Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-02 / 181. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA III. évfolyam, 181. szám. ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1058 augusztus 2. Hetven új pedagógus a Tolna megyei falvakban Hetven fiatalember áll az élet kapujában. Elvégezték az iskolát, ki tanítóképzőt, ki főiskolát, vagy egyetemet, s most elindul valamelyik Tolna megyei faluba, hogy egy évig, mint gyakorlóéves tanítsa, nevel­je a kis nebulókat, formálja gondol­kodásmódjukat, gyarapítsa tudásu­kat. Tizennégyen már túl vannak a gyakorlóéven, sikerrel képesítet­tek s most már egyenrangú pedagógusok az idősebbekkel. Szorongás­sal várják, mit hoz a jövő. Persze ez a szorongás nem a létbizonyta­lanságból fakad, hiszen mindannyiu­k zsebében a munkakönyv, a mun­kaszerződést csak ki kell tölteniök és aláírniok, s máris elfoglalhatják munkahelyüket. Csak az bizonytala­n még, ki hová kerül, milyen lesz munkahelye, a község, az iskola, mi­lyenek az emberek, a leendő kol­légák, mit tartogat számukra az elkövetkező esztendő. Mindenki érez­te már, amikor elhagyta az iskolát és ott állt, hogy munkát vállaljon. De öröm is vegyül ebbe a szorong­á­sba, s végeredményben az uralko­dik rajta, hiszen azt a munkát vég­ezhetik alig több, mint egy hónap múltán, amit élethivatásuknak választottak. Erről beszél az a két fiatal, akik mellé odaültem egy percre, hogy a szokásos, már elkoptatott, de mindig frissnek ható kérdéseket­ tegyem fel. Számunkra elkoptatottak ezek a kérdések, de nekik újak, hiszen ezek foglalkoztatják őket. Kamondy Éva Dombóvárott végzett a tanító­­nőképzőben, s most Iregszemcsére kerül gyakorlóévesnek, Barovics Györgyöt pedig a székesfehérvári tanítóképző küldte Tolna megyébe, hogy egy évig — vagy talán tovább is, és ez lenne a jó — Tamási nemn tanítson. „Milyen érzés kikerülve az iskolából, itt állni az élet küszö­bén?” Ezt volt az első kérdés, s a válasz rá: „Jó érzés. Mert hiszen erre vártunk négy esztendőn ke­resztül.” „Mit fognak tenni, amikor az első tanítási órán, odaállnak a gyerekek elé?” Beszélnek arról, hogy hogyan akarnak fegyelmet tar­tani, tekintélyt szerezni, az iskolá­ban tanultakat hogyan hasznosítják a gyakorlatban. A válaszok kissé bizonytalanok, amin nem is lehet csodálkozni, így hát inkább megál­lapodunk abban, majd ha megkez­dődik a tanítás, keressem fel őket munkahelyükön, s akkor válaszolnak kérdéseimre. Mindketten tudják, nemcsak az iskolában vár rájuk munka, hanem részeseivé kell vál­­niuk a község társadalmi életének is. Bősz József, a megyei művelődés­­ügyi osztály vezetője üdvözölte s fo­gadta kartársakká a fiatal nevelő­ket. — Meg vagyok győződve arról, hogy akik itt vannak, hivatásszere­­tetből jöttek el és alig várják, hogy munkájukat az iskolában megkezd­hessék — mondotta. — Alig várják, hogy gyakorlatban valósíthassák meg mindazt, amit az iskolában elmélet­ben tanultak. — Társadalmunk a legféltettebb kincsét, a gyermekeket bízta a neve­lőkre. Olyan embereket kell formál­ni ezekből a gyerekekből, akik majd felnőve a közéletben is derekasan megállják a helyüket. Befejezésül Bősz elvtárs arról be­szélt, hogy a községek társadalmi életéből is vegyék ki részüket a fia­tal pedagógusok, tiszteljék a falu ve­zetőit, ügyes-bajos dolgaikban kér­jék segítségüket, tanácsukat, vegye­nek részt az ifjúsági szervezet mun­kájában, hiszen az iskolát elvégzett falusi fiatalok várják az ifjú neve­lőket. Végül ezzel fejezte be beszé­dét: — Fogadják szívesen az idő­sebb nevelők tanácsait, felettesük, az igazgató utasításait pedig minden esetben tartsák be. — Befejezésül si­keres munkát kívánt az ifjú pedagó­gusoknak. Bősz József elvtárs beszéde után Bárd Flórián osztályvezető-helyettes néhány szakmai tanácsot adott a je­lenlévőknek, megtörtént az iskolák­ba való beosztás, s végül az ünne­pélyes aktusra, az eskütételre került sor, amikor megyénk hetven új pe­dagógusa fogadta meg, hogy műkö­désével, munkájával hazánk megerő­södését, fejlődését szolgálja. Százezer facsemete évente Az állami gazdaságok területén egyre gyakrabban találkozni olyan határrésszel, ahová