Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-28 / 202. szám
VOLNA MEGI EI ß 1 A MAGYAR SZOCIALISTA III. évfolyam, 202. szám. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA | ÁRA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1958 augusztus 28. Széleskörű vita a cigánykérdésről a Megyei Tanács VII. szerdai ülésén A megyei tanács VB. szerdai ülését különösen nagy érdeklődés előzte meg annál is inkább, mert többek között egy olyan nagyfontosságú problémát vitattak meg, mint a cigánykérdés. A több illetékes meghívott vezető mellett tanácskozási joggal részt vett a vb. ülésen a cigányok képviseletében három cigány : Balogh József Szekszárdról, Kalányos Sándor Tamásiból és Sárközi Lajos. Az előterjesztett beszámoló értékelte a megye cigányainak helyzetét és ebből adódóan a beszámoló mellé határozati javaslatot is terjesztettek a vb. ülés elé. Az egyik fő dolog, ami magába véve is mutatja, hogy foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, a cigányság szaporodása. A legutóbbi, mintegy másfél évtized alatt 1100-ról 6000 fölé emelkedett Tolna megyében a cigányok lélekszáma. Jelentősen növekedett azoknak a községeknek a száma is, amelyekben a cigányok laknak, illetve telepedtek meg. S ugyanakkor tudott dolog, hogy a közegészségügy, köztisztaság, stb. területén milyen sok problémát jelent a cigányság. Éppen ezért egyöntetű volt a vélemény, hogy helyesen döntöttek a megye állami vezetői, amikor ezt a nagyfontosságú kérdést napirendre tűzték. A vb. ülése napirendi pontját mindenekelőtt az a gondolat hatotta át, hogy a cigányságot nem lehet egy kalap alá venni, különbséget kell köztük tenni éppen az elmúlt évtized alatt egyre élesebben mutatkozó határvonalak alapján. Ez szerint a zenész cigányok a legkulturáltabbak, ezek gyermekei rendszeresen járnak iskolába. A következő rétegbe az úgynevezett oláh cigányok tartoznak, akik főként földműveléssel foglalkoznak juttatott, vagy bérelt földjeiken. Ezek közül sokan tsz-tagok s igen sokan ipari helyeken dolgoznak. Ezek saját erejükből, tisztességes munkájukból élnek s egyre inkább felküzdik magukat a kisebb földterülettel rendelkező parasztok színvonalára. A harmadik réteg az úgynevezett kolompár-cigányság. Állandó munkahelyük nincs, ha dolgoznak is, rendszertelenül, kóborolnak s közülük kerül ki a cigánybűnözők túlnyomó része. Mivel tehát nyilvánvalóvá vált ez az elkülönülés, aszerint is kell becsülni őket, hogy mennyire járnak tisztességes úton. A cigánysággal kapcsolatos problémákat csak úgy tudjuk megszüntetni, ha egyre inkább elterjesztjük köztük a jó tulajdonságokat, a becsületes munka szeretetét, a kulturáltságot, azaz egyre inkább felemeljük őket az átlagemberek színvonalára. Ez hosszantartó munkát igényel és nem lehet egyik vagy másik szerv reszortfeladataként kezelni — azt egész társadalom ügyévé kell tenni. A cigányság végeredményben az egész társadalomnak jelent súlyos problémát annál is inkább, mivel még nem a becsületes úton járók vannak többségben. Mint ahogyan a végrehajtó bizottság megállapította, sok esetben indokolatlanul hátrányos helyzetbe kerülnek azok a cigányok is, akik becsületes munkából élnek Példát soroltak fel arra, hogy néha a rendőrség egyes tagjai sem tesznek különbséget a cigányok között és úgy járnak el a lelkiismeretesen dolgozó és élő cigánnyal is, hogy az méltán sérti az önérzetüket. Sajnos, gyakran megtörténik az is, hogy egyes szervek munkára sem alkalmazzák a cigányokat, pusztán azért, mert cigányok. De más területen