Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-27 / 73. szám
► J$fl?*&&*** Szele ie.ro. a Könvtar Szepessy « tftiAGYAR IV. évfolyam, 13. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Péntek, 1959. március 37. flz időszerű oktatásügyi kérdésekről nyilatkozott Benke Valéria művelődésügyi miniszter A Magyar Távirati Iroda munkatársa tájékoztatást kért Benke Valéria művelődésügyi minisztertől egyes időszerű oktatásügyi kérdésekről. — Az 1958—59-es tanévben 551 általános iskolában és 68 gimnáziumban vezettük be a gyakorlati foglalkozásokat — mondotta a miniszter többek között. A foglalkozások rendkívül sokrétűek. Egyes helyeken ipari jellegű az oktatás, másutt mezőgazdasági, de a két fő irányon belül is vannak változatok. — A következő tanévben a gyakorlati foglalkozásokat tovább fejlesztjük azzal, hogy újabb ötszáz általános és körülbelül ötven középiskolában vezetjük be. A nyáron háromhetes tanfolyamokat szervezünk nevelők részére, akik a pedagógiai főiskola levelező tagozatán tanári képesítést is szerezhetnek e tárgyból. Emeljük a mezőgazdasági munkával foglalkozó iskolák számát is. Arra a kérdésre, hogy milyen eredményeket értek már el az iskolák a nevelők politikai-világnézeti egységének megteremtésében, a miniszter így válaszolt: — E téren is van már előrehaladás. Egyöntetűbb a nevelők véleménye a politikai-eszmei kérdésekben. Az iskolai értekezleteken, szakmai megbeszéléseken egyre inkább kialakulóban van az egészséges elvi alapokon álló vitaszellem, amely száműzi a megalkuvást, a meghunyászkodást, a „ne szólj szám, nem fáj fejem”-féle magatartást. A nevelők iskolán kívül is mindjobban segítik a társadalom előtt álló feladatokat. Egész népünk elismeréssel nyugtázza a nevelők ez irányú tevékenységét. Gyakran találkozunk olyan véleménnyel is, hogy a tanítók és a tanárok csak iskolán kívüli munkájukkal segítik a szocializmus építését. Szerintem ez az álláspont helytelen, mert a pedagógus elsősorban a gyerekek nevelője, azoké a gyerekeké, akik már a szocialista haza polgárai lesznek. — Nagy a bizalmam a nevelők és iskolai munkánk jövő fejlődését illetően. Kialakul a magyar pedagógusok eszmei-politikai egysége, s ez az egység derűsebbé, könnyebbé, a társadalom számára pedig sokkal hatékonyabbá teszi munkájukat. Ami a társadalom és iskola kapcsolatát illeti, többé-kevésbé mindenki előtt ismeretes, hogy az oktatást, az iskolai munkát szívesen segítik a társadalmi szervek, az üzemek, vállalatok. Itt mindenekelőtt a szülői munkaközösséggel kell foglalkoznom, hiszen ez a testület a legszorosabb kapcsolatban áll, szinte összenőtt az iskolával. Adjuk meg az őket megillető megbecsülést azoknak a szülőknek és pedagógusoknak, akik a szülői munkaközösségeket valóban a nevelés, a család és iskola közötti harmonikus együttműködés szolgálatába állítják. A szülői munkaközösség ne pénzgyűjtögető és bálokat rendező szerv legyen, hanem a nevelési feladatokat segítő testület. Amennyiben az iskolákban mégis igénybe veszik a szülők áldozatkészségét — anyagi vonatkozásban is — úgy azt semmiképpen ne a gyerekek közvetítésével tegyék, hanem közvetlenül a felnőttek útján. — A szülők testülete, a pedagógusokkal vállvetve dolgozzék a számtalan nevelési probléma megoldásán. A szülői munkaközösségek legyenek a jó pedagógiai propaganda szervei. Gyakran esik szó mostanában az erkölcsi nevelésről, foglalkozunk az erkölcstanórák bevezetésével az iskolákban, de szeretném hangsúlyozni, hogy a szocialista erkölcs tantárgyszerű oktatása nem elegendő az ifjúság szocialista erkölcsének kialakítására. Csak a család, az iskola, az ifjúsági szervezetek és nevelők együttes munkája hozhat igazi eredményt. A szülői munkaközösség egyik legfontosabb feladata, hogy szüntelenül növelje az egész társadalom felelősségét és érdeklődését az ifjúság nevelése iránt. 