Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-27 / 73. szám

► J$fl?*&&*** Szele­­­ ie.ro. a Kön­­vtar Szepessy « tfti­AGYAR IV. évfolyam, 13. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Péntek, 1959. március 37. flz időszerű oktatásügyi kérdésekről nyilatkozott Benke Valéria művelődésügyi miniszter A Magyar Távirati Iroda munka­társa tájékoztatást kért Benke Va­léria művelődésügyi minisztertől egyes időszerű oktatásügyi kérdések­ről. — Az 1958—59-es tanévben 551 általános iskolában és 68 gimnázi­umban vezettük be a gyakorlati foglalkozásokat — mondotta a mi­niszter többek között. A foglalkozá­sok rendkívül sokrétűek. Egyes he­lyeken ipari jellegű az oktatás, má­sutt mezőgazdasági, de a két fő irá­nyon belül is vannak változatok. — A következő tanévben a gya­korlati foglalkozásokat tovább fej­lesztjük azzal, hogy újabb ötszáz ál­talános és körülbelül ötven közép­iskolában vezetjük be. A nyáron háromhetes tanfolya­mok­at szervezünk nevelők ré­szére, akik a pedagógiai főiskola levelező tagozatán tanári képe­sítést is szerezhetnek e tárgyból. Emeljük a mezőgazdasági munká­val foglalkozó iskolák számát is. Arra a kérdésre, hogy milyen eredményeket értek már el az is­kolák a nevelők politikai-világnézeti egységének megteremtésében, a mi­niszter így válaszolt: — E téren is van már előrehala­dás. Egyöntetűbb a nevelők vélemé­nye a politikai-eszmei kérdésekben. Az iskolai értekezleteken, szakmai megbeszéléseken egyre inkább kialakulóban van az egészséges elvi alapokon álló vitaszellem, amely száműzi a megalkuvást, a meghunyászko­­dást, a „ne szólj szám, nem fáj fejem”-féle magatartást. A nevelők iskolán kívül is mindjob­ban segítik a társadalom előtt álló feladatokat. Egész népünk elismerés­sel nyugtázza a nevelők ez irányú te­vékenységét. Gyakran találkozunk olyan véleménnyel is, hogy a tanítók és a tanárok csak iskolán kívüli mun­kájukkal segítik a szocializmus épí­tését. Szerintem ez az álláspont hely­telen, mert a pedagógus elsősorban a gyere­kek nevelője, azoké a gyerekeké, akik már a szocialista haza pol­gárai lesznek. — Nagy a bizalmam a nevelők és iskolai munkánk jövő fejlődését ille­tően. Kialakul a magyar pedagógu­sok eszmei-politikai egysége, s ez az egység derűsebbé, könnyebbé, a tár­sadalom számára pedig sokkal haté­konyabbá teszi munkájukat. Ami a társadalom és iskola kapcsolatát il­leti, többé-kevésbé mindenki előtt is­meretes, hogy az oktatást, az iskolai munkát szívesen segítik a társadalmi szervek, az üzemek, vállalatok. Itt mindenekelőtt a szülői munka­­közösséggel kell foglalkoznom, hiszen ez a testület a legszorosabb kapcso­latban áll, szinte összenőtt az iskolá­val. Adjuk meg az őket megillető megbecsülést azoknak a szülőknek és pedagógusoknak, akik a szülői mun­kaközösségeket valóban a nevelés, a család és iskola közötti harmonikus együttműködés szolgálatába állítják. A szülői munkaközösség ne pénzgyűj­tögető és bálokat rendező szerv le­gyen, hanem a nevelési feladatokat segítő testület. Amennyiben az isko­lákban mégis igénybe veszik a szülők áldozatkészségét — anyagi vonatko­zásban is — úgy azt semmiképpen ne a gyerekek közvetítésével tegyék, hanem közvetlenül a felnőttek útján. — A szülők testülete, a pedagógu­sokkal vállvetve dolgozzék a számta­lan nevelési probléma megoldásán. A szülői munkaközösségek legye­nek a jó pedagógiai propaganda szervei.­­ Gyakran esik szó mostanában az erkölcsi nevelésről, foglalkozunk az erkölcstan­órák bevezetésével az iskolákban, de szeretném hangsú­lyozni, hogy a szocialista erkölcs tan­tárgyszerű oktatása nem elegendő az ifjúság szocialista erkölcsének kiala­kítására. Csak a család, az iskola, az ifjúsági szervezetek és nevelők együt­tes munkája hozhat igazi eredményt. A szülői munkaközösség egyik leg­fontosabb feladata, hogy szüntelenül növelje az egész társadalom felelős­ségét és érdeklődését az ifjúság ne­velése iránt. 