is megnyilvánul ez az igazságtalan általánosítás, pedig sok példa van arra, hogy a cigányok soraiból elismert munkások, szakemberek kerültek ki. A három jelenlévő cigány közül kettő, Balogh József és Kalányos Sándor fel is szólaltak. Balogh József mindenekelőtt az ellen emelt kifogást, ami az ő családjával megtörtént. Nem tudott hízót vágni, mert építkezett s így arra kényszerült, hogy a boltban vásároljon meg mindent. Ugyanakkor az ő családját sem szolgálták ki, amikor a büffében akartak reggelizni. Ez az ember egyébként ktsz-ben dolgozik és tisztességesen megállja a helyét. Igen behatóan foglalkoztak a cigányok egészségügyi és kulturális problémáival is, hansúlyozták többek között a pedagógusok felelősségét a cigányok átnevelésében, a fiatal nemzedék tanításában. Felvetődött egy javaslat is a vb. ülésen, amit szerencsére elutasítottak. Mégpedig az, hogy a cigányokat telepítsék át, azaz létesítsenek a nagyobb községek határaiban; a megyében mintegy 10 helyen nagyobb cigánytelepeket. Erre a rendelkezésre sem nyújtanak lehetőséget , ugyanakkor célszerűtlen is lenne. A vita után határozatot hoztak az egyes problémák megoldására, amelyek elsősorban a foglalkoztatásuk, lakáskörülményeik stb. terén mutatkozó hiányosságok megoldását célozza. Kiváló eredmények a dombóvári járási mezőgazdasági kiállításon Augusztus 20-án tartották meg Dombóvárott a járási mezőgazdasági kiállítást, ahol terményeikkel részt vettek a szakcsi gazdák, az I. típusú Béke termelőszövetkezeti csoport és a szakcsoport tagjai is. I. díjat nyert cukor- és takarmányrépájával Besenyei Lajos 16 holdas dolgozó paraszt, akinek becslés szerint az idén 350 mázsás cukorrépa és 420 mázsás takarmányrépa átlagtermése lesz. A Béke termelőszövetkezeti csoport ugyancsak I. díjat kapott a bemutatott kisvárdai Rózsa burgonyájáért. Átlagtermésük holdanként 180 mázsa lesz. Díjat nyert a vetőmagtermesztésre szerződött szójababjuk is, amely 14 mázsa termést ad holdanként. Szerepelt még a kiállításon egy 130 holdon gazdálkodó szakcsoport is, amely többek között aranyözön kukoricát, Merkur burgonyafajtát, szóját és kendert termel. Hétezerötszáz forint jutalmat kapott a járási tanácstól a bonyhádi Petőfi Tsz A bonyhádi járás legjobb termelőszövetkezete, a bonyhádi Petőfi Tsz az első félévben elért eredményei alapján elnyerte a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága vándorzászlaját. Ezen túlmenően a szövetkezet 7500 Ft jutalmat kapott a Bonyhádi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályától. Ebből az összegből a termelőszövetkezet vezetősége többek között egy mosógépet vásárolt, melyet a szövetkezet nődolgozói bármikor térítés nélkül használhatnak. Ezen túlmenően irodaberendezést vásárolt a szövetkezet a fent említett összegből. Tizenhárom tőkés ország százegy bormintával indul a mezőgazdasági kiállításon sorra kerülő borversenyen Az idén a magyar szőlő- és borkultúra egészének bemutatására törekszik a kiállítás. Erre egyik nagy évforduló ad okot. Ugyanis a világszerte ismert Magyar Szőlészeti Kutató Intézet ez esztendőben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Ezért rendezik meg Magyarországon először a nemzetközi borversenyt és borkiállítást. Három világrészről érkeztek nevezések. A baráti országokból 150 borfajtával jelentkeztek, szám szerint 68-cal, Románia 50 borfélét hoz, Albánia 8 féle borral vesz részt a versenyen. De Bulgária és Csehszlovákia is elhozza borait. Tizenhárom tőkés ország 34 jelentkezője 101 bormintával »mérkőzik« a nemzetközi borversenyen. Pontosabban Ausztria, Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Svájc, Anglia, Görögország, Spanyolország, Korzika, Cyprus, Algéria és Marokkó képviselteti magát. Naponta érkeznek a külföldi borok, postán, vasúton, repülőgépen, így szeptember 1-én 250 külföldi és az országos borverseny eredményei alapján továbbjutott 330 magyar borminta között indul meg a nemes vetélkedés. Ezeket a borokat a nemzetközi borpavilonban is megtekintheti a látogató. Mérkőzni e legjobb borokkal, helyezést elérni e nemes vetélkedésben nem kis dicsőséget jelent a világszerte ismert magyar boroknak. 17 517 forint 50 fillér gazdát keres ! Nem elveszett pénzről van szó! De lényegében a pénz még nem talált gazdára, ugyanis a pécsi postaigazgatóság területén forgalomba hozott Totó-szelvényen nyertek ennyi összeget. A Totó-szelvény a 31. játékhéten volt forgalomban és az V 464 601 számú nyertes szelvény tulajdonosa még nem jelentkezett a pénz átvételére. A szelvény tulajdonosa a nyereményt az illetékes helyen — az Országos Takarékpénztár valamelyik fiókjánál — bármikor átveheti. A szakszervezeti tagok ünnepe lesz szeptember 14 A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége Bonyhádon szakszervezeti napot rendez. A szakszervezeti tagok megyei ünnepségére első ízben kerül sor, amikor a megye különböző részeiből a szakszervezeti tagok eljönnek Bonyhádra, hogy kultúrműsorokkal, ünnepi nagygyűléssel, sportrendezvényekkel felejthetetlenné tegyék ezt a napot. A szakszervezeti nap célja, hogy megismertesse a különböző szakmák tagjait egymással, munkamódszereikkel, életükkel. Szeptember 14-én reggel zenés ébresztő köszönti a szakszervezeti tagokat, a község lakóit. Délelőtt háztömb körüli motorverseny lesz. Tíz órakor ünnepi nagygyűlés lesz, ahol a SZOT elnökségének egyik tagja fog beszélni. Az ünnepi nagygyűlésen jutalmazzák meg a szakszervezeti munka élenjáróit. A délután is változatos programmal várja a szakszervezeti nap résztvevőit. Kultúrműsor lesz a Járási Kultúrház szabadtéri színpadán, a bábszínházban előadás, a földművesszövetkezet divatbemutatója, ökölvívó-mérkőzés, labdarúgó-mérkőzés, este pedig táncmulatság teszi emlékezetessé a bonyhádi szakszervezeti napot. A szakszervezeti napon nyitják meg a képzőművészeti és fotókiállítást, ezzel egyidőben a zománcművek kultúrotthonában ipari kiállítás nyílik. Ma este érkezik haza 93 gyermek a szakszervezeti üdülésből Kétheti üdülése járt le ma annak a 93 szakszervezeti tag gyermekének, akiket Mikosdpusztára küldtek nyaralni. A szakszervezeti gyermeküdültetés második csoportja ma este a féltízes vonattal érkezik az állomásra. Az idén a szakszervezet közel kétszázötven gyermeket üdültetett. Értesüléseink szerint szeptemberben és októberban újabb csoportokat küldenek üdülni. Szeptemberben öt gyermeket Ormánd- pusztára, szanatóriumba visznek üdülni. Októberban ugyancsak Ormánd-pusztára küldenek gyógyüdülésre egy kisebb csoportot. Októberben pedig húsz fiú és húsz leány gyermeket Parádsasvárra, illetve Tóalmásra küldenek iskolaüdülésre. A gyerekek az iskolaüdülés alatt tanulmányaikat folytatják. Várpalotai és budapesti kirándulást szervez a paksi járási népfront bizottság Kedden gyűlésre jöttek össze a paksi járás községeinek népfrontbizottsági elnökei és elnökhelyettesei, a járási népfront-bizottság tagjai. A gyűlésen az őszi és téli hónapok munkatervét beszélték meg. A járási népfront-bizottság munkájáról hangzott el beszámoló, majd a községi