220 holdat vetettek el a tavasz folyamán az újiregi Béke Tsz-ben Az újiregi Béke Termelőszövetkezetben jól haladnak a tavaszi munkák. Az eddigiek során 88 hold borsót, 30 hold lencsét, 60 hold zabot, 20 hold cukorrépát és 20 hold vörösherét vetettek. A takarmányrépa, napraforgó és kukorica vetése is megkezdődött. A termelőszövetkezet földjein 400 holdon tavaszi szántást, 310 holdon fejtrágyázást, 200 holdon pedig simítózást végeztek a tavasz folyamán. A munkákban az új tagok többsége részt vesz. Az újiregi határban a tavaszi csúcsmunkák végzésében átlagosan 100—110 termelőszövetkezeti tag vesz részt. Kidolgozták a szövetkezet éves gazdasági tervét. A terv szerint a tehénállományt 30-ról 70-re gyarapítják, ősszel pedig 150 anyajuhot vásárolnak. A szövetkezet még ebben az évben kibővíti a halastavat, 10 holdról 15 holdra. A tervek szerint elkészül egy 20 vagonos kukoricatároló, valamint egy 500 köbméteres silógödör is. ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ifjúsági gátépítő tábor Bogyiszló térségében A KISZ Központi Bizottsága jóváhagyta a Tolna megyei KISZ Végrehajtó Bizottság kérését és javaslatát, hogy Bogyiszló térségében, a Duna és a Sió áradástól veszélyeztetett részein egy központi ifjúsági gátépítő tábort létesítsen, amelynek munkaerőit Tolna, Baranya, Bács-Kiskun megye középiskolás ifjúságából biztosítja. A tervek szerint július elején kezdődnek meg a munkálatok, ahol a nyári szünidő alatt mintegy 1000 fiatal dolgozik majd a gátak erősítésén. Az ifjúsági munkacsapatok naponta 5 órát dolgoznak, utána gazdag sport- és kulturális program várja őket a táborban. A KISZ célja az, hogy elhárítsa az árvízveszélyt a Duna e szakaszán. A gátépítő tábor létesítése része a KISZ Központi Bizottság azon határozatának, amelyben 15 pontban válaszol az MSZMP Központi Bizottsága március 6-i határozatára. „Kiváló Kisipari Szövetkezet“ Három kisipari termelőszövetkezet kitüntetése A KISZÖV vezetősége évente kétszer meghatározott célkitűzések és versenyfeltételek megvalósítása terén legkimagaslóbb eredményt elért három szövetkezetnek »Kiváló Kisipari Szövetkezet« címet és elismerő oklevelet adományozhat. A KISZÖV vezetősége az 1958. II. félévi munkaverseny eredményeinek értékelését március 20-i ülésén ejtette meg. Megállapította a helyezések sorrendjét, mely szerint 1. a Paksi Építőipari KTSZ 150 százalékos, 2. a Dunaföldvári Építőipari KTSZ 127 százalékos, 3. a Bátaszéki Épületkarbantartó KTSZ 130 százalékos tervteljesítéssel. A helyezések elbírálásánál nemcsak a tervteljesítést, hanem a termelékenység és a lakosság felé történő termelés alakulását is figyelembe vették. A termelékenység 1957. II. félévéhez — előző év hasonló időszakához — képest a Paksi Építőipari KTSZ-nél 23 százalékkal, a Dunaföldvári Építőipari KTSZ- nél 34 százalékkal, a Bátaszéki Épületkarbantartó KTSZ-nél pedig 17 százalékkal növekedett. Figyelemmel volt itt a vezetőség arra is, hogy a II. helyezést elért szövetkezet 1957-ben alakult és így a felfutási lehetősége sokkal kedvezőbb volt a másik kettő már évekkel előbb megalakult szövetkezet lehetőségeihez képest. Tekintettel arra, hogy a ktsz-ek alapvető feladata a lakosság közvetlen igényeinek kielégítése, így a vezetőség erre a kérdésre különös figyelemmel volt. 1958. II. félévében a Paksi Építőipari KTSZ közel háromszor annyi, a Dunaföldvári Építőipari KTSZ több mint háromszorannyi, a Bátaszéki Épület karbantartó KTSZ pedig kétszer annyi munkát végzett a lakosság felé, mint 1958. I. felében. Természetesen a vezetőség a már elmondottakon kívül egyéb szempontokat is figyelembe vett a helyezések kialakításánál. A versenyben első helyezést elért a Paksi Építőipari KTSZ vándorzászlót, oklevelet és 5000 forint pénzjutalmat, a Dunaföldvári Építőipari KTSZ, mint a verseny második helyezettje oklevelet és 2100 forint pénzjutalmat, a harmadik helyezett Bátaszéki Épületkarbantartó KTSZ pedig oklevelet kap. Mind a három szövetkezet, mint a »Kiváló Kisipari Szövetkezet« kitüntetés birtokosa jogosult a szövetkezet épületén elhelyezett díszes táblán a Tolna megyei KISZÖV vezetősége által kitüntetett »Kiváló Kisipari Szövetkezet« cím használatára. SOROLNÁK A TAVASZIAK Megváltozott a határ képe, a legtöbb helyen kapások alá készítik a talajt, a kora tavaszi vetések pedig kibújtak a földből, sorolnak már. Ez tapasztalható az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek határaiban, ahol a már zöldellő borsó és tavaszi árpa vetések a korai és a jó munkát dicsérik. KOPTATOTT CUKORRÉPAMAGOT VETNEK JUHÉ-PUSZTÁN . A mezőgazdaság szakemberei, kutatói állandóan kísérleteznek, hogyan tudnának jobb, nagyobb termőképességű növényfajtákat előállítani, nemesíteni. E téren újabb eredmény született, mégpedig a koptatott cukorrépamag, melynek a hatalmas előnye abban rejlik, hogy a vetéshez kevesebb mag kell, egyenletesebb a kelés, könnyebb az agyelése, nem utolsósorban lényeges az is, hogy hosszúnyelű kapával is lehet a répát művelni. A megye állami gazdaságai közül többek között Juhé-pusztán 100 holdon vetnek cukorrépát, amelyből 20 holdra koptatott vetőmagot használnak. BEFEJEZTÉK A KORATAVASZIAK VETÉSÉT AZ APARHANTI HATÁRBAN A bonyhádi járás e községében két termelőszövetkezet, a Felszabadulás és a Március 15. tsz-ek tagjai dolgoznak évek óta kitűnő eredménnyel. Területük a tavasz folyamán megnagyobbodott, így nem kis feladata volt a tagságnak a tavaszi munkát jól megszervezni, időben elvégezni. Nemcsak gépállomási segítségre támaszkodtak, hanem kora reggeltől késő estig fogattal is dolgoztak, készítették a talajt, vetették a magot. Munkájuknak meglett az eredménye, amelyet igazol, hogy a Felszabadulás Termelőszövetkezet tagjai napokkal ezelőtt befejezték 70 hold cukorrépa, 35 hold takarmányrépa, 100 hold zab és több mint 50 hold borsó vetését. Ezenkívül 20 hold baltacím és 40 hold vöröshere felülvetésük is volt. Szorgos munkáról számolhatnak be a Március 15. Termelőszövetkezet tagjai is, akik 120 holdon tették földbe a zab, 35 holdon a napraforgó, 15 holdon a borsó és 50 holdon a lucerna magját. Befejezéshez közeledik 80 hold cukorrépa vetése is ZÖLBELLyEK A TAVASZIAK A NAGYTORMÁSI HATÁRBAN A Nagytormási Állami Gazdaság több ezer holdas határa azt mutatja, hogy a gazdaság szakemberei, a dolgozók, zetorosok, fogatosok és a többiek a tavaszi idő minden percét igyekeztek a leggazdaságosabban kihasználni. Ezt bizonyítja a soroló borsó, a mákvetések és a kikelt len és lucerna. A gazdaság dolgozói a tavaszi vetések idején 195 hold borsót, 92 hold lent, 10 hold mákot, 78 hold lucernát és 42 hold zabot vetettek. Emellett végezniük kellett a jól telelő ősziek tavaszi ápolását, a fejtrágyázást és a hengerezést. A kiváló munkáért a gazdaság valamennyi dolgozóját, közöttük Madarász József és Reiner Károly zezorvezetőket, Iker Gyula DT vezetőt, Hosnyánszky János és Kohn Ádám fogatosokat illeti a dicséret, akik a műtrágyszórásban, a talajelőkészítésnél és a fogatosok a zabvetésnél valóban minőségi munkát végeztek. Képek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján rendezett szekszárdi díszünnepségről Zvarcev szovjet ezredes ajándékot ad át a szekszárdi 1919- eseknek. Az ajándékot, a „Szputnyik-órát” Pál József szekszárdi veterán veszi át. Több mint félezren hallgatták az ünnepi beszédet, köztük számos régi harcos, 1919-es veterán A díszünnepségen a szekszárdi Garay János gimnázium Geisler Eta KISS-szervezetének Irodalmi Színpada adott művészi műsort.