magyari Márton és családja július 1-én például 1500 forint munkaegység-előleget kapott a szövetkezetből. Rövidesen várható a burgonyabogarak első rajzása Különösen ebben az évben lepte el hatalmas mértékben burgonyaterületeinket a pusztító kolorádóbogár, amelynek nagyobb arányú kártételét csak lelkiismeretes munkával és az azonnali védekezéssel lehetett megállítani. A megye területén, az állami gazdaságok burgonyaterületén kívül 13 600 hold a burgonyavetés, amelynek a megvédése nem a legkönnyebb feladatok egyike. A Fácánkerti Növényvédő Állomás laboratóriumában napokon keresztül vizsgálták, hogy a földbe lehúzódó első burgonyabogár rajzása mikorra várható. Eddig az áttelelt bogarak és azok lárvái ellen kellett védekezni, július 10—12-e között azonban várható az első nemzedék rajzása. A megye területén az összes gazdasági felügyelőkkel megbeszélték a védekezés módját és mindenből rendelkezésre áll a Holló 10, a 20 és 50 százalékos DDT, amellyel porozni, védeni tudják a burgonyaföldeket. Természetesen most is nagy szükség lesz az egyéni gazdák lelkiismeretes munkájára, mert eredményt csak akkor lehet felmutatni, ha mindenki egyformán kötelességének érzi a burgonyabogár pusztítását. Megváltozott a postai távbeszélő díjbeszedési rendszer A vidéki postahivataloknál a díjbeszedési rend bevezetése újszerű, s három éves kísérletek után kerül erre sor. Az új távbeszélődíjbeszedési rendszer célja, hogy a posta kézbesítőinek túlterheltségét megszüntessék, ezáltal a levél és pénz küldemények, valamint hírlapok gyorsabb kézbesítésének elősegítése. 1958 július 1-től a havonta esedékes díjakról a postahivatalok számlát állítanak ki az előfizetők részére. A számlákat közönséges levélpostai küldeményként kézbesítik. A számla összegét azonban a kézbesítők az eddigi gyakorlattól eltérően nem szedik be, hanem az összeget az előfizető a tárgyhó 10. napjáig az általuk választott időpontban és napon fizetik be bármelyik helyi postahivatalban. Sikeres előadás A paksi I. számú általános iskola növendékei június 29-én nagy sikerrel mutatták be Csodakarikás című mesejátékukat. A ruhák, díszletek színpompásak voltak, a szereplők szívvel-lélekkel játszottak, tudásuk legjavát adták. Dicséret illeti Kántor Antalnét, a művelődési ház művészi előadóját, aki egymaga tanította a hetven tagból álló együttest és rendezte a sikeres előadást. Az aratás után • •• A Biritó-pusztai Állami Gazdaság vezetősége az idén jól szervezte meg az aratást. Ahol csak lehet, kombájnnal aratnak. A kombájn után azonnal összegyűjtik, kazalba rakják a szalmát. A szalmalehúzók után mennek a traktorosok, akik szántják a tarlót. Ezzel biztosították, hogy a gabona lekerülése után mindjárt elvethetik a másodnövényt. Rendbehozzák a bátai kultúrotthont A bátai kultúrotthon igen elhanyagolt állapotban volt. Tatarozására évek óta nem fordítottak egy fillért sem. Most a községi tanács, T. Sümegi István tanácselnök kezdeményezésére — aki szívén viseli a község kulturális életének ügyét — 15 000 forintot szavazott meg a községfejlesztési alapból a kultúrotthon tatarozására. A munkákat már megkezdték. A jelenleg megszavazott összeghez előreláthatólag még ötezer forintra lesz szükség. Ennek megadásától sem zárkózik el a közsgi tanács. A tatarozáson, festésen kívül a munkák során lebetonozzák a szabadtéri színpadot is. A község könyvtárát szintén támogatja a helyi tanács 3000 forint összeggel.