népfront-bizottsági elnökök a községekben folyó népfront-munkát ismertették. Elhatározták, hogy mindenütt elősegítik az ezüstkalászos tanfolyamok szervezését és segítséget adnak a falvak kulturális munkájához is. Szeptember hónap folyamán a paksi járási népfront-bizottság két érdekes kirándulást is szervez. Egy csoport Várpalotára látogat el, hogy megismerkedjék a várpalotai bányászok életével, egy másik csoport pedig Budapesten tesz látogatást, ahol megtekintik a Mezőgazdasági Múzeumot. A várpalotai látogatás viszonzásaként a paksi járási népfront-bizottság a várpalotai bányászok küldöttségét hívja meg a paksi járásba. Ezenkívül még igen sok kérdésről tárgyaltak az értekezlet részvevői. Megjelent Mónus István országgyűlési képviselő is, s felszólalásában sok javaslatot tett a járási népfrontbizottsági tagoknak és községi népfront-elnököknek. Hetvenöt gazda látogatta meg a szálkai Fejlődés Tsz-t Az elmúlt napokban hetvenöt mórágyi, mőcsényi, grábóci, bátaapáti és szálkai dolgozó paraszt látogatta meg a szálkai Fejlődés Termelőszövetkezetet. A látogatók tanulmányozták a termelőszövetkezet belső életét, megtekintették a jószágállományt és a szövetkezet szántóföldi tábláit. A szövetkezet tagjai beszéltek a látogatóknak a várható terméseredményekkel szorosan összefüggő egy főre eső jövedelem alakulásáról a termelőszövetkezeten belül. A küldöttség egyik tagja, Mikóczi Sándor kismórágyi lakos a látogatás befejezésekor bejelentette, hogy ő és néhány társa szintén a szövetkezés útjára lép, még ebben az évben. A szálkai Fejlődés Termelőszövetkezetbe négy család lépett az utóbbi napokban. Az őszre a jelek szerint újabb belépők várhatók. Megajándékozták a kórházban fekvő betegeket A Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működő Társadalombiztosítási tanács tagjai ez ideig már két esetben látogattak el a megyei kórházba,hogy ott felkeressék a beteg szakszervezeti tagokat. A bizottság tagjai egy korábbi javaslat alapján határozták el, hogy ezentúl rendszeressé teszik a kórházban fekvő betegek látogatását. A betegek részére virágot, citromot és édességet vittek. Emellett érdeklődtek a családi helyzetükről, és néhány esetben a kéréseket teljesítve, intézkedést tettek a család és a beteg érdekében. Félév alatt több mint százhúszezer forint f értékű sárközi szőttest vásároltak Szekszárdon A lakberendezéseket árusító népboltban, amely a szekszárdi korzó legkisebb elárusítóhelyének látszik, élénk a forgalom. A vevők nagy része az olcsó és tetszetős sárközi szőttesek végett keresi fel az üzletet. Havonként 85—100 díszpárna és 200—300 kisebb-nagyobb méretű mintás terítő talál gazdára. A vevők közül sokan külföldi ajándéknak szánják a szőtteseket. Beszéltünk egy édesanyával, aki disszidens leányának vásárolt sárközi mintás térítőt, s ahogy mondja, azért küldi el neki Kanadába, hogy figyelmeztesse vele a sárközi tájra, amely visszavárja. Térítőket már 27—47 forintért is lehet kapni nagy választékban. Legutóbb a szekszárdi leány diákotthon részére vásároltak nagymennyiségű szőttest. A diákotthonban az ágyak is sárközi hímzéses térítőkkel lesznek letakarva. Átlagosan havi 30 ezer forint értékű szőttest vásároltak az utóbbi három hónap során a szekszárdiak. A forgalom állandó emelkedése észlelhető— Csider Miklós bölcskei lakos ügyében — akit az ügyészség saját édesanyjának meggyilkolásával vádolt — szerdán ismét tárgyalt a szekszárdi megyei bíróság. Véget ért a bizonyítási eljárás és szombaton délelőtt kerül sor az ítéethirdetésre.