a gondos kezek gyümölcsfákat és egyéb facsemetéket ültettek. A szakembereknek a dűlői utak, egyes határrészek fásítására vonatkozó elgondolása azért is üd­­vözölhető, mert kedvezően hat a szántóföldi növénytermesztésre és árnyékot ad a nyári nagy melegek idején. A Gerjeni Állami Gazdaságban két évvel ezelőtt ültettek el a dűlő­­utak mentén mintegy 60 000 nyárfa, 2000 szilva és 500 barackfa cseme­tét. A fásítás ezzel nem fejeződött be, legközelebb a kövesút mellett ül­tetnek cseresznyefa csemetéket. A gazdaság csemetefa-szükségle­­tét saját maga állítja elő a kéthol­­das csemetésben. Távolabbi terveik szerint, mivel talajuk megfelelő, 20— 25 holdra szeretnék növelni azt a te­rületet, ahol facsemeték nevelésével kívánnak foglalkozni. Ez azt jelenti, hogy évente 100 ezer nyárfa cseme­tét tudnak eladni a megyében, főleg társgazdaságoknak. Raktárépítkezés a Paksi Konzervgyárban Öt darab — egyenként harminc vagon befogadóképességű — készárurak­tárt építenek önköltségcsökkentési beruházási hitelből a Paksi Kon­zervgyárban. A raktárak építését a múlt hónapban kezdték és azok még ebben az évben elkészülnek. Az öt raktárból kettőt még «t hónap­ban átadnak rendeltetésüknek. Képünkön az egyik raktárépület csővá­zának szerelését végzik a Pécsi Méh­építő Vállalat dolgozói. Vasárnap ifjúsági találkozó Bátaszéken A megyénkben tartózkodó bol­gár ifjúsági küldöttség csütörtökön a gemenci erdőbe látogatott el, majd délután Decsen látták vendé­gül a küldöttséget. Pénteken a Simontornyai Bőrgyárat látogatták meg a bolgár fiatalok, este pedig Miszlán ismerkedtek meg a köz­séggel, a miszlai fiatalokkal. Ma az Alsóleperdi Állami Gazdaságot látogatja meg a küldöttség. Vasárnap nagyszabású ifjúsági ta­lálkozót­ rendeznek Bátaszéken, ahova Bátaszékről és a környező községekből több mint ezer fiatalt várnak. Délelőtt ifjúsági nagygyű­lés lesz a községben, a nagygyűlés szónoka Rúzsa János elvtárs, a KISZ megyei bizottságának másod­titkára és Peter Arnaudov elvtárs, a bolgár kü­ldöttség vezetője lesz. Délután kultúrműsor — amelyen több együtes lép fel — este pedig nagy bál teszi színessé az ifjúsági találkozó programját. Száz mázsa búzaeladás terven felül Az idei szeszélyes időjárás ellené­re is a tervezettnél magasabb átlag­termést értek el a gyön­ki Petőfi Ter­melőszövetkezet tagjai. Árpából pél­dául a tervezett 8 mázsa helyett 12, búzából 10 mázsa helyett 12 mázsa gabona termett egy holdon. A maga­sabb termésnek lett az eredménye, hogy árpából 2, búzából 3 kilót osz­tanak munkaegységenként. A vető­magon és az egyéb tartalékokon kí­vül elhatározásuk szerint 100 mázsa szabadbúzát adtak be tervei­ felül. A diósberényi fiatalok kezdeményezése A diósberényi KISZ-szervezet fia­taljai két hold tartalékterületen if­júsági társulást hoztak létre az év kezdetén. Elhatározták, hogy a bé­relt földet napraforgóval vetik be. A vetésnél a helyi Vörös Október Termelőszövetkezet sietett segítsé­gükre. A kapálást közösen végezték a fiatalok. Eddig már háromszor ka­pálták meg a napraforgót. A termésből, amely a legszeré­nyebb becslések szerint is 4000— 5000 forintos jövedelmet ad a KISZ- szervezetnek, kulturális és sportfel­szerelést vásárolnak a diósberényi fiatalok. A diósberényi fiatalok kezdemé­nyezése követendő példaként áll a megye többi fiataljai előtt. Eddigi eredmény 1100 vagon gabona Jóval az aratás előtt a legfonto­sabb feladatok egyike volt, hogy az illetékes szervek, különösen a Ter­ményforgalmi Vállalat biztosítsa a férőhelyet a begyűjtött gabona szá­mára. Pár nappal az aratás után már megkezdődtek a szállítások az álla­mi gazdaságok részéről, majd a tsz-ek és egyéniek adógabonát és cséplőrészt vittek a raktárba. A megyei Terményforgalmi Vál­lalat összesített eredménye alapján az idei szezonban összesen 1100 va­gon különféle terményt vett át. Az elmúlt héten is 570 vagon ga­bonával gyarapodott az összegyűj­tött mennyiség. A gabonamennyiség­ből 258 vagon gabonát az állami gazdaságok vittek be, 61 vagon volt az adógabona, 239 vagon a cséplő­rész, 12 vagon szabadon felvásárolt gabona. E mennyiségeken kívül 75 mázsa árpával, 