220 holdat vetettek el a tavasz folyamán az újiregi Béke Tsz-ben Az újiregi Béke Termelőszövet­kezetben jól haladnak a tavaszi munkák. Az eddigiek során 88 hold borsót, 30 hold lencsét, 60 hold za­bot, 20 hold cukorrépát és 20 hold vörösherét vetettek. A takarmány­­répa, napraforgó és kukorica vetése is megkezdődött. A termelőszövetkezet földjein 400 holdon tavaszi szántást, 310 holdon fejtrágyázást, 200 holdon pedig si­mítózást végeztek a tavasz folya­mán. A munkákban az új tagok többsé­ge részt vesz. Az újiregi határban a tavaszi csúcsmunkák végzésében átlagosan 100—110 termelőszövet­kezeti tag vesz részt. Kidolgozták a szövetkezet éves gazdasági tervét. A terv szerint a tehénállományt 30-ról 70-re gyara­pítják, ősszel pedig 150 anyajuhot vásárolnak. A szövetkezet még ebben az év­­ben kibővíti a halastavat, 10 hold­ról 15 holdra. A tervek szerint elkészül egy 20 vagonos kukoricatároló, valamint egy 500 köbméteres silógödör is. ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ifjúsági gátépítő tábor Bogyiszló térségében A KISZ Központi Bizottsága jó­váhagyta a Tolna megyei KISZ Végrehajtó Bizottság kérését és javaslatát, hogy Bogyiszló térségé­ben, a Duna és a Sió áradástól ve­szélyeztetett részein egy központi ifjúsági gátépítő tábort létesítsen, amelynek munkaerőit Tolna, Bara­nya, Bács-Kiskun megye középis­kolás ifjúságából biztosítja. A tervek szerint július elején kezdődnek meg a munkálatok, ahol a nyári szünidő alatt mintegy 1000 fiatal dolgozik majd a gátak erő­sítésén. Az ifjúsági munkacsapa­tok naponta 5 órát dolgoznak, utána gazdag sport- és kulturális program várja őket a táborban. A KISZ célja az, hogy elhárítsa az árvízveszélyt a Duna e szakaszán. A gátépítő tábor létesítése része a KISZ Központi Bizottság azon ha­tározatának, amelyben 15 pont­ban válaszol az MSZMP Központi Bizottsága március 6-i határoza­tára. „Kiváló Kisipari Szövetkezet“ Három kisipari termelőszövetkezet kitüntetése A KISZÖV vezetősége évente két­szer meghatározott­­ célkitűzések és versenyfeltételek megvalósítása te­rén legkimagaslóbb eredményt el­ért három szövetkezetnek »Kiváló Kisipari Szövetkezet­« címet és elis­merő oklevelet adományozhat. A KISZÖV vezetősége az 1958. II. félévi munkaverseny eredmé­nyeinek értékelését március 20-i ülé­sén ejtette meg. Megállapította a he­lyezések sorrendjét, mely szerint 1. a Paksi Építőipari KTSZ 150 száza­lékos, 2. a Dunaföldvári Építőipari KTSZ 127 százalékos, 3. a Bátaszéki Épületkarbantartó KTSZ 130 száza­lékos tervteljesítéssel. A helyezések elbírálásánál nem­csak a tervteljesítést, hanem a ter­melékenység és a lakosság felé tör­ténő termelés alakulását is figye­lembe vették. A termelékenység 1957. II. félévéhez — előző év ha­sonló időszakához — képest a Paksi Építőipari KTSZ-nél 23 százalékkal, a Dunaföldvári Építőipari KTSZ- nél 34 százalékkal, a Bátaszéki Épü­letkarbantartó KTSZ-nél pedig 17 százalékkal növekedett. Figyelem­mel volt itt a vezetőség arra is, hogy a II. helyezést elért szövetkezet 1957-ben alakult és így a felfutási lehetősége sokkal kedvezőbb volt a másik kettő már évekkel előbb meg­alakult szövetkezet lehetőségeihez képest. Tekintettel arra, hogy a ktsz-ek alapvető feladata a lakosság köz­vetlen igényeinek kielégítése, így a vezetőség erre a kérdésre különös figyelemmel volt. 1958. II. félévében a Paksi Építőipari KTSZ közel há­­romszor annyi, a Dunaföldvári Épí­tőipari KTSZ több mint háromszor­­annyi, a Bátaszéki Épület karban­tar­tó KTSZ pedig kétszer annyi mun­kát végzett a lakosság felé, mint 1958. I. felében. Természetesen a vezetőség a már elmondottakon kí­vül egyéb szempontokat is figyelem­be vett a helyezések kialakításánál. A versenyben első helyezést elért a Paksi Építőipari KTSZ vándorzász­­­­lót, oklevelet