13 vagon rozzsal és 6 vagon kukoricával gyarapodott az eddigi mennyiség. Először a kiállításon j Minden nappal közelebb jutunk a mezőgazdaság hatalmas seregszem­léjéhez a­ Budapesten megrendezésre kerülő 62. Országos Mezőgazdasági Kiállításhoz és Vásárhoz. A nagy esemény, amelyre év eleje óta ké­szülődnek szerte az országban, szeptember 12-én nyitja kapuit. A paksi járás termelőszövetkeze­tei közül a dunakömlődi Szabadság és az Uzdi Táncsics Termelőszövet­kezet mutatkoznak be cukorrépával. A dunakömlődiek már szerepeltek egyszer baromfival, az uzdiak azon­ban újoncként szerepelnek. A kiállításon mindkét termelőszö­vetkezet 10—10 hold cukorrépa átlagtermésével mutatkozik be és az eddigi eredmények szerint nem is érdemtelenül. Az ózdiak a múlt év­ben 5 holdon átlag 345 mázsa cukor­répa termést értek el, ma pedig ar­ról beszélnek, hogy a tíz hold átla­ga is 300 mázsán felül lesz. Hatvan féle kisgépet állít ki a MEZŐSZÖV az ünnepi vásáron Az augusztus 20-i szekszárdi ünnepi vásár kiállítói közt lesz a MEZŐSZÖV is. Számos mezőgaz­dasági kisgépet mutat be a vásár­látogató közönségnek. Szekszárd és környéke szőlőtermelő jellegé­nek figyelembevételével igen sok szőlőművelő gépet. A bemutatott gépek közt szá­mos külföldi gyártmányú is lesz, amelyek minden bizonnyal nagy­­érdeklődésre tarthatnak számot. A kiállított gépek között láthatjuk majd az osztrák gyártmányú Cole-Combin motoros házi per­metezőt, a jugoszláv gyártmányú „Liffe” ködösítőt, amelyet láng­szóróként is fel lehet használni rovarirtásra, az olasz gyártmányú „La Campagnola” bogyózóval fel­szerelt szőlősajtolót. Ezeken a gépeken kívül bemutatják a ha­gyományos szőlőművelő gépeket, borsajtoló berendezéseket. Újdon­ságnak számít még a gépek kö­zött a három literes „Gyöngy” per­metezőgép és a „Kis mindenes” magánjáró motoros permetező — porozógép, amelynek sokoldalú felhasználására jellemző, hogy a vágóhíd is ebből vásárolt fertőt­lenítés céljaira. A szőlősgazdák megismerkedhetnek az Sz. E. egyetemes, fogatos szőlőmívelő ekével is. Újdonságnak számít a „Kisal­földi mindenes” is, amely egy kö­zös állványra szerelt daráló, ré­pavágó és morzsoló. Amennyiben az ipar augusztus 20-ig leszállítja, a MEZŐSZÖV bemutatja az új, magyar gyártmányú, „Fürge” kerti traktort is. (A vállalatnak a harmadik negyedévre vissza­igazolták a traktorok szállítását.) Bemutatásra kerülnek ezenkívül a hagyományos mezőgazdasági gé­pek — főleg a takarmányelőkészí­tő gépek — házi vízellátó beren­dezések, szivattyúk, 24 próbás tejvizsgáló, összesen mintegy 60 féle kisgépet mutat be a MEZŐSZÖV a szekszárdi ünnepi vásáron. Hasonló gépkiállításra kerül sor Dombóvárott is a Kaposmenti na­pok alkalmából. Ezt a kiállítást a földművesszövetkezet rendezi meg, a gépeket a MEZŐSZÖV bo­csátja rendelkezésre. Hat év alatt húsz millió halivadék lomás vezetője mondotta el, hogy a hat év alatt 20 millió pontyivadék került ki az állomás kezelésében lé­vő halastavakból. Ebből 10 milliót eladtak halászati szövetkezeteknek és termelőszövetkezeteknek, 10 mil­liót pedig az állomás halastavaiban neveltek fel. Az idén kétmillió hal­ivadékot szállítottak el az állomás­ról, aminek felét a Paksi Halászati Szövetkezet vette meg. De a Paksi Halászati Szövetkezet újabban 200 ezer halivadékot kért az állomástól, mert a közeljövőben elkészül a szö­vetkezet 50 holdas halastava. A két­millió forint termelési értéket kép­viselő haltenyésztő állomáson az idén másodszor foglalkoztak a süllő mesterséges ivatásával is. Hatvanöt darab süllőfészket létesítettek, ami­ből mintegy 700 000 darab süllőiva­dék lett. A közkedvelt halfajtá­ból mintegy 70 000 darab a Paksi Halá­szati Szövetkezet vizeiben úszkál. Szállítottak ebből Sztálinvárosba és a Szajoli Haltenyésztő Állomásra. Kern Ferenc elmondotta még azt is, hogy terveik vannak nemes raga­dozó halfajták szaporítására is, így foglalkoznak a közeli években süllő, harcsa és sügér szaporításával. A Tolnai Haltenyésztő Állomás ebben az évben hat esztendős. A hat év alatt több halfajta tenyész­tésével, halivadékok szaporításával foglalkoztak itt. Kern Ferenc, az ál­

Next