és 5000 forint pénzju­­­­talmat, a Dunaföldvári Építőipari KTSZ, mint a verseny második he­lyezettje oklevelet és 2100 forint pénzjutalmat, a harmadik helyezett Bátaszéki Épületkarbantartó KTSZ pedig oklevelet kap. Mind a három szövetkezet, mint a »Kiváló Kisipari Szövetkezet« ki­tüntetés birtokosa jogosult a szövet­kezet épületén elhelyezett díszes táblán a Tolna megyei KISZÖV ve­zetősége által kitüntetett »Kiváló Kisipari Szövetkezet« cím használa­tára. SOROLNÁK A TAVASZIAK Megváltozott a határ képe, a leg­több helyen kapások alá készítik a talajt, a kora tavaszi vetések pedig kibújtak a földből, sorolnak már. Ez tapasztalható az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek határaiban, ahol a már zöldellő borsó és tavaszi árpa vetések a korai és a jó munkát dicsérik. KOPTATOTT­­ CUKORRÉPAMAGOT VETNEK JUHÉ-PUSZTÁN . A mezőgazdaság szakemberei,­­ kutatói állandóan kísérleteznek­, ho­­­­gyan tudnának jobb, nagyobb ter­­­­mőképességű növényfajtákat elő­­­­állítani, nemesíteni. E téren újabb­­ eredmény született, mégpedig a kop­­­­tatott cukorrépamag, melynek a ha­talmas előnye abban rejlik, hogy a vetéshez kevesebb mag kell, egyen­letesebb a kelés, könnyebb az­­ agye­lése, nem utolsósorban lényeges az is, hogy hosszúnyelű kapával is le­het a répát művelni. A megye állami gazdaságai közül többek között Juhé-pusztán 100 hol­don vetnek cukorrépát, amelyből 20 holdra koptatott vetőmagot hasz­nálnak. BEFEJEZTÉK A KORATAVASZIAK VETÉSÉT AZ APARHANTI HATÁRBAN A bonyhádi járás e községében két termelőszövetkezet, a Felszaba­dulás és a Március 15. tsz-ek tagjai dolgoznak évek óta kitűnő ered­ménnyel. Területük a tavasz folya­mán megnagyobbodott, így nem kis feladata volt a tagságnak a tavaszi munkát jól megszervezni, időben el­végezni. Nemcsak gépállomási segít­ségre támaszkodtak, hanem kora reggeltől késő estig fogattal is dol­goztak, készítették a talajt, vetették a magot. Munkájuknak meglett az eredménye, amelyet igazol, hogy a Felszabadulás Termelőszövetkezet tagjai napokkal ezelőtt befejezték 70 hold cukorrépa, 35 hold takar­mányrépa, 100 hold zab és több mint 50 hold borsó vetését. Ezenkívül 20 hold baltacím és 40 hold vöröshere felülvetésük is volt. Szor­gos munkáról számolhatnak be a Március 15. Termelőszövetkezet tagjai is, akik 120 holdon tették földbe a zab, 35 holdon a napra­forgó, 15 holdon a borsó és 50 hol­don a lucerna magját. Befejezéshez közeledik 80 hold cukorrépa veté­se is ZÖLBELL­yEK A TAVASZIAK A NAGYTORMÁSI HATÁRBAN A Nagytormási Állami Gazdaság több ezer holdas határa azt mutatja, hogy a gazdaság szakemberei, a dol­gozók, zetorosok, fogatosok és a töb­biek a tavaszi idő minden percét igyekeztek a leggazdaságosabban kihasználni. Ezt bizonyítja a soroló borsó, a mákvetések és a kikelt len és lucerna. A gazdaság dolgozói a tavaszi vetések idején 195 hold bor­sót, 92 hold lent, 10 hold mákot, 78 hold lucernát és 42 hold zabot ve­tettek. Emellett végezniük kellett a jól telelő ősziek tavaszi ápolását, a fejtrágyázást és a hengerezést. A kiváló munkáért a gazdaság valamennyi dolgozóját, közöttük Madarász József és Reiner Károly zezorvezetőket, Iker Gyula DT veze­tőt, Hosnyánszky János és Kohn Ádám fogatosokat illeti a dicséret, akik a műtrágyszórásban, a talajelő­készítésnél és a fogatosok a zab­vetésnél valóban minőségi munkát végeztek. Képek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján rendezett szekszárdi díszünnepségről Zvarcev szovjet ezredes ajándékot ad át a szekszárdi 1919- eseknek. Az ajándékot, a „Szputnyik-órát” Pál József szek­szárdi veterán veszi át. Több mint félezren hallgatták az ünnepi beszédet, köztük számos régi harcos, 1919-es veterán A díszünnepségen a szekszárdi Garay János gimnázium Geisler Eta KISS-szerv­ezetének Irodalmi Színpada adott művészi műsort.

Next